Délmagyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-27 / 228. szám

3 Szombat, 1958. szeptember 13. Az országgyűlés pénteki záeóiilése (Folytatás a 2. oldalról) ven, társadalmi és politikai lajdonba vett házingatlanok- személygépkocsit. A kor­megmozdulásokat szereznek kai kapcsolatos egyes kérdé- mány szabályozta a kisipa­nep érdekeinek szem előtt gs ezek által nagy tömege- sek rendezéséről szóló 1957. rosok ipargyakorlását, mó­tartasaval, a dolgozo milliók ket mozdítanak meg. Köztük évi 28. sz. törvényerejű ren- dosította a családi pótlékról kivansaga,nak figyelembe sok-sok olyan embert is, delet intézkedéseit és javas- szóló egyes korábbi rendel­veteleyel vezeti a nagy or- akit eddig még nem nagyon latot tett az Elnöki Tanács- kezéseket, leszállította kilo­szagepito munkát, amely a sikerült valamilyen társadal- nak a rendelkezés végrehaj- grammonként 10 forinttal a szocializmus győzelméhez mj akcióba bevonni. tása során tapasztalt visz- vaj fogyasztói árát. visz el bennünket. A hazafias NpniYr.nt-mr.7 szásságok megszüntetésére. A Minisztertanács az ifjú­ir^yíS^l tehetetgra galom számottev/£°£S Továbbfejlesztette ^a kor- ság neveié^ és szorgalmas magyar mun- mun a igyekezett se <í- mány a hivatali helyiségek vei kapcsolatban elhatározta " teni az orszáecvűléq taviai lakássá történő visszaállttá- a politechnikai oktatás be­s.kerekrén "nagy^ van nak tevékeny^t is, ^ sáról szóló korábbi rendel- vezetését. siKereKDen nagy resze van A Ha,„flo. annak is, hogy állandóan A Hazafias Népfront te- kezéseket. A kormány másik Az Elnöki Tanács a kor­annaK is, nogy aiianaoan kjntélyes patikai tényezővé jelentőségű Ö 6 IVCtptU IV löf-f A cr olmiiH .. i a. u: intézkedése az á lakásügyi mány javaslata alapján be­- , , . . lett. Az elmúlt esztendők hi intézkedése az április 15-én vezette a középiskolai és es kapunk a testven Szov- báiból okujva nem engedjük kibocsátott rendelet, amely egyetemi tanulmányaik fo­4 hogy a népfrontmozgalom védelmet biztosított a sze- lyamán mindenkor kiváló revizionista törekvések taka- mélyi tulajdonban álló há- eredményt felmutató doktor­'T'" rója legyen de azt sem en- zak bérlőinek. A gyakorlat jelöltek kitüntetéses doktor­zetlen segtto egyuttmukodes- gedjük hogy bárki to ki- azt mutatja, hogy ez a ren- rá avatását. Az ifjúság ne­ben elünk többi barataink- ^^ Hazafias Nép- delet még kiegészítésre szo- velésével függ össze a tanító­front jelentőségét, szükséges- , és óvónőképzés átszervezése ségét, fontosságát A Haza- Április 15-1 rendeleteben is. A kormány kiterjesztette fias Népfront a párt vezeté- a kormány szabályozta a a gyermekbénulás elleni vé­sével és irányításával a va- magánszemélyek gépkocsi- dekezést. A jogszolgáltatás­lódi szocialista egységfront használatát, lehetővé léve, sal kapcsolatosak a kormány­meeteremtöie és Iránta s hogy- magánszemély külön nak azok a rendelkezései is, szedeben nagy figyelmet wteliesebb biralnm nvi lva engedély nélkül vásároljon amelyek a vállalati jogtaná­szentelt a Hazafias Nep- * 3 7 és üzemeltessen belföldi for- csosok és az ügyvédek mű­frontnak. Mostanában lesz "U1 ™eg d d°lgoz? to; galmi rendszámú, használt ködését szabályozták, egy esztendeje, hogy az fel- ,ne® mi" .a paix es a ventő°rsTadganMás 'útónba Ha- ^Ll^togy