Délmagyarország, 1958. augusztus (14. évfolyam, 180-205. szám)

1958-08-20 / 196. szám

3 Vasárnap, 1958. augusztus 17. A tegnapi éliizemavató ünnepségeken több mint ezer dolgozó részesült pénzjutalomban Híven az alkotmányhoz Városszerte bensőséges ün­nepségeken emlékeztek meg Szeged dolgozói alkotmá­nyunk évfordulójáról. Az ün­nepi köntöst öltött üzemek­ben, hivatalokban és intéz­ményekben sok ezren ün­nepeltek tegnap. Az alkot­mányünnepre folyó munka­verseny legjobbjai is ezeken az ünnepségeken vették át termelési sikereik méltó ju­talmát. Szegeden az alkot­mányünnep előestjén az ed­digi jelentések szerint több. mint ezer dolgozó részesült jelentős pénzjutalomban. Több száz munkás kapott ezenkívül »Kiváló dolgozó­jelvényt és oklevelet. Az üzemek ünnepségein megjelentek a párt- és a szakszervezetek, valamint a tanács vezetői és képvise­lői ls. Több helyen megrendezték az augusztus 20-i hagyomá­nyos munkás-paraszt ta­lálkozót. A Vágóhídon rendezett ün­nepségen például a Táncsics Termelőszövetkezet tagjait látta vendégül az egyesült három húsipari üzem mun­kássága. Tegnap megkapta vala­mennyi élüzem a kitünte­tést. A Szegedi Konzerv­gyárban az ünnepségen meg­jelent és felszólalt Németh Károly elvtáns, az MSZMP Központi Vezetőségének tag­ja, a Csongrád megyei párt­bizottság első titkára, vala­mint az ÉDOSZ országos központjának küldötte is. A konzervgyári ünnepségen az élüzem címmel járó jutal­makon kívül a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfor­dulójának megünneplésére indult munkaverseny első szakaszára eső 30 ezer fo­rint összegű jutalmazást is kiosztották a verseny legjobbjai között. A Csongrád megyei Épí­tőipari Vállalat művelődési otthonában több, mint fél­ezer dolgozó jelenlétében Köböl József építésügyi mi­niszterhelyettes adta át az élüzem-kitüntetést. Az épí­tők ünnepségén több, mint háromszáz dolgozót jutal­maztak, továbbá 48 "Kiváló dolgozó—kitüntetést adtak át, összesen 120 ezer forint összegben. Kedves ünnepség zajlott le az Újszegedi Kender- Len­szövő Vállalatnál. A mun­kás-paraszt találkozót itt ls összekötötték az ünneplés­sel. Ajándékot váltottak a kübekházi Sarló és Kalapács Termelőszövetkezettel. Azok új kenyeret, szőlőt, bárányt, az üzemiek pedig szőnyeget ajándékoztak. Az idén hetvenéves üzem dolgozóit, akik tizenegyed­szer nyerték el az élüzem­kitüntetést. meglátogatta No­vozsilov elvtárs, a moszkvai szovjet elnökhelyettese is, aki a szegedi párt-végrehaj­tóbizottság és a városi ta­nács meghívására városunk­ban tartózkodik. Novozsilov elvtársat, aki az üzem munkásainak to­vábbi sikereket kívánt — meleg ünneplésben részesí­tették a dolgozók. Különösen nagy lelkese­dést váltott ki Novozsilov elvtárs köszöntése, melyben Moszkva népének forró, ba­ráti üdvözletét tolmácsolta. A részvevők hatalmas taps­orkánnal éltettél? a magyar —szovjet barátságot. A XI. Autójavító Vállalat telepén is lelkes hangulatú ünnepség zajlott le. Az üzem most nyerte él másodszor az élüzem-címet, Viszont 1958. január 1-től hónapról hó­napra az ország legjobb autójavító vállalata, és si­került az alkotmányünnepi versenyt is megnyernie. Az alkotmánynapi verseny leg­jobbjai itt is értékes jutal­makat kaptak, több száz dolgozó részesült elismerés­ben. A Szegedi Szőrme- és Bőrrohaüzem, valamint a Patyolat Vállalat a hűs új­szegedi ligetben, a Vigadó­ban ünnepelte az eSti órák­ban az alkotmány-évfordulót és az élüzem cím elnyerését. Nagyon sok ünnepség elhú­zódott a késő esti órákig. Szeged sok ezer munkása és hozzátartozói az ünnepi meg­emlékezések után tánccal, dallal szórakozott, és vidám hangulatban köszöntötte au­gusztus 20-át. Fél év alatt 477 kilométer szőnyeget gyártott a Szegedi Háziipari Szövetkezet A Szegedi Háziipari Szö­vetkezet 1951-ben, az au­gusztusi megalakulás után egész évben még csak 263 ezer forint értékű árut ter­melt. Az elmúlt fél éyben viszont már csaknem hat és fel millió forint értékű kü­lönböző árucikkeket gyártott jórészt hulladékanyagokból a lakosság, sőt a külföld számára is. A szövetkezet­nek ma már ezerszázhál is több tagja van. Rendelke­zik szövőüzemmel, kosárfo­nóműhellyel, kézimunka­üzlettel, valamint varró­üzemrésszel. A tagok 90,9 százaléka nő és csak 0,1 százaléka férfi és az átlagos életkor 50 év. Ilyen munkásgárdával dol­gozik a Háziipari Szövetke­zet, melynek Igen jó híre van, bel- és külföldön egy­aránt. Az elmúlt fél évben nagy mennyiségű ruhás-, tálca-, kenyeres- és egyéb vessző­kosarakat gyártottak a kül­földi piac részére. Az ehhez szükséges nyersanyagot bő­ven termi a Maros és a Ti­sza mentén elhúzódó füzes­rengeteg, ahonnan részben maguk szerzik be a fonás­A társadalmi tevékenység jelentősen kiszélesedik a szocialista államban Tudományos ülésen emlékestek meg a szegedi jogászok az alkotmány napjáról Kedden délután a megyei bíróság nagytermében a Tu­dományegyetem jogi kara, a Hazafias Népfront jogi bi­zottsága és a Magyar Jo­gász Szövetség helyi csoport­ja tudományos ülést tartott alkotmányunk tiszteletére a szegedi jogászok részvételé­vel. Az ülésen dr. Antalffy György professzor, az Allam­és. Jogtudományi Kar dé­kánja "Alkotmányunk ál­lam- és jogelméleti jelentő­ségéről* címmel tartott elő­adást. Hangsúlyozta, hogy a szocialista államban a jogi szabályozásnak fokozott je­lentősége van a társadalmi viszonyok egész területén. Alkotmányunk kapcsán a politikai alap fogalmát vizs­gálta, részletesen kiterjedve a szocialista alkotmányok idevonatkozó szabályaira. Behatóan tárgyalta az uralmi viszonyok állami és társadalmi szervezeti for­mált. Rámutatott arra, hogy a szocialista államban éppen az államnak a minden előző államnál szélesebb tömege­ket felölelő osztálytartalmá­ra tekintettel, az államhata­lom gyakorlását alátámasztó társadalmi, szervezeti for­mák egész hálózata alakul! ki. E szervezeteknek eredete jórészt még a hatalom meg­szerzése előtti időpontba nyúlik vissza. A szocialista államban a társadalmi tevé­kenység egyébként is hatal­mas mértékben megnövek­szik. A széles körben bizto­sított egyesülési jog, a dol­gozók szervezeteinek állami támogatása, a legkülönbö­zőbb szervezetek, egyesüle­tek létrehozását teszi lehe­tővé. Ezek mellett vizsgálta meg azokat a társadalmi- és tömegszervezeteket, ame­lyeknek az államhatalomhoz is kapcsolódó politikai funk­ciói vannak Az államhatal­mat kézbentartó osztályérők szervezeti formál között el­ső helyet foglal el a mun­kásosztály pártja, mint az élcsapat szervezel) formája, az egész állami és ftirsadal­mi tevékenység vezető ereje — mondotta az előadó. Foglalkozott Antalffy pro­fesszor a népi demokratikus fejlődés egyik sajátosságá­val. a népfrontjellegű szer­vezetekkel is, amelyek az egyes országok fejlődésének sajátosságaitól függően tö­megszervezet, vagy tömeg­mozgalom formájában fog­ják össze az államhatalom gyakorlásában résztvevő ösz­szes osztályokat, illetve ré­tegeket. hoz szükséges vesszőket, részben pedig a kitermelő vállalattól. Tavaly ősszel Szőreg határában 10 hold vizenyős földterületen nemes f (ízt telepítettek. Erről a telepről őszre már nyolc vagon fűzvesszőre számíthatnak, s ez már megfelelőbb, olcsób és sa­ját válogatású nyersanyag lesz, mellyel könnyebben megy a fonás, nem is szól­va arról, hogy szebbek lesz­nek a készítmények. A szövetkezet gyártmányai iránt a második fél évben még nagyobb . az érdeklődés külföldön, s a jelek szerint az eddigieknél három-négy­szeresét fogják szállítani Nyugat-Európa különböző országaiba, söt Amerikába ls. Kedvelt készítménye a szövetkezetnek a kézikötésű Ryapjú norvégkesztyű is. Egyedül ebből az áruból negyedmillió forint értékűt szállítottak az elmúlt hat hónap alatt a Skandináv államokba és a Szovjetunió­ba. A tüllrátétes kézimun­kák sem maradnak el ettől a népszerűségtől. Érdekessé­ge ezeknek a készítmé­nyeknek, hogy főképpen falusi paraszt­asszonyok készítik Kiskundorozsmán. Forrás­kúton, Zsombón és a kör­nyező tanyavilágban a sze­gediekeri kívül. Meglepő szám dérül kl, ha valaki mérlegeli a szö­vetkezet fél év alatt rongy­hull&dékból gyártott sző­nyeg-mennyiségét. Hatvan centiméter szélesre átszámít­va a csíkos róngyszőnyege­ket, a háromszázhatvan fős részleg 477 kilométer hosszú szőnyeget gyártott hat hó­nap alatt. A különböző kö­töttárukból — pulóverekből, kardigánokból, úszónadrá­gokból, női blúzokból — mintegy 23 ezer darabot ké­szítettek főképpen odahaza a szövetkezet dolgozói. A szépen fejlődő szövetke­zet a 130 háziipari szövet­kezet országos versenyében a harmadik helyezést érte el a második negyedévi ered­mények alapján. A tagok büszkék eredményeikre, mert úgyszólván semmiből kezdték munkálkodásukat. A szövetkezet vezetősége újabb célt tűzött maga elé: a jövőben 90—95 százalék­ra emeli azoknak a munka-' vállalóknak a számát, akik sok,gyermekes, otthonhoz kötött családanyák, vagy pedig öregek, betegek, rok­kantak, csökkent munkaké­pességűek. Nem félnek az ilyen munkavállalóktól, mert ilyenek vívták ki jó­részt az eddigi sikereket is. |Z önnyen felejtünk. A régi szenvedésekre és tár­sadalmi bajokra gyógyító or­vosság volt a Magyar Nép­köztánsaság és alkotmányá­nak megteremtése. A tizen­három éves, közös akarat­tal végzett szocialista munka a régi rendszer ütötte sebe­kel jórészt behegesztette, s ma már csak vízióként él bennünk a sok gyalázat és keserűség. Horthyék állama és annak úgynevezett alkot­mánya a népnyomorítás esz­köze volt, s a kisemmizett osztályok jogosan szegültek szembe a dölyfös urak és papok werbőczys törvényei­vel. Az ellenforradalmi Ma­gyarország csak a gazdagok­nak jelentett eldorádót, a szegények és a becsületesek még kenyérből sem ehettek eleget. Csak egyszer jóllak­ni! — ezt a címet adta Mó­ricz egyik riportjának, mert a szürke és agyonfáradt Kiss Jánosnak már a jóllakás is elérhetetlen vágyálom volt. Sorra fel lehetne keresni manapság a munkáscsaládo­kat, hogy mekkorát emelt rajtuk a proletárdiktatúra rendje. Bizonyosan fellel­hető még ma is itt-ott a gond, a pénzszűke, sőt el­vétve, a kereső nélküli népe­sebb családoknál a "nincs« ls megtalálható. De ez már egyáltalán nem jellemző a ml társadalmunkra. Ellenke­zőleg: azáltal, hogy a kom­munista párt és az állam — az alkotmány szellemének megfelelően — még foko­zottabban a dolgozó nép jó­létének emeléséért küzd, az otthonok túlnyomó többségé­ben megszokott dolog lett a jókedv, a húsos koszt, a fol­tatlan ruha, a színházba­moziba járás, a világvevő rádió, a motorkerékpár stb. Népköztársaságunk törvé­nyei _ a szocialista társada­lcm-épitést, a kizsákmányo­lásmentes boldogulást szol­gálják, s ez meglátszik a dolgozó tömegek jó hangu­latán, egészségén, fegyelme­zett és termelékeny munká­ján, egyre növekvő igényein, műveltségén. Es minden lát­szat, minden felszínes meg­ítélés dacára azért nem tu­dott nálunk tábort verni az ellenforradalom, mert a Ma­gyar Népköztársaságot, an­nak alkotmányát és a szocia­lizmust igenlő dolgozó töme­gek végül felzárkóztak a kommunista párt mögé és megvédték mindazt, amit verejtékkel és nehézségekkel megalkottak. IJgye. olyan kézenfekvő­V nek tűnik ez ma már, mint a kétszerkettő? Termé­szetes, ha a társadalom ál­lapota 180 fokos szögben el­fordul, azok kerülnek felül, akik eddig alól nyögtek-sír­tak kízsákmanyolóikat el­tartva. Mégis szükséges be­szélnünk minderről alkotmá­számára a felülkerekedés. Sokan nem értik azt sem, hogy a régi burzsoá alkot­mány miért volt csak fikció, szemfényvesztés, amely a tö­megek jogfosztottságét szen­tesítette. A kommunisták­nak kötelességük elsősorban megmagyarázni, mi jó szár­mazik abból a dolgozókra nézve, hogy van szabad or­szágunknak alaptörvénye, amely szentesíti társadalmi berendezkedésünket, rögzíti az állampolgárok legfonto­sabb jogait és kötelességeit. S ez a törvény nem írott malaszt, nem aktacsomó, ha­nem a való élet összegezése. Tapasztaltuk — különösen az ellenforradalmi kísérlet napjaiban —, hogy nem elég csak egyszer-kétszer elmon­danunk a legkézenfekvőbb igazságokat sem. Egynéme­lyik ember csak akkor tud megszabadulni a burzsoá elő­ítéletektől, a bizalmatlan­ságtól és a régi, helytelen és tudománytalan világszemlé­lettől, ha állandóan látja, hallja az ellenkezőjét. Vagyis mindennap meggyőződik az igazságról. Az igazság pedig az — tanú rá az idősebb dol­gozó nemzedék —, hogy a burzsoá alkotmány a terme­lési eszközök tőkés tulajdo­nán alapszik, és a tények meghamisításéval kíméletlen fegyver a termelőeszköz nél­küli milliókkal szemben. A ml alkotmányunk alapja el­lenben a felszabadult mun­ka, amelyet Juhász Gyula az élet anyjának nevezett, s amely valóban szülője a bol­dogulásnak, a felemelkedés­nek. A magyar alkotmányról ** megölő ellenségeink is igen szívesen adnak vagy adnának magyarázatot. Érté­két és jelentőségét termé­szetesen igyekeznek nullává degradálni a szabadeurópás hazaárulók, s mindent elkö­vetnek, hogy a dolgozó ma­gyar népet ellene fordítsák. A munkásosztály államha­talma éppon ezért nem en­gedi meg, hogy alkotmá­nyunk jelentőségéről min­denféle bukott arisztokrata, vagy reakciós politikus elő­adásokat tartson. A felszaba­dult dolgozó magyar nép ne­vében le kell lökni a hordó tetejéről és mindenféle pó­diumról az olyan szónokot, aki a magántulajdon szent­ségét kezdi emlegetni az al­kotmánnyal kapcsolatban Azért kell lelökni, mert az Ilyen még mindig annak a tendenciózus hazugságoknak akar érvényt szerezni, hogy a gazdagok Isten kiválasz­tottjai és joguk van a gyá­rakhoz, a nagybirtokokhoz. De ne beszéljen az alkot­mány adta jogokról a kocs­mából kitántorgó lumpen­proletár sem, aki a szesz gő­zén át bután bámulja a tö­megek erőfeszítéseit. Az nyunk születésének évfor- Ilyennek nem lehet szava­dulóján, mert még ma sem zatl joga komoly, országos érti mindenki, mit jelent kérdések eldöntésénél. Atár­Kiss Zoltán: i 1 Jogot és rendet. Aludt a nép, mint béna óriás, álmodott hosszú ezredéven át. Aludt. S ha ébredt, kezét lefogta szolgának rendelt ostoba sorsa. Rázta a költő: talpra, föl, magyar! Lendült, s lecsüngött újra, óh, a kar. Vörös haraggal támadt fel ismét, Vérében mosta zubonyát, ingét. Tavaszi fényű hajnal emelte szemét a kéklő magas egekre. Uj Isten jött el, bűnét fcloldta, kezébe tette, ott van a sorsa. Szabadság szülte törvénye, rendje őrködik, s Ítél immár felette. Jogot a jóhoz nyer itt az Ember, ki szólni érte, s tenni se restell. Rendje a munka, alkotó hite méltó, hogy léptét új útra vigye Törvénye órzi jussát e földön; teremtő kedvét ne zárja börtön Jogot és rendet így köt ma össze Jövőbe néző munkások ökle. sadalom alja-népsége helyett a munkaverseny győzteseit, a sok gondú-bajú családanyá­kat, a minden iránt érdek­lődő fiatalokat, az alkotó és kutató embereket hallgatjuk meg. S az ő véleményük soha többé nem lesz közömbös a párt és a kormány számára. De nem engedhető meg ugyanakkor az sem, hogy a szocialista társadalomért fe­lelős tényezők a kicsinyes, egyéni panaszok és elégedet­lenségek miatt lemondjanak a kitűzött cél, a szocializmus eléréséről, amely nem egyes személyek, hanem az egész dolgozó magyar közösség ér­deke. Az ellenforradalom idején pillanatnyilag falén "népsze­rűbbnek* tűnhetett vofcta, ha a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a kormány nem hívja segítségül a szovjet csapatokat, hiszen látszólag sokan lármáztak a Szovjet­unió ellen, a "függetlenség-, a "hazaszeretet* stb. nevé­ben. De a munkásosztály hatalmáért felelősséget ér­zett személyek nem vesztet­ték el a fejüket. Tudták, hogy éppen a dolgozó tö­megekért kell segítségül hív­ni a legigazabb barátot, a Szovjetuniót, és majd a rend helyreállítása után lesz al­kalom megmagyarázni, mi­lyen galádul akarták ebbe az országba visszacsempészni a középkori állapotokat és a kizsákmányolási szentesítő másik »alkotmányt«. Tud­ták, hogy a dolgozók fokoza­tosan megértik majd: a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt pontosan öértük tette azt, amit tett, az ő közös érde­keiket mentette meg a res­taurációs támadás leverésé­vel. Az ezerkilencszáznegy­venkilenc augusztus husza­dikán életbe lépett alkot­mány szent kötelességévé teszi mindenkinek a szocia­lista haza védelmét. Kádár János elvtárs és harcostár­sai az alkotmány által elő­írt kötelességüket teljesítet­ték easerkilencszázötvenhat. november negyedikén. Wjokan azonban gyenge, ^ rossz hazafiaknak bi­zonyultak, mert a nehéz na­pokban elhagyták ezt a föl­det, amely szülte és táplálta óket. Az elkövetett hibákra hivatkoztak, amikor megtet­ték a számukra végeztes lé­pést ós a burzsoá sajtóha­zugságok nyomán elhitték, hogy Nyugaton lelik meg a boldogság kékmadarát. A2r óta összetett kezekkel kö­nyörögnek, jönnének már haza boldog örömmel, hagy­nák ott gondolkodás nélkül a "nagy ígéretek* földjét. Mert embereket még nemigen csaptak be olyan álnokul, ahogyan a mi megszédült magyarjainkat becsapták. A vigasztalan lágerekben, a végtelen országutakon, ide­gen ég alatt bizonyára so­kan megértették már közü­lük: az elkövetett politikai és gazdasági ballépések el­lenére is ezerszer magasabb­rendű volt idehaza az élet. Alkotmányunk előírja a jogokat és a kötelezettsége­ket. De nem szabad mindig csak az előbbit hangoztatni és elhallgatni az utóbbit. Mert igaz, hogy minden tisz­tességes dolgozó embernek joga van a munkához, az üdüléshez, a művelődéshez, a nyugdíjhoz, a sajtó-, szó­lás- és lelkiismereti szabad­sághoz, de ennek fejében adni ls kell valamit az ál­lamnak. Az alkotmány meg­követeli a társadalmi tulaj­don védelmét, a fegyelme­zett és odaadó munkát, a takarékosságot, a katonai szolgálat teljesítését is, mert e kötelezettségek nélkül a jogok sem érvényesülhetné­nek. Érthető, hogy a munkás­osztály állama csak az igyekvő és öntudatos dolgo­zókat vallja édesgyermeké­nek, nekik igyekszik minél több szépet és jót nyújtani. Érthető, hogy csak azok él­vezhetik a megtermelt java­kat, akik tudásukhoz és ere­jükhöz mérten maguk is részt vesznek e javak elő­állításában. Nagy István

Next

/
Oldalképek
Tartalom