Délmagyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-09 / 160. szám

Szerda. 1958. július 9. 5 Csongrád megyei munkásőrök CÜ1CKEIE3M A (Kiküldöttt munkatársunk­tól.) Körös-körül csupa hegy, erdő. Napkeltekor észrevét­lenül lopakodnak az eÍ6Ő su­garak a fenyvesek közé. Em­ber ritkán lesi meg errefelé az erdő ébredését, a mada­rak hajnali dalát. Hollós­tető környékén több hete a Csongrád • megyei munkás­őrök figyelmét az sem ke­rüli el. amikor a madarak ébrednek, s a nap első su­garai belopakodnak a hatal­mas fenyőfák között a tábor sátrai felé. Sötétkék overá­los, géppisztolyos, idős em­berek őrködnek most a tá­bor biztonságán, csendjén. Alszik a tábor Fárasztó nap után hajtot­ták álomra fejüket az öreg harcosok. Alföldi emberek, Csongrád megyeiek, aikik életük során megszokták a ••földszintes* utakat. Odaha­za talán még a vakondtúróst is elkerülték — ahogyan itt némelyek mondják. Nem is szívesen cserélik fel a víz­szintes utakat a többszáz­méteres emelkedőkkel, ha csak kétheti szabadságukat neVn töltik, valami hegyvi­déki üdülőbein, vagy a köte­lesség szólítja őket ilyen helyre. Most az utóbbi mi­att jöttek, de azt tartják, üdülés ez. Pedig nehéz a '•viselet*, különösen ilyen korban. Edzett emberek va­lamennyien. Kijárták az üzemek, a szántóföldek isko­láit, jól megtanulták a lec­két. Az Itt töltött tíz nap alatt Is tanulnak. IVfost azon­ban pihennek, alszanak, nyugodtan, csendben. De mégsem! Dörrenés rázkód­tatja meg az erdőt és még ogy perc múlva is kiáltják egymásnak a hegyek a dör­renés hangját. Mi az, m! tőrtént? Mire elnyeli a dörgést a Bükk, talpon az egész tábor, fegy­verben a munkásőrség. So­rakozik a lelkes csapat. Ki­ürülnek a sátrak. Már mindenki a riadóhelyen áll, s várja a parancsot. Mégsem mindenki. Néhány sátorból kócos kislányíejek bújnak ki. amott meg fiúk kukucskálnak. A fegyver­csörgés ugyancsak felkeltet­te figyelmüket, ök a mun­kásőrök fogadott gyermekei, a szegedi Dugonics, s a ma­kói általános iskola tanulói. Itt töltenek két-három he­tet táborozással. — Gyerekek, ennék fele sem tréfa — bölcselkedik valamelyik. — Ez bizony nem számhá­ború — feszi hozzá az álmo­sabbak közül 'valaki a pok­róc alól. Vezetőik, a KISZ­fiatalok, harci "díszbe* öl­töznek. és beállnak az öre­gek közé. Parancsszavak hangzanak, csoportokra szakadva, önál­ló feladatokkal elindulnak a rajok, hogy átfésüljék az er­dőt. ártalmatlanná tegyék a Másnap támadókat. A dörrenes ugyanis nem ártalmatlan az autóbuszmegállónál azon­szórakozás szüleménye. "Di- ban gnegtudtam, hogy mégis verzánsok* próbáltak rajta- csak foglalkoztatja őket, a ütni a táboron. Most elío- kirándulókat, a gombaszedő­gásukra indulnak a kijelölt ket ez az éjszakai -zene-bo­egységek. na*. Eként zsörtölődött egyi­Éjfél körül jár az idő. kük-másikuk, míg a buszra Ilyenkor nem olyan egysze- várakoztak: "Van kedvük rű dolog ellenséget üldözni ilyesmit játszani?*... • az erdőben. A lépésekre Ügy látszik ezek a torzsai­minden bokor, szinte min- kodók nem voltak itt 1956. den fűszál életre kel. Az novemberében, amikor avar pedig recseg-ropog. A figyelő, kutató szem nrndcn ugyancsak visszhangzott az fában-bokorban, embert vél erdő a fegyverropogástól, felismerni. Csak ez az átko- amikor életre-halálra ment ^ s°tótség ne lenne! Koz- a Bükkben. S ben, közben mo6t arra megy, hogy többe lövés dörren, ne legyen így! kézigránát robban. s délután diósgyőri mun­Honnan lőhetnek? Hol kások> kohászok> hengeré­rejtőzik az ellenség? Talán szek papírgyári dolgozók ki­az öreg erdészház pacllá- rándulócsoportjai érkeznek sán? A feljárónál létra Hollóstetőre. Odébb épülő ténf. Ez télettébb gyanús üdülőház szorgoskezű Átkutatás nélkül elkerülni mJunkásai serénykednek. ^^Lfl^L^Z Másnap pedig ismét fel­csattan a csatazaj. De most lasztás, fegyelmezetlenség lenne. Fegyelmezetlenkedni! VTáteWtom a'tá­P, msohnlflríntn kéntelen- f"ar "s323" JateKKent. a ta­borozo gyermekek játsza­Ez meghökkentő képtelen, ség, munkásőrök között. Ezért át kell kutatni az épületet, a padlást is. De hogyan létra nélkül? Az öt nak számháborút, amikor lövés helyett kiáltás csat­tan: "5631, 1902-es, 1859-es kiáll*. Végső rohamra ké­letre nem kell sokáig vár- szülnek Kisszőnyi "Y Kf m 'trítA7Ói"v,k' Pista, a zászlóőrző "kilövé­* o ™áffn fel? Az egy k se* után. Balázs Imre, a KlSZ-fiatal pattann ésj rnarw makói tsz-paraszt fia fel­a padlás szajában leselke- m-szik f meglengeti dik befelé. Még egy pilla­fénye a győzelmet jelentő vörös zászlót. Nagy Pál Játék és valóság Két telt házat vonzott Kiss Ferenc és Sennyei Vera vendégjátéka Az idei színházi esztendő- lendült divatjában — „A jég­ben a szegedi közönségnek eső sem akadály" szegedi nem igen nyílt mód arra, előadásai után — természe­hogy vendégművészek elő- tesen sokat vártunk ettől, s adásában tekinthessen meg úgy hisszük, a miénkhez ké­egy teljes drámát. Éppen pest előrelépést jelent, a ezért most különös érdek- színmű értékeit és a szí­lődés előzte meg Kiss Fe- nészi játékot illetően is. Vá­renc és Sennyei Vera ven- rakozásunkat fokozta az az dégjátékát, Tito Strozzi „Já- értesülés, hogy az új évadra ték és valóság" című szín- Szegedre szerződik Kiss Fe­művében. Mint ismeretes, renc, s ezúttal már előre a kétszerepes színműnek bu- bemutatkozott a közönség­dapesti és vidéki színpado- nek, méltó partnerével, kon egyaránt sikere volt. A Sennyef Verával, szegedi előadás már túl volt A SZEREPEK meglehetős a félezrediken, s mindez szigorúan körülhatároltak, aránylag rövid idő alatt zaj- m£r a klasszikus betétek mi­lott le. att is. Az Othello- és Ma­A SZÍNMŰRŐL ezúttal cbet-részletek hangulatával csak keveset szólunk, hiszen azonosul a színmű — más a lapok korábban terjedel- feloldással —, s így na­mesen foglalkoztak vele. gyobbrészt ezeket a nagy Feltűnően, de kultúráltán szerepeket kell játszaniok, modern, végtelen igényes a illetve közben át, meg át dramaturgiai felépítése és kell váltaniok a nagy drá­meglehetősen szellemes cse- mai hősök szelídebb, mai lekményének bonyolítása, változatára. Csak árnyalati Shakespeare nagy tragédiái- különbségek vannak a játék nak egyes részleteit meste- egyes pontjain, s a két mu­rién szőtte egybe a szerző vész szerepében az volt a a maga felépítette szálak- magávalragadó, hogy ezeket kai. Talán ebből adódik, s természetesen a színészi hivatásból is —, hogy a fél­tékeny művész Othellová finoman érzékeltették. Kiss Ferenc játéka egyszerű és egyszerűségével hatásosan kifejező. Gazdag orgánuma válik a magánéletben is, s pótolja a külső eszközöket a színésznő Desdemonává. s egyik legszebb élménye az Eszmeileg nem túl igényes előadásnak. Legmagasabbra a „Játék és valóság" — in- az Othello-jelenet próbájá­kább dramaturgiai, szerzői ban szárnyalt, meggyőzve a bravúr, ellenben mély és közönséget, hogy Shakespea­őszinte emberi indulatokat, re nagy szerepeiben is fel­érzelmeket szólaltat meg. találja magát művészetével. Mindenesetre vonzó és ér- Sennyei Vera hasonló mér­dekes, s a maga probléma- téktartással és művészi fe­tikájúval tanulságos is. A kétszerepes drámák fel­NAPJAINK gyelemmel alakította a szí­nésznőt, jóllehet, elragadta­tásokra kínálkozott volna al­kalom. KEDVES ÉLMÉNY volt a „Játék és valóság". Bepillan­s tást nyújtott a színház vi­nat és a zseblámpa körben jár. Tovább előre, a fárasztó, sáros hegyoldalon. Néhá­nyan — mint az öreg Lő­rincz István a jutagyári­préskezelő — átvirrasztot- §§ ták őrségen az elmúlt éj- = _ ^ _ ^ _ __ szakát is, de mennek ki- fj Javítják a közvilágítást Székesfehérvárott is -= ligába ' "s'^ét "elismert"mű­tartóan a többiekkel. Ha | " jelenti a Magyar Távirati Iroda. A korszerű- g vész nagy játékkészségéről neiiezebb lenne az út, ha p sités a város legforgalmasabb utcáján, a Március 15m js meggyőzött bennünket, meg több lenne az álmát- n utcában kezdik meg. Ezt az utcát augusztus 20-án = Valaki rendezte is ezt a lanság, a földcsúszás, még = mar neonfény világítja. = színművet de a szegedi pia­több a menetelés? Hát an- = Most akaratlanul is Szeged, illetve annak ugyan-E Írótok a rendezőt letagad­nál inkább! Mindezt le kell 3 csak legforgalmasabb útvonala, a Kárász utca jutm tók» Pedig erre sem volt győznie annak, aki le akar- p az ember eszébe. Az első kerületi tanács már az! scmmi ok ja győzni az ellenséget. s év elején foglalkozott olyan gondolattal, hogy neon-m A döntő támadásra, az jj fénycsővel világíttatja meg ezt az utcát. Szebb, nagy-s utolsó rohamra is sor kerül, p városiasabb lehetne mindjárt Szeged központja. A E Sűrűn ropognak a fegyve- = fénycsöves világítás mellett gazdaságos is. Néhány i rek, a három "diverzáns* = év alatt megtérülne a befektetés. — akik ugyancsak munkás- 1 Az elgondolás, a terv miatt csak elismerés il­őrök — kézrekerülnek. 3 let he ti az első kerületi tanácsot. A terv megvalósí-_ Csak a táborban, a jó mun- p tásának -üteme* azonban bizony kifogásolható. -Most E ka utáni elégedett szusszan- 3 tárgyalunk róla.. .*, -Most kötjük a szerződést . .*, = tás után derül ki, hogy nem ~ »T * J •• • - - -- — - = is olyan "jó* ez a munka, 3 vagyis nem jártak teljes si- ! kerrel. A "diverzánsok* 3 nem hárman, hanem négyen § voltak. Csakhogy a negye- 1 diK ügyesebb volt, vagy = egy-két munkásőr figyel- j| metlenkedett, n-iért nem vet- fj ték észre, hogy egy fán ku- ff pörgött. Ez pedig baj. De J első éjjeli gyakorlaton s "Nemsokára rendelik a csöveket« — felelik az illeté-E kesek, ha az érdeklődők firtatják, mikor gyúl ki a 1 fénycső a Kárász utcában. Tudjuk, mindig akad elég dolog az első kerületig tanácsnál. Ennek ellenére az a szerény javaslatunk: = menjenek el Székesfehérvárra egy kis tapasztalat- E cserére. Nézzék meg, hogyan jutottak ebben a Sze-s gednél kisebb városban ilyen hamar utcai neon-E világításhoz? (mn) A dolgozó ifjúság szakszervezeti világko nferenciája előtt Egy hét múlva, július 14­én nyílik meg Prágában a dolgozó ifjúság szaliszerve­zeti világkonferenciája. Ez lesz az első alkalom, amikor a nemzetközi munkásmozga­lom fiatal nemzedéke szak­_ szervezeteinek pártállására -fc ij való tekintet nélkül, közösen £okfajta -paprikás* dolgot ismer az ember, külö-1 SVS kSSJí^" noSe"' ha van a jó párolgó papri- § ^ népek (hiszen ez esek evaknrlat = káskrumpli, a paprikáskolbász, a Klauzál téri Cseme- ! on _ ­(hiszen ez csak gyakorlat géhen paprikásszaláinit ajánl az eladó esténként, hat g j* " ""ET volt), előfordul ilyesmi. A g forintért tízdekáját. Paprikalekvár is akad a Kon-1 ^írL^ T^t' tanulságok levonása után 3 zervgyár készítményei között. Sőt Budapesten már = manuesztacioja zárja ie. ismét nyugovóra térnek. Odébb az erdészházban is megnyugszanak még a messziről jött kirándu­lók is. . g paprikapálinkát is készítettek. Koccinthat vele, akinek i Ezen a találkozón a szom­Alekszej Malin: A divat áldozata - Jaj, tán nagy baj tőrtént veled Hattyucskám? Tünde toll ad torzos-borzos W csupa kormos bizony ám... | ízlik. No, de azért -paprikás szerelemről, még nem % ^^ fiaíaf 'mííkás^ vd£ I ETaT* Pedig ~ ^^ hÍ",k- aJ<áT nem ~ °lya" 1 részt. Magyarodéról az"! 1 Hát hol is állíthattak fel ilyen -paprikásítási* re- 1 ^lu^tlet 1 kordot, ha nem Amerikában, a -korlátlan lehetősé- i JÍ:ák k S erKe-^ 1 gek* hazájában? Miért ne pipálnák le ebben is a ma- 1 501 J 3 radi Európát, vagy azt a várost a Tisza partján, ame- = = lyet elsősorban erről a piros fűszernövényéről ismer- M ! uek távoli országok? Nem kell hozzá túl sok: egy kis akarat, egy kis |§ H fantázia és jó adag — bocsánat a kifejezésért! — ! g bárgyúság. Molnár Mária, az Amerikába származott irodai- =§ ^ már szerkesztgetett egy könyvet ezzel a címmel: -Pap- g g rikás szerelem*. A New York Times mellékletében g 3 hirdeti a Harper kiadóvállalat imígyen: -Igaz törté- g g pet egy elbűvölő világból.. .* És ez az elbűvölő vi- = g lág -egy Budapest környéki nagybirtok hajdani éle- g g tének boldog és szabad napjait* jelenti — ha jól ol- = §§ vassuk Molnár Mária könyvéről írt ottani recenzió g g sorait. A könyv címét látva, először azt gondoltuk, hogy g = ez a piros paprikás micsoda valami éretlen zöldség. | ; m Szerelmi história a Magyarországról Nyugaton régeb- g g ben alkotott hamis képzetek szentimentális — román- 3 ! tikus szószával nyakonöntve. Még csodálkoztunk is, m ! hogy Amerikában ilyen -l art pour l'art* magyar tár- jg gyú -művekre* adnak papírt, nyomdát? Nem, az is- g Megkezdődő tt az országos borverseny Pénteken lesz a döntő Budapesten megkezdődött az országos borverseny. A Mezőgazdasági Múzeum hű­vös termeiben reggel óta harminc szakember vizs­gálja, ízleli a legjobb ma­gyar borokat. A verseny kez­detén a szakemberektől a következő tájékoztatást kap­tuk: — Országos borversenyt először 1955-ben tartottunk, azóta minden esztendőben megrendezzük. Az immár hagyományossá vált versenyre 1956-ban 152 mintát, tavaly 210-ct, most pedig mintegy 800 bort küldtek fel a terme­lők. Az országos verseny bíráló bizottságai elé csak a me­gyei elődöntőkön már kivá­logatott legjobb borok ke­rülhettek. Az idei borver­seny sajátossága, hogy a tavalyi jó termés eredmé­nyeként igen sok a kiváló minőségű bor. A bíráló bi­zottságok szín, tisztaság, il­lat, íz és zamat alapján pon­tozzák a borokat. Az egyes borvidékek min­tái külön-külön bizottságok elé kerülnek. Más-más sza le­értők vizsgálják Tokaj, Ba­dacsony, az egyéb hegyvi­dékek és az Alföld borait, külön a fehéreket és külön a vöröseket. Meglátogattuk a pincét is, ahol 12—14 fok­ra hűtik a bort, mielőtt a zsűri elé kerülne. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy kö­rülbelül 1500 palackba zárva ott sorakozott a világ borter­mésének színe-java. Csak Tokaj 98 mintát kül­dött, s ebből 27 féle aszút. Van közte két- és van hat­puttonyos is. Az egyik sztár előreláthatóan az 1949-es év­járatú ötputtonyos asz£ lesz. De nemcsak Tokaj, minden borvidék elküldte termésé­nek színe-javát. Van itt 1957-es egri bikavér, Bada­csonyból sokféle olaszriz­ling, szürkebarát és kék­nyelű, van 1953-as zöldszil­váni, Somló furmintot és olaszrizlinget, Mór vöröset, Sopron kékfrankost küldött a vizsgálatra. A verseny több napon át tart, a legtöbb ponttal ju­talmazott borok pénteken országos döntőbizottság elé kerülnek. A tavalyi termés legkiválóbb borai a zsűri döntése alapján a szeptem­beri nemzetközi borverseny­re kerülnek. Fájdalomtól megtört szív-1 vei tudatom, hogy szere-1 tett édesanyám özv. CZ1TTLER LASZLONE Gera Júlia 82 éves koráóan f­7-én meghalt. Temetése j szerdán du. 4 órakor a j rókusi temetőben lesz. Gyászoló leánya t Most adja el selejt szabad marháját az Állatforga'mi Vállalatnak, szerződött sertést és mar­hát, ha az alsó átadási súlyhatárt elérte és meg­van az előírt tartási idő, folyó hó 20-ig előteljesí­tésként is átveszünk, mert később esetleg a torlódás miatt nem tudjuk átvenni. - Nem ismered az «j módit, g g™'^ábblTore. meg^őzhe't'^ mindenirit, hogy • = . ., - ,, ...u; „1:1.1 „!_ 3 a legújabb divatot? Ha nem tudnád —• V immáron in külföldi Varjú vagyok! §§ odaát még az ilyen sujtásos pruszlikba, viganóba, pl- m 3 ros csizmába öltöztetett Courts Mahlereket Is felhasz-! = nálják politikai propagandára a magyar nép ellen. ^ De kár, hogy Maria Molnár nem gyűjtött egy kis p s hiteles élményanyagot a "nagybirtok hajdani bol- y E dog és szabad napjairól* akár Budapest környékén, s 1 akár itt Szeged közelében, ahol Pallavlcinlnek voltak g 1 tízezer holdjai. Természetesen az érdekeltektől: a volt g ! urasági zsellérektől, béresektől. Akkor ez a paprikás- g 1 könyv mindjárt csípős is lett volna. Talán annyira, p i hogy könnybelábad tőle az ilyen könyveket íratAlí 5 F. hó 10-én TISZA ÉTTEREMBEN (Hági), Kelemen utca 3. ofLwett­h mag,tfaraátameitet rendezünk. Fellépnek: Berki Irén és Szűcs Sándor íratók S énekművészek. Kezdet: este 9 órakor. Belépődíj: 3 Ft. (Féthő Erzsi fordítása p szeme. a Szovjet Híradóból)

Next

/
Oldalképek
Tartalom