a párt Népgazdaságunk tovább fejlődik zafias Néni ront az orszáeos es a kormány az egy eszten- , .., , . . . . , . zanas iNcpiront az országos d6 sikeres munkája a ko_ A Minisztertanács elnöke a lakossag vasarlasa, elso­kezdte " _ moly fejlődés után áz elkö- ezután gazdasági kérdések- sorban a tartós fogyasztási jetuniótól, amely az minden területén erős, jó ba­rátként áll mellettünk, ön­kal to. Javul a Hazafias Népfront munkája Dr. Münnich Ferenc be­port. mezőgazdasági társulás is alakult. Augusztus else­jéig az összes csakcsoportok és társulások száma 2336, tagjainak száma 71 614, szán­tóterületük pedig 67 772 ka­tasztrális hold volt. 1958. augusztus 1-én a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek, termelőszövetke­zeti csoportok, szakcsopor­tok, társulások stb., tehát a mezőgazdasági termelésre alakult különböző típusú szövetkezetek együttes szá­ma 5876, a tagok száma 243 855, földterületük pedig 1 583 925 katasztrális hold volt. Az előzetes tájékoztatási adatok szerint jelenleg 37 szövetkezeti községünk, vá­rosunk van és az ősz folya­mán előreláthatólag még to­vábbi 56 lesz. Termelőszövetkezeti moz­galmunk kilábolt az ellen­forradalom okozta hullám­völgyből és fejlődésnek in­dult. Ezt a folyamatot ille­tékes szerveinknek * a szö­vetkezeti parasztság és a legöntudatosabb egyéni pa­rasztok támogatásával aktí­vabban kell népszerűsíteni, előbbre vinni, szigorúan be­tartva az önkéntesség elvét A beruházási keret felhasználása gondosan megválogatott célok érdekében történik tevékenységét mondotta. — Az elmúlt egy vetkező időkben sokat az kel foglalkozott. Elmondotta, hogy a ma­cikkekből. 1958 első hét hónapjában Megszilárdult a szocialista törvényesség esztendő mindenki számára eddiginél to többet vár SSnvttX hogy najSrée- Hazafias Népfront nagy tö- nepgazdasag az laaö-as az auam. ipar leijes rerme­SváltozLtörtfet á megekct megmozgató tevé- év első 8 honapjaban az el- lese - az idényjellegűelel­lentosegu változás történt a kenységétó] lenforradalmat követő gaz- miszeripart nem szamitva ­népfront munkajaban. A * • dasagi konszolidáció után to- 12 százalékkal volt több, népfront hosszú evek óta » eg(fit vább fejlődött és eredmé- mint 1957 egészének havi eloszor kezd valóban meg- B , tömegeit W=I~H tnvihh , m„„_ atinea és 17 százalékkal felelni hivatásának TémeP- "S321. szocialista hazaszere- nyesen halad tovább a meg- atlaga es i / szazaieKKai felelni hivatásanak. I omeg- Vonion be mindenkit kezdett úton. Az 1958-as évet több, mint az elozo ev azo­befolyasanak megnovekede- pomikai életóe ™ nyer- több olyan vonás jellemzi, nos időszakában. A termelés sevel együtt nott tekintélyé jen meg irénden ottan ma- amelyek a korábbi években emelkedéséhez. egyenlete­is A mozgalom hatasa be- 3 ^ mn jn oiyan ma csak k__ sefabé válásához nagyrnérték­folyasa egyre elevenebben ^arsz^reSf fűtve átérci sebb mértékben érvényesül- ben hozzájárult az ipar ve­érezhető a politikai életben, ezeknek a kérdéseknek nagy 4ek- Ilyen például az egyen- zetésének, a tervezési mun­A népfrontbizottságok ele- horderejét ' letesebb termelés, a megala- kának javulása. A szénter­pozottabb beruházási politi- melés növekedése lehetove ka, a termelés szerkezeté- tette a népgazdaság egészé­nek átalakulása, a hazai nek zavartalan szénellátását, A ivrini—te-t .„... , .. , ,. , , , adottságok jobb kihasználása, továbbá azt, hogy nagyobb evY^T r f + követelesét, azt tudm.llik, Kedvezd V0Jlt az ipar nyers_ erőket lehetett az előkészítő „filZJ.i T'll v íT hpgy büntetlenül senki se an és energiaellátása. A munkák, elsősorban a jobb ZZ ll LTl i'ííf: támadhat a dolgozo nep ha- mezögazdaságban a gabona- minőségű szenek termelésére ^mífeff 2 vL talDmara es vivrnanyaira., . neműek termése - a kedve- fordítani. Az év folyamán P014'^1 gafasági kon- Bar az ellenforradalmi zötlen ldöjárás miatt _ ala- fokozatosan emelkedett a wI ^áTiTi" fr0k fe^zámolasaval az csonyaöb volt, mint az előző másik fontos alapanyag, a lista toiwenyesseg további lenforradalom belső erői je- években> az állatállomány kőolaj termelése, de így tör­megszilárdulasa jellemzi. A lentosen meggyengültek, azonban emelkedett. tént ez a gazdaságunk egész szocialista torvenyesség meg- szétszóródtak, ennek ellenére A berUházások összege az területén is. erősítését — mondotta — bomlasztó tevékenységük első nyolc hónapban nagyobb A termelés mennyiségi nö­mindenekelott azok az uj folytatásáról nem mondtak volb mint 1957 megfelelő vekedése együtt járt a jogszabályok jelentettek, le ezert hatóságaink a szo- idöszakában és a tervek sze- termelés műszaki színvona­amelyeket torvenyhozo ijiun- cialista torvenyesség betar- rint az év végéig meghalad- Iának javulásával, a keres­kank,soran az adott időszak tasaval a jövőben to kérlel- ja az 1955 és 1956 évit is. lethez jobban igazodó áru­pohtikai, gazdasagi es tarsa- heteüen szigorral, csírájában A külkereskedelmi forgalom választék kialakításával. A aalmi igenyeinek figyelembe- fojtanak el minden, a Ma- az előző évvel szemben már munkaigényesebb termékeket gyar Népköztársaság, a mun- csak kis mértékben volt gyártó ágazatok - mint péi A Minisztertanács elnöke ezután a beruházásokkal fog­lalkozott, mint mondotta, a kormány az 1958. évi állami beruházási tervet 9,5 milli­árd forintban hagyta jóvá. Ez az összeg a termelőszö­vetkezetek hosszúlejáratú hitelével, valamint a szövet­kezeti saját erőből megvaló­sult beruházásokkal és a magánlakás építkezésekkel együtt 10,9 milliárd forintot tesz ki. Az állami beruházá­sok összegéből az ipar 4,3 milliárd forinttal, a mező­gazdaság 1,2 milliárd forint­tal, a közlekedés 1 milliárd forinttal, a lakásépítés pedig 1,3 milliárd forinttal része­sedik. A beruházási összegnek mintegy 70 százaléka terme­lő jellegű beruházás, 30 szá­zaléka pedig szociális, kul­turális, kommunális és egyéb nem termelő jellegű beru­házás megvalósítását szol­gálja. Az 1958. évi szerény beru­házási keret csupán a leg­lialaszthatatlanabb és a nép­gazdaság további arányos fejlesztése szempontjából legfontosabb beruházási cél­kitűzések megvalósítására ad lehetőséget. Erőnkhöz mérten fontos felújító jellegű beruházáso­kat is teszünk. Ki kell emel­nem építő tevékenységünket. Ez évben 10 695 lakás épí­tését fejeztük be a központi lakáskeretből. Tervezzük 20 ezer magánlakás felépítését to. Ezzel a száz lakásra jutó lakosok száma 374 lesz, mintegy 0,5 százalékkal ke­vesebb, mint 1957-ben. Be­fejeződik ez évben 771 álta­lános iskolai új tanterem építése to. Évközben munkásosztá­lyunk kiemelkedő munkája, valamint pártunk és kormá­nyunk helyes gazdaságpoliti­kája eredményeképpen le­hetővé vált az 1958. évi be­ruházási terv 15 százalékos felemelése. Az állami ipar félévi terveinek 3 százalékos túlteljesítése biztosítja, hogy az eredetileg tervezettnél nagyobb összegű beruházást lássunk el a szükséges gé­pekkel, építőanyagokkal és egyéb berendezésekkel. Az ez évi beruházási terv fel­emelése közvetlenül kihat a termelés színvonalának ja­vulására is, ami viszont a hároméves terv további éveiben újra lehetővé teszi majd a beruházási terv is­mételt megemelését. A külkereskedelem révén megteremtjük fizetési mérlegünk egyensúlyát vételével alkottunk. Az állampolgárok jog- kás-paraszt hatalom elleni egyenlőségének alkotmá- támadást. passzív. dául a gépgyártás, villamos­.... A: átiaenc hprszínvonai gépipar, műszeripar — terme­nyunfcban is rögzített alap- A rendőrcégi és igazság- Az a41agps mdit |v " Sz"n- lése, 1958 első hét hónapjá­elve a gyakorlatban is ér- ügyi szervek erélyesen lép- ^WJ®" a fi" oan a többi ágazatnál na­vényesül. Ez és a törvényes- tek fel a gazdasági élet kár- ;|kenfeim fizetett nyere- gyobb ütemben emelkedett. ség is megkívánja, hogy tékony elemeivel, az üzérke­. , .„ .„. , .. .. ... , , , ,, , , , ségrészesedés, valamint a Az állami építőipar 365 mil­mmden allampolgar teljesít- dókkel, spekulánsokkal szem- 7, _ ,., , .... „„ 9 trö-vénvhen előírt köte- Ker, foglalkoztatottság novekede- Hó forinttal - 23 szazalekkal se a törvényben előírt köte- ben to. Hozzáláttunk ahhoz „„ 9 KWÍO lességét. ugyanakkor minden is, hogy véget vessünk a k°v"kez4eD®" baiadta a ~ 4öbb építményt fejezett állampolgár egyenlően része- közéletben jelentkező kor- 4 ... . ,t » növekvő iöve- be> mint az elmúlt év első süljön jogvédelemben. Aki rupciós jelenségeknek, azonban kezet emel népi de- Rendőri és igazságügyi mokráeiánkra, aki megsérti szerveink állandó követei­államunk törvényeit, az nem ményként tartják szem előtt kerüli el a törvényben ki- azt, hogy minden bűncselek- (L „ _ _ ­látásba helyezett következ- mény elbírálásánál különb- r6f szdTvaMinísztérianács Münnich Ferenc. Termelő­menyeket. séget kell tenni egyrészt a elnöke elmondotta, hogy szövetkezeteink gazdasági és Ügyészi szervezetünk sze- tudatos ellenséges elemek, a 1958_ban tovább csökkent a szervezeti helyzete ma szi­leskörú munkát fejt ki a rendszeres, a visszaeső bű- kenvérgabona és nőtt az lárdabb, mint az ellenforrg­törvényesség biztosítására. A nözők, a . huligánok, más- |b Öföleg takarmánygabo- dalom előtt volt. Jobban ér­dolgozók bizalmának nőve- részt a megtévesztett, az ál- na es' szálastakarmány-növé- vényesül a szövetkezeti de­IrpHpcpt mnlatia ay 9 ténv lam fArrrÁnvpi pllan plnwnr . .... .— ! 14- — delmeknek megfelelően nőtt felében. Mezőgazdaságunk helyzetéről A mezőgazdaság helyzeté- folytatta a továbbiakban dr. kedését mutatja az a tény lam törvényei ellen először is, hogy panaszaikkal, sérel- vétő, kisebb jelentőségű és meikkel nagy számban for- súlyos bűncselekményt el­nyek vetésterülete. 1958. mokrácia, javult a tagok május 31-én körülbelül 2,7 részvétele a közös munka­millió kataszteri hold volt a ban, a közös gazdasag íra­dulnak az ügyészséghez es követő dolgozók ügyeinekei- kenyérgabona vetésterülete, nyitásában. A jelenleg mű­más illetékes szervekhez. bírálása között a mblt évinél 173 000 ka- ködő 2714 mezőgazdasági ter­Azokat a feladatokat, ame- Bíróságaink eljárását to a taszteri holddal hat szá- melőszövetkezetnek körülbe­lyek az ellenforradalom le- törvényesség elveinek leg- zafekkai _ kevesebb. 1"1 fele igen jól gazdálkodik, verése után az igazságszol- szigorúbb tiszteletben tartása ' A gabonaneműek termés- de — velük együtt — az or­gáltatás terén jelentkeztek, jellemzi. Az eljárások során atlagai a kedvezőtlen időjá- szág összes termelőszövetks­ügyészi szerveink és birósá- a legteljesebb törvényszerű 'r.iS következtében az előze- zeteinek a főbb növényeknél gaink jórészt megoldották, lehetőség nyílik a szabad tes becs]éSek alapján — a elért termésátlagai megha­Az ellenforradalmi bűncse- védekezésre. Annak ellenére, Vggieges cséplési eredmé- ladják az egyénileg gazdál­lekmények felderítése lénye- hogy a bűnügyi nyomozás Pygk még nem állnak ren- kodó dolgozó parasztok ter­gében befejeződött. Az ellen- fejlődése folytán a bírósági de]kezésre — nem érik el az mésátlagait. forradalmi bűncselekmények eljárásban a nyomozás által Í9S7 bvit. Szeretném hangsúlyozni az felderítése lerántotta a lep- megállapított tények kerül- Az állatállomány 1958 ta- állatállomány gyorsütemű let Nagy Imre és csoportja nek elbírálásra, bíróságaink vaszan _ a szarvasmarha kl- növelésének fontosságát. Ar­államellenes tevékenységéről, következetesen ragaszkodnak Vgteiével — nagyobb volt, ra kell törekednünk, hogy a hazai reakciós erők és nyu- a perrendszerű bizonyítékok mint egy ^vvel korábban. Az minél nagyobb mértékben gati szövetségeseik közötti legszélesebb körű beszerző- állatállomány-növekedés kü- biztosítsuk termelőszövetke­szoros kapcsolatról. Igazság- séhez, pusztán a beismerő önösen az anyaállatoknal zeteink kedvezményes felté­ügyi szerveink megérdemelt, vallomás önmagában bizo- volt nagyarányú, ami a vár- lelek melletti tenyészállatel­igazságos büntetést mértek a nyításul nem szolgál, s mint ható szaporulat szempontjá- látását. A külkereskedelem hely­zetére rátérve a Miniszter­tanács elnöke elmond^ta, hogy a külkereskedelmi mér­leg aktivitásán keresztül meg kell teremtenünk a fi­zetési mérleg egyensúlyát, biztosítanunk kell az ellen­forradalom után a Szovjet­uniótól és a baráti országok­ból a gazdasági életünk talp­raállításához kapott hitelek visszafizetését. A párt és a kormány ezért olyan határo­zatokat hozott, amelyekkel a gazdasági munka középpont­jába helyezte a külkereske­delmi igények fokozottabb kielégítését. Az 1958. évi kül­kereskedelmi tervünk adatai meghaladják a korábbi évek előirányzatát. Az import 1957-ben 22,9 százalékkal csökkent ugyan, azonban fi­gyelembe kell venni az el­lenforradalom következté­ben a termelés kiesése miatt szükségessé vált rendkívüli behozatalt 1958. évi impor­tunk jóval meghaladja az előző évek importját. Az 1958. évi exportelőirányza­tunkat a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának javí­tása érdekében körülbelül 14 százalékkal növeljük. Dr. Münnich Ferenc ezzel ösz­szeíüggésbcn ismertette a Szovjetunióval és különböző népi demokratikus országok­kal folytatott gazdasági tár­gyalásainkat. Ami a tőkés országokkal való forgalmunkat illeti — folytatta — meg kell mon­danom, hogy noha az az áruforgalomnak csak egy negyedrészét alkotja, szá­munkra még sem elhanya­golható. A jövőben különö­sen nagy figyelmet kell szentelnünk a gyengén fej­lett, illetőleg gazdaságilag elmaradott tőkés országok­kal való kapcsolataink ala­kulására. Külkereskedelmünk továb­bi alakulásának az egész népgazdaság fejlődésének kulcskérdése az ipari termé­kek korszerűségének, minő­ségének, magasabb műszaki színvonalának kialakítása. Ennek érdekében haladékta­lan feladat a termelés és külkereskedelem közötti együttműködés további el­mélyítése. a külkereskede­lem igényeinek fokozottabb érvényesítése a termelésben. Növekedett a foglalkoztatottak száma emelkedett a lakosság jövedelme hazaárulókra. Az ítélet nagy megnyugvást keltett hazánk egyedüli körülmény a bű­la kosai" köróben"mert beiga- nösség megállapítására nem zolta az egyszerű emberek alkalmas. A Minisztertanács sokrétű munkája Dr. Münnich Ferenc ez- téséről, majd az országgyű­után beszámolt az ország- lés júliusi ülésszakára az gyűlésnek a Minisztertanács 1958/60. évi hároméves nép­ez év januárja óta végzett gazdaságfejlesztési terv további munkájáról. irányelveiről szóló törvény­A kormány az országgyű- i_v._1„tr,t. lés áprilisi ülésszakára be- javaslaxo1' nyújtotta a Magyar Népköz- A kormány többi kozott bői igen kedvező. 1958 jű- Ez évben jelentős változá­niusában az egyéni gazdasá- s°k következtek be a terme­„ , - •• lőszövetkezetek árutermelé­gok sertésállománya 5 mi - sében A termelöszövetke_ lio 475 ezer volt, körülbelül zet több árut értékesít és a 400 000-rel több, mint 1957 tagságnak több pénzt tud közepén. adni, ami előnyös a rena­. szeres előlegezés szempont­íermeloszovetkezetl jából is. Termelőszövetkeze­mozgalmunk teinknek komoly segítséget ftjlödésnek indult jelentett az az intézkedés, hogy a szakmai vezetés Ez évben a termelöszövet- gyengeségét pótlandó álla­kezeti mozgalom számszerű mi támogatással szakértő fejlesztésének sok kedvező agronómust alkalmazhatnak. társaság 1958. évi költségve- megvizsgálta az állami tu- feltételét teremtettük meg — Sok új termelői szakcso­A Minisztertanács elnöke ezután elmondotta, hogy 1958-ban tovább nőtt a fog­lalkoztatottak száma. Az át­lagos bérszínvonal nagyjá­ból a múlt évi szinten sta­bilizálódott, de a béreken leiül — elsősorban a körül­belül 900 millió forintot ki­tevő nyereségrészesedés ki­fizetése folytán jelentős pénzösszeg növelte a lakos­ság jövedelmeit. 1958 első héthónapiában munkabérek és személyi jellegű kifizeté­sek címén 11 százalékkal, felvásárlás címén 3 száza­lékkal nagyobb összeget ka­pott a lakosság, mint a műit év azonos időszakában. Az adózásokról szólva el­mondotta, hogy a kormány 1958 évre pénzben besze­dendő adó címén 4650 mil­lió forint, földadó címén 750 millió forint beszedését határozta el. Az első ne­gyedévben 115,8 millió, a második negyedben 1Ó7.9 millió forinttal több folyt be a tervezettnél. Ami az állami költségve­tést illeti, örömmel közöl­hetem. hogy az a népgazda­ságunk kiegyensúlyozott, tervszerű fejlődéséről ta­núskodik. A költségvetés bevételi többlete már az ed­dig eltelt időben meghalad­ta az egész évre előirány­zott összeget. Azt hiszem, nem is kell (Folytatás 5. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom