Délmagyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-31 / 205. szám
Vasárnap, 1958. augusztus 31. e Ismét néhány válasz: Az elmúlt hét legérdekesebb munkája A hét vérén ismét kíváncsiak voltunk, s kérdéseket tettünk fel hat embernek Szegedem: mi volt a hét legérdekesebb munkája. íme a felelet: A FÖMÉRNÖK zafelé jött a busz megállótól, anyukája már a lakás ajtajában várta. Volt nagy üröm. Nekem is nagyon jó érzés volt, hogy részem lehetett e nagy öröm szerzésében. Pozsgay Gyula, az Ujszegedi Kendergyár főmérnöke: — Eredményes volt az e heti munkám. Két igen fontos üzemi problémát is sikerült megoldanom. Az egyik: a DÁV-val sikerült megállapodást kötnöm egy transzformátor beállítására, amely biztosítani fogja gépházi üzemzavar esetén is a termelés menetét. — A másik: Évente több ezer vagon árut szállítunk a gyári ipari vágányon. A mozdonyunk viszont elavult, két évtizede szolgáló masina. S most sikerült egy mozdony alvázhoz Pestről motort és erőátviteli részeket szerezni, amellyel megoldódik, gyorsabb lesz az iparvágányon való szállítás. A KERESKEDŐ | Mucsi Jánosné, az Állami Áruház konfekció osztályának vezetője: — Legérdekesebb és egyben legkedvesebb munkám a héten a konfekció osztályon a következő volt. Egy negyedikes kisfiúnak édesanyja most vásárolta élete első hosszú nadrágos öltönyét. S alig fejeztem be e két kedves vevővel a foglalkozást, a kisfiú csak térült, fordult, azt vettem észre, hogy ott áTl előttem egy szál virággal s megköszönte, hogy ilyen szép öltönyt adtam el neki. És egyben megígérte, hogy az új ruha örömére, most még jobban fog tanulni. A GÉPKOCSIVEZETŐ Tárnoki Ferenc, taxi gépkocsi-vezető: — A héten a legérdekesebb munkám egy deszki fuvar volt. Csütörtökön délután egy izgatott női hang telefonált, azonnal taxit kért a nagy állomáshoz. Onnan pedig Deszkre kellett kivinnem, mert mint elmondta lekéste az autóbuszt, a következő pedig nagyon soká jön és őt várja a kislánya, aki jelenleg Deszken nyaral. Útközben együtt izgultunk sikerv.l-e időben Deszkre érnünk. Sikerűit. Mire a kislány Deszken sirva haAZ ORVOS — TIZ MAZSA VEGYESPONTY került tegnap eladásra a Halertékesitó Vállalat Mikszáth Kálmán utcai csarnokában. Mostanában ez az első ilyen nagymennyiségű hal, amely eladásra került. Megkezdődtek ugyanis már a nyárvégi halászatok. Az elöhalon kivül sokan vásároltak tonhalat ls. — Egy megrakott csille szaladt a lábára a Bajai úti téglagyárban Terhes Szilveszter Tápé, Családiház utca 18. szám alatti lakosnak. Súlyos zúzódásos sérülésekkel szállították a mentők a Sebészeti Klinikára. Szabó Dénes, I. sz. Közkórház sebész-főorvosa: — Vastagbél daganatot operáltunk, több részletben. A héten végre megtörtént az utolsó, a befejező műtét, amely jól sikerült. Ugyancsak a héten volt méa egy érdekes esetem is. Két másféléves iker fiút operáltam, mindkettőnek egyformán baloldali sérve volt. Az ikrek annyira egyformák voltak, hogy édesanyjuk is csak hosszas szemlélődés után homlokukról tudta őket megkülönböztetni. Az operáció sikerült, a gyerekek már jél érzik magukat. vásárlása volt a legérdekesebb munkám. Amikor aztán minden szükséges holmit