Délmagyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-17 / 194. szám

7 Vasárnap, 1958. augusztus 17. Visszapillantás zenei életünkre 1957—58-ban Szeged zenei életeaz elmúlt évadban szánvonalban, sikerekben és a hallgatóság számarányában is emelkedést mutat az eddigiekhez viszonyítva. Azonban még korántsem valósítottuk meg, amit Kodály Zoltán mondott, hogy: „Legyen a zene mindenkié!* Hogy ezt világosan lássuk, fussunk végig az idei zenei évadon. Nézzük meg, milyen zenei Megmozdulásaink voltak, mivolt helyes, mi helytelen a zenei közízlés fejlesztésében és nevelésében, s mit kellene tennünk a jövőben, hogy necsak kevesek nyelve legyen a zene, hanem mint igazi világnyelv, szóljon és érjen el minden ember szívéhez, s valóban, itt. Szegeden is, lehessen már a zene végre mindenkié! Nézzük tehát, milyen zenei élmények voltak ebben az évben? Az Országos Filharmónia két sorozatban rendezte meg bérleti hangversenyeit Októberben az emlékezetes Piscjier Annié Beethoven-matinéja volt. Novemberben Brahms, Dvorak, Debussy műveit hallottuk, Banda Ede és Szalatsy István tolmácsolásában. Ugyancsak novemberben élvezhettük Libuse Krepelova közreműködésével a kitűnő csehszlovák-estet. A művésznő előadásában megszólaló Dvorak: G-moll zongoraverseny mély élményt jelentett. Nem kevéssé volt méltó a közönség ünneplésére Vaszy Viktor karmester minden mű dirigálásában, de különösen Smetana Moldva című szimfonikus költeménynyel. Decemberben zárult az első bérletsorozat Pauk György hegedűművész közreműködésével, amikor Mendelssohn híres hegedűversenyét szólaltatta meg Lukács Miklós vezetésével. Az új évad márciusi hangversenye Garai György és Komor Vilmos nevét hirdette Visky-, Csajkovszkij- és Brahms-művek előadásával. E hónap kiemelkedő sikerét jugoszláv vendégkarmaster, Szilvio Bombardelli fémjelezte klasszikus műsorával. Sajnos, a fiatal szólista nem ért föil karmestere értékéhez. Április végén Vaszy Viktor mutatta be Weber Bűvös vadász című operanyitányát, Sopronyi Mária zongoraművésznő Schumann zongoraversenyét szólaltatta meg. Osztatlan sikert hozott Liszt Faust-szimfóniája (sajnos, a kórus hiányzott). Májusban volt a záróhangverseny. melyen Ladislav Jasek mutatta be honfitársa nálunk keveset hallott művét, Dvorak A-moll hegedűversenyét. A vezénylő Fejér György művészi tudásáról tett tanúbizonyságot. A májusi Gerschwin-matíné Vaszy Viktor stílusos vezényléséve] nagy sikert hozott. A Nemzetközi Koncert Iroda külföldi szólóművészek fellépését is biztosította, zenei művelődésünk elmélyítésére. Zara Epluhanova énekművész, Josi.o Klíma hegedűművész. Darko Lukic zongoraművész estjei a Zeneművészeti Szakisikóláben Szegedet világvárosi színvonalra léptették elő. Az ifjúsági bérleti előadást tettek ki. Mindegyike ünnep volt Szeged zenei életében, hiszen a Kossuth-díjas Tátrai vonósnégyes, Höchtl Margit, Bán Sándor. Szendrei Imre zongoraművészek, Várnagy Lajos. Márffy János hegedűművészek, Kutrucz Éva és Szabó Miklós operaénekesek — hogy csak néhányat említsek — vállalták a közreműködést. Ez év új, értékes szervezése volt az Állami Zeneiskola négy bérleti hangversenye. A kis létszámú közönséget befogadó terem zsúfolásig telt meg, hiszen értékes műsort, színvonalas ismertetővel szerveztek. A hangversenyeken meghívott művészek és az intézet művésztanárai léptek fel komoly sikerrel. A közalkalmazottak Juhász Gyula Művelődési Otthonának szimfonikus zenekara Markó Leó vezényletével sokat fejlődött az utóbbi években, de gyakran erejüket meghaladó feladatokra vállalkoznak, így a művek értékes elóadasa kart szenved. A Szegedi Ruhagyár kis szimfonikus együttese Várnagy Lajos vezetésével ugrásszerűen fejlődik. Műsorpolitikájuk (sok az operett-zene) komolyabb szalondarabok előadásával bővülhetne. A Vasutas Szakszervezet szimfonikus és fúvós zenekara sok jó zenészt gyűjtött egybe, de komoly szakvezető hiányzik, amit meg kell oldania a szakszervezetnek. A Szegedi Kenderfanógyár fúvós zenekara kis létszámú. Zenekarrá kell fejleszteni ezt, bizony sajnos, kevés a városban a fúvós- és ütőhangszereken tanuló fiatal. Üzemi népi és tánczenekaraink nemigen szeretik a napvilágot. Pedig, ha jobban, szervezettebben, szakemberek vezetésével muzsikálnának, nekik is több örömük lenne, a dolgozók pedig alkalmi összejöveteleiken színvonalas muzsika mellett szórakozhatnának. Az Orvosegyetem vonószenekara nagyszerű példája az ifjúság muzsikáíis vágyának. Ennyit a sokrétű zenei megmozdulásokról, nagy vanalakban. Nézzük most azt, hogy az előbb felsarolt száraz tételek milyen benyomást tettek az érző emberi szívekre, beszélhetünk-e a zene nevelő hatásáról, a zenei közízlés fejlesztéséről? Októberben zongoraestjére sok embert talán a világhírű zongoraművésznő neve vonzott csupán. Aki azonban átadta magát a muzsika varázsának, felejthetetlen érzésekkel távozott a hangverser.yről. Figyeltem az Esz-dur zongoraversenynél a közönség sorai között a felemelő csendet, amely hangosan bizonyította: az élet robotos zajában kellenek ezek a meghitt percek, amikor az emberi beszédnél i6 finomabban kifejezni tudó dallamok beszélnek nekünk szépségről, jóságról, fájdalomról, és boldogságról. Lehetetlen nem érezni egy ilyen koncert után, amikor szópség-iítasan felállunk a székről, hogy jó embernek lenni, együtt lenni milliókkal. De nemcsak ilyen irányban hatott ránk a zenehallgatás, hanem külföldi vendégszereplőink meghallgatásával elmélyült bennünk a más népek iránti megbecsülés. Gondoljunk csak például Zara Doluhanova énekművésznő estjére, ahonnét alig tudtunk eljönni az emberi énekhang szépségeitől elbűvölten, pedig nem a mi nyelvünkön énekelt! Vagy visszaemlékezünk az Állami Zeneiskola bérleti hangversenyeire, ahol a jó irányítás, a helyes zened nevelés nyomán nem egy elhatározás született meg a koncertet szüleikkel együtt hallgató gyermekekben: ezután én is többet gyakorolok otthon! S most visszatérek a bevezetőmben mondott Kodály-idézethez, s megkérdem: lett-e ebben az évben a zene mindenkié? Sajnos, ettől még most is nagyon messze vagyunk, s ezt szomorú, sőt megdöbbentő tér.yek bizonyítják. Az Országos Filharmónia szegedi kirendeltségén a statisztikát átlapozva, a hangversenyek látogatottsága 62 százalékot mutat. Talán drágák voltak a helyárak? Nem. Sok másra költjük pénzünk többszörösét. Vagy az úgynevezett nehéz-zene nem vonz elég hallgatóságot? A májusi Gerschwin-matíné közönsége sem töltötte meg a termet, pedig ez nemes formában rokon korunk zenei kívánságával, a dzsesszel. A külföldi vendégművészek hangversenyein az érdeklődők jelentós hányada szakember és szakiskolai hallgató volt. Az ifjúsági hangversenyek széleskörű toborzás mellett sem hoztak kielégítő sikert. Pedig, kedves szülök! Adhatunk jobb, értékesebb élményt vasárnap délutánra, mint 4 forintért ilyen színvonalas előadásokat, zenei ismertetés mellett!? Talán jobb, ha ezt a havi egy vasárnapot is sekélyes tánczenénk habzsolásával tölti, ifjúságunk?- Az ötórai teák (tánc burkoltan) sok ifjút és kísérő szülőt foglalnak le. Ez többe kerül, és értéktelenebb, az előbbi pedig... — nem is folytatom. A szomorú valóság az, hogy a színvonalas zene iránt „4—509 törzsvendég* érdeklődik. Mit kell tennünk tehát a jövőben? „A mi zenénk — mondta Sosztakovics, a Szovjet Zeneszerzők Szövetségének elnöke — a zene internacionális nyelvén az egész világhoz szól, amellyel megismerhetjük egymást. A népek sajátos dalai, zenéje úgy simul egybe. mint a tarka, virágos rét, ki keresi ott, hol az enyém, kié a szebb? így együtt élvezhető e színes szépség*. Szerettessük hát meg a zenét a széles néprétegekkel. és közelebb jutunk mindnyájunk vágyához, a békés építéshez, a tudomány helyes felhasználásához, mely az ember életét boldogabbá teszi. Hogyan? Ez az, amiben még nem tettünk akkora lépést, mint művésznevelésünkben. A közönség zenei ízlésnevelése és műveltségfokozása néhány év óta törést szenved. Házat építettünk, de lépcsőházat nem terveztünik, vagy csak hézagokkal. Kapaszkodjon, aki tud! Ez felületes tervezés. Ki kell menni az üzemekbe, meg kell szerettetni faluközség embereivel is a zenét. (Jó út a KlSZ-akadémiák szervezése, csak rendszeres és következetes legyen,) Üzemeinkben minél nagyobb létszámmal ének-zeneegyütteseket kell szervezni. Ez neveli a dalosokat és a közvetlen munkatársakat is. Muzsikus-szakembereket a TIT és különösen a szakszervezetek és művelődési otthonok irányításával vonjanak be az ismeretterjesztő munkába. Hol vannak a nemrég nagysikerű „Múzeumi vasárnapok*, a Juhász Gyula Művelődési Otthon és a Pedagógus Szakszervezet hanglemez-estjei? Szegeden több félszáznál a számuk a muzsikus előadó szakembereknék, csak indítani kellene a mozgalmat! Igaz, hogy az élő zene mélyebb hatású, mint a gépzene. Volt már erre is sok kezdeményezés, de talán a kevésszámú „sznob*, akiknek derogál az ismertetést meghallgatni, pedig éppen nem értenek a zenéhez, lebeszélték a rendezőket. Miért nincs hangversenyéletünkhöz a színház „Szegedi Tükör* című lapja mintájára „Hangversenytükör* is? Legyen! Bizony, hangversenyterem is Illenék Szeged városának. Talán rövidesen lesz is! Évek óta hiányolja kulturális életünk egy állandó jellegű oratórikus kórus létét. Szeged város zenebarátainak Kodálykórusa májusban történt megalakulásával e hiányt pótolja. Ennek legfőbb hivatása, hogy széles néprétegekkel Ismertesse meg a zeneirodalom legszebb gyöngyszemeit. Közel az idő, hogy például a Textilművek kultúrtermében felcsendül a Beethoven IX. szimfónia, melyet sok száz dolgozó érez majd a magáénak megfelelő ismertetés után. Ha így az értékes zene lassan tért hódít, a selejtes zenének nem lesz hallgatósága. Szükséges ehhez a vendéglátó vállalatok muzsikálásának felülvizsgálata és ízlésesebb irányba való vezetése. A szakmát alig értő „hakni* tánczenészek ellenőrzése, kik csak kétes értékű zenét terjesztenek, még kevesebb tudással, nem hagyható figyelmen kívül. Az üzemi zenélés fellendüléséit kívánjuk; Megnyitásra készül Vásárhely eddigi legnagyobb vására Kedden reggel 8 órakor lesz a megnyitó A vásárok mindig komoly szerepet játszottak a népek közti kereskedelmi, gazdasági, kulturális kapcsolatok kimélyítésében, mint a népek kollektivizmusának és barátságának egyik kifejezője. A vásárok színes, kavargó tarka forgatagában az egyszerű emberek meg tudták egymást érteni és nem voltak politikai ellentéteik. Vásárhely mindig komoly szerepet játszott Dél-Magyarország kereskedelmi életében. Híres vásárjaira szívesen jöttek messzeföldről a kereskedők, hogy áruikat kicseréljék a helyi agyag- és szövőipar termékeivel. Most is vásár előtti hangulat nyomja rá bélyegét a vásárhelyi belvárosra. Utcákat, tereket, utat, járdát elborított a készülődés láza és szinte órák alatt nőnek ki a földből a pavilonerdők. A vásárrendező bizottság szerint ebben a városban még nem volt a felszabadulás óta ilyen nagyarányú és reprezentatív ünnepi vásár, mint amilyen a mostani lesz. A látogató a megyei pártbizottság előtti díszkapun juthat majd be a vásárra. Ugyanott lesz kedden reggel 8 órakor — a városi tanács v. b.-elnökének megnyitó szavaival — a nyitó ünnepély. A Kossuth téren sorakoznak a makói, vásárhelyi, szentesi Kiskereskedelmi Vállalat, a szegedi Tisza Állami Áruház, a vásárhelyi és kisteleki földművesszövetkezet sátrai, a Sztálin, Szántó Kovács és Zrínyi utcákon pedig a szegedi KISKER, a TÜZÉP, a KISZÖV pavilonjai, a tsz*ek sátrai. Képviselteti magát a megye 10 éves szocialista kereskedelmének minden jelentősebb szerve. A szép évfordulót emlékezetessé akarja tenni a megyei kereskedelem. Párattan árubőséget és hatalmas választékot hoznak mindenből, bemutatásra kerülnek az új kereskedelmi formák, az önés gyorskiszolgálás, azonkívül leértékelt cikkekből is nagy választékok állnak majd a közönség rendelkezésére. A megfáradt látogatók ellátásáról is kitűnő gondosUi „rDapla LemmL Játékát rendeznek atujuiztun 20-án az újszeqedi partfürdútt Az alkotmánynapi ünnepségek keretében, augusztus 20-án délután az újszegedi partfürdőn színes műsort rendeznek. A műsort a Szegeden időző pécsi úttörők, valamint a szegedi kispajtások adják. A műsor után elsőízben Szegeden, sor kerül a „Dupla vagy semmi« játékra. A játék lényege, hogy a nézőközönség soraiból jelentkezőknek egy előzőleg borítékba zárt és csak a helyszínen ismertetett, különböző tárgykörből merített (kultúra, művészet, sport) kérdésekre kell felelni. A helyes választ adók értékes tárgy- és egyéb jutalomban részesülnek majd. A rádióból, televízióból már közismert játék első nagy szegedi bemutatójára már dolgozzák ki a részleteket. A játékot a Hazafias Népfront, az Idegenforgalmi Hivatal és a kereskedelmi vállalatok rendezik. kodás történik. Három váras — Vásárhely, Makó és Szentes — vendéglátó ipara pakol ki, négy étterem, körülbelül 2—300 négyzetméteren, különböző ételekkel, hűsítő italokkal és népi zenekarokkal. Egyes egységek műsort is akarnak adni, de ez még titok, meglepetés. Külön érdekesség és vonzerő a makói vendéglátó népi zenekara, amit a népszerű Fátyol Misi fog vezényelni, aki most ünnepli 25 éves működési évfordulóját. Sátruk a templombazárral szemben, a buszmegállónál lesz. A megyei borok kóstolója emelni fogja a hangulatot. A tsz-ek és KlSZÖV-áruházak is képviseltetni fogják magukat. A TÜZÉP Vállalat bemutatja a modern, előregyártott tetőfedő-berendezést. Valószínűleg meglepetést okoz majd a MÉSZÖV gépkiállítása is, hiszen a legmodernebb kisgépeket fogja bemutatni, amelyeket majd a Budapesti Mezőgazdasági Kiállításon láthat az ország. Nagyszerű dolognak ígérkezik az operettesttel egybekötött divatbemutató is, amelyet rendezői egyedülálló nívós rendezvénynek szánnak, ha az égiek megkönyörülnek rajtunk és nem lesz eső. Az éppen itt-tartózkodó Budapesti Nagycirkusz és a népkert miniatűr vurslija nagymértékben hozrájárul majd a látogatók szórakoztatásához. A szép évfordulón szívből köszöntjük a megye szocialista kereskedelmét, kívánunk további sok sikert és jó munkát. Legyen ez a vásár újabb tanúság a magyar nép békevágyáról és vidám, dolgos alkotóerejéről. Vásárhely mindenkit szeretettel vár. — Kőszegfalvf —> Szeriemi ábécé Szórakoztató műsor a szabadtéri színpadon Augusztus 24-én este 8 előadás kerete egészen újórakor, az újszegedi szabad- szerű: mintha a szerelemnek téri színpadon érdekes ze- egy tényleges, intézményes nés műsornak lehet tanúja fóruma kelne életre, a proa közönség. A szerzők „Sze- fesszor szerepében Horváth relmi ábécé* címen „haladó Tivadar lép fel. A tánctaszerelmesek* részére „esti nárok Lakatos Gabriella és tanfolyamot* rendeznek. Az qsí janoSi osztályfőnök Várady Hédi, mellettük tanulók, tanárok, vizsgabiztosok Összegezve több zenét kedvelő, hangszeres ismeretéket elsajátítani vágyó dolgozó. A zenei műveltség elmélyítésének egyik legcélravezetőbb eszköze a kóruséneklés. Szegeden nyolc üzemi kórus működik most. Hol a többi? A fejlődést biztosító emelkedést gyárakban, szövetkezetekben és a MÁV-nál is feltétlenül ki kell harcolni. Becsüljék meg jobban és tániogasság a mintegy 700 dalos dolgozó vállalkozását. Ha ünnepség van, már természetes, hogy a kórus szerepel, így legyen természetes munkájuk támogatása is. tehát a Hangszeres zenei megmozdulásokat, meg kell állapítanunk, hogy az Állami Hangverseny és Műsorfőigazgatóság jól vizsgázott a műsorok összeállításában, a Szegedi Bartók Béla Filharmonikus Zenekar Vaszy Viktor vezetésével felbecsülhetetlen munkával segítette zenei nevelésünket. A karmesterek és a szólisták mindent megtettek. Neveljük a jövőben is a közönséget, hogy minél többen lássák meg a zenében a szépet és értékeset. Mi, muzsikusok pedig nem szűnhetünk meg dolgozná a zenei nevelés nagy munkájában, mert ebben rejlik muzsikus hivatásunk magasztos értelme, s egyben jutalma is. Szécsi József aeaei szakreferens. lépnek fel — fővárosi vendégművészek személyében. A revüképben Keméndy András és Hollós Ilona énekel, s a Chappy-zenekar kíséretével még sokan mások. Kedden temetik Jollot-Curie-t A francia kormány úgy határozott, hogy ünnepélyes végtisztességben részesíti Frederic Joliot-Curie-t s őt a nemzet halottjának tekinti. A gyászszertartás augusztus 19-én, kedden 11 óra 30 perckor kezdődik a Sorbonne (a párizsi egyetem *- a szerk) díszudvarán. A nagy tudós holttestét a Sorbonne-on ravatalozták fel és Párizs lakói vasárnaptól megtekinthetik a ravatalon a francia nemzet elhunyt nagy fiát. A temetésen csak a hoz* zátartozók és közvetlen barátai vesznek majd részt. A szegedi üzletek és éttermek ünnep előtti nyitvatartási rendje Már kedden kiadják az augusztus 20-i utalványos tejet A városi tanács kereske- 135-ös számú dohányáruda, delmi osztálya az alábbiak (a Széchenyi téren), a 137-es szerint szabályozta a szege- számú dohányáruda (Kárász di üzletek nyitvatartási rend- utcán) és a 140-es számú jét az alkotmány ünnepével dohányáruda (a Vörös Csilkapcsolatban: lag Mozi épületében) reggel Az Élelmiszerkiskereske- 8—12 óra között szolgálja ki delmi Vállalat kétütemű fű- a vevőket szer- és kenyérboltjai au- A vendéglátóipari egységusztus 19-én az eddigi nyit- gek: italboltok, éttermek, vatartási rend alapján dol- cukrászdák augusztus 19-én goznak. Az együtemű boltok és 20-án a szokásos időben augusztus 19-én a szokásos nyitnak és zárnak. A Hunzárórát egy órával meghosz- gária, a Tisza, az Alföldi szabbítják. Augusztus 20-án étterem és az ujszegedi Viminden élelmiszerbolt zárva gadó azonban kivételt képez, tart. Az augusztus 20-ra szó- Ez utóbbi éttermek auguszló utalványos tejet az élei- tus 19-én. kedden a szommiszerboltok már előző nap, bati, vagyis a hosszabbított augusztus 19-én kiadják. nyitvatartási rend szerint A húsboltokat aug. 18- dolgoznak, án, hétfőn reggel 8-tól 13 Augusztus 20-án egyébként óráig, augusztus 19-én, ked- a vendéglátóipar két sátorden pedig reggel 6-tól 19 ban, a Széchenyi téren is óráig tartják nyitva. kiszolgálja a vendégeket. A Az iparcikkboltok augusz- Hungária Vállalat a Széchetus 19-én a rendes hétköz- nyi tér Posta felöli oldalán, napi nyitvatartás szerint áru- a Szálloda és Vendéglátó sítanak és 20-án zárva lesz- Vállalat pedig a tanácsházanek- közben állít föl sátrat, ahol Az alkotmany üonepén a ételt és italt árusítanak.