Délmagyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-13 / 164. szám

1988. tfBw g. »AhánY ház, annyi iakarékbeíélkönyv* A s&efyedi as>&z<Htpalt is csaltak^znaU a utylédi Mtanács felUUtásáUa* sa Megkaptam végre csü­törtökre a szabadságomat, de nem sokat érünk vele — nyitott be az ajtón a férj. Amit kapok szabadságpénzt, kell téli kabátra, s a gye­reknek iskolai felszerelésre. Pedig de jó lenne már egyszer elmenni fel a hegyekbe. Lenne is beutaló Lillafüredre. Az asszonyka hamiskásan, titokzatosan mosolygott, s miután teleszedte párolgó étellel férje tányérját s oda­tette elé az aznapi újságot, besietett a szobába. Néhány pillanat múlva kezében kis Négymillióval több tégla i_] ! L I i—r Szép eredmények a Csongrád megyei Téglagyári Egyesülés elsü félévi munkájában Egy hír a tudomány világából A mai rejtvény tudományos életünk egyik korszak­alkotó, fontos eseményéről szól. •• 1 2 r" 4 5 b 7— 5— 5T" 10 BB 11 Z TÉB _|IB 12 • H 13 is Z TÉB _|IB 15 BB 10 aa 17 •B BB 18 BB 10 20 21 BB 22 BB 23 24 25 BB 2b 27 BB 28 BB '20 30 • BB 31 BB 32 IS 33 BB 34 BB|35 3b * 1 BB 38 BB 30 BB 40 41 BB 42 s­BB VÍZSZINTES SOROR 1. a hír első része; (Az itt lévő zártbetűk: Z, E, Z, D, É.) 10. Görög mitológiai alak. róla nevezték el az egyik földrészt. 11. Bejegy­zem. 12; Az égboltnak fe­jünk fölött lévő pontja. 13. Egy szó a szakácskönyvből; 14. Te és ő; 15. Magasba tart. 16; Régi római csá­szár, 17. Fővárosi Olvasó Mozgalom! 18; Cselekedet. 19. írásjel; 20. Kettősbetű. 22. Horváth Gyula előneve. 23. Belső testrész; 24. Az idejét múlt, elavult dolgok­ra mondjuk. 26. Mértani fo­galom; 27. Mennyi ideje? 28. Dátumnál olvasható. 29; Ö. D. 30. Becézett női név. 31. Kitalált történet. 33. Gömöri Oszkár Antal. 34. Hasonlító szócska. 35. Hegység Bor­sod megyében. 37, Y. R. 38. Nótából is ismert régi pesti kávéház; 39. Magyar költő; (1703—1764). 40. Ismert dal. énekes. 42; Vizet ad a nyáj­nak. FÜGGŐLEGES SOROK 1. Én sem, te sem, de... 2. Bizonyos járművek ha­ladnak rajta; 3. Vitorla, an­golul (SAIL). 4. Házőrző. 5. Lehúzza magáról; 6. Kér­dőszó. 7. Tehát, latinul; 8; G. Ó; Y. 9. Kilométer. 10. A hír folytatása, (A zárt­betűk sorrendben: L, A, R, A, K.) 14. Különösen hét vé­gén nagy itt a forgalom. 16. Számára. 17. Tere;.; 18; A rómaiak öltözete volt. 19; Üzlet. 21. Ruhadíszítő. 22. Egy Győr—Sopron megyei községbe való. 23. Ilyen ob­jektívet is használ a fény­képező. 25. Síkság. 26. Áb­rázol. 28. Balatonmenti üdü­lő. 31. Milyen időpontban? 32. Ilyen ünnepség is van. 34. Azonos betűk. 35. Vo­natkozó-névmás tárgyesete. 36. Darakeverék! 38. Fel­ásom páros betűi. 40. Városi Tanács. 41: Kirak páros be­tűi. (M. K.) Megfejtések — nyertesek A megfejtés péntekig küldhető be szerkesztősé­günkbe, Szeged, Sztálin sé­tány 10, II: emelet címre. Kérjük a borítékra, vagy a levelezőlapra ráírni: Rejt­vény. Elég a vízszintes 1. és a függőleges 10. sorok meg­fejtését beküldeni. A meg­fejtést és a három nyertes nevét jövő vasárnapi szá­munkban közöljük. A legutóbbi rejtvény meg­fejtése: Klauzál Gábor szob­ra. Csonkatorony. A nemze­ti panteon. Uj lakóházak. •— Könyvet kapott: Hoffner Ferencné, Szeged, Partizán utca 36, Kónya István, Sze­ged, Petőfitelep, III. utca 86 és Alács Lajos, Dorozsma, Balathy utca 43. *— Szegedi nyerteseink szerkesztősé­günkben vehetik át a jutal­mat, vidékre postán küldjük dl. lilás könyvecskét tartva ki­surrant az ajtón és odaállt a férje háta mögé. Nevetve mondta a régi, gyerekes stró­fát. — Csukd be szemed ...de tovább nem folytatta, hirte­len előhúzta a hátamögött szorongatott könyvecskét. A férj pedig ámulva lapozott, nézegette a sok-sok kis ösz­szeget, összeadott s aztán örömmel felkiáltott. — Ezerötszáz forint van a takarékban? Hát ezt hogy csináltad? — Takarékoskodtam. Ami­kor vásárolni mentem végig­jártam előbb a piacot, s ahol a legolcsóbb volt az áru, ott vásároltam. Itt 10 fillér, ott egy forint, s volt olyan hó­nap, amikor 200 forintot is félre tudtam tenni a koszt­pénzből. Most már mehetünk nyaralni. Ez a kis párbeszéd nem­csak egy családban zajlott és zajlik le most a nyár fo­lyamán, mert -a család pénz­ügyminisztered az asszo­nyok, a ceglédi nőtanács fel­hívására országosan össze­fogtak s ezzel a jelszóval: »Ahány ház, annyi takarék­betékönyv« máris sok örömet szereztek családjuknak. A felhíváshoz most Szeged asszonyai is csatlakoztak a nőbizottságnál megtartott gyűlésen. Elhatározták, hogy a nőbizottság városi elnök­sége mellé gazdasági és pénz­ügyi szakbizottságot hoznak létre, amely segíti e hasznos mozgalmat Az OTP-vel megállapodtak abban is, hogy ismertető elő­adásokat tartanak a kerüle­tekben, üzemekben. A kez­deti lépések tehát nálunk is megtörténtek, s remélhe­tően a szegedi asszonyokat sem kell majd túlságosan buzdítani, hogy takarékos­kodjanak, örömet szerezze­nek családjuknak. (horuczinéi Minden most végző diplomást elhelyeznek 160 tanár, 120 orvos, ÍOO gyógyszerész és 80 jogász végez idén a szegedi felsőoktatásban Az idei év a felsőoktatás­ban nem tekinthető teljes­nek, mert ismeretes, hogy néhány évvel korábban kü­lönböző reális okok miatt csökkentették a felvételek számát. Ennek ellenére is sok diplomás végez az idén Szegeden és országszerte. A Tudományegyetem Bölcsé­szettudományi Karán 43 hallgató tesz államvizsgát, a Természettudományi Ka­ron 21 tanárjelölt vizsgázik (idén egyedül a matematika­fizika szakon fejeződik be tanárképzés) a Pedagógiai Főiskolán pedig több mint százan jelennek meg a vizs­gabizottságok előtt, hogy számot adjanak a tanári ok­levélhez szükséges tárgybeli tudásróL Ilyenformán 16G tanárjelölt esélyes nevelői oklevélre. Az orvosegyetem végző hallgatói jelenleg kórházi és klinikai gyakorlatokon vesz­nek részt, szeptemberben tesznek majd diplomavizs­gát. A gyógyszerészjelöltek ugyancsak gyakorlati idejü­ket töltik, az új iskolaév második félévének kezdetén szereznek majd képesítést. A végzők száma együttesen tóbb lesz, mint 220. A jogi egyetemen, a nap­pali tagozaton 50 jogász szer­zett diplomát, s ugyanannak az egyetemnek a levelező ta­gozatán harmincan végeztek, így együttesen több mint 460 egyetemi hallgató, illetve dolgozó ember szerzett vagv szerez diplomát idén Szeged felsőoktatási intézményeiben. Négymillióval több téglát gyártottak a Csongrád me­gyei Téglagyári Egyesülés üzemében az első fél év alatt, mint tavaly ugyaneb­ben az időszakban. Az ered­ményt emeli, hogy az idén áprilisban a szokatlanul nagy esőzés erősen hátráltatta a munkát. A vállalat a napokban ér­tékelte az egyes üzemek mű­ködését, amelyek között nagy vetélkedés folyt az el­sőségért, annál is inkább, mert jelentős jutalmakat he­lyezett kilátásba az igazga­tóság. A győztesek — mind a nyers-, mind pedig az ége­tett téglagyártásban — sze­gedi szempontból nézve "ha­zaiak**. Nyerstéglaégetésben a szőregi II. számú telep lett az első, amely egyedül a második negyedévben több mint négymillió téglát gyár­tott, s így a korábbi nagy lemaradás ellenére túltelje­sítette tervét. Ezenkívül itt volt a legjobb termelékeny­ség. Ezer darab nyerstéglát 13 óra néhány perc alatt ké­szítettek átlagosan, s a mi­nőségben sem volt hiba. Az égetett téglagyártásban a szegedi I. számú telep nyert. Egyébként ez az üzem volt az egyetlen, amelyik eb­ben a csoportban teljesítette tervét. Jelentős eredményt ért el ezenkívül a fűtőanyag­kihasználásban is. Itt gaz­dálkodtak legjobban a szén­nel, itt készült a legtöbb elsőosztályú tégla a legkeve­sebb kalóriafelhasználással. Egyik téglagyárban sem tud­tak — megyei szinten — 240—250 mázsa szén fel­használásával ezer téglát ki­égetni. Ezenkívül feltűnően jó a minőségi arányuk is: ezer tégla közül 976 volt elsőosztályú. A legjobb üzemek brigád­jai jelentős jutalomban ré­szesültek. Szeged I. égetett­téglagyártó brigádja hatezer forintot, Szőreg II. nyers­gyártó brigádja ugyancsak hatezer forintot és egy tel­jes labdarúgó-felszerelést ka­pott jutalomképpen. Kérelem a Teréz utcában közlekedő kerékpárosokhoz * Most a nyáron vizsgálják meg a kéményeket * Miért kapják> meg későn az újságot József telepen? * Dicséret két fiatalnak * A Fecske utcai lakosok kérése Hosszú idő óta foglalkozr tatta a Szegedi Ruhagyár bölcsődéjét igénybevevő dol­gozó szülőket a Teréz utca járdájának rossz állapota. Annak ellenére, hogy a gya­logjárda sokkal rosszabb volt, mint az úttest, a ke­rékpárosok állandóan a jár­dán közlekedtek. Ez veszé­lyes játék volt ugyan a ke­rékpárosokra, de nem ke­vésbé a bölcsődébe menő, vagy onnan jövő ffferme­kekre és szülőkre, annál is inkább, mivel napközi óvo­da is van, ahova több szülő két gyermeket is vezet. Igaz, hogy megbüntetnék azt a szabálysértő kerékpárost, aki esetleg elüt egy bölcsőde kapuján váratlanul kitoppa­nó gyermeket, de nincs bün­tetés, ami kárpótolni tudná a szülők felé azt, ha a gyer­mekén olyan sebet ejtene egy felelőtlen kerékpáros gondatlansága, ami nyomot hagy egész életére, súlyo­sabb esetben pedig meg is nyomorítaná a gyermeket. A városi tanács most meg­javíttatja az úttestet és ez­zel egyidőben — és itt az új, nagyobb gond — a gyalog­járdát is aszfaltburkolattal látják el. Ezután szeretnénk felkér­ni azokat a kerékpárral köz­lekedő dolgozókat, akiknek útja a Teréz utca kérdéses szakaszát érinti, legyenek figyelemmel gyermekeinkre és a bölcsőde felöli gyalog­járdát kerékpározásra ne használják. Az út másik ol­dalán is hasonló járda van, de az úttest is kifogástalan jó kerékpárút. Néhány nap még és át­adják a forgalomnak az új útszakaszt. Mi előre is kö­szönetet mondunk azoknak a kerékpárosoknak, akik ké­résünknek eleget tesznek. A Szegedi Ruhagyár böl­csődéjét és óvodáját igénybevevő szülők Téli hónapokban gyakran szó esett arról, hogy Szege­den nem mindenütt van rendben az épületek kémé­nye (beleépítették a tető­szerkezetbe, attól könnyen tüzet kap a gerenda). Ked­velt lapunk, a Délmagyar­ország hozott ilyen sorokat, amikor — bár ritkán for­dult elő—, kéménytűz volt valahol Szegeden. Javasolnám, hogy még a nyár és ősz folyamán ellen­őrizze a tűzoltóság — a kéményseprő vállalati dol­gozók segítségével —, legfő­képpen a régi lakóházakat, de következetesen minden épületet, hogy a hiba kija­vításának elrendelése foly­tán meg legyen előzve a téli kéménytűz. A hibás kémé­nyeket legjobban a kémény­seprők ismerik, azért kér­jük segítségüket. Ügy gon­dolom jó munkájuknak meg lenne az eredménye. Pesfelics László (Falemezgyár) Mi, józseftelepi dolgozók, panasszal fordulunk a posta hírlapterjesztő szegedi ki­rendeltségéhez az újság út­ján, hogy bármely (vidéki, vagy helyi) lapot délután 13 és 14 óra között kapjuk kéz­hez és bizony nagyon sokan még aznap nem is tudjuk el­olvasni, vagy esetleg csak éjjel 23 órakor, ha fárad­tan hazamegyünk a mun­kából, mert a telepi lakos­ság nagy része kétszakmá­nyos üzemben dolgozik és legkésőbb 13 órakor elindu­lunk munkahelyünkre. Mind­nyájan úgy gondoljuk, hogy nem azért fizetjük elő az újságokat, hogy az aznapi politikai eseményekről és Sl&hTőJ' impe ( hirdetésekről másnap érte­süljünk. Tapodó János, Radnóti M. u. 30. szám. Sokat hallunk napjaink­ban, hogy a fiatalságból ki­halt az udvariasság, az elő­zékenység és nem utolsó­sorban a becsületesség. En­nek éppen az ellenkezőjét tanúsítja a június 30-án megtörtént eset: A Szemklinika várószobá­jában vagyok. Bent az am­bulancián a tanársegéd, egy nővér és Bene Antal 70 körüli kecskeméti lakos tar­tózkodik, aki vizsgálatra jött a klinikára. A bácsi igen izgatott volt, nemcsak betegsége miatt, hanem még hozzájárult az is, hogy be­felé jövet elveszítette a személyazonossági igazolvá­nyát, melyben 400 forint és egy klinikai beutaló volt. Bánatát elpanaszolta az ott jelenlevőknek és hozzá­tette: — Annyi pénzem sem ma­radt, hogy hazautazzam. A vizsgálat befejezése előtt egy fiatal fiú és hasonló korú lány benyit s kezük­ben a személyazonossági igazolvány. A tulajdonosát keresik, akinek itt kell len­ni, mert a beutaló is a ne­vére szól. Pillanatok alatt kiderült, hogy a bácsi a boldog tulajdonos, Alig ta­lált köszönő szavakat a meghatottságtól, de a kéz­szorításban minden benne volt. A tokból hiánytala­nul visszamosolygott a négy százas. A fiatalok, akik or­vostanhallgatók voltak nem fedték fel kilétüket, és ami­lyen gyorsan jöttek, olyan hamar el is tűntek. B. A.-né A Felsőváros szívében la­kom, a Fecske utcában ti­zenhat éve és már oly sok­szor akartam egy pár sort írni a szerkesztőséghez. Szer­dán is megtörtént, hogy a SZEAC-pályáról hazajövő tö­meg, autó, autóbuszok, mo­torok és kerékpárosok olyan port csapnak a száraz, de igen poros útszakaszon, hogy lehetetlen az utcán, de még az udvaron is tartózkodni. Ez közlekedés szempontjá­ból, de még egészség szem­pontjából is igen veszélyes. Nagyon szépen megkérem a szerkesztőséget, hogy fordul­jon a Köztisztasági Telephez, vagy az Útfenntartó Válla­lathoz annak érdekében, hogy legalább egy ilyen meccs alkalmával a meccs befejezése előtt egy órával locsolják fel, de jól az út­szakaszt. (Molnár utca, Fecs­ke utca és a Szilléri su­gárutak) Gajdács Miklosné és a Fecske utcai lakosok

Next

/
Oldalképek
Tartalom