beszereztünk, felpróbáltam a kislánynak az iskolakötényt, a hátitáskát, s együtt örültünk a sok szép holminak. Most pedig eovütt izgulunk vele, vajon hogyan sikerül az első tanítási nap. | ÉS A KŐMŰVES | Ecsoki Árpád KIK-karbarrtaitó kőműves: — Az én eheti munkám csak idézőjelben mondható érdekesnek. Tndniilik a hét elején a Tolbuhin sugárútr-1 küldtek bennünket egy hosszabb munkára. Szerdán aztán jött egy rendelkezés, nincs engedély a munka továbbfolytatásához, tehát abba kell hagyni és át kell mennünk egy másik munkahelyre. Csütörtökön jöttünk át a Kígyó utca 7 szám aki, ahoi tastarozási munkálatokat végzünk. A hurcoikodásvak nem nagyon örültünk, ezért mondtam, hogy az én eheti munkám, csak idézőjelben volt érdekes. (horueziné) II tanács munkaügyi Csütörtökön délig lehet ezentúl osztá|yán j8lentKezhetllel( lotto-szelvenyt bedobni Szegeden az elhelyezkedésre váró Vasárnap 11 óráig adhatók he a totó-szelvények A totó-lottó alközpont megszervezésével Bécs, Békés és Csongrád megye területéről származó totó és lottó szelvényeket Szegeden értékelik. Ez lehetővé teszi, hogy Szegeden a szelvények beadási határidejét meghoszszabbítják. Szegeden az esedékes játékhétre csütörtök délig lehet vásárolni lottószelvényt. A lottószelvényeket ugyancsak csütörtök déhet átadni a Széchenyi téri totózóban. Totószelvényeket vasárnap délelőtt (11 óráig) csak a totózóban és a Kelemen utcai körzeti irodánál levő ládákba lehet elhelyezni. A szegedi szelvénytulajdonosok feltétlenül vegyék figyelembe, hogy postai levélszekrénybe lottószelvényeket csak szerda estig, totószelvényeket pedig csak lig lehet elhelyezni a Kele- szombat estig lehet bedobni. men utcai totó-lottó körzeti fiatalok Szegeden is jelentős akció indult a fiatalok elhelyezésére. Több üzem máris bejelentette a' tanács munkaügyi osztályán, hogy hány fiatalt tud alkalmazni. Előreláthatóan a Szalámigyárban 60, a Lemezgyárban 30 fiatal tud majd dolgozni. Több fiút és lányt alkalmaznak majd a kereskedelmi vállalatok és a tanácsi vállalatok is. Hétfőtói kezdve a tanács munkaügyi osztályán jelentkezhetnek az elhelyezkedni szándékozói fiatalok. Milyen szakmához kell képesítés ? irodánál, a Széchenyi téri totózónái és a város több helyén elhelyezett szelvénygyűjtő ládába; Elsőízben csütörtökön, szeptember 4-én érvényes a Melyik szakma tekinthető kat előállító házi iparosok lottószelvényeknél ez a meg- szabad- és melyik képesítés- munkákat egymás részére w hosszabbított határidő. hez kötött iparnak? — erről végezhetnek. Zsákszövésre Totószelvények vasárnap hozott elvi döntést a Köny- és sálszövésre csak olyan nyüipari Minisztérium. A személyek kaphatnak ipartöbbi között kimondják, hogy a fonalfeldolgozó kisiparosok munkaköréhez a saját termékük előállításához szükséges fonalak motringolása, cérnázása délelőtt 11 óráig vásárolhatók. Kollektív szelvényeket ugyaneddig az időpontig le— ELKAPTA EGY GÉP a jobb karját a Szegedi Kertderfonógvárban Bóta Béla 16 éves. Hajnal utca 24. szám alatti lakosnak. A mentők alkartoréssel szállítottak a Sebészeti Klinikára. igazolványt, akik takácsmestervizsgát tettek. A textilfestés és mintázás nem szabad ipar. A textilanyagok mintázását a ki nem adható keresztorsózása, szabad iparok közé sorolja a hozzátartozik. Könnyűipari Minisztérium A HÁZIASSZONY Juhász Kálmánné, egy háziasszony a piacról. — Hat éves kislányom van, s most szeptember 1-én megy eiójzör iskolába. Azt hiszem nem kell külön mondanom, hogy a héten az iskolai tanszerek, iskolatáska, A takácsok, a gépi- és kézihunkolók; a kézi kötöttáruKosztüm-sál Praktikus divatruhadarabot mutatunk be ezúttal olvasóinknak. Mindössze egy könnyű tweedböl készült, kb. 23—24 centi széles, mindkét végén rojtozott sál kell hozzá. Ezt használhatjuk (l-es ábra) a pullóver fölé, övvel öszszehúzva kosztümfelsőként. A mellrészén elhelyezett foltzsebekkel csinos délelőtti viselet. De ugyancsak megköthetjük lazán, franciás sálként (3-as ábra) és szélességét kettőbe hajtva, kalappal hordva délutáni összeállításnak alkalmas. S mikor rövidesen felkerül az átmeneti kabát, G-es ábra*, akkor a gallért helyettesítve w rztéseeen vémgesul, (Otfisv XZásiáB dhaüews) A SZOT küldötteként jártunk Csehszlovákiában kilencven társammal nemrégiben. Sok felejthetetlen élményben, kedvességben volt részünk. Ebből adok itt közre néhányat. Karlovy-Varyban gyönyörű üzletek csábítják a járókelőket. Én is engedtem a csábításnak és bementem vásárolni. Csehül nem tudok, s előszedtem fogyatékos német tudásomat. A kiszolgáló végül megunta és megszólalt tiszta magyar kiejtésseh >— Kérem, miért nem beszél ön inkább magyarul? Nagyon meglepődtem. — Honnan találta el, hogy magyar vagyok? — kérdeztem. — Oh kérem, nekünk igen nagy már a gyakorlatunk ebben — mondotta. — Itt rengeteg idegen jár. Megismerjük az embereket a kir ejtésről, öltözködésről. Egyébként, ha jobban megnézte volna ön a kirakatunkat, akkor mindjárt magyarul beszélt volna. Tovább már restelltem érdeklődni, de amikor kijöttem az üzletből, akkor vettem észre, hogy a kirakatban egy kis magyar zászlócska van és alatta a következő szöveg: „Magyarul beszélünk*. • Marianske-Lazne gyönyörű fürdőváros. Nem hiába nyaraltak itt régen gyárosok, mágnások, hercegek, sőt királyok is a világ minden tájáról, akik csak abban hasonlítottak egymáshoz, hogy mind kiváltságosán gazdagok voltak. Most színre és nyelvre talán még vegyesebb az itt nyaralók összetétele: magyarok, szovjet emberek, bolgárok, lengyelek, románok, mongolok, kínaiak, négerek, arabok, indonézek és tovább. Ezek is csak egyben hasonlítanak egymáshoz: abban, hogy mindnyájan dolgozók. ^ Egy délután kedvem támadt a szálló klubjában biliárdozni, azonban nem volt partnerem. A tolmács segített ki: — Ott van egy indonéz vendég — mutatott a teraszra. — Tud biliárdozni? — kérdeztem. — Majd meglátod — válaszolta a tolmács. Megismerkedtünk. A fiatal indonéz kezébe vette a dákót, elkezdte a játékot, s mintha szeme volna a golyóinak, úgy gurultak előtte. Csodálkozásom után végül megjegyeztem: — Megállj már, barátom? Ez társasjáték! A -partnerem mméba msfr a csehszlovák szakszervezetek vendégeként értette volna, mosolyogva abbahagyta a játékot. En folytattam, de sajnos, csak kettőig haladtam. Aztán megint ő jött. Meg sem áRt negyvenegyig. — Mióta játszik, hogv ilyen jól tud? — kérdeztem a tolmács útján. — Két hete itt tanultam — válaszolta. Miközben ismét csodálkoztam, a tolmács beszélgetett az indonézzel: csehül. Egyik ámulatból a másikba estem. — Mikor tanult meg csehül? — kérdeztem. — összesen négy hete ismeri a nyelvet — kaptam a választ. — Csodálatos? És mi afoglalkozása? — Mérnök. Most végezte az egyetemet. Jól megnéztem a jóképű, szolid modorú indonéz fiatalembert: sokra hívatott nép, amelynek ilyen fiai van-x nak. Az üdülőnek egy házi-rendezvényén felkértek énekelni. Elénekeltem néhány közismert operett-dalt. Másnap az ottani kulturális kapcsolatok intézetének igazgatója felkért: lépjek fel nyilvánosan is. Nagyon megörültem a megtiszteltetésnek, mivel külföldön még nem szerepeltem. A Hotel-Palace nagyterme zsúfolásig megtelt nézőkkel. Sorra vettem a szép magyar operetteket: Kálmán, Lehár, Kacsoh műveit. Műsoradás közben gyakran láttam megvillani a fehér zsebkendőket, hogy letöröljenek vele egy-egy könnycseppet, amit a szép magyar dalok kicsaltak. Előadás után a közönséggel együtt mulattunk: életem legszebb estje volt. A kulturális kapcsolatok igazgatója másnap egy nagyszabású turné-szerződést ajánlott fel. Bár sikerülne!... Csehszlovákiai tartózkodásom alatt csodálatos ellátásban részesültünk. Mindig az járt a fejemben, hogy vajon azok a csehszlovák dolgozók, akik cserében nálunk üdülnek a Balatonon, megkapják-e ezt a kitűnő ellátást, kiszolgálást, a szeretetnek és figyelmességnek ezer jelét. Amikor eljött a búcsúzás napja, az állomásra kikísért bennünket egy ottani szakszervezeti funkcionárius, aki aznap reggel jött meg Balatonlelléről. Megkérdeztem tőle: „Hogyan érezte magát Magyarországon ?« — Kitűnően — válaszolta határozottan. — Csak az nyugtalanított mindig, hogy vajon a magyar elvtársak megkapják-e nálunk mindazt a aaepet ét jött ásat na a magyaroktól megkaptunk. Megszólalt a katonazenekar: magyar indulókat játszottak. Búcsúztunk Csehszlovákiától, ahol olyan jól éreztük magunkat és ahonnan annyi szép emlékkeltértünk haza. A vonat lassan kigördült. Elővettük az emlékbe kapott selyemkendőket: búcsút integettünk vele. Köziben néha szemünket is meg kellett törölni. Katona András, , a Szegedi Nemzeti Színház művésze döntése, mert ez a „filmnyomók* munkája. A díszpárna-mdntázat készítése a kézimunkakészrtő és a kézi hímzett cikkeket előállító háziipar dolga és a paplanosok ilyen munkát nem vállalhatnak. A háziikabét és köntös a fehérneműkészitök képesítéshez kötött ipará* hoz tartozik. Kizárólag szövetany ágból készült házikabátokát és köntösöket pedig csak szabó-kisiparosoknál lelet rendelni. A papírplakátok festését aszerint kell elbírálni, hogy képzőművészeti alkotás-e, vagy csak ipari munka, mert a képzőművészet szabad szellemi foglalkozás, erre iparigazolványt nem lehet kiadni. Nem szükséges iparigazolvány az utcai személymcrlcgekhez. Egy a Brüsszelben nyert nagydíjak közül A brüsszeli kiállításon Magyarország eddig 42 díjat nyert, közöttük 19 nagydíjat, 8 díszoklevelet, 7 arany-, 6 ezüst- és 1 bronzérmet. Nagydíjat (Grand Prix) nyert Somogyi Jenő és Herényi Jenő alumíniumszobor-kompozíciója,mely a magyar pavilon legfőbb dísze.