Délmagyarország, 1958. szeptember (14. évfolyam, 206-230. szám)

1958-09-03 / 207. szám

5 Szerda, 1958. szeptember 3. 5 Könnyebb és megbecsültebb lett a munka az utóbbi esztendőkben a Szegedi Szalámigyár vágóhíd telepén Több, mint félévszázados már a szegedi vágóhíd. Évtizedek óta több millió sertésnek, marhának és egyéb vágóállatnak teljesült be itt a sorsa és került aztán pörkölt, sült. vagy éppen kolbász formájában a fogyasztók asztalára. Mindenesetre annyi soha sem került, mint napjainkban, amikor az üzeni egész Délmagyarország, sőt a vidék egyik legnagyobb és legkorszerűbb vágóhídjává fejlődött. Noha öreg már az üzem, az út mégis rövid, ami ide vezetett. Mert az ötvenegynéhány esztendő javarészében mindig ugyanaz a kép fogadta a látogatót. Múlhattak az évek, de a vágóhíd maradt a régi. Környékében, főleg a 6zezon idején terjengett a bűz, melyet a fújdogáló szelek még meszszebbre is elvittek. Az udvarát ellepte a trágya és a sár, az utak pocsolyás kátyúi pedig nem éppen tiszteletre méltó megjegyzésekre ragadtatták a kocsisokat vagy sofőröket, akik szállították az árut. A vágóhíd környékét benőtte a sás és a nád. A sertések sárban, szennyben várták karámjaikban sorsukat, volt amelyik még a levágása előtt tüdőgyalladást kapott és elpusztult. Az a húszegynéhány munkás sem ismerte benn az üzemben a tisztaságot, a fürdőt, alti a régi gárdából még megmaradt. Vödrökben mosakodtak még jónéhány évvel ezelőtt is, az ebédet pedig ott fogyasztották, ahol éppen elérte őket a délidő. Legyen az a hely akár a béltisztító bűzös helyisége, vagy a vágócsarnok, nekiültek falatozni, mert sürgetett az idő, kellett a pénz. Kerestek ezek a munkások, jónémelyik még többet is. mint napjainkban. de legtöbbjüket a hajnali harangszó már ott érte a vágóhídon. Még sötét volt négy órakor, hiszen a javadolog ősztől-tavaszig zajlott le, de már megindult a munka, hogv azután késő estig, tíz óráig, vagy még tovább fárassza és gyötörje az izmokat. Nehéz, nagyon nehéz munkát végeztek itt az emberek. Nem volt kis dolog például egész nap emelgetni a mázsás és még súlyosabb félsertéseket és marhákat. A tetejében még nem is tekintették igazi szakembereknek a vágóhídi munkásokat. Egy hentes és mészáros iparos be sem ment volna dolgozni az üzembe, ahol szerinte csak a mészáros munkához értenek. S ezek a vágólegények 40—45 éves korukra leginkább elkészültek erejükkel és egészségükkel, hacsak valamilyen különös vasszervezettel meg nem ajándékozta őket az élet. Eddig azután vagy összeszedte, biztosította öregedő korára magát a vágóhídi munkás, vagy pedig le kellett dolgoznia néhány évet. De ez a néhány év legtöbbször a teljes megrokkanást eredményezte. Sokan közülük talán még ma is élveznék a békés öregkor örömeit unokáik körében, ha akkoriban is úgy festett volna a vágóhíd, mint amilyenné napjainkban fejlődött, a felszabadulás és főképpen az államosítások óta. Szépen kövezett utak szelik keresztül-kasul ma már az üzem területét. Az udvaron virágok díszlenek, vagy pázsit zöldéi egy-egy területen. A csatornázás megszüntette az áldatlan állapotokat, nincs meg a régi bűz és piszok, helyébe lépett a rend és tisztaság. Jó néhányszázezer forintot fordítottak az elmúlt években csak erre, de még nagyobb az összeg, melyekkel ebédlőt, öltözőket, tusolókat teremtették a vágóhíd munkásainak. A munka sem az a megerőltető robot, ami régen. A nyolcórás műszak alatt megszűnt a mázsás terhek állandó emelgetése. A sertést leszúrás után gombnyomóssal húzzák fel, s függesztett állapotban végzik el rajta a különböző műveleteket, görgőkön tolják tovább a levágott állatokat. A kopasztást, nyúzást s még más munkát gépiek végzik. Nem kell hatvanfokos, vagy még melegebb vízben kézzel dolgozni, amitől kipáldik, kisebesedik a bőr. A zsírolvasztó üzem munkásai ma már rem tüzelnek az üstök alá, nem emelgetik a zsiradékkal telt edényeket, nem meregetik a fcxrró zsírt, elvégzi ezt a gőzfűtés, a szivattyú és egyéb gépi berendezések, melyekre tebb, mint egymillió forintot fordítottak a vágóhídon. Könnyebb és megbecsültebb lett a munka. Nyolcórás műszak mellett ezernégyszáz forint az átlagkereset, amihez jönnek még a természetbeni juttatások is. A szakma becsülete is megnövekedett. Régen ha volt is, legfeljebb négy-öt ip>ari tanuló, ma pedig harmincnál is több azoknak a fiataloknak a száma, akik szép tanulói fizetés és egyéb juttatások, évente harminc nap fizetett szabadság élvezése közben készülnek arra, hogy felváltsák majd az idősebbeket. Uj munkásgárda kezd kialakulni a megújhodó vágóhídon. Ez a gárda egyre kevésbé ismeri már elődei küzdelmes életét. S a gyár növekszik; megfiatalodott, újra kezdheti hivatását. Most épül ötmillió forintos költséggel az új kazánház, mely a nagyobb követelményeknek megfelelően többszörös gőzmennyiséget tud biztosítani az üzemnek. Hamarosan 350 személyes férfi-női öltöző, hideg meleg fürdők készülnek a munkások részére, tovább tökéletesítik a gőzelszivó berendezést és sok más terv mutatja a vágóhíd jövőjét, mely néhány év al.att született újjá. Erre a fejlődésre fjedig örömmel gondolhat bárki. Koloszár Béla : Kik tervezhetik a lakásleválasztásokat és a családi házakat? A családi házak és a lakásleválasztások műszaki terveinek műszaki színvonal emelése érdekében a Minisztertanács felhatalmazása alapján az Építésügyi Minisztérium rendelettervezetet készített. Az építésügyi hatóságok közületnek, állami, társadalmi vagy szövetkezeti szervnek nem minősülő építtetőtől engedélyezési tervet csak akkor fogadhatnak el, ha azokat építési, általános vagy szakmérnöki, illetve építőmesteri, felső ipariskolai, építőipari technikumi vagy kőművesmesteri képesítéssel rendelkező személy készítette. Akkor is jók a tervek, ha azokat tervező, építőipari, vagy építőipari részleggel rendelkező vegyesipari "Szövetkezettől rendelték, feltéve, ha az építésügyi miniszter által vezetett országos tervezői névjegyzékben szerepel. Nem végezhetnek tervezést a tervező, építőipari szövetkezetek vagy építőipari részleggel nem rendelkező vegyesipari szövetkezetek tagjai; iparigazolvánnyal nem rendelkező kőművesmesterek, a tanácsok hivatali szerveinek beosztottjai a tanács illetekességi területén és az Építésügyi Minisztérium dolgozói. A tilalom saját-építkezésre nem terjed ki. flntialkoholista propaganda-bizottság alakul A Magyar Vöröskereszt központjában a Vöröskereszt kezdeményezésére antialkoholista propaganda bizottság alakult, amelyben az Egészségügyi Minisztérium egészségügyi felvilágosító osztálya, a Nőtanács, a Hazafias Népfront és a SZOT is képviselteti magát. Neves orvosok is részt vesznek a bizottság munkájában. Több, mint gondatlanság!! • Az ásotthalmi Sza- • badságharcos Termelő- S szövetkezet az elmúlt : télen mintegy 2700 jo- • náthán almafát és más ; gyümölcsfát ültetett. A j szövetkezeti tagok ma ; is boldogan tekintenek ; szép 30 holdas új gyü- j mölcsösükre. Csupán az : szomorítja őket, hogy a : kiültetett fák közül — • bár a munkát nagy : alapossággal, hozzáér- ; téssel végezték — mint- ; egy 700 nem eredt meg. ; Mint a szakemberek ! megállapították, a je- : lentős kárnak az az oka, • hogy a gyümölcsfa cse- í meték egyrészét a tél : idején rosszul tárolták. • Megfagytak a gyökerek, ! s ilyen körülmények kö- : zött megeredesükre fö- ; lösleges is volt számíta- • ni. A szövetkezet tagjai : most elhatározták, hogy • kártérítésért beperelik a ; Szőlő- és Gyümölcsfa- : oltvány Forgalmi Válla- ; latot, amely lelkiisme- ; retlenül hibás árut szál- í lított a szövetkezetnek. : Az eset mindenkép- ; pen figyelmeztető arra, hogy állami vállalataink dolgozói sokkal nagyobb lelkiismeretességgel kezeljék a termelőszövetkezeteket! A Budapesti Állami Operaház sikere Moszkvában A moszkvai nagyközönség meleg fogadtatásban részesítette a Budapesti Állami Operaház első előadását. Erkel Ferenc: Bánk Bánját. A tapsok, amelyek már a nyitány és az első jelenet után felhangzottak, a felvonásközi kihívások, az előadás végén feldörgő tapsfergeteg a magyar művészek nagy sikerét tanúsította. flz új lakásokat rongáló lakókat kötelezték a helyreállításra Korábban hírül adtuk, hogy a szegedi népi ellenőrzési bizottság vizsgálatot indított, annak megállapításáéi, hogy az új bérházaklakói mennyire vigyáznak lakásaik belső állagára, a lakáshoz hozzátartozó felszerelési tárgyakra. A vizsgálat a pozitív eredmények mellett azt is kiderítette, hogy több lakó gondatlanságból megrongálta lakását. A város tanács építés és közlekedésügyi osztálya most az ellenőrzési bizottság javaslatára — több érdekelt lakót kötelezett, hogy a rongálódásokat nyolc napon belül, saját költségén hozassa rendbe, azonkívül a lakást 60 nap alatt festesse ki. Új rendszámtáblákkal és forgalmi engedéllyel látják el a gépjármüveket HASZNOS IPARI NYERSANYAG A CIROK Szeged, környékén valamikor csak annyi cirokot termeltek amennyi a házi seprűkészítéshez elegendő volt Nemcsak Csongrád megyében, hanekn az egész országban alig akadt olyan gazdaság, ahol cirokot nagy mennyiségben termeltek volna. Mióta jelentősen fejlődött a Szegedi Seprügyár és a Hódmezővásárhelyi Seprükészitő KTSZ, egyre inkább elterjed Szeged környékén a cirok termelése. A szegedi járásban nagyüzemileg a sándorfalvi Rózsa Ferenc Termelőszövetkezet termel cirokot. Jó pénzt kap érte a feldolgozó vállalatoktól. A Szegedi Seprügyár nyersanyagbázisa még mindig Békés és Szolnok megye. Készítményeinek piaca pedig — úgy mondhatni — több világrész. Első képünk a sándorfalvi Rózsa Ferenc Tsa harminc holdas c&okA belügyminiszter, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter ma megjelent rendelete értelmében 1958. szeptember 1. és 1959. július 1. között valamennyi gépjárművet új rendszámtáblákkal, valamint az igazolólap egyidejű bevonása mellett forgalmi engedéllyel látnak el. Az új rendszámtáblák és a forgalmi engedély kiadásakor a gépjárművet műszaki szempontból felülvizsgálják. 1959. július 1-től kezdődően a közúti forgalomban csak olyan gépjárművek vehetnek részt, amelyeket új rendszámtáblákkal és forgalmi engedélylyel elláttak. Az időpontról az érdekelteteket a rendőrség írásban értesíti. A gépjármű üzembentartója az értesítésben meghatározott időpontban a gépjárművet üzemkész, tiszta állapotban köteles bemutatni és ezzel egyidejűleg a gépjármű valamennyi igazoló iratát köteles átadni. A gépjármű üzembentartója, ha indokolt akadály miatt gépjárművét a meghatározott időben bemutatni nem tudja, a rendőrségtől köteles új időpont kitűzését kérni. A motorkerékpárok műszaki vizsgálatáért a hengerűrtartalomtól, illetve oldalkocsitól függően 30— 70 forint, egyéb gépjármű után pedig 90 forint díjat kell a gépjármű üzembentartójának fizetni. A forgalmi engedély kiállításának díja húsz forint, az elveszett vagy használhatatlanná vált forgalmi engedély másolatának kiállítási díja pedig 30 forint. A rendszámtáblák kiadásáért oldalkocsi nélküli motorkerékpárok után 40 forint, oldalkocsis motorkerékpár után 50 forint. pótkocsi után 30 forint díjat kell fizetni. A személyautók rendszámtábla kiadásáért fizetendő díj 60 forint. A díjakat illetékbélyegben kell leróni. A rendelet szeptember 1-ével életbe lépett. — TOBB MINT 14 MILLIÓ forint értékű cyümölcsöt és zöldségét, valamint tojást cs baromfit vásárolt fel az év kezdetétől augusztus l-ig a Kistelek és Vidéke Körzeti Foldmuvesszövetkezet a balástyai, pusztaszeri és kisteleki gazdáktól. Az augusztusi felvásárlás forgalma egyedül 1 700 000 forint volt. Konszolidáció a tervezés területén is (Liebmann—Szilágyi felv.) táblájának egy részét mutatja be közvetlenül az augusztus 20-i nagy vihar után. Szerencsére, hogy jól fejlett, erősszárú a cirok és így nem tett benne nagyobb kárt a vihar. Második képünkön a nagy fehér ládákban az exportseprűket szállítják, amelyekből igen nagy mennyiséget küldenek ezekben a napokban az Amerikai Egyesült Aüamokba. A természetszerűleg mutatkozó hibák ellenére az ez évben jubiláló állami tervezés jelentős sikereket ért el az elmúlt tiz év során. Érthető: hiszen a különböző tervező irodákban, vállalatoknál alkalmazott tervezők feletteseik, kollegáik kollektív, hivatalos vagy munkatársi ellenőrzése mellett dolgoztak; egy nagyobb tervezési egységben eleve biztosítva volt a tervezés egyes „alágazatainak* hatékony együttműködése. Az állami tervező irodák, vállalatok rendszere annyira bevált, hogy Nyugaton is a tervezésben hasonló útra térnek át lassan az egyes tőkés tervező vállalkozók. A mienkhez hasonló tervező egységet akarnak létrehozni. És mégis az ellenforradalom alatt és utána, egyes elemek szét akarták verni az állami tervezési vállalatok rendszerét. A tervező vállalatokon belül egyes hőbörgők, valamiféle magántervezői közösségeket akartak alakítani, amelyben kollektív munka egyedül a honoráriumok szétosztása lett volna. Ez a törekvés sok helyütt, 1957 első hónapjaiban sikerrel is járt. Bár a tervező „cégek* alakulásainak hamar véget vetett a szilárduló minisztériumi vezetés, a magán tervezés mégis elburjánzott. Budapesten, állami alkalmaztatásban levő tervezők nyakra-főre „gyártották* a legkülönbözőbb terveket — állami vállalatok, közületek részére. Személyi kapcsolataik, összeköttetéseik révén sikerült felvenni az esetenként több tízezer forint tervezési díjat is. Ez a tervezési „maszekvilág* nemcsak erKölcsileg: munkafegyelem-romboló, bomlasztó hatásában volt káros, hanem a „magán alapon* készített tervek hiányosabbak, kellően át nem gondoltak, szakszerűtlenek voltak cs a kivitelezés folyamán sok esetben komoly hibákat eredményeztek. Ez év eleje óta sikerrel folyik a vadhajtások nyesegetése ilyen vonatkozásban is. Az Építésügyi Minisztérium a saját portáján igyekszik rendet teremteni, a népi ellenőrzés országos vizsgálatának eredményeként és javaslatára, a kormány intézkedett, hogy az egyes beruházó, építtető minisztériumoknál számolják fel a pénzügyi lazaságokat, amely folytán magán tervezésekért tiszteletdíjat lehetett folyósítani. Szeged sem volt természetesen kivétel a magán tervezés elburjánzásában. A népi ellenőrzés derítette ki például, hogy az iskolák felújításánál egyes vezető igazgatóságok „maszek- tervezőt díjaztak. A most folyó vizsgálatok hasonló szabálytalanságot fedeztek fel a szegedi Vasöntöde által építtetett Takaréktár utcai emeletráhúzásnál és még másutt. A magán tervezés „jó példája* a kezdetkor természetesen, ragadós volt Nemcsak a tervező vállalatok, építési vállalatok szakemberei végeztek — kőműves nyelven szólva — *kibli munkát*, maszek tervezést, hanem Szegeden a városi és kerületi tanács több építési szakembere is. Ez annál is furcsább volt, mert ők magán építkezőknek készítettek terveket, odahaza, amelyre azután odabenn, a hivatali íróasztalnál szintén sajátkezüleg ütötték az építési hatóság jóváhagyását igazoló hivatalos pecsétet. Erre sok példát lehetne felhozni — különösen a III. kerületi tanács területéről. A tervezési maszekvilág felszámolásában jelentős előrehaladás lesz az a rendelet, amelyet a Minisztertanára felhatalmazása alapján most készít az Építésügyi Minisztérium. Az előzetes értesülések szerint a rendelet — többek között — a magán tervezéstől a minisztérium dolgozóit, a tanácsi alkalmazottakat határozottan eltiltja és az építési hatóságok, az ezek által készített terveket el sem fogadhatják. Ez a készülő intézkedés arra is jó lesz, hogy most már teljessé tegye az állami tervezés tekintélyét, — egyesek előtt — idehaza is. (ni) M .