Délmagyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-12 / 215. szám

5 Péntek, 1958. szeptember 18. Ünnepi képkiállítás I Szeged felszabadulási évfordulójára Ebben az évben már tizen- ] negyedszer ünnepli Szeged dolgozó társadalma a város felszabadulásának emlékeze­tes napját, október n-ét. Minden évben ünnepi ren­dezvényekkel, megemlékezé­sekkel tettük felejthetetlenné ezt a napot. Idén ugyancsak nagy készülődés előzi meg az évfordulót. A számos ren­dezvény közül máris szerve­zik a szegedi képzőművészek ünnepi retrospektív kiállítá­sát, melyen a felszabadulást követő szabad alkotó évek művészi termésének legjavát mutatják be. Az ország kü­lönböző részeiből, magántu­lajdonból és intézményekből gyűjtik össze a legszebb, leg­sikerültebb festményeket. Ezzel a kiállítással, ünne­pi jellegén túl az a rendező testületek szándéka, hogy felmérjék Szeged felszaba­dulás utáni képzőművészeté­nek fejlődését és összehason­lítsák a helyi festészet mai állásával. Hogy összehason­lítási alapot is szolgáltassa­nak, a kiállítási csarnok egy szintjén mai alkotásokat he­lyeznek el. A retrospektív kiállítás anyaga, mintegy negyven, többnyire nagyméretű fest­ményből tevődik majd össze. A képek jelentős részét Bu­dapestről, Hódmezővásárhely­ről és Csongrádról szállítják ide, más részüket Szegeden gyűjtik össze. A kiállítást a városi tanács, a Móra Ferenc Múzeum és a Képzőművé­szek Csongrád megyei Mun­kacsoportja közös rendezé­sében nyitják majd meg. Szétszórt tanyák helyett kulturált falusi lakásviszonyokat 4kl Kmpri az országot, dolgozó embereknek ezt a hajtása legalábbis a szege­nni IS1HC1I s a küiön- késői „nomád" életmódját, di járás területén igen nagy mely már a kialakulása pil- nehézségekbe ütközik. Se lanatában is nagy nemzeti szeri, se száma a zugépít­szerencsétlenség volt. A tör- kezéseknek. Az építkező ta- jj zan jól tudhatja: szegény- lénészek a Duna-Tisza-közi nyai parasztok közül vál­ég, gazdasági és kulturá- tanyavilág eredetét 1526-ra, lalják sokan azt a kockáza­ohácsi vész korára ve- tot, is, hogy új házaikat böző tájak lakosságának műveltségi, gazdasági, ter­melési színvonalát, az iga lís színvonalban való vi­szi nylagos elmaradottság ott a mo zetik vissza, amikor is a esetleg lebontatják velük, tapasztalható leginkább, ahol hazánkat elözönlő török hor- vagy pedig jobb esetben ;; még mindig szétszórt ta- dák elűzték falvaikból, me­ryákon laknak az embe- zővárosaikból a lakosságot, rek, s nem oldódott meg mely szinte családokra sza­a falusítás problémája. Megfigyelhető a szegedi já kadva, erdőkbe, nádasok­ba menekült, ott ütött ta­megfizetik a bírságolást és élnek tovább ugyanolyan tanyai életmódban, mint apáik. hogy a zug­építkezések száma évről-év­ITIRJGIIGJCINCIAI CL AWIGCI J" UA II ICIIF I\UI I, UIL UIUIL LA .. .. ... rásban is: általában minél nyát magának. Később pe- MC(Jll(jyGIRGIO, távolabb esik egy-egy kis- die a feudális Magyaror­paraszti gazdaság a város- szág urainak különös ér- , tói. falutól, annál kevesebb deke fűződött ahhoz, hogy „ : I értékű árut termel. Ez a lakótelepeikről elkerge­nomcsak a falu városkö- tett lakosság továbbra is zclségéből eredő jó vagy rosszabb értékesítési lehe­tőségekkel magyarázható, hanem azzal is, hogy a tá­szétszórtan, szervezhetetle­nüí, szellemi nyomorban él­jen A tanyavilág fenntar­tásának „célszerűség"-ét voli, istenhátamögötti ta- érthető okokból a magyar nyákra sokkal nehezebben fasizmus zászlóhordozói, a jut el a kultúra fénye. Gyakran hiába van meg csőítették a tanyai lakossgg kultu- „jövőjét" rális igénye, azok a je- ne. lenlegi viszonyok között Horthy-rendszer urai is di­A parasztság magyarázták ben­Népköztársaságunk kor­még részben is alig kielé- mánya gazdasági, néprajzi gíthetők. A tanyákon ál talában ka) magyarázható. Első a tanyai lakosság számának növekedése. A megnősült, férjhez ment fiatalok mind­mind saját hajlékot akar­nak maguknak. A máso­dik ok pedig az, hogy a gyakran száz évnél is öre­gebb tanyák egyre-másra mondják fel a szolgálatot, kivénhedtek. Ujjá kellene építeni őket, csakhogy a rendelet értelmében nem szabad. Az új építkezők nincsenek műve- léma égetően szükségszerű lödési házak, filmszínhá- megoldását kezdte el, ami­zak, s éppen a gyér lakos- kor határozatot hozott ar­sag miatt nem is lenne ról, hogy a tanyai lakossá­értelme ilyen építkezések- g0t fokozatosan, s önkén­tes alapon a községekbe kell betelepíteni. Módot szempontból is óriási prob- legtöbbje örömmel menne a faluba lakni, csak az a baj, hogy földjeikhez nem ritkán a legközelebbi falu is olyan nagy távolságra esik, hogy onnan teljes képtelenség — tekintve a gyenge útviszonyokat be bocsátkozni. Nincsenek és nem is lehetnek orvosi , , rendelők, egészségházak, kell adni a tanyai paraszt naponta munkába járni. Az ovodák, korszerű üzletek, családoknak házhelyek jut- a ba ástyai gazda például, Emiatt itt a népegészség tatásával, szükség esetén hi- akmek földje a kompoc­javítása is nagyon körül- fel- és építőanyag-akciók- Pusztai hatarban van, fo­ményes. kai is, hogy a falvakban Sutjával meg akkor is csak építsenek maguknak há- tíelfelere erne ki a tanyá­zakat. A kormány tiltó ren- ha reggel jokor elin­delkezést adott ki, hogy mUna­tanyán nem szabad új la­kóházakat építeni. Csak­hogy e rendelkezés végre­* ' Ingajárat — felszólításra tfomerszka János, Uj­szeged, Pillich Kálmán utca 32. alatti lakos még 1954-ben épí­tett magának egy szo­ba-konyhás lakást. Az új épületre tizenötéves adómentességet kapott. Igen meglepődött tehát, amikor 2 hónappal ez­most már csaknem ki­lencven forintos veszte* ség éri az állítólagos harmincegynéhány fo* rintos tartozás tisztáz­gatása miatt — mégis bement ismét — az idé­zés szavai szerint "Sa­ját érdekében*>... — Na most már re* előtt felszólítást kézbesí- mélem békében hagy­tettek neki, hogy fizesse nak — köszönt el az be esedékes adótartozá­sát. Másnap munkájából elkérve magát, kissé bosszúsan ment be a kerületi adócsoporthoz, hogy megtudja a nem várt felszólítás okát. A nyilvánvaló félreértés tisztázódott, s megbé­kélve ment haza — hi­szen megnyugtatták — tévedésből hívták be. Valóban fennáll házára az adómentesség. Alig telt el két hét, ismét hivatták. Megint felmutatta az adómen­tességet igazoló ok­mányt, a belső szobában megnéztek egy könyvet és elköszöntek tőle az­zal, hogy igaza van, nem kell fizetnie. De a sors útjai, vagy inkább a felületesség következ­ményei kiszámíthatat­lanok, mert nem sokkal később megint "ingáz­nia-« kellett Komerszka Jánosnak az üzem és az adócsoport helyisége kö­zött. Bár az könnyen ki­számítható rolt, hogy ezzel a harmadik úttal adóügyi csoporttól — hiszen a közmondás sze­rint is három a magyar igazság. Komerszka ess* tében azonban ez sem vált be. Igen... elta­lálták. Megkapta a ne* gyedik felszólítást to. Nem írom le milyen gondolatok között olvas­ta a sorokat, melyek végső figyelmeztetésül a végrehajtók látogatását helyezték kilátásba. Vajon megindokolhat­ják-e az első kerületnél, miért rángatták ki há­romszor munkájából Komerszkát? Vajon, ha lenne olyan paragrafus, amely szerint a lélekte­len és felületes ügyinté­zéssel az embereknek okozott anyagi vesztesé­gért kárpótlást kellene fizetni — jelen esetben Komerszka részére <-*» milyen összegű pénz megfizetésére küldené­nek maguknak felszólí* tást az első kerületi ta* nács pénzügyi emberei. Gera József A fejlődés minden mozzana­ta tehát azt kívánja, hogy fokozatosan meg kell szün­tetni a tanyarendszert, a Az említett visszás kö­rülmények eredményeként Fejlődik a papíripar U\ UUótá&CHa (olyik a tanítás GYÁLARÉTEN A Szeged tőszomszédsága- kályhákkal történik, így a dosan előkészítve engedik el ban lévő, mintegy 600 lakó- tantermek tisztántartásának az iskolába. ,«u Gyálarét község fejlődé- lehetősége még inkább biz- Az új iskola szépen beren­Bének fontos állomásához ér- tosított. dezett. A legújabb típusú, kezett: új iskolát kapott s a Néhány sorral előbb azt csővázas padok, táblák han­tanítás a nemrégen megkez- írtuk, hogy a tanulók cipői- gosító készülékkel kombinált jdett tanévben már ebben az ket is a folyosó szekrényei- rádió, új szemléltető eszkö­fskolában történik. ben helyezik el. A termekbe zök — amelyeket hamaro­l A község főterén lévő, 238 ugyanis egyelőre csak ma- san továbbiakkal egészíte­ezer forintos költséggel léte- muszban szabad belépni s nek ki —, szolgálják az »ített kéttantermes iskola- minden tanuló lába alá pa- eredményesebb oktatási épületet a Csongrádmegyei pír van terítve, hogy a par- munkát. Jelentősen meg­Tatarozó és „ _____ „ könnyebbül Építő Vallalat Hl dolgozói nyolc nappal a kitű­zött határidő előtt, augusz­tus 22-én ad­ták át s így 6zeptember el­sejéig, a tan­évnyitóig lehe­tőség volt ar­ra, hogy a be­rendezések be­állításával az „utolsó simí­tásokkal* is elkészüljenek. Az új isko­la — köznapi hasonlattal él­ezzel és ugyan­akkor differen­ciáltabbá válik a két nevelő: Homonnai Ilo­na és Dubay Józsefné (az előbbi az alsó, az utóbbi pe­dig a felső ta­gozatú gyerme­keket oktatja) munkája is és most már a korábbiaknál lényegesen több feltétele van annak, hogy a gyála­((Llebmann Béla felv.) réti iskola kö­zepes tanulmá­ve — úgy kel- Esztétikailag is szép látványt nyújt az új gyálaréti is- ... lett, mint egy koia_ Nagy, modern ablakai, jól berendezett tantér- nyi aUagered­falat kenyér, mej a szegedi járás egyik legszebb iskolájává tették ménye kedve­mivel koráb- a négy hónap alatt felépített oktatásügyi intézményt. z°bb legyen, ban, jónéhány Ez azután — éven át ideiglenes, iskolai kett tisztaságát és fényessé- feltehetően — azt is elősegi­célokra semmiképpen sem gét a mindennapi feltörlés ti, hogy az általános iskolát alkalmas épületben folyt a mellett így is megóvják, végzett gyálaréti gyermekek tanítás és még a tanácsháza amíg a termek szőnyeggel , .. ... ..... , .. , egyik szobáját is igénybe való beterítése lehetővé vá- közul tobben dúljanak to­kellett venni tanítási célok- lik. Az úi iskola teremtette vúbb a középiskolákban, ra. A részben osztott iskolá- körülmények tehát különö- mint eddig. ban két csoportban tanul- sen alkalmasak a tanulók Az új gyálaréti iskola jól rak az I—IV. és az V—VIII. tisztaság- és szépérzékének illik a körnvezetébe és a né­osztályok tanulói, számsze- kifejlesztésére s azt lehet ' Kornyezetebe cs a ne rint 61-en, mostmár olyan mondani, hogy a tanulók hany evvel ezelott epult korülmények kozott, ame- hamar beleélték magukat az dern orvosi rendelővel — lyek (kellett valóban ered- áj körülményekbe, a szülők amely hetenként kétszer van ményes nevelő munkát le- pedig egyre inkább megér- „üzemben* — méltán szol­het végezni. A két tantér- tik, hogy — különösen az .. közséa fejlődésének met nevelői szoba és iskolai esős időszak beköszöntése- gaiJa a Kozse8 lejioaesencK szertárterem egészíti ki, a kor — a nevelés és az iskola ügyét. Szép és jól felszerelt folyosón beépített szekré- karbantartásának egyik alap- iskola, modern egészségház nyék állnak rendelkezésre a vető követelménye a tiszta- olyan létesítmény tanulók felöltőjének és ci- ság és a rend biztosítása. , , , ,.. ' pőinek elhelyezésére. Ugyan- Jóleső érzés volt látni pél- amelVek munkajanak ered­csak a folyosón van a kissé dául Vörös Jánosné hatgyer- ményeképpen szebbé, jobbá, célszerűtlenül épített folyó- mekes anya három iskolába tartalmasabbá válik a gyá­vizes „mosdó-vályú* cs ivó- járó gyermekének tiszta ma- laréti emberek élete. berendezés is, s a fűtés is a muszát, ruháját és azt, hogy A hároméves terv során a rat, ahol évente 22 ezer ton­sok példát tudunk rá, papíripar termelése 25 szá- na gabona, és rizsszalmát hogy egy-egy öreg tanyá- zaléfckal emelkedik. Az el- foginak feldolgozni. Moder­ban már 3—4 család is következendő években jelein- nizáljáik a Csepeli Papírgyár lakik, s közülük egy sem tős beruházással fejlesztik a facellulózeüzemét, lúg- és tudja rászánni magát a fa- papírgyártást. A jövő év ele- hővisszanyerő berendezést luba való beköltözésre. jén működik már a Csepeli állítanak fel, ezzel évente Nflfivnn iriftc70rfí len- Papírgyár 100 méter hosszú, négyezer tonnával emelik a ilüyjUll lUUofvl U ne emeletmagas új gépe; egy facellulóze-kaipacitást és ha illetékes állami szervek év alatt 24 9Zer nát- ugyanakkor félmillió dollár foglalkoznának ezzel a ronpapirt ad majd A szol- érteku nyersanyagot takari­problémával a bírságolások «*» K^™^102?8^ ™eg' S ^T"^ emelésén túl is. A helyze- sz°viet hlflbo1 ket.ul f" ben már mukorék Csepelen ten talán új tanyaközpon- g* kap' Az .f8^ eY! 45~ a? nátronzsákgyár es jo­tok kijelölésével is lehet- 50 ezeir ^ft"3-1 termelő kar- vore ugyancsak Csepelen ne segíteni. Itt természe- tonlemezgyartó, a másik. 30 megkezdik a munkát az új tesen figyelembe kellene í^'^JLt hullámdoboz-üzemben is, venni a mezőgazdasági ter­melés fejlődésének óriás távatait is. A tanyaközpon­tokat úgy kellene elhelyez­ni. hogy azok körül lehe­tővé váljék egy-egy szocia­lista mezőgazdasági nagy­üzem kialakítása. A szem­lélhetőség kedvéért tekint­sük Asotthalmát és Balás­tyát. Mindkét községnek valamivel több, mint 25 négyzetkilométeres határa van. Ezeken a területeken, mivel viszonylag elég sű­rűek a tanyák, legalább öt négyzetkilométerenként lehetne egy-egy tanyaköz­pontot létesíteni. Ez a te­rület vidékünkön a leg­ideálisabbnak elképzelhető mezőgazdasági nagyüzem­nek is megfelelne. A mos­tani tanyarendszer erőtel­jes kerékkötője a szövet­kezeti mozgalom fejlődésé­nek is. A szétszórt csip­nyeanó gép lesz. A tervek szerint Sztálinvárosban is aho1 14 ezer tonna hullám­építenek szalmacellulózegyá- dobozt készítenek évente. Egymilliárd Celsius hőfokot fog előállítani egy új szovjet termonukleáris berendezés Genf, szeptember 11. A nemzetközi atomértekczleten tegnap bemutattak egy színes szovjet dokumentumfilmet, amelyről a részt­vevők megtudták, hogy a Szovjetunió az Ogrához hasontó készülékkel egymilliárd Celsius hőfokot szándékszik elő­állítani. Ez tízszer annyi, mint amire az anglo tudósok két-három éven belül építendő újabb mintájú Zeta ré­vén számítanak. A szovjet tudósok 1—10 másodperc Idő­tartamra számítanak az egymilliárd Celsius hőfok eléré­sénél. Az értekezlet résztvevői nagy érdeklődéssel fogad­ták e bejelentést. folyosóról fűthető cserép- ezeket a gyermekeket gon­Fcrcnyi István (.rabok. A földkéreg mozgása Ínég a^°egjóbtT"s'röndék'ka 1 Nemzetközi geofizikus kongresszus Budapesten sem lehetne korszerű táb- Megkezdődött a geofiziku- zik hatásukra. Ahogyan a las foldmuvelest vegezni. sok budapesti nemzetközi Hold és a Nap Földhöz való l ítZ°í^- -f- ifnek,i- " kongresszusa. Az előadások viszonya változik, a Föld fel­lolt, beepites alatt allo ta- között a magyar geofizikuso- színe félméternyit emelkedik nyakozpontjaink, melyek kon k(vül előadást tart L. és süllyed. A tudomány ed­kozel esnek az oda tartó- Constantinescu bukaresti, E. dig is ismerte ezt a jelensé­zo lakosság földjeihez, egy Vesanen helsinki, A. Marussi get. de nem voltak róla nagy lépéssel már közelebb trieszti professzor. Az első Pontos adataink. Most a Geo­lennénk célunkhoz: a le- napon egy igen érdekes prob- fizikai Év nagy nemzetközi hető legnagyobb mértékben lémáról, a Föld árapály je- tudományos összefogása, gépesített szocialista mező- lenségeiről volt szó. R. To- több mint száz megfigyelő­gazdasághoz. Enyhülne a maschek müncheni geofizi- állomás felállítása lehetővé ma már1 nemcsak falun, kus előadásában kifejtette, tette, hogy pontosan meg­városon de a tanváknn is ho8y nemcsak a tengerben mérjék a földkéreg mozgá­vai oson, de a tanyakon is okoz árapályt a N ^ a sát. Tomaschek professzor jelentkező lakashiany. Hold vonzása, hanem a ru- után Oszlaczky Szilárd tar­Csepi József galmas földkéreg is hullám- Í?U. előadást ugyanerről a témáról. Különleges automata-daru készült Újfajta daru mintapéldányát készítették el a Ganz Darugyárban. A mérnökök megszerkesztették az első ma­gyar elektromos vezérlésű, teljesen automatizált darut. Előnye, hogy a régi svájci óraműves szerkezet helyett olyan hazai készüléket alkalmaztak, amely a rázkódást az eddigi kísérletek alapján kitűnően bírja. Előállítása lényegesen olcsóbb, mint az eddig külföldről behozott da­Ma Gyöngyösön sorsolják a 'oitót Ebben a hónapban a to­vábbi lottósorsolásokat már vidéken rendezi a Sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság. A lottó 37. játékhetének nye­rőszámait ma. pénteken dél­előtt 10 órai kezdettel Gyön­gyösön sorsolják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom