Délmagyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-28 / 202. szám

3 Csütörtök; 1958. augusztus 28. A római edénytől Dankó Pista szobráig Érdekes kísérletek, jó kezdeményezés az óbudai porcelángyárban Valóban ősi hagyomány alapján, bizonyos formai új/- nek úgy elosztani, hogy miObuda. Aquincum környé- tások, új vonalak kialakítása r.él változatosabb porcelánok ken az edénykészítés. Szá- szerepel, de a szélsőség át- kerüljenek egyes vidékekre mos lelet bizonyítja, hogy a vétele nélküL A hazai ízlés rómaiak idején, később a a lágy pasztellszíneket ked- Szegedi lonatkozások középkorban is gyártottak veli. Elsősorban ezeket alhasználati tárgyakat, figurá- kalmazzák tehát új csészé- Nagyon helyes kezdemékat e vidék kiváló n^ers- iknél, vázáiknál, s más nyezése a gyárnak, hogy anyagából. A századforduló gyártmányaiknál. És lám, a egy-egy új modellnél -piacéi ott alakult óbudai porcé- közelmúltban francia vevők kutatást* végez. Néhány új lángyár az államosítás után keresték fel őket és ezek az darabot kiad a kereskedtkorszcrú üzemmé fejlődött, újvonalú, de lágy színekben lemnek, hogy ott kipuhatolahol évente jelentős meny- gyártott porcelánt rendelték ják a vevő véleményét. Az nyiségű művészi porcelánt meg, mivel ott a jóízlésú vá- Üveg- és Porcelánértékesítő készítenek. sárlóközönség mostanában Vállalattal és a KiskereskeAz utóbbi években kül- már , -visszakanyarodik- a delmi Vállalattal kialakult földön újra nagy érdeklődés szépérzéket nem bántó ké- jó kapcsolat eredményeként mutatkozik a magyar porcé- szítményekhez. az első ilyen alkalomra orA vezetők felelősséggel tartoznak a beruházásokért a dolgozó nép államának lánipar iránt. Herend, a Zsolnay jórészt exportra gyárt. Az aquincumi porcelángyárra hárult az a feladat, hogy elsősorban a haA „ fogfájós kiskutyák" ellen belföldi piacon. Stílusés formaproblémák szágosan Szegeden kerül sor, a Kárász utcai Ajándékbolt kiállítása keretében. A gyár folytatja majd ezt az A porcelánnál a forma, a akciót, a kiállított és bemuzai szükségletet lássa el szín, tehát a kivitel mellett tátott tárgyakból, amelyek edénykészletekből, dísztár- az egyes cikkek ára is sze- jórészt hiánycikkek, folyagyakból, amelyek mindin- repet játszik belföldön. Az matosan biztosítja az ellákább hiánycikkekké váltak a aquincumi gyárnak sikerül tást Szegednek. olyan árat kialakítani, amely Még egy szegedi vonatkohamarosan népszerűvé teszi zású mozzanaté van az a gyár római sasos védje- aquincumi porcelángyár tegyű porcelánjait. Az egyes vékenységének. Tápay Antal gyümölcsös-, kávés-, teás- szobrász több művét soroAz üzem termelésének készletek, sőt a kis és nagy zatban gyártják. A tiszai hamennyisegj fejlesztése mel- porcelánfigurák jóval ol- lászró! és az ifjúsági vízilett saját egyem stílusukat csóbbak, mint korábban telepet majd díszítő evezősszeretnék kialakítani keszle- voltak. A gyár kisebb nipp- szobroikróa készítenek porceteiknél, kisebb es nagyobb figurái például nem drágáb- . lánszobrocskákat. A szabaddísztárgyaiknál az aquincu- bak> mint a kerámiából ké- téri játékokra forgalomba mi gyárban. És itt érdekes szült, bazári színvonalú, kerül a szegedi Dankó Pista kísérletnek lehetünk tanúi, pöttyös kendővel felkötött szobor porcelándísztárgynak A magyar porcelampar ed- áuú „fogfájós kiskutyák«, és legyártott másolata is. Azondig bizonyos tokig konzer- hasontó -vitrintárgyak*. kívül sok vázát, nippet kévatív volt. Színeiben, tor- Óbudán egész kis szériák szítenek szegedi képekkel, máiban őrzi a nemes hagyó- Szülnek, az árut igyekez- motívumokkal. mányokat, amelyek azonban — itt-ott bizonyos frissítésre * szorulnak. Nyugaton ugyanakkor viharos változás történt az elmúlt években a művészi porcelániparbar. Élénken változó árakkal kérni. Mindössze 7500 darab Meglepő, sokszor absztrakt zajlott le tegnap Szegeden a tojás került felhozatalra, s formák bizarr megoldások, szokásos szerdai hetipiac, ezt a kis mennyiséget gyorvad, rikító színek -korszerű- Az élőcsirke tyúk pulyka, san elkapkodták. ' , . . kacsa, liba, atlagos kilónkén- A tej ara is megváltozott Sitettek* a gyartmanyokat. ^ ^ ^ 2Q 1J} 17 ^ 18 3 forintról 320-ra, a tejfel nnxzteltszínek ^ m°Z80U' A E^a Sró^fa £ pas~ieus*meu jás darabjáért ebben az ido- kilója pedig 45 forintért kelt. Az aquincumi porcelán- ben szokatlanul magas árat A szárazbab 7, a mák 20, - - • _„„_„„„,,.- kértek Néhol 1 60-at 170- a rizs 16> a méz 24 foringyar muvesz. programja- kertek. Néhol 160 at 1,10 ^^ klónként. A „ ban, a nyugati tapasztalatok et sem restelltek darabjaert nya ánj változatlanul 2°50i t a sárgarépa 2, a zöldség 4,50, a vöröshagyma ugyanVáltoztak a piac árai SmLékezh JIílü Ijúhztű jra M

a 130 éve, 1828. augusztus 28-án született Dev Tolsztoj, a világirodalom egyik óriása. Gyermekkorát a család gazdag és szép birtokán, Jasznaja Poljánában töltötte. Később, kiábrándulva osztályának, az orosz főnemességnek tartalmatlan életéből, ide tért vissza és itt alkotta meg nagy műveit, a Háború és békét, az Anna Kareninát, a Föltámaclást, nagyszerű elbeszéléseit és kisregényeit. Mint író, első sikereit a Gyermekkorral és a Szebasztopoli elbeszélésekkel aratta. Pályájának tetőpontjára az 1869-ben befejezett Háború és békével jutott, amely nevét csakhamar ismertté tette egész Európában. Flaubert, a Madame Bovary írója az egyenrangú kortársnak kijáró tisztelettel és lelkesedéssel üdvözölte Tolsztojt, amikor a Háború és békét elolvasta. Tolsztoj realista a szó legnemesebb értelmében. Regényeinek eseményei a valóság erejével hatnak, szereplői pedik élő, cselekvő jellemek. Tolsztoj' a jellemábrázolás utolérhetetlen mestere. Az Anna Karenina feledhetetlen Annája, a Háború és béke Andrej hercege és Pierre Bezuhovja a Föltámadás Nyehjudovja és Maszlovája örökre megmaradnak az olvasó emlékezetében, mert tetteik, küzdelmeik minden jóra vágyó és jót akaró ember küzdelmét példázzák. Emellett Tolsztojnak, mint kritikai realista írónak nagy érdemei vannak a korabeli orosz élet, az uralkodó osztály züllöttsége, a katonai terrort kifejtő állami és a lelki terrort gyakorló egyházi hatalom leleplezésében. Az 1905-ös forradalom idején világnézetének ellentmondásossága ellenére is megértette, hogy Oroszországban olyan dolgok vannak készülőben, amelyek gyökeresen fogják megváltoztatni az idejétmúlt nemesi világ képét. Barátjához, Sztaszovhoz, a kitűnő kritikushoz írta levelében: -Az események szokatlanul gyorsan és szabályosan folynak le. Elégedetlenkedni amiatt, ami most végbemegy: annyi, mint elégedetlenkedni az ősz, a tél miatt, anélkül, hogy a tavaszra gondolnánk, amelyet az ősz és a tél közelebb hoz a számunkra ... S ez jelentősebb és jótékonyabb következményekkel fog járni, mint a nagy francia forradalom*. Tolsztoj nem érte meg ezt a tavaszt. 1910. november 7-én Asztapovó állomásán meghalt. Nagy regényei azonban nevét halhatatlanná tették, s Tolsztoj művei sehol sem örvendnek olyan megbecsülésnek, mint éppen a Szovjetunióban, ahol e művek kiadásai egymás után látnak napvilágot, s szinte minden ember ismeri már Andrej Bolkonszkíj és Natasa Kozlova nevét és szerelmük megható történetét. csak 2 forint, a fokhagyma kilónkénti ára pedig változatlanul 6 forint volt. Az ódió kilóját 18, az újdiót pedig 12 forintért mérték. A fejeskáposzta kilójáért ; 4,50-et, a kelkáposztáért 5, salátáért 5,50-et, a parajért ;; 3, karalábéért 2,60-at, a karfiolért 5 forintot kértek. A paradicsom kilója 1 forint 1,20 körül mozgott, a boltokban viszont kilogrammonként 1 forintért már szép paradicsom kapható. A cecei zöldpaprika olcsóbb lett, 2—2,50-et kértek kilójáért, a főzőtök is 20 fillérrel lett olcsóbb, kilónként 50 fillérért mérték. 1200 kiló zöldbab is felhozatalra került, kilónként 3,50-ért, a zöldborsó kilóját 10 forintért mérték. Az alma kilója 2, a körte 2,50, az őszibarack 6, a szilva 1,20, szőlő 3, sárgadinnye ugyancsak 1,20, görögdinnye kilója pedig 70 filléres átlagos ár körül mozgott, illetve cserélt gazdát. Rokonszenvet ésbi^t kelt a kormány beruházási politikája minden józanul gondolkodó emberben. Ér] deklődéssel figyelik megyénk dolgozói is beruházásaink megvalósítását. Mint bizonyára más vidék lakóit is, az országos nagy létesítmények mellett a Csongrád megyeieket is elsősorban az érdekli, milyen irányú és nagyságú beruházások valósulnak meg itt, a megyében. A gazdaságos beruházások irányát nagyban befolyásolják az egyes területek adottságai. Csongrád megye jellegéből szükségszerűen következik, hogy itt főként a könnyű-, és élelmiszeriparról van szó, valamint a mezőgazdaság fejlesztését, illetve gépesítését valósítjuk meg. A fejlesztést azonban nem új üzemek mindenáron való létesítésével, hanem a már meglévő üzemeink korszerűsítésével, bővítésével, rekonstrukciók útján kell elérni, mivel a beruházási pénzeszközök felhasználásának ez a gazdaságos útja. Uj üzemek létesítése esetén a ráfordítás 50—60 százalékát ugyanis a termelést nem közvetlenül szolgáló építési költségek emésztik fel. Ezzel szemben a rekonstrukciók, a különböző korszerűsítések, modern nagy teljesítményű gépek beállítása közvetlen kihatással van a termelés fejlesztésére, emelésére minimális építési költségekkel. Az elmúlt években sajnos nem minden esetben érvényesült ez a szemlélet. Több olyan beruházás valósult meg, amelynek gazdasági eredménye nem állt arányban a ráfordítás mértékével, ugyanakkor meglévő üzemek korszerűsítésére vajmi keveset fordítottunk. Több éves tapasztalat tanulságait leszűrve kormányzatunk számos olyan intézkedést hozott, melynek eredményeként ma már egészséges irányban halad a beruházások lebonyolítása. A beruházások megkezdése előtt többek között gazdaságossági számítást kell készíteni, előtérbe kell helyezni a meglévő üzemek korszerűsítését és lehetőleg minél kevesebb új építkezéssel kell megoldani a termelékenység fokozását. 1957. és 1958. években számos olyan nagy jelentőségű beruházást kezdtünk megvalósítani megyénkben, amely minimális építési szükségletet igényelt. Ilyenek például a Szegedi Kenderfonógyár, a Vajháti- és Eperjesi Kendergyárak, a Szegedi Szalámigyár stb. rekonstrukciói, amelyek mintegy százmillió forintos ráfordításból valósulnak meg. Ennek eredményeként évente 1400 tonnával nő az előállított kenderáru mennyisége, 3000 tonnával több kenderkórót dolgoznak fel, a megyei élelmiszeripar fejlesztésének következtében pedig 6000 mázsával több szalámit készítenek. Köszönet a Kisteleki Gépállomás szerelőinek Aratás után, amikor a gépállomásokról kiindulnak a cséplőgépek, a régi cséplőmunkás mindig arra gondol; vajon, hogy dolgozik majd a gép. Lelkiismeretes munkát végeztek-e benn a gépállomáson a szerelök, kijavitották-e a traktor, meg a cséplőgép minden kis hibáját, nem lesz-e majd sok akadály a nehéz munka közben? Engem is foglalkoztatott ez a gondolat, amikor a Kisteleki Gépállomás AHO—7/16-os számú gépével a balástyai 4-es körzetben elkezdtük a munkát. A gép felelős vezetője Jójárt Illés traktoros volt. Jójárt elvtárs gépe már az első napon jól vizsgázott és mindvégig kiválóan dolgozott. Nagyon örültünk, hogy a gépállomás szerelői ilyen derék munkát végeztek, ilyen tökéletes gépet adtak nekünk. A jó géppel — bár most valamivel kisebb volt a gabonatermés, mint szokott lenni — igen jól kerestünk, összesen 3851 mázsa búzát, rozsot, árpát • I csépeltünk el, s az egész részesek keresete egyenként 12 mázsa 29 kiló gabona lett. Ezt a szép eredményt roszszul kijavított, hibás géppel nem érhettük volna el. Éppen ezért valamennyien köszönetünket fejezzük ki, mint a cséplőmunkacsapat tagjai a Kisteleki Gépállomás szerelőinek és igazgatóságának. Dallos Pál munkacsapat-vezető Igen nagy az olyan beruházások jelentősége is, amelyek megvalósításával különböző melléktermékek hasznosítását tudjuk elérni Ilyen létesítmény többek között az újszegedi és a vajháti pozdorja-lemezüzem. Ezek az üzemek az eddig nagy mennyiségben kihasználatlan pozdorjából különleges eljárással évente mintegy 8000 köbméter kiváló minőségű bútorlemezt állítanak elő. Ipari beruházásaink mellett jelentős összeget fordítanak megyénk területén a mezőgazdaság fejlesztésére is. Az állami gazdaságok és gépállomások pl. 1958-ban 20 millió forintot kaptak gépesítésre az építési és egyéb beruházási lehetőségeken felül. A felsorolt beruhájácn 7 mellett, melyek közf.UMM vetve szolgálják a lakosság életszínvonalának emelését, a dolgozók szociális, kulturális, egészségügyi ellátását közvetlenül szolgáló beruházásokra is sok millió forintot fordít kormányzatunk. Kiemelkedő jelentőségű az a 40 millió, melyet ez évben fordítunk új lakások létesítésére, illetve meglévő lakóházaink javítására a megye területén. Az előzőekben kiemelt beruházásokon kívül számos kisebb volumenű, de nem kis jelentőségű ipari, mezőgazdasági és egyéb kommunális jellegű beruházásokat kell megvalósítani. Mindezen célok fedezetére mintegy félmilliárd forint áll ez évben a megyei beruházók és felújítók rendelkezésére. Ilyen jelentős összegű gazdálkodás megköveteli mind a beruházóktól, mind a pénzügyi szervektől, hogy alapos körültekintéssel lássák el a beruházások lebonyolításának feladatát. Ehhez kormányzatunk minden támogatást megad. Annak érdekében, hogy a ránk bízott pénzeszközöket valóban a kitűzött célok megoldására, koncentráltan használjuk fel, megakadályozzuk az eszközök szétforgácsolását és elsősorban a befejezetlen beruházások állományát csökkentsük, valamint felszámoljuk a beruházás tervezésénél megmutatkozó hiányosságokat, a múlt évben a Gazdasági Bizottság több határozatot hozott. Többek között előírta, hogy az éves keretgazdálkodást fel kell számolni. A beruházási cél megvalósítása érdekében a beruházás megkezdésekor a teljes fedezetet elő kell irányozni, az egész évre biztosított pénzeszköz maradványa pedig átvihető a következő évre, illetve az éves ütem túlteljesítése esetén a szükséges pénzeszköz előrehozása engedélyezhető. A kormány rendeleIpi lehetőséget nyújtottak c arra, hogy új, egészséges alapokra helyezzük a beruházások lebonyolítását. A lebonyolításnak ez az új rendje bizonyos zökkenőket okozott. A beruházók egy része kétkedéssel, meg nem értéssel fogadta a rendelkezések azon részeit, melyek látszólag korlátozni igyekszenek a vállalati önállóságot. Az eltelt fél esztendő alatt szerzett tapasztalataink azt mutatják, hogy a vállalatok igazgatói mindinkább arra törekednek, hogy a népgazdaság által rájuk bízott forintokat a beruházási tervben előirányzott feladatok megvalósítására, a takarékossági szempontok messzemenő szem előtt tartásával használják fel. Nem egy esetben személyesen is eljárnak a Beruházási Banknál a beruházások tervszerinti, időbeni megvalósítása érdekében. Az eredmények között kell elkönyvelni, hogy az idén a befejezetlen beruházások állománya fokozatosan csökkent és így mind több létesítményt tudunk a termeié* szolgálatába állítani. Nem volnánk mégsem tárgyilagosak, ha elhallgatnánk, hogy a tervutasítások rendelkezéseit a beruházók nem minden esetben tartják be. A beruházási pénzeszközök s26tforfcsolasavai nemelyek veszélyeztetik a befejezetlen beruházások állományának csökkentését. A Beruházási Bank az engedély nélkül megkezdett beruházásokat utólag nem legalizálhatja. Ebből következik, hogy az egyszámláról történő finanszírozás nemcsak azt a veszélyt rejti magában, hogy a vállalat termeléséhez szükséges pénzeszközök egy részét elvonja az engedély nélküli beruházás költségeinek fedezésére, s ez rendszerint pénzügyi zavart, sorbanállást okoz, hanem az egyszámlán előálló fedezetlenség a termelés során a beruházóval kapcsolatban álló vállalatok tervszerű pénzgazdálkodását is károsan befolyásolja. A beruházó által az egyszámláról kifizetett — engedély nélküli beruházás — költség a vállalatnál eredményrontó tényező és így csökkenti a nyereségrészesedést, ezáltal pedig a vállalat valamennyi dolgozójának közvetlen anyagi károsodását is okozza. Ugyancsak helytelen az is, hogy a kisebb volumenű beruházások tervezésére nem fordítanak elég gondot. A terveket sok esetben nem készítik el időben, emiatt Indokolatlanul kitolódik a munka megkezdésének ideje, amely népgazdasági szinten is károkat okoz az egyes létesítmények kései üzemeltetése miatt. A megyei beruházások állását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a kedvezőtlen időjárás okozta év eleji iemaradast az építőipar fokozatosan behozta, s az egyes befejezési határidőket figyelembe véve a teljesítés üteme ma már kielégítő, sőt 1956. év azonos időszakához viszonyítva a mezőgazdaság 8.3 százilékkal, az oktatásművelődés 2.8 százalékkal magasabb teljesítési fokot ért el. Ezzel szemben az ipar, egészségügy és a lakásépítkezés néhány százalékkal alatta maradt a bázisidőszak teljesítésének. Csongrád megye lerjilptpn egy részben meg1 u ivivii közelítően félmilliárd forintot fordítunk beruházásokra és felújításokra. Ilyen hatalmas összeggel való gazdálkodás megköveteli, hogy csak megfelelő szaktudással, alapos felkészültséggel rendelkező dolgozókat foglalkoztassanak ezen a területen. A hozzá nem értés, lazaság, továbbá a beruházási előadók gyakori cserélgetése népgazdaságunknak súlyos károkat okoz.' Megállapítható, hogy a beruházók műszaki ellenőrei és beruházási előadói nem minden esetben állnak hivatásuk magaslatán, Ezt alátámassza az a tény is, hogy 1958 első felében csaknem félmillió forint jogtalan felszámítást törölt, illetve nem fizetett ki a Beruházási Bank olyan elszámolásokból, amelyeket a beruházók már felülvizsgáltak és elfogadtak. Feltétlenül szükséges, hogy a beruházók már most kezdjenek hozzá az 1959. évben megkezdődő, építéssel összefüggő beruházások és felújítások alapos előkészítéséhez. Ahhoz, hogy a hároméves tervben kitűzött célokat végre tudjuk hajtani, nem elégséges a termelés bővítése, a termelékenység fokozása, hanem elengedhetetlen, hogy az abból eredő, beruházásokra fordítható növekvő összeget körültekintően, gazdaságosan használjuk fel. Martini Jenő—Kutiván Rezső