Délmagyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-15 / 165. szám

Kedd. 1958. fliTfus 15. Műemlékvédelmi hónap Litvániában Vilniuszban, a Litván EZSZK fővárosában és a köztáiraság nagyobb váro­saiban sok értékes építészeti emlékmű áll. A köztársaságban most emlékvédelmi hónapot ren­deztek. A megrongálódott emlékműveket restaurálják, ismeretterjesztő előadásokat tartanak, csoportos látogatá­sokat szerveznek, Milyen szakmát tanuliak? Még sok szakmára jelentkezhetnek a fiatalok Sok általános iskolát és középiskolát végzett tanuló áll a nagy- kérdés előtt. Mi legyek, milyen szakmát ta­nuljak? S ki-ki érdeklődésé­nek és adottságának meg­felelő szakma után néz. Ér­deklődtünk a városi tanács munkaügyi osztályán, milye­nek a lehetőségek, milyen szakmát tanulhatnak a sze­gedi diákok, Az olvasó írja: Üdvözlet Vénekről Innen írom levelem Vénekről, a hansági építőtáborból. Szegedről nyolcvanan jöttünk. Helyünk nagyon jó. A tá­borban tízszemélyes sátrakban lakunk. Tiszta ágyban al­szunk, s két pokróccal takaródzunk. Mindent tisztán ka­punk. Ellátásunk is nagyon jó, valóban az ígért bányász­kosztot kapjuk. Olyan sokat adnak, hogy sokszor meg sem bírjuk enni. Reggel 5-kor kelünk. Fél 6-kor zászlófelvo­nás, majd reggeli van. 7-kor kezdődik a munka. 12-ig dolgozunk, 12—2-ig ebéd és ebédszünet van. 2-kor kezdő­dik el ismét a munka, amely 5-ig tart. Ezután szabadfog­lalkozás következik. Minden lehetőséget megkapunk a sportolásra is. Labdarúgó- és röplabda-pályával rendelke­zünk. Tíz labda, teljes felszerelés van. Teljesen új futball­cipőkben játszunk. Munkánk elég nehéz, de nem hajtanak bennünket és így mindenki saját tehetsége, ereje szerint dolgozik. Most rendezték meg a labdarúgó-bajnokságot, amelynek döntője most lesz. Eddig a selejtezőben mi, sze­gediek a legjobban szerepeltünk, gólarányunk is a leg­jobb. Reméljük sikerül a bajnokságot megnyernünk, mely­nek díja egy-egy szelet torta a csapat minden tagjának. Röviden ennyi a beszámolóm a véneki életről. Szeretettel üdvözlök mindenkit a szegediek nevében: KOLLÁR JÁNOS a Ságvári Endre Gimnázium tanulója Az építőipar minden ágá­ban — kőműves, ács, tető­fedő, cserépkályhás, aszta­los — szakmát tanulhatnak a fiatalok, az ipari tanuló iskolánál (Tolbuhin sugárút) lehet jelentkezni. A szövet­kezetek is vesznek fel ipari tanulókat. A jelentkezőketa KISZÖV fogadja. A Szegedi Kenyérgyár sütőipari, a ci­pőgyár cipőipari tanulókat keres. A Ruhagyár férfisza­bó tanulókat vesz fel, vala­mint érettségizett fiatalokat varrógép-műszerész tanuló­kat. A Konzervgyár konzerv és kádáripari tanulókat fog­lalkoztat. A Szegedi Nyom­davállalat érettségizett fiúk­nak ad szakmát. A Szegedi Ingatlankezelő vállalat asztalos, vízvezeték­szerelő, kéményseprő és kő­műves ipari tanulókat szer­ződtet szeptemberben. A Szálloda és Vendéglátó Vál­lalat szakácsokat keres, va­lamint érettségizett fiatalo­kat pincérnek. A Dekorációs Vállalathoz műbútorasztalos, kárpitos és címfestők jelent­kezhetnek. Uj kenyerünk hírei miimiiimniii A járás csaknem valamennyi községében csépelnek már A szegedi járásban tegnap, hétfő estére valamennyi köz­ség határában befejeződött az aratás. Többfelé még va­sárnap is arattak az egyéni gazdák és a termelőszövet­kezetek. Derekasan végezték a nyári nagy munkákat va­sárnap a szőregi Petőfi Tsz­ben, az ásotthalmi Szabad­ságharcos Tsz-ben és a deszki Kossuth Tsz-ben is. A hordás mindenütt javá­ban áll. Néhány tiszántúli község — Szőreg, Deszk. Kü­bekháza, Ujszentiván és Ti­szasziget — kivételével a já­rás valamennyi községében megkezdődött a cséplés. A termés általában jó közepes, s azzal — figyelembevéve a kedvezőtlen időjárást — elé­gedettek a dolgozó parasz­tok. Harminc százalékkal nagyobb fajsúlyú a kenyérgabona a tavalyinál A Csongrád megyei Ter­ményforgalmi Vállalat átve­vőhelyén nagy már a forga­lom. A kombájnnal arató állami gazdaságok az őszi ár­pa után már a búzát és a rozsot is szállítják. A pan­kotai, a kopáncsl, Kutasi úti és az ásotthami gazda­ság, valamint a termelőszö­vetkezetek már több mint 3000 mázsa búzát és 2000 mázsa rozsot adtak át. A termés minősége kiválónak mutatkozik. A gabonasze­mek egészségesebbek, minő­ségileg jobbak, mint tavaly. Ezer szem súlya általában 30 százalékkal nehezebb a tavalyinál. A szokásos 78 he­lyett, 81 hektóliter súlyú acélos búza kerül a rak­tárakba. Az új gabonát is őrlik már a Tiszamalomban Július 13-án, vasárnap megérkezett a Szegedi Tiszt Malomba az első újgabona* szállítmány: két vagon búza a Csongrád megyei. Kára* majori Állami Gazdaságból, Ezt a küldeményt folyama* tosan követi a többi. Az áj gabona őrlése már meg is kezdődött. Az első s-tállít* mányok. s általában az új gabona kiváló minőségű. A malomban együtt őrlik az ó-gabonával, miáltal sokkal jobb minőségű lisztet, t egyéb őrleményeket nyer* nek. A közeli napokban már az üzletekben vásárolt liszt, s a kenyérpijár készit* ménvei is még jobb minősé* gűek lesznek. Virágzanak Szegeden az indiai lótuszok A Szegedi Tudományegye­tem füvészkertjében bonto­gatják szirmaikat a legszin­pompásabb virágok, az in­diai lótuszok. A botanikus Munkásszolidaritás ÉS MŰVÉSZET Huszonötéves jubileumát ünnepelte az újszegedi szövőgyár kórusa A munkásszolidaritás és a legemberibb művészet ün­nepe jegyében zajlott le az Újszegedi Kender- Lenszö­vő Vállalat énekkarának jubileumi hangversenye. A kultúrterem virágos aszta­lain emlékérmek. Egy má­sik asztal telve ajándékok­kal, amelyekkel az énekkar kiváló tagjait akarják meg­örvendeztetni. A színpad díszfüggönyén kifeszítve a hajdani zászló, a régi jel­igével: »Magyar Kender-, Len- és Jutaipar "Remény* Dalköre, 1932.* »Termelj, dolgozz! Ez a mi jelsza­vunk.,* A terem-szöglet ízlé­ses dekorációjában, az ének­kar jelenlegi tagjainak tab- Szomora^ Józsefet, lója. Több mint hetven kép! Oldalt a meghívott vendég­énekkarok: a Szegedi Álta­lános Munkás Dalegylet és a szakmai ikertestvén, a Szegedi Kenderfonógyár Ve­gyeskara. Az ünnepség az egyesített karok előadásában felcsen­dülő »Jeligével* kezdődik. Vezényli Garamszegi Jó­zsef. Ezt Molnár János vál­lalati igazgató ünnepi beszé­műsora vezette be, Garam- szesítette dr. Szeghy Endre szegi József vezetésével, főiskolai tanárt ••'•Altatódal* Blobner Munkásüdvözletét című művének előadása al­gyújtó lendülettel énekelték, kalmából. öt számból álló műsorukat A hangverseny a két test­olyan lelkesedés fogadta, vér-vállalat egyesített kóru­hogy Bárdos. »Réten, réten* sának számaival ért a csúcs­címü kórusát meg kellett is- pontra. Ezek felett nem mételniök. térhetünk napirendre anél­Az ünnepség folytatása- kül, hogy rá ne mű­ként a Szegedi Kenderfonó- tatnánk az ilyen vállal­gyár vegyeskara Waldmann kozások rendkívüli művészi József karnagy vezetésével hasznára, de még jelentő­aratott szép sikert. Különö- sebb mozgósító erejére is. sen sok taps fogadta a két Bárdos »Lakodalmas rondó*­szovjet kórusművet és a szép ja hivatásos énekkarnak is hangú szólistát: Kotroczó komoly erőpróba. S mert Erzsébetet, valamint a Bár- igazán hatásos csak nagy dos: »Tiszai dallamok* cí- kórus előadásában lehet, il­mü kórusában szólót éneklő lesse elismerés a karnagyo­kat, hogy erre a nagy fel­A jubiláns-kórus műsorát adatra vállalkoztak. Az első karnagyának szóló ke- utolsó számként fel­gyeletes megemlékezésül hangzó két munkásmoz­Hajabács-Kertész Jelige- gal mű (a Warsa­jével vezette be. Műsoruk vianka. vezényelte Wald­szép és igen igényes. A kő- mann József —, Behár: Vö­rus művészi színvonala a rös Csepel, mindhárom ének­kórustagok rendkívüli lelke- kar előadásában. Mihálka sedését s az alig féléve mű- György vezényletével) mél­ködö új karnagyuknak, Mi- tó befejezése volt az ünnep­hálka Györgynek csiszolt íz- ségnek. Elismerés illeti lését, elmélyedő művészi Kézdi Erzsébet tanárnőt a munkáját bizonyítja. Ilyen zongonakíséret kifogástalan de követi. Fiatal ember, s műveket s ilyen előadásban ellátásáért és izérsi -rara. .x, mi volt' iu dobogóra vinni bátor és nagy euatasaert és Szecsi József mégis jól tudja, 25 év előtt! Amit mond, nem a könyvekből tanulta. Kérdése minket is elgon­dolkoztat: az üzem 70 éves, de énekkara csak 25 éve van... Juhász Endre a *pennás*­ember tiszte, hogy mint hű­séges krónikás beszámoljon az énekkar alakulásáról, — a küzdelmes, szegényes kez­dettől a jubileumig. A történelmi visszapillan­tás után az üzem vezetősé­ge, majd a Textil Szakszer­vezet, a felolvasott dísztáv­iratokban pedig a tömeg­szervezetek, a társadalmi és kulturális intézmények, a testvérénekkarok köszöntik a jubiláns kórust, s a vál­lalat KISZ-szervezete: az if­júság. ök tudják, rájuk vár, hogy tovább élesszék a lán­got. Láthatják a munkában megőszült fejeket, nőket, férfiakat, akik hosszú sor­ban vonulnak fel előttük, hogy átvegyék jutalmaikat. Sokan 30, 25, 20 vagy 10 éve szolgálják a munkás-dalkul­túra ügyét. De itt látjuk a fiatalokat is. A hangversenyt a Szegedi 'Altalános Munkásdalegylet művészi tett, egyúttal pedig városi karnagyot a műsor­biztosíték is az együttes to- közlő szerepének betöltésé­vábbi fejlődésére. A közön- ért. ség melég ünneplésben ré- Holló Sándor kert tavának vize ilyenkor nem is látszik a sokszáz ha­talmas piros virágtól és le­veleitől. A természetnyújtotta rit­ka látványosság idején a szokottnál is többen keresik fel távoli vidékekről is a füvészkertet. Ez a virág ugyanis hazánkban egyedül itt honosodott meg, máshol nem tudják átteleltetni. Az Indiában nagy becsben tar­tott, a vallási mítoszokban és a költészetben egyaránt jelentős szerepet játszó nö­vénynek ez a legdúsabb kö­zép-európai előfordulása. Tapasztalatcsere a böröndgyártó KSZ-ek között A szegedi Bőröndös és nálnak a makóiak, amit itt Bőrdíszműárú ktsz tagsága is átvesznek, szombaton egész napos ta- A hasznos eredményekkel pasztalatcserén vett részt a járó látogatást a makóiak is makói testvérüzemben. Az viszonozzák majd, a szegedi­ottani szíjgyártó szövetkezet ek pedig további látogatást exportra és belföldre is terveznek a pécsi Bőrdíszmű gyárt bőrárukat. A mostani és Kesztyűkészítő szövetke­tapasztalatcsere egyik hasz- zetbe, ahonnan szintén eilá­na volt, hogy a szegediek togatnak Szegedre, megismerkedtek a bőrönd­gyártás több újabb módsze­rével. A Csehszlovákiából importált bőröndök helyette­sítésénél például a sarkok kiképzésénél a korábbi szö­gelt módszer helyett varrott­hoz hasonló kiképzést hasz­Jó eredményt értek el a szegedi kereskedelmi dolgozók a szakvizsgákon Már hírt adtunk lapunk- nő eredményt értek el. Szó­ban arról, hogy a kereske- esi Ilona a mórahalml, Szé­delemben dolgozók szak- esi József né a szegedi és No­munkás vizsgát tesznek. A vák Nándor, a deszki föld­földművesszövetkezet az művesszövetkezet dolgozója Élelmiszerkiskereskedelmi jelesen vizsgázott. Vállalat, a Papír Írószer, valamint a Vasműszaki szaküzletekben dolgozók tettek vizsgát. A Szegedi Élelmiszerkis­kereskedelmi Vállalat 27 dolgozója tett szakmunkás vizsgát 3,3-es ménnyel. A ruhások átlaga 4-es lett. Csillag Istvánné, Hoff­mann Endréné az Állami Áruház, Pándi Lajosné, a Ruházati Bolt dolgozója ki­tűnő eredménnyel végezte el ezt a tanfolyamot. A pa­átlagered- pír szakma szakvizsgázói kö­zül Pritz Ferencné és Hau­A földművesszövetkezet ser Magdat kell kiemelnünk, dolgozói nagyobb felké- A, vasmúszaki szakma ki­szültségről tettek bizony- válól: Rácz Andor, Kátai Fe­sógot a vizsgán, Mihálytele­ken. Komolyan vették a to­vábbtanulást, szorgalmasan készültek a vizsgára. A 33 vizsgázó eredménye 3,8 lett. A jól vizsgázók közül ki­keli emelni Zalágyi Máriát, a szőregi, Frányó Mihályt a deszki földművesszövetkezet dolgozóját, mindketten kitű­renc, Füredi Béla csernyés Béla lett. és Ve­Emelkedik a sertés­hizlalási szerződés­kötések száma Az elmúlt hetekben bősé­ges csapadék hullott és nagyban megjavította a ku­korica terméskilátásokat. En­nek és a jó szerződési árak­nak a hatására rohamosan emelkedik azoknak a dolgo­zó parasztoknak a száma; akik sertéshízlalásra szerző­dést kötnek. A domaszéki Daka Vince például öt da­rabra, a kisteleki Kordás István 11 darabra, a rösz­kei Márki Antal 10 darabra, a szeged-mihályteleki Magda Vince dolgozó paraszt pedig hat darab sertésre kötött hízlalási szerződést. Jól tud­ják ők is, hogy a hizlalás biztos, jó jövedelmet jelent részükre. A szerződéskötés határideje nemsokára lejár és ezért saját érdekükben minél előbb jelentkezzenek az érdekelt dolgozó parasztok. Vigyázzunk a szódavízzel! (Llebmann Béla felv.) Népművelési Intézet küldötte emlékzászlót nyújt át a jubiláló énekkarnak. Hát­térben a színpadi díszfüggönyön az énekkar nagymúltú lobogója Lapunkban többször hírt adtunk arról, hogy felrobban szódásüveg a vásárlóik kezében, vagy odahaza használat köz­ben. A híradás nem kis riadalmat okozott a szó­davízfogyasztók köré­ben, s éppen ezért igye­keztünk kikutatni a robbanások okát. Meg­kérdeztük a szegedi szikvízgyárat, hogy vé­leményük szerint mi okozhatta a szódásüveg robbanásokat, nem föl­tik-e túl szénsavval az üvegeket? A vállalatve­zető közölte, hogy túl­töltés egyáltalán nem áll fenn. annál inkább a szódásüvegeken elő­forduló. szabad szemmel láthatatlan hajszálrepe­dés. amely egyrészt eredhet gyártási hibák­ból. másrészt a hasz­nálattól. Okozhatja egyébként a hirtelen robbanást e forró nyári időszakban a szódás­üveg úgynevezett -nyú­lása* is. vagyis az üveg nem bírja ki azt az erőt, amelyet egyébként ki kellene bírnia. A gyárban a töltéseknél naponta átlag 4 üveg­robbanás fordul elő és több úgynevezett üveg­nyaktörés. A gyár hatá­rozottan állítja, hogy az előfordult üvegrobbaná­sok nem a túltöltések­ből erednek. Vigyázni keli azon­ban a szódásüvegek használatára. Nyári idő­szakban jobban kell ügyelni a gondos keze­lésre, s használat előtt, de különösen a boltok­ban való vásárláskor ki kel] nyomni az üveg­ből egy kis vizet. Két üveg semmiképpen se kocódjék össze, mert az esetleges üvegrepedé­sekből ekkor történnek robbanások. Az üveg csövét viszont sohase vegyük a szájba, hoev azon keresztül mint a vízcsapról, fogyasszuk a szódavizet. Ilyen ese­tekben ugyanis már tör­téntek súlyos balesetek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom