Délmagyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)
1958-08-26 / 200. szám
3 Vasárnap, 1958. augusztus 17. Nagy paraszttalálkozó volt Sándorfalván Tetszett a Rózsa Ferenc Tsz gazdasága A sándorfalvi Rózsa Ferenc Termelőszövetkezet tagjai vasárnap több szövetkezet tagjait és egyénileg dolgozó parasztokat láttak vendégül. Mintegy 40—50 főnyi vendégseregre számítottak, azonban vasárnap reggel ugyancsak meglepődtek: a látogatók száma a százat is jócskán felülmúlta. A tíztizenöt főnyi várt egyéni látogató helyett, kerek negyvenen jöttek. Közülük tizennégyen Csengeléről, tízen Pusztaszerről, hatan Balástyáról voltak. Jöttek a szövetkezeti tagok Kistelekről, Algyőről, Szatymazról is vagy húszan. Három nagy teherautó zsúfolásig megtelt a vendégekkel. Az egyéni gazdák becslése szerint is a Rózsa Ferenc Termelőszövetkezetnek holdanként több mint 25 mázsa csöves kukoricája terem az idén. Nagy sikert aratott a vendégek előtt a 30 holdas arányosan fejlődött, gyönyörű seprűcirok-tábla is. A látogatók nagy figyelemmel hallgatták Pataki Sándor elvtársat, a szövetkezet I elnökét, aki elmagyarázta hogyan fejlődött ilyen nagyra a szarvasmarha-állomány. Az elmúlt hónapokban is 13 darab törzskönyvezett fejőstehenet vásárolták. A látogatók megcsodálták a szövetkezet sertésállományát is. Az idén vásárolt, törzskönyvezett, fehérhús-sertés anyakocák egy iésze már megfialt. öt kocának 43 szép, egészséges malaca van. Ilyen fialási eredményt még egy kocánál sem könnyű elérni egyéni gazdaság viszonyai között. Az egyik balástyai vendég javasolta, högy telepítsen a szövetkezet szőlőt és gyümölcsöst is. Mire a termelőszövetkezet tagjai elmondották, hogy száz katasztrális holdnyi szőlő és gyümölcsös ültetését tervezik, s ezt mindeddig azért nem tudtík megvalósítani, mert nincsen erre a célra alkalmas földjük. A járási tanács végrehajló bizottsága azonban már keresi a módot arra, hogy a Rózsa Ferenc Tsz-hez közel eső, korábban tagosított állami tartalékföldekből biztosítsák a kívánt területet. A szocialista erkölcs védelmében Uj jelvényt kapnak a Komszomol-tagok A Komszomol Központi Bizottsága a kamszomolisták és a komszomolszervezetek kívánságára jóváhagyta az új Komszomol-jelvényt. A jelvény kibontott vörös zászlót ábrázol, közepén Vlagyimir Iljics Lenin arcképe látható, alatta pedig a Komszomol nevének rövidítése: "VLKSZM«. A, zászló felületét rubinvörös zománc borítja, Lenin arcképe és a felirat aranyszínű. A jelvényt a kerületi, vagy a városi bizottság titkára a tagsági könyvvel egyidejűleg nyújtja át az újonnan felvett Komszomoltagok nak, Ülést tart az SZMT megyei elnöksége Ma délelőtt fél 9 órakor a szakszervezeti székházban, a Tolbuhin sugárúton ülést tart az SZMT elnöksége. Ülésén megvizsgálja a biztosított dolgozók betegellátását, meghallgatja a harmadik országos bizalmitalálkozóról szóló beszámolót és több más kérdésben határozatot hoz; Takarékos úttörők vidám vakációja Az elmúlt tanév folyamán kitartóan takarékoskodtak a szegedi Földműves utcai iskola úttörői, s tíz hónap alatt több, mint tizenötezer forintot gyűjtöttek össze, azzal a céllal, hogy a nyári nagyszünetben ebből az összegből bejárják az ország legszebb vidékeit. Egy negyven tagú csoport el is indult a vakáció idején Mészáros Mihály tanár vezetésével és Keszthelyen ütötte fel tanyáját. Keszthelyről azután bejárták a Balaton déli partjait, fürdőhelyeit. Több napot töltöttek el gyalogtúrán, így jutottak e4 Tapolcára, Sümegre és Fenékpusztára. Nagy élményt jelentett a szegedi úttörőknek a történelmi emlékek megtekintése is, s természetesen a mindennapos strandolás. A kellemes kirándulást egy badacsonyi hajóúttal zárták, ismét emlékezetükbe vésve, hogy érdemes takarékoskodni az évközi zsebpénzzel. Félnek és félemlítenek Háború és háború. Ez jár örökké a hivatalos amerikai politikusok eszében. Nem csodálkoznánk, ha egyik-másik közülük megint megháborodna, mint évekkel ezelőtt Forrestal, s leugrana egy képzelt atomtámadás elől valamelyik felhőkarcoló tetejéről. Igen, az agyukra megy a háborús őrület, legalábbis tipikus hallucinációra enged következtetni az a leleplező cikk, amely az ellenzéki St. Eois Post Dispatch-ban jelent meg. A lap leleplezi, hogy Macauley államtitkár utasítására az amerikai hadügyminisztérium tanulmányt készített, amely kimutatja: "Egy Amerika ellen intézett totális hidrogénbombatámadás 50—90 millió amerikait ölhetne meg, s ilyen körülmények között tanácsosabb volna a megadás, mint a már elvesztett háború folytatásának kísérlete". A tanulmány szerint az USA elvesztené harcképességét egy 40 millió halálesetet előidéző támadás után. Olyan helyzet állhat elő, amelyet a Szovjetunió az amerikai megtorló támaszpontok elpusztítása után saját békefeltételeit kényszeríthetné az Egyesült Államokra. Figyeltük a számokat? Negyven millió... ötven millió... kilencven millió... Ennyi alkotni, boldogulni. örülni, szeretni, élni vágyó ember pusztulása csak annyiban érdekli a monopolistákat, hogy folytathatják-e tovább a háborút. Olyan amerikai hidegvérrel állapítják meg a legborzalmasabb dolgokat is, hogy tán a rágógumit se köpik ki közben. Felfoghatnánk ezt úgy is, hogy az Egyesült Államok hivatalos urai józanabbul mérlegelik mostmár az erőviszonyokat, s ennek következtében elvesztették győzelmi reményüket az esetleges új háborúban, ami figyelemre méltó fejle. mény. Hangsúlyozzuk, így is fel lehet fogni az ügyet annál is inkább, mivel a Daily Telegraph washingtoni levelezője szerint Eisenhower elnökben „forrt a düh és tudni akarta, hogyan kerülhetett a szóbanforgó „csak belső használatra" készült titkos tanulmány egy ellenzéki újság birtokába". De mi már nem hiszünk az ilyen dühkitörések őszinteségében sem, mert hozzászoktunk hasonló talmi játékokhoz. Színészkednek, álarcot vesznek, hazudnak, manővereznek, csakhogy félrevezessék, becsapják az átlagamcrikai polgárokat. Azt akarják bemagyarázni nekik, hogy a Szovjetunió támadásra készül az Egyesült Államok ellen, s minden bajnak ez a forrása, jó lesz tehát egyetérteni a kormány háborús politikájával, különben ki vannak téve a szörnyű atomhalálnak. vagyis úgy elhull közülük 90 millió, mintha nem is lett volna. A monopolisták félnek, s ezért a dolgozó tömegeket is meg szeretnék félemlíteni. A háborús pszichózis fenntartása a Fehér Házheliek igazi célja, mert attól félnek, hogy különben népeik megtudják azt, amit ők is tudnak: azt ugyanis, hogy a Szovjetunió soha nem szándékozott és nem is szándékozik megtámadni más országokat. De minden háborús machináció ellenére remél,jük, hogy az amerikai nép — Washington György. Franklin Benjámin és Lincoln Ábrahám népe — nem hagyja félrevezetni magát és beáll a békéért harcolók roppant táborába. N. I. A kis család szerényen, de rendezett anyagi körülmények között élt. A családi költségvetésben csak akkor támadtak hiányok, amikor a családfő többet ivott a kelleténél. A férj, egy üzem művezetője, nem tagadott meg magától néhány pohár szeszesitalt. Eleinte csak a fizetés után ivott, később a két fizetés közötti időszakban is. Egy idő múlva egyre jobban észre lehetett venni, hogy az ital sok pénzt visz el, s mind kevesebb marad a megélhetésre. Az asszony sok mindent megvont magától és a gyermekeitől. S mivel az anyák elsősorban magukon hozzák be az anyagi hiányt, a művezető felesége nemsokára lesoványodott, egészsége leromlott. Az orvosok megállapították, hogy súlyos vérszegénységben szenved. Férje elment a pártbizottsághoz; az üzemi bizottsághoz, a gyárvezetőséghez, s panaszkodott szomorú sorsára. A gyár vezetői megsajnálták. Feleségét gyógyíttatták. s amikor az asszony rendbejött, segítségükkel munkába állt: kiszolgáló lett egy üzemi büfében. Az ember azt hinné, hogy ez nem valami nagy állás. De nemsokára mégis csodálatos változás történt a család életében. Alig telt el egy év, s az asszonynak már két elegáns bundája volt. A lakást drága bútorral rendezték be, zongorát is vettek, bár a családban senki nem tud játszani rajta. T^alán a művezető abbaA hagyta az ivást, nekifeküdt a munkának, értékes újítást adott be| nagy jutalmat kapott? Vagy talán nyert a lottón? Szó sincs róla! Többet ifijük, mint régen, s néhány pohár után elégedett hangon magyarázgatja társainak: — Élni tudni kell, barátaim. Jó kis helyen van az asszony. Örökre hálás lesz érte. No, még egy pohárral! Az a legborzasztóbb, hogy ez az ember nyilvánvalóan még mindig becsüli saját magát. Sőt, mintha meg is nőtt volna saját szemében: lám, milyen ügyesen forgolódok, jövőre házat építtetek. Az eszébe sem jut, hogy az értékes, és gyakran feleslegesen beszerzett holmikért a legdrágábbat adta el: saját és felesége becsületét, munkás-lelküsmeretét, emberi méltóságát. Ha az ember megmagyarázza neki, hogy munkatársai rovására fürdik tejben-vajban, munkatársai pénzéből élősködik, akiket felesége becsap — úgy tesz, mintha semmit sem értene. Majd adja a sértettet, és — hogy mégis mentegesse magát —, rosszindulatúan mondja: "Mindnyájan így csinálják". Ez hazugság! Nem mindenki! Ez a szemérmetlen mentegetőzés csak azoknak Megkezdték a nemesitett őszi vetőmagvak kiszállítását a szegedi járás községeibe A Szeged környéki dolgozó parasztok is kihasználják azt a lehetőséget, amelyet a nemesített vetőmag csereakció nyújt a többtermelés elérésére. Igen sokan cserélnek vetőmagot, hogy a jövő esztendőben jó termést takaríthassanak be. A Terményforgalmi Vállalat központi tisztító helyein, raktáraiban már fémzárolták az őszi kalászosok vetőmagjait és hétfőn megkezdték a jó csíraképességű, tiszta vetőmag kiszállítását a községekbe. Öszi búzából 402 vagon nemesített vetőmag áll a Csongrád megyei termelők rendelkezésére. A megyében több községet és várost jelölték ki általános vetőmagcserére. Ez azt jelenti, hogy ezekben a községekben minden egyéni termelőnek elsősorban saját, de az állam érdekében is lehetőség szerint ki kell cserélnie őszi kalászos vetőmagját. Ezek a községek négy évig nem kapkapnak majd nemesített meló, aki ez évben nem cseréli ki az őszi búza, árpa és rozs vetőmagját, négy évig nem juthat hozzá nemesített vetőmaghoz. Általános őszi búza nemesített vetömagcsere Csongrád megye északi községeiben, károsaiban lesz A déli részen a szegedi járásban őszi árpából lesz általános vetömagcsere. A járás községei közül Kübekháza, Deszk, Szőreg, Tiszasziget, Üjszentiván, Gyálarét, Röszke, Mórahalom, Ásotthalom, Tápé, Algyő, Zákányszék, Rúzsa, Öttömös, Domaszék és Pusztamérges községekben. A homokos vidékeken is kapnak megfelelő jó minőségű rozsvetőmagot a termelők. A szegedi járásban Pusztaszer, Baks, Sövényháza és Csengele községekben lesz általános rozs-vetőmagcsere. A csere megkezdésének időpontjáról és a vetőmag átvételéről minden községben külön értesiti majd a lakosságot a Terményforgalmi Vállalat. Sok látogatója van a tanulságos nyomtatványkiállításnak Vasárnap óta érdekes és gedi Nyomda Vállalat kulvidéken ritkán látható kiál- túrtermében nyomt.atványlításon szemlélődhetnek a kiállítást nyitottak a Nyomszegedi érdeklődők: a Sze- da- és Papíripari Dolgozók Szakszervezetének rendezésében, melyen bemutatják az ország legkorszerűbb nyomdáinak munkáit. A kiállításon részt vesz a szegedi, továbbá a pécsi, a győri, a miskolci, a kaposvári, a gyomai és a Fejér megyei nyomda, valamint a főváros Liebniann Béla felvétel* leghíresebb nyomdái. A továbbképző szakmai tanfolyamok is számos munkát küldtek el a kiállításra. Több száz könyv, könyvborító, prospektus, meghívó, röplap, oklevél és egyéb nyomdai termék dicséri a magyar nyomdászok szakismeretét, ízlését és művészi érzékét. A kiállítás gazdag anyagának szép hányada a szegedi nyomdáé. ízléses kivitelű könyvek, kifejező plakátok és ólommetszetek mellett a szegediek egyéb érdekességet is hoztak a látogatóknak: szegedi ősnyomtatványokat helyeztek el egy vitrinben, míg egy másikban a felszabadulás előtti időszak nyomdai kiadványait mutatják be, párhuzamosan a legújabb munkákkal. A kiállítás ma még megtekinthető, díjmentesen, a Kárász utcai nyomdaépület kultúrtermében. A szegedi zárás után a gazdag kollekciót más városokba szállítják, hogy mint vándorkiállítás minden olyan várost bejárjon, ahol a nyomdászatnak hagyománya és üzeme van. kell, akik "tudnak élni". Valójában azonban nem élni tudnak, hanem csalni, megvámolni a dolgozótársaikat, azokat az embereket, akiknek a lelkiismerete nem engedi meg, hogy leereszkedjenek a szocializmust építő társadalom egészséges testébe fúródott élősdiek színvonalára. Másrészt nem szabad azt hinni, hogy az élősdiek száma csekély, s éppen ezért nem érdemes róluk beszélni. Az a legszomorúbb, hogy a becstelen emberek a legdrágábbat és a legnagyszerűbbet: az emberbe vetett hitünket használják tél önző céljaikra. Milyen büszkén beszélünk a mi társadalmunk erkölcslpolitikai egysegéről! Ez a kommunista párt egyik legnagyobb erkölcsi vívmánya, amely az egész népet maga köré tömörítette a nagy cél, a kommunizmus felépítése nevében. De éppen az egység, s az egység további megszilárdítása érdekében kell leszámolnunk a naplopókkal, akik szántén "a kommunizmus mellett vannak-, de más hátán akarnak besétálni oda. Városban a még bezárt * üzletajtók előtt találkozhatunk velük: kiszimatolták, hogy hiánycikk érkezett. Sorbaállnak a színházak, mozik pénztárai előtt, s ha valaki megkérdezi tőlük: -Nincs eladó jegy?«, a spekulánsok jelentőségteljesen kacsintanak, jelezve, hogy szívesen segítenek — természetesen megfelelő díjazás fejében. Ezek a kisebb ügyek. Vannak természetesen nagyobb jelentőségűek is. De a kisebb és nagyoob élősdiek egyforma erkölcsi elvet követnek: elvenni azt, ami nem az övék, s mások számlájára élni. A dolgozók államában azonban nem lehet sokáig megszegni a törvényt. "Aki nem dolgozik, ne is egyék". Ezek a lelkiismeretlen, becstelen emberek, akik arra törekednek, hogy minél többet vegyenek el az állaimtól és ezért minél kevesebbet adjanak, előbb, vagy utóbb eltűnnek majd szocialista életünkből. Csak azon kell igyekeznünk, hogy ez minél előbb megtörténjen. Hiszen az élősdiek csak azért tevékenykedhetnek, mert kihasználják ostoba nagyvonalúságunkat. "Semmiség! Erről nem is érdemes beszélni" — milyen gyakran mondjuk ki gondolatban, vagy fennhangon ezeket a szavakat, amikor néhány fillérrel, vagy dekával becsapnak, bennünket. Nagylelkűségből nem szólunk rá a lelkiismeretlen taxisofőrre, amikor kerülővel visz a cím felé. Szégyelljük ellenőrhani az étteremben a számlát, amikor nyilvánvalóan becsapnak bennünket. Nem mutatunk rá nyíltan mások lelkiismeretlenségére, zavarba jövünk, ha rajtakapjuk a csalót; Bezzeg ők nem szégyellik magukat. Sőt. mi több, ezek a paraziták kihasználják engedékenységünket és még ők sértődnek meg, ha zavarják őket becstelen tetteikben. Még ők háborodnak fel, ha cáfolhatatlanul bebizonyul bűnösségük. Ezek az emberek még a régi világ elvei szerint élnek. A kapitalista világ rothadó miazmái részben éppen úgy megfertőzik a mj légkörünket is, mint a rádióaktivitás, a nukleáris bomba robbanása után. ÍVJ indannyiunknak azon kell lennünk, hogy megvédelmezzük társadalmunk tiszta levegőjét — a szó egyenes és átvitt értelmében egyaránt. Szükséges, hogy leszámoljunk a parazita jelenségekkel, a piszkos "vállalkozószel lemmel «, amely — ha nyomorúságos keretek között is —, de viszsza akarja állítani a kizsákmányoló társadalom törvényeit. Éppen ezért kemény harcot kell indítanunk az élősdiek és a naplopók ellen.