Délmagyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-20 / 196. szám

3 Vasárnap, 1958. augusztus 17. A tegnapi éliizemavató ünnepségeken több mint ezer dolgozó részesült pénzjutalomban Híven az alkotmányhoz Városszerte bensőséges ünnepségeken emlékeztek meg Szeged dolgozói alkotmányunk évfordulójáról. Az ünnepi köntöst öltött üzemekben, hivatalokban és intézményekben sok ezren ünnepeltek tegnap. Az alkotmányünnepre folyó munkaverseny legjobbjai is ezeken az ünnepségeken vették át termelési sikereik méltó jutalmát. Szegeden az alkotmányünnep előestjén az eddigi jelentések szerint több. mint ezer dolgozó részesült jelentős pénzjutalomban. Több száz munkás kapott ezenkívül »Kiváló dolgozójelvényt és oklevelet. Az üzemek ünnepségein megjelentek a párt- és a szakszervezetek, valamint a tanács vezetői és képviselői ls. Több helyen megrendezték az augusztus 20-i hagyományos munkás-paraszt találkozót. A Vágóhídon rendezett ünnepségen például a Táncsics Termelőszövetkezet tagjait látta vendégül az egyesült három húsipari üzem munkássága. Tegnap megkapta valamennyi élüzem a kitüntetést. A Szegedi Konzervgyárban az ünnepségen megjelent és felszólalt Németh Károly elvtáns, az MSZMP Központi Vezetőségének tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, valamint az ÉDOSZ országos központjának küldötte is. A konzervgyári ünnepségen az élüzem címmel járó jutalmakon kívül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának megünneplésére indult munkaverseny első szakaszára eső 30 ezer forint összegű jutalmazást is kiosztották a verseny legjobbjai között. A Csongrád megyei Építőipari Vállalat művelődési otthonában több, mint félezer dolgozó jelenlétében Köböl József építésügyi miniszterhelyettes adta át az élüzem-kitüntetést. Az építők ünnepségén több, mint háromszáz dolgozót jutalmaztak, továbbá 48 "Kiváló dolgozó—kitüntetést adtak át, összesen 120 ezer forint összegben. Kedves ünnepség zajlott le az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalatnál. A munkás-paraszt találkozót itt ls összekötötték az ünnepléssel. Ajándékot váltottak a kübekházi Sarló és Kalapács Termelőszövetkezettel. Azok új kenyeret, szőlőt, bárányt, az üzemiek pedig szőnyeget ajándékoztak. Az idén hetvenéves üzem dolgozóit, akik tizenegyedszer nyerték el az élüzemkitüntetést. meglátogatta Novozsilov elvtárs, a moszkvai szovjet elnökhelyettese is, aki a szegedi párt-végrehajtóbizottság és a városi tanács meghívására városunkban tartózkodik. Novozsilov elvtársat, aki az üzem munkásainak további sikereket kívánt — meleg ünneplésben részesítették a dolgozók. Különösen nagy lelkesedést váltott ki Novozsilov elvtárs köszöntése, melyben Moszkva népének forró, baráti üdvözletét tolmácsolta. A részvevők hatalmas tapsorkánnal éltettél? a magyar —szovjet barátságot. A XI. Autójavító Vállalat telepén is lelkes hangulatú ünnepség zajlott le. Az üzem most nyerte él másodszor az élüzem-címet, Viszont 1958. január 1-től hónapról hónapra az ország legjobb autójavító vállalata, és sikerült az alkotmányünnepi versenyt is megnyernie. Az alkotmánynapi verseny legjobbjai itt is értékes jutalmakat kaptak, több száz dolgozó részesült elismerésben. A Szegedi Szőrme- és Bőrrohaüzem, valamint a Patyolat Vállalat a hűs újszegedi ligetben, a Vigadóban ünnepelte az eSti órákban az alkotmány-évfordulót és az élüzem cím elnyerését. Nagyon sok ünnepség elhúzódott a késő esti órákig. Szeged sok ezer munkása és hozzátartozói az ünnepi megemlékezések után tánccal, dallal szórakozott, és vidám hangulatban köszöntötte augusztus 20-át. Fél év alatt 477 kilométer szőnyeget gyártott a Szegedi Háziipari Szövetkezet A Szegedi Háziipari Szövetkezet 1951-ben, az augusztusi megalakulás után egész évben még csak 263 ezer forint értékű árut termelt. Az elmúlt fél éyben viszont már csaknem hat és fel millió forint értékű különböző árucikkeket gyártott jórészt hulladékanyagokból a lakosság, sőt a külföld számára is. A szövetkezetnek ma már ezerszázhál is több tagja van. Rendelkezik szövőüzemmel, kosárfonóműhellyel, kézimunkaüzlettel, valamint varróüzemrésszel. A tagok 90,9 százaléka nő és csak 0,1 százaléka férfi és az átlagos életkor 50 év. Ilyen munkásgárdával dolgozik a Háziipari Szövetkezet, melynek Igen jó híre van, bel- és külföldön egyaránt. Az elmúlt fél évben nagy mennyiségű ruhás-, tálca-, kenyeres- és egyéb vesszőkosarakat gyártottak a külföldi piac részére. Az ehhez szükséges nyersanyagot bőven termi a Maros és a Tisza mentén elhúzódó füzesrengeteg, ahonnan részben maguk szerzik be a fonásA társadalmi tevékenység jelentősen kiszélesedik a szocialista államban Tudományos ülésen emlékestek meg a szegedi jogászok az alkotmány napjáról Kedden délután a megyei bíróság nagytermében a Tudományegyetem jogi kara, a Hazafias Népfront jogi bizottsága és a Magyar Jogász Szövetség helyi csoportja tudományos ülést tartott alkotmányunk tiszteletére a szegedi jogászok részvételével. Az ülésen dr. Antalffy György professzor, az Allamés. Jogtudományi Kar dékánja "Alkotmányunk állam- és jogelméleti jelentőségéről* címmel tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy a szocialista államban a jogi szabályozásnak fokozott jelentősége van a társadalmi viszonyok egész területén. Alkotmányunk kapcsán a politikai alap fogalmát vizsgálta, részletesen kiterjedve a szocialista alkotmányok idevonatkozó szabályaira. Behatóan tárgyalta az uralmi viszonyok állami és társadalmi szervezeti formált. Rámutatott arra, hogy a szocialista államban éppen az államnak a minden előző államnál szélesebb tömegeket felölelő osztálytartalmára tekintettel, az államhatalom gyakorlását alátámasztó társadalmi, szervezeti formák egész hálózata alakul! ki. E szervezeteknek eredete jórészt még a hatalom megszerzése előtti időpontba nyúlik vissza. A szocialista államban a társadalmi tevékenység egyébként is hatalmas mértékben megnövekszik. A széles körben biztosított egyesülési jog, a dolgozók szervezeteinek állami támogatása, a legkülönbözőbb szervezetek, egyesületek létrehozását teszi lehetővé. Ezek mellett vizsgálta meg azokat a társadalmi- és tömegszervezeteket, amelyeknek az államhatalomhoz is kapcsolódó politikai funkciói vannak Az államhatalmat kézbentartó osztályérők szervezeti formál között első helyet foglal el a munkásosztály pártja, mint az élcsapat szervezel) formája, az egész állami és ftirsadalmi tevékenység vezető ereje — mondotta az előadó. Foglalkozott Antalffy professzor a népi demokratikus fejlődés egyik sajátosságával. a népfrontjellegű szervezetekkel is, amelyek az egyes országok fejlődésének sajátosságaitól függően tömegszervezet, vagy tömegmozgalom formájában fogják össze az államhatalom gyakorlásában résztvevő öszszes osztályokat, illetve rétegeket. hoz szükséges vesszőket, részben pedig a kitermelő vállalattól. Tavaly ősszel Szőreg határában 10 hold vizenyős földterületen nemes f (ízt telepítettek. Erről a telepről őszre már nyolc vagon fűzvesszőre számíthatnak, s ez már megfelelőbb, olcsób és saját válogatású nyersanyag lesz, mellyel könnyebben megy a fonás, nem is szólva arról, hogy szebbek lesznek a készítmények. A szövetkezet gyártmányai iránt a második fél évben még nagyobb . az érdeklődés külföldön, s a jelek szerint az eddigieknél három-négyszeresét fogják szállítani Nyugat-Európa különböző országaiba, söt Amerikába ls. Kedvelt készítménye a szövetkezetnek a kézikötésű Ryapjú norvégkesztyű is. Egyedül ebből az áruból negyedmillió forint értékűt szállítottak az elmúlt hat hónap alatt a Skandináv államokba és a Szovjetunióba. A tüllrátétes kézimunkák sem maradnak el ettől a népszerűségtől. Érdekessége ezeknek a készítményeknek, hogy főképpen falusi parasztasszonyok készítik Kiskundorozsmán. Forráskúton, Zsombón és a környező tanyavilágban a szegediekeri kívül. Meglepő szám dérül kl, ha valaki mérlegeli a szövetkezet fél év alatt rongyhull&dékból gyártott szőnyeg-mennyiségét. Hatvan centiméter szélesre átszámítva a csíkos róngyszőnyegeket, a háromszázhatvan fős részleg 477 kilométer hosszú szőnyeget gyártott hat hónap alatt. A különböző kötöttárukból — pulóverekből, kardigánokból, úszónadrágokból, női blúzokból — mintegy 23 ezer darabot készítettek főképpen odahaza a szövetkezet dolgozói. A szépen fejlődő szövetkezet a 130 háziipari szövetkezet országos versenyében a harmadik helyezést érte el a második negyedévi eredmények alapján. A tagok büszkék eredményeikre, mert úgyszólván semmiből kezdték munkálkodásukat. A szövetkezet vezetősége újabb célt tűzött maga elé: a jövőben 90—95 százalékra emeli azoknak a munka-' vállalóknak a számát, akik sok,gyermekes, otthonhoz kötött családanyák, vagy pedig öregek, betegek, rokkantak, csökkent munkaképességűek. Nem félnek az ilyen munkavállalóktól, mert ilyenek vívták ki jórészt az eddigi sikereket is. |Z önnyen felejtünk. A régi szenvedésekre és társadalmi bajokra gyógyító orvosság volt a Magyar Népköztánsaság és alkotmányának megteremtése. A tizenhárom éves, közös akarattal végzett szocialista munka a régi rendszer ütötte sebekel jórészt behegesztette, s ma már csak vízióként él bennünk a sok gyalázat és keserűség. Horthyék állama és annak úgynevezett alkotmánya a népnyomorítás eszköze volt, s a kisemmizett osztályok jogosan szegültek szembe a dölyfös urak és papok werbőczys törvényeivel. Az ellenforradalmi Magyarország csak a gazdagoknak jelentett eldorádót, a szegények és a becsületesek még kenyérből sem ehettek eleget. Csak egyszer jóllakni! — ezt a címet adta Móricz egyik riportjának, mert a szürke és agyonfáradt Kiss Jánosnak már a jóllakás is elérhetetlen vágyálom volt. Sorra fel lehetne keresni manapság a munkáscsaládokat, hogy mekkorát emelt rajtuk a proletárdiktatúra rendje. Bizonyosan fellelhető még ma is itt-ott a gond, a pénzszűke, sőt elvétve, a kereső nélküli népesebb családoknál a "nincs« ls megtalálható. De ez már egyáltalán nem jellemző a ml társadalmunkra. Ellenkezőleg: azáltal, hogy a kommunista párt és az állam — az alkotmány szellemének megfelelően — még fokozottabban a dolgozó nép jólétének emeléséért küzd, az otthonok túlnyomó többségében megszokott dolog lett a jókedv, a húsos koszt, a foltatlan ruha, a színházbamoziba járás, a világvevő rádió, a motorkerékpár stb. Népköztársaságunk törvényei _ a szocialista társadalcm-épitést, a kizsákmányolásmentes boldogulást szolgálják, s ez meglátszik a dolgozó tömegek jó hangulatán, egészségén, fegyelmezett és termelékeny munkáján, egyre növekvő igényein, műveltségén. Es minden látszat, minden felszínes megítélés dacára azért nem tudott nálunk tábort verni az ellenforradalom, mert a Magyar Népköztársaságot, annak alkotmányát és a szocializmust igenlő dolgozó tömegek végül felzárkóztak a kommunista párt mögé és megvédték mindazt, amit verejtékkel és nehézségekkel megalkottak. IJgye. olyan kézenfekvőV nek tűnik ez ma már, mint a kétszerkettő? Természetes, ha a társadalom állapota 180 fokos szögben elfordul, azok kerülnek felül, akik eddig alól nyögtek-sírtak kízsákmanyolóikat eltartva. Mégis szükséges beszélnünk minderről alkotmászámára a felülkerekedés. Sokan nem értik azt sem, hogy a régi burzsoá alkotmány miért volt csak fikció, szemfényvesztés, amely a tömegek jogfosztottságét szentesítette. A kommunistáknak kötelességük elsősorban megmagyarázni, mi jó származik abból a dolgozókra nézve, hogy van szabad országunknak alaptörvénye, amely szentesíti társadalmi berendezkedésünket, rögzíti az állampolgárok legfontosabb jogait és kötelességeit. S ez a törvény nem írott malaszt, nem aktacsomó, hanem a való élet összegezése. Tapasztaltuk — különösen az ellenforradalmi kísérlet napjaiban —, hogy nem elég csak egyszer-kétszer elmondanunk a legkézenfekvőbb igazságokat sem. Egynémelyik ember csak akkor tud megszabadulni a burzsoá előítéletektől, a bizalmatlanságtól és a régi, helytelen és tudománytalan világszemlélettől, ha állandóan látja, hallja az ellenkezőjét. Vagyis mindennap meggyőződik az igazságról. Az igazság pedig az — tanú rá az idősebb dolgozó nemzedék —, hogy a burzsoá alkotmány a termelési eszközök tőkés tulajdonán alapszik, és a tények meghamisításéval kíméletlen fegyver a termelőeszköz nélküli milliókkal szemben. A ml alkotmányunk alapja ellenben a felszabadult munka, amelyet Juhász Gyula az élet anyjának nevezett, s amely valóban szülője a boldogulásnak, a felemelkedésnek. A magyar alkotmányról ** megölő ellenségeink is igen szívesen adnak vagy adnának magyarázatot. Értékét és jelentőségét természetesen igyekeznek nullává degradálni a szabadeurópás hazaárulók, s mindent elkövetnek, hogy a dolgozó magyar népet ellene fordítsák. A munkásosztály államhatalma éppon ezért nem engedi meg, hogy alkotmányunk jelentőségéről mindenféle bukott arisztokrata, vagy reakciós politikus előadásokat tartson. A felszabadult dolgozó magyar nép nevében le kell lökni a hordó tetejéről és mindenféle pódiumról az olyan szónokot, aki a magántulajdon szentségét kezdi emlegetni az alkotmánnyal kapcsolatban Azért kell lelökni, mert az Ilyen még mindig annak a tendenciózus hazugságoknak akar érvényt szerezni, hogy a gazdagok Isten kiválasztottjai és joguk van a gyárakhoz, a nagybirtokokhoz. De ne beszéljen az alkotmány adta jogokról a kocsmából kitántorgó lumpenproletár sem, aki a szesz gőzén át bután bámulja a tömegek erőfeszítéseit. Az nyunk születésének évfor- Ilyennek nem lehet szavadulóján, mert még ma sem zatl joga komoly, országos érti mindenki, mit jelent kérdések eldöntésénél. AtárKiss Zoltán: i 1 Jogot és rendet. Aludt a nép, mint béna óriás, álmodott hosszú ezredéven át. Aludt. S ha ébredt, kezét lefogta szolgának rendelt ostoba sorsa. Rázta a költő: talpra, föl, magyar! Lendült, s lecsüngött újra, óh, a kar. Vörös haraggal támadt fel ismét, Vérében mosta zubonyát, ingét. Tavaszi fényű hajnal emelte szemét a kéklő magas egekre. Uj Isten jött el, bűnét fcloldta, kezébe tette, ott van a sorsa. Szabadság szülte törvénye, rendje őrködik, s Ítél immár felette. Jogot a jóhoz nyer itt az Ember, ki szólni érte, s tenni se restell. Rendje a munka, alkotó hite méltó, hogy léptét új útra vigye Törvénye órzi jussát e földön; teremtő kedvét ne zárja börtön Jogot és rendet így köt ma össze Jövőbe néző munkások ökle. sadalom alja-népsége helyett a munkaverseny győzteseit, a sok gondú-bajú családanyákat, a minden iránt érdeklődő fiatalokat, az alkotó és kutató embereket hallgatjuk meg. S az ő véleményük soha többé nem lesz közömbös a párt és a kormány számára. De nem engedhető meg ugyanakkor az sem, hogy a szocialista társadalomért felelős tényezők a kicsinyes, egyéni panaszok és elégedetlenségek miatt lemondjanak a kitűzött cél, a szocializmus eléréséről, amely nem egyes személyek, hanem az egész dolgozó magyar közösség érdeke. Az ellenforradalom idején pillanatnyilag falén "népszerűbbnek* tűnhetett vofcta, ha a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány nem hívja segítségül a szovjet csapatokat, hiszen látszólag sokan lármáztak a Szovjetunió ellen, a "függetlenség-, a "hazaszeretet* stb. nevében. De a munkásosztály hatalmáért felelősséget érzett személyek nem vesztették el a fejüket. Tudták, hogy éppen a dolgozó tömegekért kell segítségül hívni a legigazabb barátot, a Szovjetuniót, és majd a rend helyreállítása után lesz alkalom megmagyarázni, milyen galádul akarták ebbe az országba visszacsempészni a középkori állapotokat és a kizsákmányolási szentesítő másik »alkotmányt«. Tudták, hogy a dolgozók fokozatosan megértik majd: a Magyar Szocialista Munkáspárt pontosan öértük tette azt, amit tett, az ő közös érdekeiket mentette meg a restaurációs támadás leverésével. Az ezerkilencszáznegyvenkilenc augusztus huszadikán életbe lépett alkotmány szent kötelességévé teszi mindenkinek a szocialista haza védelmét. Kádár János elvtárs és harcostársai az alkotmány által előírt kötelességüket teljesítették easerkilencszázötvenhat. november negyedikén. Wjokan azonban gyenge, ^ rossz hazafiaknak bizonyultak, mert a nehéz napokban elhagyták ezt a földet, amely szülte és táplálta óket. Az elkövetett hibákra hivatkoztak, amikor megtették a számukra végeztes lépést ós a burzsoá sajtóhazugságok nyomán elhitték, hogy Nyugaton lelik meg a boldogság kékmadarát. A2r óta összetett kezekkel könyörögnek, jönnének már haza boldog örömmel, hagynák ott gondolkodás nélkül a "nagy ígéretek* földjét. Mert embereket még nemigen csaptak be olyan álnokul, ahogyan a mi megszédült magyarjainkat becsapták. A vigasztalan lágerekben, a végtelen országutakon, idegen ég alatt bizonyára sokan megértették már közülük: az elkövetett politikai és gazdasági ballépések ellenére is ezerszer magasabbrendű volt idehaza az élet. Alkotmányunk előírja a jogokat és a kötelezettségeket. De nem szabad mindig csak az előbbit hangoztatni és elhallgatni az utóbbit. Mert igaz, hogy minden tisztességes dolgozó embernek joga van a munkához, az üdüléshez, a művelődéshez, a nyugdíjhoz, a sajtó-, szólás- és lelkiismereti szabadsághoz, de ennek fejében adni ls kell valamit az államnak. Az alkotmány megköveteli a társadalmi tulajdon védelmét, a fegyelmezett és odaadó munkát, a takarékosságot, a katonai szolgálat teljesítését is, mert e kötelezettségek nélkül a jogok sem érvényesülhetnének. Érthető, hogy a munkásosztály állama csak az igyekvő és öntudatos dolgozókat vallja édesgyermekének, nekik igyekszik minél több szépet és jót nyújtani. Érthető, hogy csak azok élvezhetik a megtermelt javakat, akik tudásukhoz és erejükhöz mérten maguk is részt vesznek e javak előállításában. Nagy István