Délmagyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-13 / 216. szám

3 Szombat. 1958. szeptember 13. 11 Szalámigyár Az arab országok távlati fejlesztési tervéről tanácskoztak imperializmusellenes harcáról az üzem vezetői és munkásai Ki tudná legjobban, hogy gyárban a nehéz fizikai kerül sor a Szalámigyármire van szükség egy üzem- munka javarészét a techno- ban. ben ha nem az ott dolgozó lógia fejlesztésével. Ezzel Azt akarják a vezetők és a munkás, az üzem gazdája? egyidejűleg dolgozók egyaránt, hogy az Ennek a gondolatnak a je- mintegy száz vagonnal üzem fejlesztési terve jó gyében hívott össze megbe- több szaiámit és hentes- terv legyen, amin nem kell szélést a Mezőgazdasági és árut gyártanak a Szegedi majd menetközben módosítIpari Tudományos Egyesü- Szalámigyárban. gatni. Ez a megindult nagy let húsipari szakosztályi A tervek készítői számve- munka szívéhez nőtt a ülést a Szalámigyárban, az tésüknél figyelembevették, gyár munkásainak. Jellemott dolgozó és hozzácsatolt hogy lényegesen nagyobb ző például, hogy vágóhídi és hűtőipari telep igényekre számíthatnak a a már nyugdíjban levő vezetői és munkásai részé- iakosság részéről. Már az dolgozók is elmentek a re. Itt az érdekelt Vízügyi eimúlt évek alatt csaknem tanácskozásra. Igazgatósaggal, a kerületi többszörösére emelkedett nem volt közömbös a szátanáccsal, a Villamosvasút- Szegeden a húsfogyasztás, mukra, hogy mi lesz abból tal és a DAV-val együtte- s ez auandóan emelkcdc az üzemből, ahol az életük sen vitatták meg a Szegedi irányzatot mutat. A bővítés javarészét letöltötték, öreSzalámigyár távlati fejlesz- és korszerűsítés helyi indo- gek, fiatalok, mérnökök és tési tervét. E terv nem má- kait még külön alátámaszt- fíizikai, munkások fáradozni! holnapra készül el. ja az a tény, hogy az üzem nak azon a következő he, <iihh mint szá/húsz gyártmányai most már év- tekben, hogy a Szegedi Sza„, „„a tizedek óta igen keresett lámigyár fejlesztésére terKenvL vret/tte^ tahetoJ" "kkek külföldön is. vezett sok-sok millió forint eeket és ^i tennivalókat" A * gazda módjára ter- valóban jó helyre jusson, 68 a C V vezgető házigazdák mellett ahol a népgazdaság egésze Nem kisebb összeg, mint a meghívott vendégek is hasznát látja. Ezek a napok húszmillió forint sorsáról sok-sok ötlettel járultak szorgos munkában telnek tanácskoztak az érdekeltek, hozzá a Szalámigyár jöven- el, még ebben a hónapban A Szalámigyár tizenöt éves dőbeli fejlesztéséhez. Töb- lezajlanak a szakmai vizsfejlesztési terve ugyanis kö- bek között megegyeztek gálatok és szemlék, szeprülbelül ennyi összeg beru- például abban, hogy tember végére pedig már a házását jelenti. Az üzem korszerűsítése az egyik legfontosabb kérdés. Bővítik, korszerűsítik a világhírű üzemet, tovább folytatják a gépesítést, s többek között lényegesen jobb munkaköhelyszíni tudományos minisztériumba kerül az a vizsgálatokat tartansk a javaslat, melyet a dolgozók vízvezetekhálózat bővítési saját maguk készítettek malehetőségeiről. az iparvá- guknak; üzemüknek, gányok elhelyezéséről, az Megjegyzések két cikkhez magyarország szeptem- politikai mozgalom osztályber 4-i számában meg- jellegű. Így az arabok nemjelent „Az arab nacionaliz- zeti mozgalma is — amely mus és a haladás* című cikk szintén politikai mozgalom nyomán. A cikk egy megál- — osztályjellegű, mégpedig lapításával szemben — amely burzsoá jellegű, amit bizoaz arab mozgalom osztály- nyit az is, hogy ez a mozjellegét magyarázta — emelt galom a gyarmati uralmat elvi kifogást a Csongrád támogató imperializmus és megyei Hírlap szeptember feudalizmus ellen irányul*. 6-i számában. Ezzel szemben véleméAz ügyre nem is lenne ér- nyünk szerint a burzsoá jeldemes visszatérni, ha az elvi leget nem az bizonyítja, hogy kifogás mindenben helytálló gyarmati rendszer ellenesés lenne, de ahogyan a Dél- antifeudális tendenciát tarmagyarországban megjelent talmaz az arab nemzeti mozcikk megállapítása erősen galom, hanem az a tény, vitatható, ugyanúgy a Csöng- hogy a függetlenség kivívása rád megyei Hírlap elvi ki- után nem szocializmus, hafogása is. A Csongrád me- nem tőkés fejlődés kezdőgyei Hírlap cikkírója jogo- dik meg. san helyteleníti a Délma- » gyarmati mozgalmak gyarországban megjelent fk osztályjellegét tekintve írásnak a következő megál- zavart idézett elő az lapítását: „...Ami az álta- SZKP XIX. kongresszusán lünk feltett kérdés szempont- Sztálin elvtárs zárszava, jából a legdöntőbb jelentő- amelyben azt a megállapíségű, e mozgalomnak (az tást tette, hogy a burzsoázia arab nacionalizmusnak. A eldobta a nemzeti függetlenszerk.) semmiféle osztályjel- ség zászlaját és ezt a zászlót lege nincs«. a proletariátus, illetve a Az elvi okfejtés summá- kommunisták vették fel. Ezt jában így válaszol a Csöng- a kategorikus megállapítást rád megyei Hírlap: „Ez aki- azóta likvidálta maga az élet, jelentés szöges ellentétben a gyarmati mozgalom fejlő-' áll a marxizmus—leniniz- désében, tendenciáiban megmussal. Az osztálytársadal- mutatkozó különböző oszegészségügyi helyzet vábbi javításáról. torüJményeket teremtenek a Szó esett arról is többek ködolgozóknak. Az elkövetkező években kiküszöbölik Habosított salak kísérletek Habsalak adalékanyaggal kísérleteznek az Építéstudományi Intézet szakemberei. Az általuk készített beton jó hőszigetelő, könnyebb és olcsóbb, mint az eddig használt. Sztálinvárosban akarnak gyártó üzemet építeni, s a tervek szerint egy műszak alatt 100 köbméter habosított salakot tudnak majd előállítani. végezzék a bővítési munkákat. Az a vélemény alakult ki ezzel kapcsolatban, hogy a most folyó építkezések befejezése után főképpen a vágóhídi területen kell megvalósítani az újabb beruházásokat. A szalámigyári telep ugyanis a város szívében fekszik, s ezt tekintetbe kell venni, ha a vállalat fejlesztését vitatják meg. A heti megbeszéléssel nem zárult- le a tervezés. A sok hasznos javaslat, ötlet felülmúlta ugyan a várakozást, de éppen a nagy érdeklődésre való tekintettel ebben a hónapban még újabb összejövetelekre Emlékét szívünkben őrizzük Ma, szeptember 13-án len- feláldozásával, bátorságá- diszállás volt. Zója azonban ne 35 éves Zója Kozmogyem- val. nem volt elégedett és pajanszkaja, a Szovjetunió hő- A partizánvállalkozások rancsnoka hozzájárulásával se. Fiatal, tiszta életét adta után, kis pihenőkben pislá- , , .„ „ . _„ ;-,j,,7f TI agy és szép hazájáért, az koló tábortüzek fényénél uíabb vallalkozasra inaua. emberiségért, a hitleri fa- Majakovszkij-verseket sza- Ujabb istállóhoz lopakodott, siszták ellen vívott nehéz vall harcostársainak. Egy kijátszva az állig felfegyverküzdelemben. alkalommal azután Petris- zett őröket. Már a szalmát A fiatal moszkvai lány csevo községbe ment parti- gyújtotta, amikor a hitleris1938-ban lett tagja a '" " lenini Komszomolnak. Amikor a hitleri hordák a Szovjenunióra törtek, partizánnak jelentkezett a kerületi Komszomol-bizottságnál. Drága édesanyja, aki nagyon szerette szófogadó, szorgalmasan tanuló leányát, könnyekkel szemében búcsúzott, de nem tiltakozott. 7,ója és a többi partizánok egy csoportja átment a hitleri fasiszták frontvonala mögé és Naro—Fominszk környékén harci tevékenységbe kezdtek. November 7-ét, a győztes szocialista forradalom évfordulóját már egy Moszkvának tartó fasiszta gépkocsikaraván felrobbantásával ünnepelték. Bátran küzdöttek továbbra is. Tűzharcokat vívtak, telefonkábeleket vágtak el, fasiszta gépkocsikat és hadianyagraktárakat robbantottak fel. Pusztították a nép, az emberi haladás kegyetlen és halálos ellenségeit, a fasisztákat. A zántevékenységre. mindössze 18 esztendős Zója, tott egy hatalmas a látszatra gyenge fiatal katonai istállót és egy há lány kitűnt mérhetetlen ön- zat, amelyben hitlerista ha- szívünkben. Megnyílt az országos mezőgazdasági kiállítás és vásár Pénteken délelőtt tíz óra- az MSZMP Központi Bizott- — Ez a kiállítás azt is bekor megnyílt a LXII. orszá- sága számos tagja, a politi- mutatja, hogy a Magyar Szogos mezőgazdasági kiállítás kai, a gazdasági és a kultu- cialista Munkáspárt és a és vásár. rális élet sok vezető szemé- forradalmi munkás-paraszt Az ünnepélyes megnyitón lyisége. kormány vezetésével felhaszmegjelent Dobi István, a Részt vett a megnyitó ün- nálua a Szovjetunió és a Népköztársaság Elnöki Taná- "épségen az országos mező- nepi demokratikus országok csának elnöke, dr. Münnich gazdasági kiállítás es vasar önzetlen anyagi segítségét, Ferenc, a forradalmi mun- alkalmából hazankba erke- az 1956 évi októberi ellenká* naraszt kormánv elnöke zett tlz kormánydelegáció forradalom ota eltelt két év ^pró A^tal!^ T'ehér Lajól',' 'v$zetöje "és- tagjai. Ott vol- alatt az ellenforradalom álFock Jenő Kiss Károly Ma- tak a budapesti diplomáciái tal okozott súlyos károk elrosán György a Magyar kéDviseletek vezetői. lenére, a mezőgazdasági terSzocialista Munkáspárt Poli- A Bimnusz elhangzása melés fejlesztése, a mezögaztikai Bizottságának tagjai, az "tan Bogéi Imre, földművé- dasag szocialista átszervezése Elnöki Tanács, a kormány, {esugyi miniszter mondott teren milyen eredményeket beszedet. értünk el. — A most megnyíló kállí- Ezután a miniszter résztásnak kettős célja van - letesen ismertette elért eredmondotta többek között. — ményeinket, majd így folyEgyrészt annak a bemuta- tatta: tása, hogy a mezőgazdaság — Ezen a kiállításon is kidolgozói a párt és a kor- fejezésre jut népünk és kormány vezetésével, a munkás- mányunk békeszeretete és osztály segítségével milyen azon óhaja, hogy tovább kijelentős eredményeket ériek vánjuk fejleszteni gazdasági el az elmúlt 10 év alatt a kapcsolatainkat a tőkés ormezőgazdasági termelés fej- szagokkal is. lesztése, a mezőgazdaság szo- Dögei Imre beszédének elcialista átszervezése terén; hangzása után átvágta a kimásrészt, hogy megmutassa, állítást elzáró szalagot, majd milyen irányban és milyen a megjelentek megtekintetmódon kell fejleszteni a me- ték a kiállítás és a vásár zőgazdaságot. látványosságait. A hős Zója szobra Petriscsevo községben, kivégzésének, mártírhalálának színhelyén ták elfogták. Egész éjszaka vallatták és kínozták. A saját nevét sem átulta el és hiába szurkálták szuronyokkal, hiába hajtották mezítláb a fagyos, hideg hóra, nem árulta el egyetlen szóval sem harcostársait. A feldühödött fasiszták a rettentő kínzások után akasztani vitték és a kivégzés színhelyére kihajtották a község ottmaradt lakosait is. Zója a bitófa alatt a fasiszták arcába kiáltotta: „A győzelem a miénk lesz.. A lakosokat pedig a fasiszták elleni kíméletlen harcra szólította. KISZ-szervezetek, gyárak ifjúmunkás origádjai viselik Zója nevét és a magyar fiataloknak is példakép a nép- és hazaszeretetre. Zója, Felgyúj- a Szovjetunió hőse példája fasiszta ieikesfá emlékét megőrizzük Vasárnap ünnepélyesen nyitják meg a légoltalmi kiképzési évet A városi tanács légoltalmi tekre is szert tesznek, ameparancsnoksága ünnepi meg- lyeket békében nagyon jól nyitóra készül. E napokban hasznosíthatnak. Ilyen tudkezdődik az 1958/59-es lég- nivalókat főleg az egészségoltalmi kiképzési év. ügyi, tűzoltási oktatás során A légoltalom — amely Sze- sajátítanak el a légoltalmi geden is igen nagy tekinté- kiképzésben részesülők, lyű szervezet — tagjaitala- A légoltalmi oktatási év pos oktatásban részesiti,' megnyitó ünnepségét vasáramely a népvagyon őrzésére nap reggel 8 órakor a Vöés a személyi védelemre is rös Csillag Moziban tartják, kiterjed. Az oktatáson a lég- Az ünnepélyes megnyitót oltalom tagjai olyan ismere- filmvetítés követi. Készül már a szilva- és barackpálinka a szőregi szeszfőzdében Megkezdték a szilva- és a cefréjét párolják le, amelybarackpálinka készítését a bői az idén mintegy 35 000 tavaly létesült szőregi szesz- liter pálinkát nyernek, főző üzemben. Már hónapok A terv szerint összesen óta gyűjtik a különféle gyü- mintegy 50 000 liter barack-, mölcsöket a 20 nagy, egyen- szilva_. körte és eg éb ó_ kent ketvagonos betontartalyokban. s „érlelik* a pálinkát készítenek, illetve palinka alapanyagát. Elsőként lackoznak ebben az évben a rekordtermést ígérő szilva Szőregen. tályérdekek antiimperialista egysége. Helytelen kategorikusan meghatározni olyan osztályjelleget, amely 1 egyáltalán nem is egyértelmű. Például: az arab egység egy országon belül — nem nacionalizmusában, hanem antiimperialista vonásaiban játszik döntő szerepet. Ebből a szempontból szükségtelen az arab nacionalizmust úgy emlegetni (cikk címekben), mint hogy ha ez összeegyeztethető lenne, vagy azonos fogalomkör alá vonhatnánk a nacionalizmus marxista meghatározásával: adott európai országokon belül. Másként . merül fel a nacionalizmus problémája a fejlett burzsoá államokban és egészen más természetű a gyarmati országokban. N

em az osztályjelleg dominál az arab világ , antiimperialista harcában, hanem az antiimperialista küzdelem. Igaza van a Csongrád megyei Hírlap cikkírójának abban, hogy Arábia antiimperialista küzdelmét a nemzeti burzsoázia vezeti, de ez egyáltalán nem úgy értelmezendő — s ilyen értelmezésre a Csongrád megyei Hírlap cikke okot adhat —, hogy amíg az arab nemzeti burzsoázia harcol az imperializmus ellen, addi'g a kettős elnyomás alatt élő osztályok, rétegek a közömbösség, a passzív rezisztencia álláspontjára helyezkednek. A különböző elnyomott rétegek is aktívak az antiimperialista küzdelemben. Lenin elvtárs negyven esztendővel ezelőtt hangsúlyozta, hogy a szocializmusért vívott küzdelemben a gyarmati népek jelentik egyik legnagyobb szövetségesünket, s eljön az idő, amikor a gyarmatok a burzsoázia tartalékaiból a proletariátus tartalékaivá válnak, nemzetközi méretekben. Ma, Lenin zseniális jövendölésének időszakát éljük, amikor a gyarmatok egymásután szakadnak le a nemzetközi imperializmusról és csatlakoznak a szocialista világrendszer antiimperialista küzdelméhez. E világméretű küzdelemben nem az a lényeges, hogy a gyarmati harc osztályjellegét az ideológiai szőrszálhasogatásig bogarásszuk, hanem hogy megértessük a magyar munkásokkal és parasztokkal a gyarmati rendszer bomlásának a jelentőségét a szocialista világrendszer pozícióinak erősödése szempontjából. T

ermészetesen nem helytálló a Délmagyarország említett cikkében kifogásolt megállapítás. Nem lehet egyértelműen osztályjellegtelenséggel felruházni az arabok antiimperialista küzdelmét. De nem lehet egyértelmű burzsoá jelleggel sem felruházni olymódon, hogy ebből az következzen: csak a nemzeti burzsoáziának érdeke a gyarmati sors lerázása. Mert ugyanilyen érdeke a haladás ezen országokban élő parasztoknak, munkásoknak, értelmiségieknek stb. Ezért az osztályjelleg elmosódik az arab világ antiimperialista küzdelmében. Az osztályjelleg a függetlenség kivívása után a polgári átalakulásért vívott harcban jelentkezik. S egy későbbi időpontban a gyarmati országok iparának megteremtésével kialakuló proletariátus veszi kezébe az elnyomottak osztályzászlaját. A jelenlegi viszonyök között mi határozottan támogatjuk nemcsak az arab országok antiimperialista küzdelmét, hanem valamennyi gyarmatot, dominiumot, amelyek a világimperializmussal szemben állnak, országaik függetlenségének kivívásáért küzdenek. Mert ez a törekvés egybeesik a szocialista világrendszer érdekeivel, következésképpen üz emberiség haladásával. Siklós János