Délmagyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)
1958-09-11 / 214. szám
Csütörtök, 1958. szept. 11. Iskola és régészet Dövid fél esztendeje mindenki régésznek csapott fel Forráskúton. Az iskolások a talaj szerkezetéről tanultak, s így jött szóba az agyag és az agyagból készült különféle edények. Az egyik fiú mindjárt jelentette, hogy van az 6 padlásukon egy cserépedény, s másnap felhozta az iskolába. Meglepetésre igen öreg agyagtálat hozott — a muzeológusok becslése szerint 6—8 ezer évvel ezelőtt használhatták. Lett is erre nagy buzgalom: a faluban mindenki ásni kezdett s elő is került ismét néhány cseréptöredék. Kétségtelenné vált, hogy régi település nyomait őrzi a homok, s ezért az iskola tanárai — Németh Kálmán igazgató, Tóth János igazgatóhelyettes és Pálmai József — elhatározták — a gyerekek roppant lelkesedésére építve, hogy ebben a tanévben maguk végeznek feltárási munkát, s a régi emlékekből, régészeti leletekből gazdag kiállítást rendeznek. Mint hallottuk, a Móra Ferenc Múzeum is tervez feltárást Forráskúton, s így bizonyos, hogy az iskola ifjú „régészei« és a tudományos kutatók egymás segítségére lesznek. Azt a sokezeréves agyagedényt, melyet egy tanítási óra érdekessége mentett meg az eU kallódástól, már a múzeumban őrzik. Talán még több érdekes leletet is ad a tudománynak a forráskúti homok. Új falu született Egy kis község nagy számai Forráskút 13 esztendővel ezelőtt mint falu még egyáltalán nem szerepelt a térképen. A mai takaros kis község helyén mindössze csak egy kisebb tanyacsoport állt. A 20—25 ház lakossága az idetartozó 6400 katasztrális holdnyi tanyavilág parasztságával együtt közigazgatásilag a több mint 18 kilométerre fekvő Kiskundorozsmához tartozott. 1950 óta — amióta felépült a helybeli tanácsháza, s megválasztották a lakosság soraiból az első községi tanácsot — több mint 80 ház épttlt fel az új faluban. Tehát ha mértéket akarnánk felállítani arról, hogy a rossz emlékű Horthy-rendszernek mennyi időre lett volna szüksége ahhoz, hogy e kietlen tanyavilág parasztsága idáig eljusson a fejlődésben, semmit sem túlzunk, ha azt mondjuk: száz esztendő. Hiszen kevés híján száz esztendő kellett ahhoz is, hogy az 1945-ben meglévő kis tanyacsoport, aho'l viszonylag már kulturáltabb körülmények között éltek az emberek, kialakuljon. A fejlődés nagy iramát azonban nemcsak ezzel tudjuk lemérni. Régi iratok tanulsága szerint 1949ben az akkori forráskúti Hangya Szövetkezetnek mindössze 1300 forint értékű állandó árucikk-készlete volt. A havi forgalma — amit a lakosság vásárolt helyben — pedig rendszeresen 3—4 ezer forint között váltakozott havonta. Mi a helyzet ma? A községi földművesszövetkezet árukészlete állandóan másfélmillió forint érték felett van. Ebből a lakosság, igényeinek és ízléseinek megfelelően, egy hónap alatt 350 ezer— 400 ezer forint értékben vásárol. az új esztendő januárjáig 200 ezer forint értékű útburkolási munkát végeznek el. A következő években az Még néhány beszédes nyok javítására is. A Forszámadat a falu életéből, ráskút—Ullés között négy1949-ben a forráskúti pa- kilométeres bekötőút köverasztcsaládoknak összesen zése — mely egyedül több 180 kerékpárjuk volt. Ma mint egymillió forintba kemár olyan sok bicikli van rül — máris folyamatban itt, hogy pontosan nyilván van. Az építkezési munkásem lehet tartani. Egy azon- latok kizárólag állami pénban bizonyos: a faluban és zen folytatódnak, s az ide tartozó tanyákon csaknem az összes kerékpározni tudó emberek egyben biciklitulajdonosok is. Kivé^. ve azokat, akik a „kenyérgázos* járműveket mór kicserélték motorkerékpár- állami segítség mellett a fejra. A negyvenes évek végén lődés érdekében óriás felmég csupán öt motorkerék- adat vár magára a lakospárt tartottak számon a kör- ságra is. Számtalan tény nyéken, most pedig már 100- mutatja, hogy a helybeli panál is többet, a biciklik szá- rasztság fogyasztásával, nöma is ezer fölött van. vekvő igényeivel szemben A falu hároméves terve mélyen elmarad a termelés szintén sok és szép megle- színvonala. Ahhoz, hogy a petést tartogat a lakosság régi kis tanyacsoport helyén számára. új falu született, népi ha1961-ig felépül mintegy talmunk minden lehetősé300 ezer forintos költség- get megadott. Ahhoz azonvetéssel az új kultúrház, ban, hogy az új faluból miÉpítenek korszerű gyógy- előbb szocialista falu legyen, szertárat is. Gyógyszerekért a helybeli emberek bátor sajnos még ma is a szom- kezdeményezésére, a korErenkívífSókafkölS látlan lehetőségekkel való majd a mai gyenge útviszo- élniakarására van szükség. a kultúra fénye HÓNAPOK ÓTA igen nagy a türelmetlenség a községben. Pesti Menyhért elvtárs, a tanácselnök alig teheti ki a lábát anélkül az utcára, hogy az első ember, akivel összetalálkozik, ne ezzel kezdené rögvest: mi van a villannyal? Az elnöknek naponta százszor is el kell magyaráznia: most már meglesz, bizMalom, szalatfüusz — egy helyen A faluba érkező idegeneknek az első látványosság a malom előtt mutogatja magát. Lovaskocsik, ökrös, tehenes szekerek egész sora várakozik itt naponta. Némelyik már kora hajnal óta, mert a forráskúti malom nem az akármilyenek, hanem a jobb nevűek közé tartozik. Finom kenyérlisztjéről, kitűnő rétestésztának való búzalisztjéről messzi községekben is ismerik. Az üzem igen sokat fejlődött, mióta a helybeli községi tanács birtokába került. Az elhasználódott berendezés egy részét is felújították már. Emellett iroda, pihenő-helyiségeket és raktárai is építettek az üzem mellé. A napi kapacitás, mint Maróti István művezető elmondotta, rendszeresen 50— 60 mázsa búza és rozs őrlése körül mozog. Emellett darálórészlege is van a ma(Siftia felvételei) lomnak, tehát az őrletni érkező gazdák egyfüst alatt a darálást is elintézhetik a hízók számára. A községi tanács vezetői korábban gondolkoztak azon, hogyan lehetne enyhíteni a lakosság építkezéseknél szükséges faanyag-hiányát és hogyan juthatnának a szőlősgazdák olcsón, elegendő mennyiségű szőlőkaróhoz. A problémán úgy segítettek, hogy a malom udvarába új fűrészelő üzemrészleget építettek. Eddig a nagy nyersolajmotort, mely a gabonaőrlő és szitáló gépeket hajtotta, nem használták ki te'jes mértékben. Egy differenciál-mű segítségével most már hónapok óta működik a szalagfűrész is. Az őrlető gazdák gyakran feldobnak a rozzsal, búzával telt zsákok mellé egy-egy farönköt is. Mire az őrletéssel elkészülnek, akkorára megvan a disznóakolnak, mennyezetlécnek, szőlőkarónak való kifűrészeltetése is. Ez a malom, mint megtudtuk, amellett, hogy kiváló termékeivel gyarapítja a község jó hírnevét, igen szép anyagi hasznot is jelent a községi tanácsnak. Az év elejétől idáig már 80 ezer forintra emelkedett a tiszta nyereség, melyet a tanács községfejlesztési célokra fordít. A malom ügyeskezű molnárai nemcsak a kifogástalan minőségű liszt előállításához értenek, de rendszeresen törik a fejüket újítások, korszerűsítések bevezetésén is. Nemrégiben például úi ciklonberendezést készítettek, melynek segítségével a koptatógépekből kiáramló levegőből kiszedik az eddig veszendőbe ment gabonahéjat, amely a korpa közé keverve az állatok számára jó takarmány tosan meglesz, az Építésügyi Minisztérium faluvillamosítési vállalatával megvan már a szerződésünk. Papír szerint október 1-én fognak a munkához, de azt ígérték, hamarabb is elkezdik, mert az anyag, az oszlopok, a drót, meg ami kell, már megvan. Bizonyos mértékig érthető is a türelmetlenkedés. A felszabadulás előtt a mai szegedi járás 30 községe közül csak kettőben volt villanyvilágítás, s a népi hatalom 13 esztendejében csaknem minden kis faluban kigyulladt a villany s Forráskút az utolsó három közé szorult. A lakosság nem sajnálta most az anyagi áldozatot sem, hogy végre náluk is kimenjen a közhasználatból a pislákoló petróleumlámpa. A KÖZSÉGI TANÁCS kezdeményezésére a lakosság vállalta, hogy a korábbi szokásos 5—10 százalékos községfejlesztési adó helyett az idén a rendes jövedelmi adónak a 20 százalékát fizetik be községfejlesztési alapra, csakhogy meglegyen a villany. Mint a tanács pénzügyi nyilvántartásából kitűnik, az év kezdetétől eddig másfélmillió forint adót fizetett a falu és a faluhoz tartozó tanyavilág parasztsága. Ennek az összegnek a 20 százaléka máris a tanács rendelkezésére áll. Ezen túlmenően a tanács végrehajtó bizottsága kért és kapott is az államtól a jövő esztendei községfejlesztési alap terhére 150 ezer forint rövidlejáratú hitelt. Sok pénz kell, mert a villamosítás nem olcsó mulatság. Az üllési főtávvezetékből építik ki majd az új vonalat. összesen hét kilométer hosszúságban kell oszlopokat állítgatni s kifeszíteni a vezetékeket. A szerződés szerint a nagy munka a transzformátor felépítésével együtt 1959. március l-re fejeződik be. A LEGTÖBB LAKÁSBAN, középületben már évek óta készen van a belső szerelés, s most érthetően nagy az izgalom, hiszen csak hónapokon múlik, hogy Forráskút is a szomszédos villamosított községek színvonalára emelkedjék. A villamosítás befejeztével egyszerre 100 lakásba köszönt majd be a kultúra fénye. Roskadozó ágak (Siflis felv.) Kertek, szőlők, gyümölcsösök simulnak egymáshoz a kiskunsági homokon, őszibarack, körte, alma, szőlő és szilva érik minden ház kiskertjében. A fák roskadoznak a dús teher alatt, szüretre várva. Ez a kis almaág is annyi szép Jonathánt nevelt, hogy örömest átadja mosolygós almáit a gondos gazdának. i, , .. A község egészségéért A szegedi járás egyik leg- csal közösen rendeznek, s jobb szervezeteként tartják ezek bevételét ismét egészszámon a forráskúti Vörös- ségügyi felszerelések vásárkeresztet. Nyolcvan asszony lására és segélyezésre, illetés lány dolgozik a szervezet- ve ajándékozásra fordítják, ben, a falu egészségéért. Sípos Györgyné titkár már Terhes és kisbabás anyák, szervezi az asszonyokat az iskolások, magukra maradt őszi-téli munkára, hogy a idős emberek dicsérik a se- szervezet továbbra is meggítséggel és tanáccsal min- őrizze jó hírnevét, dig rendelkezésükre álló Senki sem vonakodik a szervezetet. Sokan itt tanul- közös munkától, s a tagok jak meg a gyermekgondo- igen lelkiismeretesen befizezáfet és az elsősegély-nyúj- tik tagsági díjukat is. Akik tást, ismereteket szereznek véletlen folytán nem jutnak betegápolásból és közegész- el a közös összejövetelre, ségügyi dolgokból. Hamaro- azok máskor keresik fel a san ismét tanfolyamok in- titkárt, vagy elküldik a bódulnak a községben. A fel- lyeg ellenértékét. Nemcsak nőttek között már körűibe- a szervezeti keretek kötik lül száz érdeklődőt tartanak azonban ide az asszonyokat, számon, akik közül sokan hanem elsősorban a tudástanyáról járnak be rendsze- vágy és az érdeklődés, amely resen. Már most folyik a az egészségügyi és szociális készülődés az őszi műsoros kérdések iránt is elevenen estekre, amelyet a nőtanács- bennük él. Egy mondatban "A faluban szinte már hagyományossá vált, hogy a fiatalok amikor a tiszántúli megyékben beérik a rizs, kisebb-nagyobb csoportokba verődve elindulnak, hogy ők is kivegyék részüket a fehér arany, a rizs betakarításából. Az idén például 40 fiatal parasztlegény és leány utazott el a Kopáncsi Állami Gazdaságba, s már megkezdték az őszi aratást. Keresetük a múlt esztendőben havi 3000— 3500 forint között váltakozott. Ugy vélik az idén sem lesz kevesebb. G Társadalmi munkával agyagozzák a gyapjas! Iskola felé vezető dűlőutat a környékbeli dolgozó parasztok. Az út építését még a múlt esztendőben kezdték el, a tanács csupán 3500 forinttal járult a munkához. Az Idén 2500 forintot ad és a társadalmi munkások vállalták, hogy a munka nagyobb részét, amire már nem jut pénz, ingyen végzik el, mivel az utat leginkább maguk használják majd. Komár Kálmán hatholdas egyénileg dolgozó paraszt. tanácstag, már meg is szervezte az útépítő brigádokat. o Száz tagja van már a szervezőiéiben levő hitelszövetkezetnek. A szövetkezet megalakulását a hónap végére tervezik. A szövetkezetben részjegyet vásárolnak ' majd a tagok, s a választott igazgatóság a részjegyek értékéből folyósít a hitelkérelmezőknek kedvező kamatozással kölcsönt. O 1017 hektoliterfok pálinkát főzettek január 1-től idáig a forráskúti dolgozó parasztok a földművesszövetkezet helyi szeszfőzdéjében. Különösen almából és barackból készült itt sok pálinka a nyáron. Rövidesen elkezdődik a nagy szilvafőzési szezon, mely folytatódik a törkölypálinka gyártásával.