Délmagyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-27 / 228. szám

Szombat, 1958. szeptember 10. Az országgyűlés pénteki záróülése (Folytatás a 3. oldalról) külön hangsúlyoznom, hogy sok minden egyéb mellett például az adófizetés ala­kulásának számai egyben dolgozó parasztságunknak a forradalmi munkás-pa­raszt kormány iránti bizal­mát is mutatják. Ugyanígy mindennél ékesszólóbban dokumentálja ezt a bizal­mat, a szocialista építés jö­vőjébe vetett hitet az or­szág lakosságának takarék­betétállománya is. Aki ta­karékoskodik, gyűjt, — az bízik a jövőben, az terve­ket kovácsol a szebb hol­napra. A dolgozók betétál­lománya 1958. augusztus 31-én 2 107 millió forintot tett ki, szemben az 1957. december 31-i 1 338 millió forinttal. A betétek ma már közel kétszeresét teszik ki az ellenforradalom előtti legmagasabb szintnek. De a lakosság életszínvo­nalának jelentős emelkedé­sét bizonyítja több más té­nyező mellett a belkeres­kedelmi áruforgalom ál­landó emelkedése is. Ez év első felében a ke­reskedelem forgalma 9,2 százalékkal magasabb volt, mint az elmúlt év első fe­lében. Hazánk nemzetközi vi­szonylatban is előkelő he­lyet foglal ei a rádió előfi­zetők számát illetően. Csak­nem minden öt lélekre jut egy rádióelőfizető. A Minisztertanács elnöke ezután azt ismertette, mire számíthatunk az ellátás te­kintetében a negyedik ne­gyedévben? Elmondotta, hogy az év hátralevő sza­kára általában kielégítően biztosítva van a lakosság élelmiszerrel való ellátása. Főleg egyes vidéki helysé­gekben — bizonyos húsfé­lékből még nem elég folya­matos az ellátás. A jónak ígérkező kukoricatermés és a növekvő állatállomány következtében az ősterme­lők nagyobb piaci felhoza­talára számítunk. Ezt figye­lembe véve húsféleségekből is tovább javul a lakosság ellátása. Cukorból a múlt évihez hasonló színvonalon, édesipari termékekből pedig jelentős forgalom emelkedés esetén is ki le­het elégíteni az igényeket. A gyengébb termésered­mény miatt hazai gyümölcs­ből kevesebb áll majd a téli piac rendelkezésére. Ennek pótlására a folya­matos citromellátás bizto­sítása mellett a tavalyinál többet importálunk gyar­matáruból és déligyümölcs­ből. Egy-két cikk kivételével a ruházati kereskedelem­ben kielégítő a készlet, a télire nagy mennyiségben szükséges árukból. Bizto­sítva van a paraszti lakos­ság sajátos igényeinek meg­felelő kielégítése is. A korábbi évekhez képest tovább javul és kielégítő lesz a téli tüzelőellátás. Nagylétszámú tanulóifjúság — növekvő tanulmányi fegyelem Ezután röviden foglalko­zott közoktatásunk hely­zetével és általában műve­lődéspolitikánk eredményei­vel, problémáival, terveivel. Kijelentette, hogy az ál­talános iskolai tanulók lét­száma jelentősen emelke­dett. A most megkezdődött tanévre közel 30 000-rel több fiatal iratkozott be, mint az elmúlt esztendőben. Ez évben életbeléptettük az új felsőtagozatú tanter­vet, amely alkalmas arra, hogy 10—14 éves tanulóif­júságunkat materialista vi­lágnézetű. szocialista erköl­csű, népét, hazáját szerető, szilárd alapműveltségű em­berekké neveljük, A tanterv azonban csupán egyik fel­tétel. Nagv szükség van a pedagógusok meggyőződé­ses, oktató-nevelő munkájá­ra. A hároméves program ez évi részeként ezer általá­nos iskolai tantermet épí­tünk fel. Ebben benne van­nak a társadalmi erőforrá­sokból, illetve az állami tá­mogatással épített tanter­mek is. Űj iskoláink korszerűek, szépek és jól berendezettek, jól felszereltek lesznek. Az iskolaépületekben körülbelül 700 pedagóguslakást is léte­sítünk. Az Országos Taka­rékpénztár útján megindí­tottunk egy pedagógus-la­kásépítési akciót, ennek ré­vén további 500 pedagógus­lakás épül majd. Évről évre nő a középis­kolai tanulók száma is. Az általános gimnáziumokban az év nyarán 11,3 százalék­kal több tanuló tett ered­ményes érettségi vizsgát, mint egy esztendővel ez­előtt. Középiskoláinkban komoly előrehaladás tör­tént annak érdekében, hogy ifjúságunk világnézetét, er­kölcsi. politikai magatartá­sát, valamint önálló logi­gus gondolkodását és gya­korlati készültségét maga­sabbra emeljük. 400 általá­nos iskolában és 50 gimná­ziumban bevezettük a poli­technikai oktatást, ameiy közelebb viszi fiataljainkat az élethez. Az egyetemeken és főis­kolákon — az ellenforrada­lom okozta zűrzavar után — az elmúlt tanévben már nyugodt, konszolidált lég­körben indult és folyt le az oktatómunka. Az évvégi vizsgaeredmények azt bi­zonyítják, hogy az ellen­forradalom okozta lazulás után újra megszilárdult a tanulmányi fegyelem. Eb­ben a tanévben több, mint 5700 elsőéves hallgató kezd­hette meg tanulmányait egyetemeinkelj, főiskoláin­kon. Fellendü lés tapasztalható népművelési téren is A népművelés terén is ko­moly fellendülés tapasztal­ható. Művelődési otthonok fenntartásánál és újabb épí­tésénél fokozott mértékben igénybe vettük a társadalom erőit. Az elmúlt évad má­sodik felében a színházak műsorpolitikájában kedvező változás mutatkozott, ame­lyet a színházak látogatott­ságának 17,5 százalékos emelkedése követett. Tovább emelkedett és 4231-re nőtt az ország filmszínházainak száma. Ez azt jelenti, hogy most már az ország lakossá­gának 84 százaléka állandó­an látogatja a filmszínháza­kat Könyvkiadásunk ez évben elsősorban az új magyar irodalmi müvekre, ezen be­lül is a mai tematikára he­lyezte a fő súlyt. Az ünnepi könyvhétre megjelent 80 mű közül 28 mai írók alko­tása volt. 1957 első fél évében 5371 művet adtunk ki, 19 millió 193 ezer 500 példányban, ez év első felében viszont már 7895 mű kiadására került sor, 25 millió 066 ezer 800 példányban Sók egységének és összefo­gásának megbontására irá­nyultak. A bekövetkezett erőeltoló­dást a fentieken kívül igen szemléltetően bizonyítják azok a kudarcok, amelyek az imperialistákat egymás után érik gyarmati politi­kájukban. Ami a Magyar Népköztár­saságot illeti, anngk kormá­nya az elmúlt fél évben minden tőle telhetőt meg­tett, hogy erejéhez és lehe­tőségeihez képest a legna­gyobb mértékben hozzájá­ruljon a szocialista tábo* politikájának támogatásához, a béke megszilárdításához és a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Dr. Münnich Ferenc itt beszélt a kétoldalú kor­mányszintű tárgyalásokról, amelyeket ez év elejétől a Szovjetunió, a Román Nép­köztársaság, az NDK, a Len­gyel Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság veze­tőivel folytattunk, majd is­mertette a kormány állás­foglalásait a béke megszi­lárdítását célzó, a békés együttélést elősegítő kezde­ményezések mellett. Kapcsolataink alapja az egyenjogúság A baráti országokkal való szoros együttműködés mel­lett a békés egymás mellett élés alapelvéből kiindulva, arra törekszünk, hogy ren­dezzük és fejlesszük kapcso­latainkat a világ minden­országával — folytatta be­szédét dr. Münnich Ferenc. E kapcsolatok rendezésénél azonban szigorúan ragaszko­dunk a teljes egyenjogúság, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a köl­csönös előnyök biztosítása elveihez. Éppen ezért, minden eset­ben a leghatározottabban visszautasítottuk és a jövő­ben is visszautasítjuk azokat az eleve kudarcra ítélt kí­sérleteket, amelyekkel az Egyesült Államok kormánya és vele szöveteségben néhány kapitalista ország próbálko­zott, vagy próbálkozhatik Marosán György: akár az ENSZ keretén belül, közti kapcsolatokkal fog­akár más formában, hogy a lalkozott. Amint ismere­magyar belügyekbe beavat- tes, ezek a kapcsolatok az kőzzék. Ez a politikájuk nem utóbbi időszakban nem a leg­eredményezhet mást, mint a kedvezőbben alakultak. Nem nemzetközi légkör megmér- vitás, hogy Jugoszlávia és gezését. Ennek egyik kiáltó a többi szocialista ország bizonyítéka az a minósíthe- között számos alapvető elvi tetlen bandita támadás, ame- kérdésben éles vita és lyet nemrég intéztek a berni nézeteltérés van. Vélemé­magyar követség ellen, és nyünk szerint ez azonban amely az úgynevezett ma- nem lehet akadálya annak, gyar ügyben folytatott és a hogy az államközi kapcsola­svájci sajtóban is szított rá- tok normálisan alakuljanak, galomhadjárat nélkül nem Nem rajtunk áll, hogy ez következhetett volna be. nem így történt. Amint is­Nem hagyhatjuk figyel- meretes, az áruló Nagy Imre men kívül azt a ránk néíVe és bűntársainak pere kap­kedvező tényt, hogy Dulles csán a jugoszláv kormány úr provokációi, a "magyar megengedhetetlen módon is­ügy* felmelegítése már az mét beavatkozott belügyeink­amerikai ENSZ- szavazógép be, kétségbevonta a magyar eddig engedelmes országai- igazságügyi szerveknek azt a nak egy részében is visz- jogát, hogy ebben a Magyar szatetszést vált ki, s az el- Népköztársaság kizárólagos lenük folytatott rágalomhad- belügyét képező bűnügyben járat talaja egyre bizonyta- eljárjon. A magunk részérói lanabbá válik. Ezt bizonyít- ezt az illetéktelen beavatko­ja az ENSZ-ben lefolytatott zási kísérletet a leghatáro­legutóbbi szavazás is. zottabban visszautasítottuk. A iutroszláv maexar Ugy vélem- hogy szükségte­A jugoszláv magyar ,en hangsúlyoznij hogy az Viszonyrol ilyen meg nem alapozott be­A Minisztertanács elnöke avatkozási kísérletek egye­a következőkben elítélte az dül csak az imoerialisták el­amerikaiaknak a Kínai Nép- lenünk folytatott propagan­köztársaság irányában foly- dahadjárata malmára hajt­tatott agresszív politikáját, ják a vizet, és semmiképpen majd a Magyar Népköztár- sem szolgálhatják a jugo­saság és a Jugoszláv Szö- szláv—magyar kapcsolatok vetségi Népköztársaság fejlesztésének ügyét. Töretlen lendülettel tovább előre! Dr. Münnich Ferenc befe­jezésül kijelentette: — az országgyűlés 1958. januári ülése óta szép sikereket ér­tünk el, minden okunk meg­van arra, hogy még szebb erdmények elérésében biza­kodjunk. Innen az ország­gyűlésből is felhívom hazám dolgozó népét, hogy töretlen lendülettel, a jövőbe vetett biztos hittel, ereje megfeszí­tésével dolgozzék tovább a szocializmus felépítésén, or­szágunk gazdaságának növe­lésén, népünk jólétének biz­tosításán, a dolgozó nép élet­színvonalának állandó eme­lésén, őrködjék éberen ha­zánk szabadságának, függet­lenségének megvédésén. Minden erőnkkel küzdjünk továbbra is a Szovjetunió ve­zette szocialista tábor tagja­ként a világbéke megőrzé­séért, szerény képességeink­kel járuljunk hozzá az em­beriség szebb, jobb jövőjéért folyó világméretű békeküz­delemhez. Az itt benyújtott javaslat a jelenlegi országgyűlés fel­oszlásáról, az új választások megejtéséről, alkalmat fog adni dolgozó népünknek, hogy kellően értékelje az el­ért eredményeket. Éppenl ezért nyugodt öntudattal ál­lunk a választók döntése elé. A Minisztertanács elnöke végül kérte az országgyűlést, vegye tudomásul a jelenté* t, a kormány 1958. január óta végzett munkájáról. (Nagy taps.) Népünk legjobb fiait küldi be az országgyűlésbe A szocialista tábor fölénye egyre inkább kidomborodik A Minisztertanács elnöke a továbbiakban a nemzetkö­zi helyzet különböző kérdé­seit érintette. A többi között kijelentette, hogy a két vi­lágrendszer közötti erővi­szonyok alakulása az elmúlt években minőségi változást eredményezett a szocializ­mus javára. Az erőviszonyok eltolódá­sában a szocialista országok gazdasági erejének megnö­vekedése mellett igen nagy szerepet játszanak a szocia­lista országoknak és első­sorban a Szovjetuniónak a technika és a tudomány te­rén elért hatalmas eredmé­nyei. Az erőviszonyok eltolódásá­ban jelentős szerepet ját­szott továbbá az a tény, hogy lelepleződtek és kudar­cot vallottak az imperializ­mus szolgálatában álló, a szocialista tábor egységének megbontására irányuló revi­zionista kísérletek. Ezek kö­zött fontos szerepet szántak azoknak a törekvéseknek, amelyek az úgynevezett nemzeti kommunizmus lep­le alatt a 'szocialista orszá­Dr. Münnich Ferenc be­számolóját szünet követte, majd megkezdődött a vita a Minisztertanács beszámo­lója felett. A vitában elsőnek Maro­sán György államminiszter, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja szólalt fel. •— Sok országgyűlés ült már össze ebben a terem­ben, sok oszlott szét, de egyik sem indulhatott új vá­lasztási harcba a becsületes, jól végzett munkának azzal a megnyugtató tudatával, mint a magyar nép küldöt­teinek ez a testülete —kezd­te beszédét, majd megállapí­totta: Pártunk, amely a nép­hatalom védelméért és a nemzet felvirágoztatásáért folyó harc élén halad, emelt fővel állhat a választók elé. Tizenhárom esztendő óriási eredményei, forradalmi vív­mányai megdönthetetlen ér­vek a kezünkben. Dolgozó népünk az ellenforradalom vad viharában, a külső és a belső bitangoknak egyaránt megmutatta a hűségét a néphatalomhoz, a szocializ­mushoz, bizalmát pártunk, a Magyar Szocialista Munkás­párt iránt. — Elért eredményeinknél is nagyobb kincs számunkra a dolgozó nép bizalma. Erre építünk — kérjük és igé­zi választás őszinte az ország Milyen más nálunk egy választás, mint náluk! Mi nem kortesfogásokkal dolgo­zunk, világosan megmond­juk, mit tudunk és mit aka­runk tenni. És erről tanács­kozunk a néppel. A mi vá­lasztásunk nyílt, őszinte vé­leménycsere az egész ország jövőjéről. A nép dönt és mi bátran állunk eléje, mert az elmúlt 23 hónapban népünk sok bizonyítékát adta, hogy nyeljük a dolgozó nép tá­mogatását Meggyőződésűn*, hogy reményeinkben nem csalatkozunk, amint dolgozó népünk sem csalatkozott bennünk. Nem is csalatkoz­hat, mert pártunk egy a néppel, vér a véréből. Ha nem így volna, nem teremt­hettük volna meg a legma­gasabb fokú demokráciát a szocialista demokráciát — mondotta —, majd rámuta­tott: kik és miért támadták 1956-ban a nép hatalmát és a szocialista demokráciát Párhuzamot vont ezután Marosán elvtárs az úgyne­vezett polgári demokrácia választásai és a mi parla­menti rendszerünk, között. Ez a parlament a munká­sok, dolgozó parasztok és haladó értelmiségiek parla­mentje és még inkább az lesz — folytatta. — Nincs okunk kételkedni, hogy né­pünk legjobb fiait küldi majd be az országgyűlésbe: azokat a munkásokat és pa­rasztokat és értelmiségieket, akik kitűntek a nép szolgá­latában, akiknek forradalmi múltja, keménysége, elvi szilárdsága és harciassága biztosíték arra, hogy szívük minden dobbanásával né­pünk fejlődését, előrehala­dását akarják és fogják szol­gálni. véleménycsere lesz jövőjéről felismerte politikánk helyes­ségét és támogatja azt. Az elkövetkező parla­mentre azoknak a törvé­nyeknek a meghozatala vár, amelyek magasabb színvo­nalra emelik hazánkban a szocialista forradalmat, fo­kozzák a dolgozó tömegek társadalmi aktivitását, hasz­nosítanak minden alkotó erőt és meggyorsítják a szo­cializmus építésének ütemét. Továbbiakban felhívta a figyelmet, most amikor ki­lépünk a milliós tömegek elé és bizalmat kérünk, új­ból a nemzetközi élet közép­pontjába kerülünk. Száml­tunk arra, hogy ismét foko­zottabban működésbe lép az imperialisták rezesbandája és harsogni fogják a régi nótát. De a mi új dalunk magasabbra szárnyal. Egy ország népe énekli vidáman velünk a jövő dalát, amely azt zengi: »a hatalom egye­dül a szocializmust építő dolgozó népé* és ezzel a dal­lal ajkunkon kitépjük a ré­gi világ gyökereit. — Szent hitem, hogy az ország népe a válasz­tások * napján a párt es a kormány politikája mel­lett fog ismét állástfoglalni és ezzel újból lesújt ellensé­geinkre, a külső és belső bi­tangokra. A nép bizalma a párt politikája és vezetői iránt, a békéért folytatott harc eredményei, a Szovjet­unió vezette szocialista vi­lágtábor ereje alátámasztja ezt a meggyőződést, hogy az új parlament új, szép és nagy feladatokat fog meg­oldani. Rámutatott az állammi­niszter, hogy ez a választás ideológiai, politikai és ter­melési harc lesz. Megtisztí­tani az emberek fejét, vilá­gosságot deríteni mindenütt. Emelkedjen a termelés, hogy emelkedjen a dolgozó tömegek életszínvonala és emberi boldogsága. Az ellenség előveszi lom­tárából minden eszmei fegy­verét, feleleveníti régi el­kopott módszereit, az uszí­tást, a rágalmazást, megpró­bál háborús pánikot, bizal­matlanságot kelteni. De ma más, forradalmi tapasztala­tokban gazdag népre, öntu­datos munkásosztályra, a néppel összeforrott pártra talál és ezért nem lesz si* kere. Pártunk egysége jelenti a munkásosztály és az egész dolgozó nóp egységét. Pár­tunk mély gyökeret ereszt a dolgozó milliók között. — Feltehetik a kérdést, nem térhetnek-e vissza a ré­gi hibák? Mi erre határozot­tan nemmel válaszolunk. A hibák nem a szocializmusból keletkeztek. Emberek követ­ték el és hogy ez még egy­szer meg ne történjék, erre biztosíték egész pártunk! Mi nem tegnap jöttünk a magyar történelembe, őse­ink nevét ugyan nem je­gyezték fel, de bizonyos, hogy itt voltak, mint jobbá­gyok, mint dolgozók, mint igazi államalapítók, mert nélkülünk, munkánk nélkül államot alapítani nem lehe­tett volna. Nem véletlen szült bennünket, hanem tör­vényszerűség. Mi vagyunk a jövő! Ezért fordul felénk bi­zalommal az egész dolgozó nép, s ezért áll úgy novem­ber 16-án az úrnák elé, hogy teljes bizalommal igent mondjon az igazságra, a be­csületre, a haladásra, a szo­cializmusra, a békére, a nép erkölcsi és politikai egysé­gére. Menjünk tanácskozni a néppel és a nép okos, józan gondolataitól megizmosodva, vágyaitól áthatva folytassa majd szocializmust építő nagy munkáját új ország­gyűlésünk. Éljen a néphata­lom és vezető ereje, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt! Az Elnöki Tanács levele Vass Istvánné, Darvas Jó­zsef, dr. Pongrácz Kálmán és Kukucs ka János felszóla­lása után az elnöklő Rónai Sándor felolvasta a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának levelét: »Az országgyűlés megbízatását az 1957. évi I. törvény 1959. év május 17. napjáig meghosszaobitotla. Az országgyűlés annakide­jén azért élt az alkotmány 18. paragrafusának 2. bekez­désében biztosított jogaival és megbízatását azért hosz­szabbította meg, mert min­den erőt az ellenforradalom által okozott károk helyre­állítására kellett összponto­sítania. Az elmúlt hónapok alatt dolgozó népünk jó munká­jának nyomán, a Magyar Szocialista Munkáspárt ve­zetésével hazánkban a kon­szolidáció helyreállt. Szük­ségessé vált, hogy a népi hatalom, a munkás-paraszt állam további erősítése ér­dekében az államhatalom helyi szerveit: a tanácsokat és az államhatalom legfel­sőbb szervét, az országgyű­lést törvényeink előírásának megfelelően újjáválasszuk. Ezért a népköztársaság El­nöki Tanácsa, a Magyar Hazafias Népfront, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány együttes kezdeménye­zésére javasolja, hogy az or­szággyűlés jelen ülésszakán mondja ki feloszlatását, melynek megtörténte után a népköztársaság Elnöki Taná­csa az alkotmány 20. parag­rafusa l/a pontjában meg­állapított hatáskörében az új választásokat 1958. novem­ber 16-ra kitűzi. Budapest, 1958. szept. 25. DOBI ISTVÁN a népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke KRISTÓF ISTVÁN a népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára* Az országgyűlés az Elnöki Tanács átiratát, illetve ab­ban a feloszlásra tett javas­latot egyhangúlag elfogadta és a feloszlást kimondotta. Rónai Sándor elnök záró­szavában köszönetet mondott a képviselőknek áldozatkész, odaadó munkájukért, amelyet az ország felvirágoztatásáért, a dolgozó nép jólétéért vé­geztek. 1692

Next

/
Oldalképek
Tartalom