Délmagyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-12 / 215. szám

Péntek, 1958. szeptember IS. Segítenek az asszonyok Gazdagodó nőmozgalom Szegeden & Törődés a gyermekneveléssel * Hasznos beszélgetések Változatos és nagyraérté- mes Jenőné alsóvárosi házi- a Londoni körúti gyermek­az a tevékenyseg ame- asszonyok, Lengyel néni a otthont patronálja. Bábszín­.. ..„„„„ - az munkásmozgalom régi har- ház előadások tartásával is di cosa — és hozzájuk hason- kedveskedni akarnak a gyer­a va- lóan sokan mások — nem mekeknek. A rókusi iskola rOeifulátok le/iefüiik r:i eddig is Végeztek l>'el ,„„,, Nőtanács szegedi cosa rtkárságának tagjai, nőmozgalmában részt- sajnálják az időt, hogy se- szülői munkaközössége váí ^fh asszonyok. — ­toraikban ott tataijuk területekben élo éc Likat, őszhaju nagyma­mikat, háziasszonyokat a iolgozó társadalom min­den rétegéből. Nemrégiben például az új­• Haladás Termeloszo­gítsenek napsugarasabbá lalta a Beloiannisz-téri Pan­o tenni a családok hétköznap- teon gondozását. édes- jait. Gyermekvédelmi, EgYÓnÍ Problémákkal takarékossági ós szociális bizottság vetkezette látogattak el a városi nőtanacs, a íoldmu­vesszövetkezeti nobizottsag A városi nőtanács titkár­ságát sokan keresik fel a nők, édesanyák különböző problémáikkal. A városi nőtanácsnak A l°k es<;tbe" T gyermekvédelmi, takaré- gltett T°bbek A, I­kosságt és szociális bizott- a fővárosi Feketefol­sága működik. deken lako iszony is csala­voaT7c a tsz-ben dolgozó sága működik. jf úTf -TT; ta.S folytattak baráti esz- A bizottságok munkájukkal dl „öttel folytattak mecserét a kozos örömök­éi gondokról, az ország és ' világ dolgairól. A felsővá­rosi nőbizottság munkás­paraszt és értelmiségi asz­jónéhány családnak szerez­a nőtanács titkárságát és tek örömet. A városi nőta- tanacsot' segítseget. Az nács elnöksége, a nőmozga- ? Hg7elf n, 15 megn!ugtatoan lom aktivistái pedig nagy fi- intézkedtek a tanacs köz­gyeimet fordítanak az ifjú- benjarasaval. A notenacs "rendezeti igen ság nevelésére. Segítenek az JJ" * tártanak Syes hangulatú találko- edesanyaknak és a pedagó- és aLzonyokto SZ1J gusoknak az anyák közötti fs.. . assz°nyoK eszrevete­előadásokkal, beszélgetések- ]f}\ Javas!ato't Jelzik pel­kel és úgy, hogy az óvodák- daul a Sze? Szegedert-moz­ba, iskolákba is ellátogat- falómban, es több mas do­zót Fóradhaiatlanul szolgálják mindazt, ami tanévnyitó ünnepségein. A szépet és jót jelent az em- nők idén is tevékeny szere- "ca™. bereknek, a családoknak, pet vállalnak az iskolák szü­Jokáig sorolhatná sadalom minden A nómozgalomban részt- nak. A városi nőtanács kép- i°f,ban j®", A nőtanács tagjai vevők közös egyetértésben viselői ott voltak az iskolák ™f,?ték a tanacstagokat m . . es elbeszelgettek velük, az­után természetesen a vá­is. A lakosság Sokáig sorolhatnánk a tár- lói munkaközösségeinek te- észrevételeiről értesülve a falom minden rétegéből vékenységében. nőtanács tagjai azt közöltek _ olyan asszonyoknak a ne- Az asszonyok, a nőtanács a korzet tanácstagjaival, veit, akik fáradhatatlanok a tagjai megjelentek a fiatalok A hóko ünvóórt mozgalomban. Például az új- néphadseregünkbe való mos- uyYöeí l szegedi Rences Ferencné tani sorozásán. Beszélgettek idős munkásasszony korát a fiúkkal és nemzetiszínű meghazudtoló fürgeséggel vé- és piros szalagokat tűztek gez társadalmi munkát. Far- kabátjuk hajtókájára. A mó­kás Istvánné belvárosi, Re- ravárosi nőbizottság például Igen sok elsőrendű textilanyag kerül forgalomba A párt igazságot teremt az embereknek Az édesanyáknak, az asz­szonyoknak különösen ked­ves a béke. Hallatják is szavukat. A kerületek kisgyűlésein, egymásközti beszélgetéskor a béke védelmének harcos akarásáról szólnak. A vá­ros és az ország ügyeit is tárgyalják, hiszen a városu­kat és az országukat szere­1 ui 'ii , .., . , . , . tik, sajátjuknak vallják. IFolytatas az 1. oldalrol.) kosztumokre. A konfekcio- Természetesen az asszonyok, jelentós mennyiséget foglal ipar is készül a bálszezonra. a nőtanács tagjai tevéke­el a polcokon a minőségi Sok taft és brokát színházi nyen részt vesznek a béke­kamgarnszövet Az igen ke- és alkalmi ruhát készít. mozgalomban is A városi resett cikk, a 4—500 forint Gyermekkonfekcióból soha nőtanács közötti tiszta gyapjú férfi nem látott választék áll a már most szervezi munka­kamgarnszovet is lesz bo- vásárlók rendelkezésére. A közösségek létrehozását, ven. tavalyi kétsoros öltönyök hogy a karacsonyi ünnepek­Ujdonsagrol alig tudunk helyett egysoros öltönyt ke- re kecjves és különféle meg­beszámolni. Az ipar, de a szített e negyedre is — az lepetéseket szerezzenek a kereskedelem is fel az uj igenynek megfelelően — kon- gyermekeknek textiláruk forgalomba hozá- fekcióiparunk. A férfiruhák- ^ nőmozgalom fája egyre satoi. Könnyebb, egyszerűbb nál divatszínekről nem be- lombosodik és hasznos ered­tátZesttttikkeket'^vfr" élhetünk, mert a férfiak ményeket hoz. Igaz, az SS tkt azu>t ízlésük szerint - sokkal adottságok még nagyobbak Ital ítá , . . ... az eredmenyeknel, de azért SLtaESS™'"?1 agíaPI okosabban' mmt a nok ~ dolgoznak, hogy maradékta­Semlíthrijükag választják ki öltönyük szí- ianul éljenek a lehetőségek­a bundahuzatok választó- nét" kel' kának bővülését. *Verdi«, »Vulkán« elneve­zéssel kerül a fogyasztók­«oz a jó minőségű bundahu­öt- A hazai fésűsfonó kü­lönleges szöveteket gyárt a negyedik negyedévben és ez­zel ki tudják elégíteni a kü­lönleges igényű női vásárló­kat. Lenáruból is lesz bizonyos Javulás. Elsősorban bűtor­vaszonból. Még ebből nem ludnak minden igényt ki­f«®teni, de több árut hoz­nak forgalomba, mint az el­múlt negyedekben. A csil­laghegyi lenárugyár szintétikus szálból jó mi­nőségű bútorszövetet gyárt. 2. 4°. tartós árut a negye­lmbfdéVben h°Z2ákfor­k£^fkció"áruból hatalmas maou rendelkezik a Dél­Textilnagyke­Év^1®1 Vállalat. Magas kató U ®íalmú nöi és férfi­kt Lh0Znak forgalomba, a ie'lpMt -az áruféleségből igényt még nem S kleleglteni- A ballon­ulSS* ÍS rövidese" fo'­lenámgyár csillagheg7i nyjon alapanyaggal bal­. 'nnszovetet gyárt nak dnwekcióiparunk habát­emf-223 fel' s a terme­san W Párhuzamo­sa a, , ballonkabátok szá­'«n^i^v!tekben- A tava­b°rkabátTgesen több mű­letekC. 3 szegedi üz" 'art an5Lk°nfekció lépést kabátokT-'íjabb divattal. A la! kfeüLalgallérral, bőhát­f'at A legújabb di­abát '^t a lezser­ét naev r' A k°sztümöket a87, riportra oszthat­óit a„ "í8arnszövetekbÓl •"-sa us & ; A múlt — elmúlt örökre. Ne nézz J vissza rá, mert szomorúság ül ki • derűs arcodra és megcsap a dohos le­; vegő! De tartsd emlékezetedben a költők | sötét tónusú sorait, hogy tudjad: csak J előre , lehet menned, hátrafelé bun min­! den lépés. Hallgasd meg Katona József ! Tiborcát : "Nekünk asszonyainkat és po­! rontyainkat kell befogni, ha veszni éhen ! nem kívánkozunk*-. Olvasd Adyt: »Kuny­! hó, olajmécs, munka, éhség, gyermek, ! rongy, szégyen és a többi.. .** Idézzed 'József Attilát: "Horkanva alszunk s tör­! len egymás hátán, mint odvas farakás-. ! Hát mondd, hol találsz egy halvány re­j ménysugarat, egy cseppnyi biztatást ie milliőben? Sehol. Ebben a sivár kilá­| tástalanságban nincs öröm, szépség, jog | és emberi méltóság egy szemernyi sem. Az élet fekete színeinek feloldása 1917­j ben kezdődött, amikor Leningrád, j Moszkva és a többi orosz város tornyaira [ felfutott a rubinvörös csillag. S e csil­j lagnak a fénye — mint a fény általában j — háromszázezer kilométeres * sebesség­| gel száguldottá be az emberlakta földré­| szeket, mintegy megvilágítva az utat, j amelyen el lehet jutni a zsarnokság el­| pusztításáig. A magyar katonák is ott­} hagyták az urak háborúját, hazasiettek [forradalmat csinálni, vagy beálltak orosz [ barátaik mellé a Vörös Hadseregbe. De [ eszmélni kezdett -és felütötte a fejét több !más ország munkássága is, hogy kivegye [ a kormányt a hatalombitorló kevesek ! kezéből. Akkor elbukott az igazság felke­! lése, a mérhetetlen szovjet földön azon­! ban visszavonhatatlanul győzött — ti­! zennégy kapitalista ellenségével szemben ! is — a szocializmus. ! És ma alig negyvenegy esztendő után i ezért csengőbb, üdébb és optimistább az ! igazi népköltők hangja. A felszabadult • hazáról, a dolgozók erőfeszítéseit irányító j kommunista pártról, a kiharcolt hata­• lomról, a szép jövőről énekelnek Albá­• niától Kínáig tucatnyi európai és ázsiai | országban. És hol van már a szegény, [elmaradott orosz hon? A burzsujok által [ annyit szidalmazott, lenézett és tehetség­[ telennek csúfolt Oroszország népe már [ hozzáfogott a kommunizmus építéséhez. [ Atom-jégtörőhajókkal, erőműóriásokkal, [ sugárhajtású repülőgépcsodákkal és mes­[ terséges holdakkal bizonyította be min­[ dennél ékesszólóbban, hogy a kapitalista [ iga alól felszabadult ember tudása és ! ereje rövid idő alatt boldogságot és jólé­! tet tud teremteni, [ Még nem volt olyan kitűzött terve és [programja a szovjet államnak, amelyet J a nép meg ne valósított volna a kitűzött [ határidő előtt. S ez az ami halálfélelem­[ mel tölti el az imperialistákat. Amerika [ és csatlós államainak urai jól tudják, [ hogy ahol egyszer a szocializmus megve­[ tette a lábát, ott többé nem nőhet fű a [ kapitalizmus számára, Látják ezek a po­! litikusok, hogy a szocializmus országai­I bar. nincs gazdasági válság, rohamlép­I tekkel megy előre a fejlődés, meredeken ! emelkedik a nép jóléte. A szovjet kor­mány célul tűzte ki, hogy tizenkét év alatt meg kell oldani a lakáskérdést. A tőkés államok vezetői már megtanulták, hogy ez majdnem annyi, mintha máris megvalósult volna. És mivel ők ezt nem tudják soha megoldani, azt remélik, hogy megállíthatják a szédületes szocialista tempót. Az imperialista provokációkat illetően azonban a népek nagyon tisztán látják ma már a jövőt. Sem az arab országok­ban, sem Kínában nincs többé helyük a gyarmatosítóknak és a provokációik már eleve kudarcra ítéltek. A gyarmati orszá­gok népei megelégelték elnyomóik ural­mát és nem hagyják magukat tovább ra­bolni. Maguk akarnak gazdálkodni, bol­dogulni és önálló, független államéletet élni. Anglia a második világháborúba úgy ment bele, mint a leghatalmasabb gyarmattartó birodalom. Es napjainkban ugyanez az Anglia elvesztette gyarmatai­nak és dominiumainak zömét. Ki kétel­kedik afelől, hogy a többit is elveszti? A népi Kína soha többé nem hajt fejet a Dulles-féle emberek előtt. Ellenkezőleg. Büszkén és ereje biztos tudatában jelen­tette ki a világ előtt, hogy rövid időn be­lől elhagyja Angliát az ipari termelés­ben. Aki ezt nehezen hiszi, az gondoljon arra, hogy a kínai autók és repülőgépek már a legújabb technika felhasználásával készülnek. A Keleti Szél elnevezésű autó még a legelső, de aki látta az biztos ab­ban, hogy Mao Ce-tung népe egy jottá­nyit sem hátrál többé a farkasétvágyú tőke előtt. Szovjetunió és Kína! Aki azt hiszi, hogy itt kereshetnek még valamit az imperialisták az elfogultabb Churchill­nél is. A közismert vén háborús gyújto­gató ugyanis elismerte a közelmúltban: ha az intervenció éveiben nem tudták térdrekényszeríteni a vérző és éhező fia­tal szovjet hatalmat, akkor manapság késő ilyesmiről álmodozni. De mennyire késő! A népek valamennyi kontinensen saját szemükkel látják a szovjet mester­séges holdak keringését és nem lehet őket többé becsapni azzal a dajkamesé­vel, hogy a Szovjetunió gyenge, tehet­ségtelen ország. Ellenkezőleg. Erőt, biza­kodást merítenek a szputnyikok fényéből és lassan, de biztosan szembefordulnak imperialista elbolondítóikkal. Nálunk Magyarországon már csak a néphatalom ellenségei és a nagyon elma­radott emberek gondolnak arra, hogy itt fordulhat valamiféle kocka. A dolgozó tömegek már látják a biztos jövőt és de­rűlátók, mert tudják, hogy itt minden az ő számukra épül és a szovjet népekkel együtt érnek el a kommunizmusba. Ha egyesek azt mondják, hogy ők jobban él­tek amikor még Horthy bitorolta a hatal­mat, akkor erre azt válaszolják a mun­kások: "Lehet, de nekünk az a fontos, hogy jelenleg legalább nyolc milliónyian élnek emberibb módon, mint a felszaba­dulás előtt. A párt és a kormány pedig gondoskodik arról, hogy ne érhessen ben­nünket többé meglepetés**. Nagy István Telefonihoz hívták Már­kus Józsefet, a rókusi állo­máson. A MÁV Igazgatóság személyzeti osztályáról ér­deklődtek Tóth András vi­selt dolgairól, aki korábban ott dolgozott, mint fiatal vasutas, átmenesztő, Róku­son. — Kérem, én közelebbről nem ismertem — válaszolta Márkus —, de Trényi Fe­renctől hallottam, hogy ez a Tóth az ellenforradalom alatt fegyvereket hozott ki az állomásra, személyesen osztotta szét, és mint nem­zetőr tevékenykedett. Köve­telte a kommunisták eltávo­lítását ... flz információra sürgősen szükség volt — igen sok munka hárult ek­kor a személyzeti osztályra —, s a kapott véleményt továbbították a szegedi pártbizottságnak, ahol az adatokat azért kérték, mi­vel Tóth András tagjelölt­felvételéről volt szó. Behí­vatták az érettségizett fia­talembert — akit az ellen­forradalom utáni racionali­záláskor létszámfelettiként bocsátottak el a vasúttól és később a Szegedi Cipőgyár telepére került. Ott belépett a KISZ-be, szervezőtitkár lett és a szakszervezetben bizalmiként dolgozott. Meg­mondták neki, hogy éllen­forradalmároknak nincs he­lyük az MSZMP soraiban. Tóth tiltakozott a felsorolt súlyos vádak ellen — ek­kor ismerte fel, hogy tulaj­donképpen miért küldték él a MÁV-tól — és újbóli vizsgálatot kért. Teljesítették óhaját. A személyzeti osztály egyik munkatársa mo6tmár ki­ment a rókusi állomásra, beszélt Márkus Józseffel, Trényi Ferenccel, Nagy Andrással és ekkor kide­rült, hogy — a meghallga­tottak szerint — névcsere történt: Tóth József* átme­nesztő követte el az emlí­tett dolgokat. Hangoztatták, azonban, hogv Tóth And­rás együtt járt Veres Iván­nal, aki az állomáson az el­lenforradalom alatt a fő­hangadó volt és a munkás­tanács elnöke lett. Számára is kihoztak a Juhász Gyula Diákotthonból fegyveréket: szóval azért mégis "ellen­forradalmi hőzöngő** volt. Lényegében így szólt a második információ. Ennek alapján — nyilván­valóan — Tóth Andrásnak alaposan megmosták a fejét, amiért a pártot félre akarta vezetni és elutasították tag­jelöltfelvételi kérelmét. A cipőgyárból is elbocsátották és elkerült a Konzervgyárba munkásnak. Teltek a hetek, a hóna­pok. Tóth András újból kérte, hogy ügyében járja­nak el. A személyzeti osz­tály még szélesebb körű vizsgálatot folytatott és be­bizonyosodott: Tóth And­rásnak igaza van! Veres Ivánnal való együttjárása ritkán fordult elő, egyéb­ként korábban is' egy úton jártak haza. A fegyver át­vételét megtagadta, szeré­nyen, szorgalmasan dolgozott munkahelyén* És a névcse­re sem állhatott fenn, mi­vel a fegyvereket november elején nem is Tóth József, hanem Nagy András hozta ki az állomásra — akinek ügye most van folyamatban. Miért rágalmazták a fiatal vasutast? Márkus József őszintén megbánta, hogy "hallomásra** adott tá­jékoztatást egy emberről — aki emiatt súlyos hátrányo­kat szenvedett — és joggal kifogásolta, hogy első ízben csak telefonon érdeklődtek tőle. Trényit nem bántotta különösebben a dolog — pe­dig ő adta a "tájékoztatást** — Nagy András pedig saját szerepének tisztázására ké­szül. Az elbocsátási körül­ményt már nehéz kibogozni, de az esetből sok tanulság levonható. A legfőbb tanul­ság mindenesetre az, 'hogy a párt igazságot teremt az embereknek. Tóth András visszakerül a vasúthoz és ismét napirendre tűzik tag­jelöltfelvételi kérelmét. Markovits Tibor Vízi úton olcsóbb lenne! Nftm VAiftfifíníil telepítették annak idején a Ti­"tUI 1VICIICIIUI S2a mellé a Gözfürész-üzemet. Az északról érkező fa többnyire tutajokba kapcsolva úszott lefelé a Tiszán. Ha kissé lassú is volt e szállítás, de gazdaságos. A felszabadulás után a Szegedi Falemez­gyár gözfürészüzeme külön tutajkészítö telepet épített a Tisza felső folyásán, ahová iparvágányon eresztették le a fát a vasúti vagonokból. Ezt a kis telepet később az átszervezés nyomán át kellett adnia egy külkereskedelmi vállalatnak. Mióta azonban a Tiszalöki Vízduzzasztó meg­épült, egyben gát emelkedett a tutajok útjába is. A kis tutajtelepet értékesítették, mint valami feleslegest, szük­ségtelent. Szeptember 1 óta viszont ismét tutajozható a Tisza. A tiszalöki erőmű megnyitotta kapuit a tutajok előtt is. Ezzel ismét megnyílt az olcsóbb víziút. Igen hasznos lenne, ha az illetékesek most újra napirendre tűznék a Szovjetunióból érkező fa vízi szállításának problémáját a takarékosság jegyében. A Szegedi Falemezgyár a Szovjetunióból érkezik. Természetesen vasúton. Ez pe­dig nem kis mennyiség, mert általában naponta 13 vagon­nal kell kirakni az állomáson és beszállítani a telepre. Ismeretes, hogy a gőzfűrészüzemnél külön felvonóberen­dezéssel viszonylag gyorsan fel tudják vontatni a rön­köket a vízből. Jelenleg csak a hazai nyárfa érkezik ví­zen. Szeretnék, ha a Szovjetunióból kapott fenyő is vi­zén érkezne Szegedre, mert ez a vállalatnál köbméteren­ként 20 forint megtakarítást eredményezne. A nagyobb megtakarítás azonban a Lignimpex külkereskedelmi vál­lalatnál jelentkezne. Arról nem is beszélve, hogy teher­mentesítenék a vasutat, ez is haszonnal járna. Ha például a Lignimpex valahol Záhonynál tutajba kapcsolná a rön­köket, 66 forintos megtakarítást érhetnie el. A vacíitnn ugyanis 87 forintba kerül egy vagon Vitáimul fa szállítása Záhonytól Szegedig. A tu­tajozáshoz való szállítás és összeszerelés csupán 27 fo­rintba. Nem nehéz kiszámítani, mennyivel hasznosabb a víziúton való szállítás. Most, hogy Tiszalök megnyitotta a tutajozás lehetőségét, érdemes foglalkozni a gondolat­tal, mert jelentős összeget takaríthatunk meg vele nép­gazdaságunknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom