Délmagyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-26 / 227. szám

Péntek, 1958, szeptember 26. 2 4. Csütörtökön is folytatódtak a kínai —amerikai megbeszélések Varsóban Varsóban csütörtökön délután 14 órakor folytatódtak a kínai—amerikai nagyköveti megbeszélések. A kiadott közlemény szerint a két nagykövet kedden újabb megbeszélésre ül össze. * Az Uj-Kína hírügynökség varsói tudósítója jelenti: A távol-keleti helyzet rosszabbodása következtében a közvéleményt mindinkább aggasztja a kínai—amerikai tárgyalások menete. Tiz nappal ezelőtt, amikor újra megindultak a tárgyalások és a helyzet rendkívül komoly volt, mindenki remélte, hogy a két ország nagykövetei gyorsan megtalálják a kérdések igazságos és ésszerű megoldásának módját. Washingtonban és New Yorkban azonban egymás után hangzanak el a provokációs és fenyegetőző nyilatkozatok, a tárgyalásokon pedig nem mutatkozik semmiféle biztató jel az előrehaladásra. Ez mindinkább kétségeket támaszt aziránt, hogy az Egyesült Allamok valóban őszintén törekszik-e megegyezésre a tárgyalásokon. Mint a nyugati országok sajtója közli, a varsói tárgyalásokon az Egyesült Allamok különböző manőverekhez folyamodik és különféle javaslatokat tesz. Ámde az amerikai kormány hivatalos nyilatkozataiból ítélve ezeknek a javaslatoknak egyetlen céljuk van: rávenni Kínát, egyezzék bele az úgynevezett tüzszünetbe. Ez arra lenne jó, hogy az Egyesült Allamok kiterjeszthesse agresszióját Kína tengerparti körzeteire, leplezze az Egyesült Allamok és a csangkajsekista klikk provokációit, megfossza Kínát Tajvanra, a Penghu-szigetekre és a partmenti szigetekre vonatkozó szuverén jogától, valamint attól a jogától, hogy számára megfelelő módszerekkel élve, akár erőszakkal is felszabadítsa saját területét. A megfigyelők, akik figyelemmel kísérik az Egyesült Államok távol-keleti politikáját, úgy vélik, hogy az Egyesült Államok az alábbi taktikát követi: További politikai és katonai nyomással rákényszeríteni Kínát a fent említett javaslatok elfogadására, amelyeket pedig Kína hivatalos nyilatkozatában határozottan elutasított. Ragaszkodni e képtelen javaslatokhoz, amelyek zsákutcába juttathatják a tárgyalásokat és elodázhatják a védekezést célzó lépéseket. Megakadályozni, hogy Kína ellenállást tanúsíthasson a kívülről jövő agresszióval szemben és felszabadítsa területét az Egyesült Allamok és a csangkajsekista klikk uralma alól. Fokozni a nyomást az ENSZ-re és rákényszeríteni az Egyesült Allamok szövetségeseit, támogassák az amerikai álláspontot. Fokozni a katonai mozdulatokat a Tajvan-szoros térségében abból a célból, hogy a tárgyalások alatt se szűnjenek meg a fenyegetések Kína ellen és abban az esetben, ha a tárgyalóasztalnál nem sikerül rákényszeríteni akaratát Kínára, háborút indítani Kína ellen, felsorakoztatva azokat a szövetségeseit, amelyek támogatják az Egyesült Allamok álláspontját. Nfíic York Time*: Tisztázni kell az amerikai álláspontot lormozával kapcsolatban Távol-Keleten, a Formózai szorosban a Kínai Népköztársaság légierői lelőttek egy csangkajsekista repülőgépet, egy másikat pedig megrongáltak akkor, amikor az behatolt Fucsien tartomány légiterébe. A New York Times című nagy amerikai lap csütörtöki számában közölt cikke arról tanúskodik, hogy az amerikai közvélemény nem helyesli az Eisenhower-kormánynak a Kínai Népköztársasággal szemben folytatott, a tényeket figyelmen kívül hagyó politikáját. A lap ugyanis határozottan leszögezi: az Egyesült Allamok kormányának félreérthetetlenül tisztáznia kell a tajvani válságban elfoglalt álláspontját. A lap ugyan hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok védelmének ki kell terjednie Tajvan és a Pescadores-szigetekre, azonban nyomatékkal emeli ki, hogy „ezek a meggondolások nem vonatkozhatnak Kimoj és Macu partmenti szigetekre*, mivel „nincsenek szerződéses kötelezettségeink e szigetek védelmét illetően*, majd hozzáteszi: „Ha mégis megkísérelnénk" e szigetek védelmét, akkor egyedül állnánk az ellenséges nemzetközi közvéleménnyel szemben*. A partmenti szigetek — fejezi be fejtegetéseit az amerikai lap — nem érik meg, hogy az Egyesült Allamok háborúba keveredjék miattuk*. Itt adunk hírt azokról a tanácskozásokról, amelyeket az angol szakszervezeti főszövetség főtanácsa kezdett csütörtökön reggel Macmillan angol miniszterelnökkel. Az angol szakszervezeti vezetők — a hírek szerint — kifejezésre juttatták az angol miniszterelnök előtt, mennyire súlyosnak ítéli meg a távol-keleti helyzetet az angol munkásság. Megalakult az új libanoni kormány Szerdán megalakult az új libanoni kormány. Rasid Karami, az új miniszterelnök tölti be — egyelőre — a hadügyi és a belügyi tárcát is. Az új, nyolc tagból álló kormány néhány minisztere már az előző kormányokban is szerepelt. Sehab elnök hivatalbalépése előtt néhány nappal úgy látszott, hogy Libanonban, főleg pedig a fővárosban, Beirutban elcsendesültek az .egymással szemben álló politikai csoportok ellentétel. Chamoun volt elnök hívei azonban jelentős erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a zűrzavar tovább tartson a libanoni fővárosban. Szerdán például a reakciós fallangista párt fegyveres csoportjai Beirut egyes utcáin lövöldöztek, néhány kerületben pedig gyújtogattak és tönkretettek forgalomban lévő gépkocsikat, sőt a főváros muzulmán kerületeiből embereket raboltak el. Az új miniszterelnök határozott lépéseket tett a rend helyreállítása érdekében. Elrendelte, hogy a helyszínen kell agyonlőni azokat, akiknél engedély nélküli fegyvert találnak és tűz alá kell venni minden olyan épületet, amelybe terroristák fészkelték be magukat. Ugyancsak a rend helyreállítását szolgálja az az intézkedés is, hogy szeptember 24-től kezdődően a további intézkedésekig 16 órától kezdődően kijárási tilalmat vezettek be. * Kínai Népköztársaság újabb figyelmeztetése az Egyesült Államokhoz Peking (Űj Kína). A Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma abból az alkalomból, hogy az Egyesült Államok nyolc vadászgépe Amoj térségében behatolt a Kínai Népköztársaság légterébe, tizenharmadik komoly figyelmeztetését intézte az Egyesült Államokhoz. A csehszlovák külügyminiszter is felszólalt az ENSZközgyűlés szerdai ülésén Az ENSZ-közgyűlés szerda délelőtti és délutáni ülésén a legtöbb felszólaló a távol-keleti feszültséggel foglalkozott, s juttatta kifejezésre a helyzet alakulásával kapcsolatos aggodalmát. „Elsősorban az Egyesült Államok agresszív politikája sodorta a világot a háború szélére — állapította meg felszólalásában Vaclav Dávid csehszlovák külügyminiszter. — A távol-keleti feszültséget az idézte elő — mondotta —, hogy az Egyesült Államok szembehelyezkedik Népköztársasággal: szeti és légierői szándékosan megsértik a kínai felségvizeket és a légiteret. Szólott ezután a csehszlovák külügyminiszter a nyugat-német hadsereg felfegyverzése következtében előállott veszélyekről is. A német militarizmus — mondotta — mint a múltban, úgy most is, minden országot, főként a Németországgal szomszédos országokat veszélyezteti... Csehszlovákia egyre növekvő aggodalommal figyeli a nyugati határán végbemenő fejleményeket, főként azokat a katonai hadgyakorlatokat, melyeket határain tartanak a nyugatnémetek és melyek előrevetik az atomfegyverek alkalmazásának árnyékát — fejezte be beszédét a csehszlovák külügyminiszter. A Külügyminisztérium sajtóosztályának közleménye A Külügyminisztérium sajtóosztálya közli: A magyar közvélemény megelégedéssel vette tudomásul azt a tényt, hogy a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság ENSZ képviselője a közgyűlés 1958. szeptember 22-i plenáris ülésén az úgynevezett „magyar kérdés* napireridre tűzése ellen foglalt állást. Annál különösebben hat, hogy Jugoszláviának ezt a pozitív lépését Dobrivoje Vidics, a jugoszláv ENSZküldöttség helyettes vezetője helyénvalónak találta a szavazás lényegével szöges ellentétben álló indokolással megmagyarázni. Ez a nyilatkozat egyrészt elismeri, hogy az úgynevezett „magyar kérdés" körüli vita semmiképpen sem járulhat hozzá a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, másrészt azonban olyan megállapításokat is tesz, ame-' lyek több vonatkozásban tápot adnak Magyarországgal szemben közismerten ellenséges érzelmű politikai körök magyarellenes rágalomhadjáratához. A jugoszláv ENSZ-delegáció helyettes vezetőjének ezt a nyilatkozatát tehát csak egyes nyugati államoknak szóló magyarázkodásként értékelhetjük, mert ez egy lényegében pozitív cselekedetet negatív módon indokolt meg. A Magyar Népköztársaság kormánya továbbra is jó államközi kapcsolatok fenntartását óhajtja Jugoszláviával, de az ilyen és ehhez hasonló megnyilvánulások, mint amilyen az ENSZ-szavazás indokolásáról elhangzott nyilatkozat, a két ország viszonyának romlását okozhatják. Az asztma gyógyításáról tárgyalt csütörtökön a balatonfüredi orvoskongresszus Balatonfüreden szerdán es- sősorban ezt a jelenséget te orvoskongresszus nyílt kell megszüntetni, hogy az meg. Simonovits István, asztma meggyógyuljon. A az gyógyítás fő iránya mellett helyettese mondott megnyitó beszédet, majd dr. Issekutz Béla kandidátus tartott előegészségügyi miniszter elsó az1üjat?b kutalfok főterébe helyezik a beteg idegeinek megnyugtatását, amelyet egy most forgalomba került kitűnő magyar gyógyszer is elősegít. Sikerrel alkalmazzák végül az asztma gyógyításánál a mellékvese-kéreg hormonjainak, a kortizonféleségeknek adagolását is. a Kínai ; adást a digitáliszról. tengeie- Csütörtökön délelőtt Hajós Károly, az orvostudományok doktora beszélt az asztma gyógyításáról. Rámutatott: az asztmát gyakran leginkább bizonyos baktérium-érzékenység okozza, amit azért jó tudni, mert ilyenformán elNemzetközi művészeti fotókiállítás Budapesten Október 11-én nyílik meg a II. nemzetközi művészeti fotókiállítás a budapesti Ernst-múzeumban, s védnökségét dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke vállalta el. A kiállításra a tavalyinál több — összesen 43 — országból küldtek be több mint négyezer képet. A zsűri körülbelül 540 felvételt választott ki. Érdemes megemlíteni, hogy a magyar kíallítóművészeknek csaknem a fele vidéki, köztük kettő — Liebmann Béla fotoriporter és dr. Imre József tanársegéd — szegedi. Rendkívüli államsegély a katolikus, a református és az evangélikus egyháznak A magyarországi katolikus, tik. Az erről szóló okmáreformátus és evangélikus nyokat a Művelődésügyi Miegyház kérésére a kormány a nisztérium Egyházügyi Hinapokban hozzájárult 1959. vatala részéről Horváth JáGromiko, a Szovjetunió december 31-ig újabb rend- nos, a katolikus püspöki kar külügyminisztere szerdán te- kívüli államsegély folyósítá- nevében Grösz József, a püslálkozott Selwyn Lloyd an- sához. A segítségért vala- pöki kar elnöke, a reformágol külügyminiszterrel. A hí- mennyi egyház köszönetét fe- tus egyház részéről Bereczky rek szerint a két külügy- jezte ki a kormánynak, s az Albert püspök, lelkészi elminiszter a távol-keleti hely- újabb támogatást az állam nők és dr. Esze Tamás főzette! kapcsolatban folytatott és az egyház közti jóviszony gondnok, világi elnök, az megbeszéléseket. egyik bizonyítékának tekin- evangélikus egyház részéről Mihály fi Ernő egyetemes felG rom ko fanácskoiott Se.wyn Lloyd angol külügyminiszterrel Dr. Sík Endre külügyminiszter nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) KÉRDÉS: Áttérve egy volna. Ennél a szavazásnál ... .. , . . . másik tárgyra, hogyan érté- az amerikai javaslat a levalóban tárgyalni_ is> Jógák. keli külügyminiszter elvtárs adott 81 szavazat közül Az elmúlt 12. közgyűlésen például a kérdés ugyancsak szerepelt a napirenden, de tárgyalásra nem került. De még ha tárgyalására sor is kerül, számosan azok közül a közgyűlés határozatát, ameUyel Kína képviselete kérdésének napirendretűzését ismét elhalasztották? A kétnapos a küldöttségek közül, ame- vita minden kétséget kizályek a kérdés napirendre róan megmutatta, hogy az tűzését elvi okokból meg szavazták, vagy a szavazásnegyvenet kapott, tehát még az abszolút többséget sem sikerült elérnie. Igaz, hogy a módosító javaslat mellett csak huszonkilencen szavaztak;. tizenkét ország tartózkodott, s így a javaslatot ss»"T5a=r SK»= jas-a.*1 ? asr FELELET: szavazta*, vagy a szavazas- többsége a Csang Kaj-sek- ..... „ -«..__>,}» tói tartózkodtak, ma világa klikk képviselőjének eltávo- a ^ffSSS gtközül san látják, hogy az úgy ne- Mását és a Kínai Népköz- Ifi^Z'jJfi Jfin vezett magyar kérdés forszirozása nem egyéb amerikai manővernél, amelynek a megállapítást? Először: a teljes ülésen folytatott kétcélja a közgyűlés figyelme- napos vitában harmincan r;'"" az amerikai javaslat ellen í£ffia Mire alatz^ ez foglalt álUUt Ha ehhez h°2" tovanja. Mire alapozom ezi závesszük ^^ hogy ^ amerikai álláspontot támogatók jelentékeny része nek elterelése fontosabb, szólaltak fel. Ezek közül hu- ^^"Z^JT'^ritfií kérdések- követelték honn ből> ^nem csak amerikai nagy nemzetközi ről. KÉRDÉS: Amennyiben a kérdés tárgyalására sor kerülne, mi a magyar küldöttség szándéka, részt vesz-e a vitában? FELELET; Amennyiben a kérdés tárgyalására sor ke- afiÉNSZ-köz'gyúlésen, á Bizszonhárman követelték, hogy a közgyűlés tűzze napirendre Kína képviseletének ér, , álláspont mellett nem volt demleges targyalasát, vagy- . ...... . „ kin szavazott ügy, hogy a vitában az amerikai is lényegileg amellett foglal tak állást, hogy a Kína he- , _ lyét bitorló csangkajsekista hajlandó kiállni, úgy a kép — azt hiszem — világos. pojácát távolítsák el és a 52S. ISSSTTSA a- stí*L"-S iS lítem meg. hogy például a húsz latin-amerikai ország rül, a magyar küldöttség tonsági Tanácsban, valamint igenis részt fog venni a vidötte szólalt fel, az is csak azért, hogy megmagyarázza, miért tartózkodik majd a tu ENSZ egyéb szerveiben. , ... , , tában és részletesen meg- Két szónok az izlandi a ^zavarástól. Hogy végered világítja a magyarországi mexikój fejemás álláspontot mé"ybf" az Egyful. u Al!a" helyzetnek azt az oldalat, Ioglalt el Az Egyesült Alla- ™°knak slke/d]t —fi mok Kínai Népköztársaság- v,invTG itatni* álláspontellenes álláspontjának az ENSZ szószékéről való táaz küldöttön kívül az angol, a kanadai, az újzélandi és szervek és illegális szerveze- természetesen a csangkajse- erős. De a történelem mailek Magyarországon folyta- kista küldött tudta c^ rá- mai- fi" e<™es vizeken lassan őrölnek is, megállás nélszánni magát. kül működésben vannak Másodszor: a kérdés lé- Tegnap Irakban gyorsult nyegileg az India és a hat meg működésük, ma Libasére irányuló sokrétű akna- másik ország módosító ja- nonban és Algériában. Nem munkáját. Kétségtelen, hogy vaslata íeletti első szavazás- kétséges, hogy ez a gyorsutár- nál dőlt el. Ennek a módo- lós előbb-utóbb a latin-amesításnak az elfogadása az rifcűi orS2ápofcban és má_ amely egyedül tartozik Egyesült Nemzetek Szervezete, mint legfőbb nemzet- ^ közi fórum elé: az Egyesült ^atására Allamok durva beavatkozási kísérleteit Magyarország b ilügyeibe, amerikai hivatalos tott kém. és diverzáns tevékenységét és a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendjének megdöntévényre juttatnia álláspontját, az csak azt mutatja, hogy Amerika gazdasági és amerikai p°mk?}, nyomása a kapitalista államok nagy részére, nevezetesen a latin-amerikai országokra, még nagyon ennek a kérdésnek a gyalása az egész világközvé lemény számára érdekes, és amerikai javaslat elvetését számos ENSZ-tagállam számára felettébb tanulságos lesz. és a kérdés érdemi megtár- su" * bekövetkezik - fegyalásának a közgyűlés na- jezte be nyilatkozatát dr. pirendre tűzését jelentette Sik Endre külügyminiszter. ügyelő, dr. Vető Lajos egyetemes püspök és Korén Emil püspökhelyettes írta alá. • Ismeretes, hogy az egyházakkal 1948-ban, illetve 1950ben kötött megállapodás szerint tavaly esedékessé vált az egyházaknak nyújtott államsegélyek 25 százalékos csökkentése. Az egyházak azonban arra kérték a kormányt, hogy ne alkalmazza a megegyezésnek ezt a pontját. A forradalmi munkásparaszt kormány ekkor kifejezte, hogy az egyezményhez ragaszkodik, s azt minden vonatkozásban fenn kívánja tartani. Mégis figyelemmel volt az erősödő jóviszonyra, amely az állam és a magyarországi egyházak között fennáll, s az egyezmény szerinti csökkenéssel beállott hiányt 1958. december 31-ig rendkívüli államsegéllyel pótolta. Egyúttal hangsúlyozta: ezzel az anyagi támogatással nem kíván újabb, az egyezményeken túlmenő kötelezettségeket vállalni, de 1958-ban hajlandó az akkori helyzetet újból megvizsgálni. És a kormány most, a jóviszony további erősödésének jeléül méltányolta az egyházak kérését, és az államsegély 1959. január 1-től esedékes újabb 25 százalékos csökkentéséből eredő hiányt 1959. december 31-ig ismét rendkívüli államsegéllyel pótolja. Ez a segítség arról tesz tanúbizonyságot, hogy a kormány tettekkel járul hozzá az állam és az egyházak közti jóviszony fenntartásához, és további elmélyítéséhez. Abban a reményben teszi ezt, hogy ilyen készség megvan az egyházak vezetőiben és lelkészeiben is, s támogatják a nép boldogulásáért folyó országépítő munkát