Délmagyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-09 / 160. szám

Szerda. 1958. július 9. Sürgős intézkedésre vár a dorozsmai Pamutszövő befejezetlen épülete Ha Szeged félől, a tanács­háza oldalán végighaladunk a dorozsmai főutcán, fél­úton, a falu panorámájából élesen kiütköző, vöröstégla­faltömeg bukkan elő. Néz­hetné az ember valami épü­lő óriási lakóháznak is, vagy valami kiégett, elhagyott gyárnak, pedig valóságban egyik sem. A nagy, 56 mé­ter hosszú, 20 méter széles, vasbeton- és téglakolosszus­nak immár története van Dorozsmán. A háború idején a hadi­szállításokból hallatlan mér­tékben meggazdagodott, hír­hedt Nagymihály Gáspár, kapitalista textilnagykeres­kedő és gyáros akart itt ma­gának minél nagyobb tex­tilüzemet építeni. Amint azonban errefelé mondják: "beleszakadt a madzag* ebbe a nagy kiskundorozsmai ka­pitalista vállalkozásba. Egymillió forint hasznositatlanul A különféle, gyakran hi­bás ipartelepítési politika és egyéb körülmények miatt a félbehagyott gyár falai — melynek két emelete, a föld­szint és az alagsor, hozzáve­tőleges számítás alapján mintegy ötzer négyzetméter munkateret foglalt volna magába —, ma is csupaszon meredeznek az ég felé. A beépített anyag, a felhasz­nált munka értéke Tari Im­re főmérnök véleménye sze­rint felette van az egymillió forintnak. Ez az egymillió forint immár több mint 13 év óta hasznositatlanul kal­lódik. Rontja az idő az épü­let állagát. Éppen itt volna már az ideje, hogy kezdjünk vele valamit. Lebontani nem érdemes, mert a hatalmas betontömbökbe, cementbe ágyazott téglák közül keve­set lehetne épségben ki­szedni. Tervet a folyama­tos felépítésre A legcélravezetőbb, sok szakember véleménye sze­rint az lenne, ha a Köny­nyűipari Minisztérium ter­vet dolgozna ki a gyár fo­lyamatos felépítésére, s a közeli években legalább a magasföldszintet és az első emeletet tető alá hoznák. Fzt égetően szükségessé te­szi az is. hogy a jelenleg is igen nagy gépállománnyal dolgozó Dorozsmai Pamut­szövőgyár épületeinek álla­pota rossz, sőt csaknem tart­hatatlan. Az üzem termelési kapacitása az elmúlt évek­ben kétszeresére nőtt. A ré­gi, tőkés által építtetett ide­iglenes raktárakba is szövő­gépeket kellett helyszűke miatt beállítani. Előfordul, hogy ha esik az eső, a szö­vőnő nyakába csorog a ví/. leázik a munka alatt álló 6zövet is. Idő előtt elhaszná­lódnak így a gépek. A mun­katermek — mivel jó ré­szük korábban nem is erre a célra készült —, télen na­gyon hidegek, nyáron pedig fojtó meleg van bennük. Mindezek, és a nagy zsú­foltság ellenére, az itt dol­gozó edzett, derék munkás­kollektíva állandóan helyt­áll a termelésben. Első ne­gyedévi termelési tervüket 102,1 százalékra teljesítették és ebből a tervezett 95 szá­zalék helyett 96.12 százalék volt a kiváló minőségű pa­mutáru. A májusi terv tel­jesítésénél már 97,62 száza­lékra rúgott a összterme­lésből az elsőosztályú áru mennyisége. Kifizetődnék A textiles szakmában el­ismert tény. hogy minőség tekintetében a kiskundorozs­mai te* ilmunikásnők szinte verhetetlenek. Már csak ezért is érdemes lenne köl­teni a félbehagyott gyár építésére. Ha csupán a ma­gasföldszint és az első eme­let épülne fel egyelőre, s ide csoportosítanák át a szö­vőgépeket, a minőségi köve­telmények máris tovább emelhetők lennének. Sőt, pamutáru helyett más, pre­cízebb munkát igénylő, a vi­JZ.asni.nnnm> ta keresett textil­féleség gyártására térhetné­nek rá. Felvetődött illetékes kö­rökben az a gondolat is, hogy az üzemben lévő Do­rozsmai Pamutszövőt meg­szüntetik, ha már teljesen tarthatatlanná válik helyze­te. Ebben az esetben a do­rozsmai textileseket a sze­gedi gyárakban helyezik el. Ma már világos mindenki előtt, hogy helytelen lenne ezt tenni egy régi, nagy szakmai tekintéllyel, hagyo­mányokkal rendelkező üzem­mel, amelynek helyben van fejlett, nagy tudással, ta­pasztalatokkal rendelkező munkáskollekitívája. Értesülésünk szerint már a Könnyűipari Minisztérium is ezen az állásponton van. Még mindig nem tisztázott azonban, mi lesz a sorsa an­nak az egymilliós értéknek, amely 13 esztendeje haszon nélkül kopik, romlik Do­rozsmán. Pedig kétmillió fo­rintból tető alá hozható len­ne annyira, hogy a jelenlegi kapacitással elkezdődhetnék benne a termelés. Ezt a két­millió forintot rövid idő alatt vissza is kapná álla­munk. A dorozsmai textil­munkásnak ügyes keze, szor­galma erre a biztosíték! <cs. j.) Beköszöntött az igazi nyár Megszűnik az árvízveszély — A hét végéig sok napsütés, 30 fokot megközelítő felmelegedés várható A sok bosszúságot hozott felhők, s néhány futó zápor négy hét után most beko- az ország különböző vidé­szöntött az igazi nyár. A hő- kein. Az éjszakák általában mérsékleti csúcs még csak derültek lesznek, erős hőki­25 fok körül alakult ki, de sugárzással. A nappali fény­a Meteorológiai Intézet többlet — különösen az esők központi előrejelző osztálya utAn gyors fejlődésnek in­szerint - minden dult kapásoknál - sokat pó­megvan arra, hogy a közeli napokban még gyarapszik a tol a mulasztottakból. napfényes órák száma, s a nappali hőmérséklet a hét . , vége felé megközelíti a 30 Ipari aramot kap fokot is. Mintegy búcsúzó- Snannri tvlvn ban, hétfőn és kedden, az « öagVari telep ország különböző vidékein í£/ munkásnegyede még voltak záporok, zivata- ' rok. Az Alpok fölött kiala- Már jeleztük lapunkban, kult anticiklon mar el tor la- fcogy a ságváritelepen épülő szólta az csofromtok útját. üj munkasnegyed villamosí­Legfőbb haszna most az al- tása érdekében tárgyalások talájian jo idot erosito anti- folynak. A tárgyalások ciklönnak. hogy a Duna víz- eredményeként a városi ta­gyűjtő területem nyugod- nács tervosztálya megren­tabbá vált az ido, az esoze- delte a Délmagyarországi sek megszűntek, s me®n- Áramszolgáltató Vállalat szé­dült a felmeitogedes._ így gedi üzletigazgatóságától en­most mar egészen valószínű, nek a telepnek a villamo­hogy nem ismétlődik meg sftását a négy év előtti nagy júliu- " A ságváritelep régi és les­sí áradás. endő lakói írásban kérték a Ami a következő napokat Délmagyarországi Áramszol­illetJ. szerdán és valószínű- gáltató Vállalattól, hogy szá­leg csütörtököm is lesznek mukra ipari (főző) áramot délutánonként megsűrűsödő biztosítsanak. Az antiszemitizmus a nacionalizmus válfaja A nacionalista mákony egyik vesze­delmes válfaja az antiszemitizmus, a zsidók elleni általános uszítás, gyűlölködés terjesztése. A Horthy-fasizmus soviniszta agitációjának a szovjetellenességgel együtt az antiszemitizmus volt egyik legfőbb esz­köze. Az antiszemitizmus célja az is volt a Hor­thy-korszakban, hogy a figyelmet elterelje az égető problémákról; hogy a nyomorgó városi és falusi embereknek a tőkésekkel szembeni gyűlöletét általában a zsidók el­len fordítsa. Sok irányban hirdették azt az antiszemita jelszót, hogy a zsidók nem dolgoznak, kerülik a hasznos munkát. En­nek elhintésére felhasználták azt a körül­ményt, hogy országunk történelmi fejlődé­sének sajátosságai következtében a keres­kedők — miután ez nem volt úri foglal­kozás — többségükben a zsidók és a né­metek közül kerültek ki. A Horthy-korszakban sokat szajkóztak arról, hogy a zsidók mindenhonnan kiszo­rítják a »faj magyarokat*, valamennyi baj­nak ők az okai; hogy a kulturáltság is zsidó privilégium lett. Szekfű Gyula: Há­rom nemzedék című könyve, Szabó Dezső 1919 és 1923 közötti regényei is segítettek megteremteni ennek az agitációnak a sajtó szintjén felül emelkedő, tudományos máz­zal bevont, illetve irodalmi köntösbe öltöz­tetett alapjait. Műveik évtizedekkel később is fertőzték a fiatalokat és ae idősebbeket. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az antiszemita uszításból nemcsak a Horthy­korszak hivatalos körei és az őket kiszol­gáló történetírók vették ki részüket, hanem a "népies* írók egy része is, bár közüli1'­többen érdemeket szereztek a fasizmus el­leni küzdelemben. A más kérdésekben annyira emberséges Németh László és más "népiesek* elvakultan nacionalisták, zsidó­ellenesek voltak. C a nacionalista, antiszemita szenvedé­lyek felszítása erősen hatott, külö­nösen a városi és falusi kispolgárságra, amely főbázist jelentett. A nacionalizmus válfajai, Igizöttük az antiszemitizmus is hatott azonban a dolgozó emberek némely csoportjaira. A különösen az 1940-es évek • után mindent elborító vad antiszemitizmus ; el akarta homályosítani a tömegek előtt, • hogy nem a zsidók, hanem a tőkések és • a földbirtokosok a munkások, dolgozó pa­: rasztok ellenségei az egész világon. Horthy­; rendszer elkendőzte, hogy a zsidók több­• sége dolgozó kisember. Persze igaz, hogy : a zsidók között is — mint minden nemzet S körében — vannak kapitalisták, kizsákmá­• nyolók. Ezek nem azért ellenségei a mun­íkásnak és a dolgozó parasztnak, mert zsi­: dók, hanem mert kapitalisták. J Az idősebb nemzedék tapasztalhatta azt is, hogy a zsidó és a magyar tőkés a leg­vadabb antiszemita uszítás idején is puszi­pajtás volt és szövetkeztek a nép, a haladó mozgalmak eltiprására. A zsidó törvények idején is a gazdag, tőkés zsidók úgyneve­zett kivételezettek voltak. Weisz Manfréd báró, a hatalmas csepeli gyár tulajdonosa és más zsidó nagytőkések luxusvillában laktak akkor is, amikor a kevés pénzű zsi­dókat embertelen módon meghurcolt a fa­sizmus. A többi között ez is igen élesen rávilágít arra, hogy £ nacionalizmus, anti­szemitizmus b"rzsoá osztályérdeket szol­gál, bármennyire is hangzatos jelszavak mögé igyekszik ezt bújtatni. A nacionalizmust s elemei közül az an­tiszemitizmust összekapcsolták — és ma is ezt teszik a Horthy-korszak ittmaradt egykori urai, "fajmagyarjai* — a szocia­lizmus, a Szovjetunió elleni soviniszta uszítással. Ezerkilencszázötvenhat októbe­rében és novemberében, az ellenforrada­lom idején hazánkban őrjöngve lángolt fel a nacionalizmus valamennyi válfaja, benne az antiszemitizmus is. Az ellenfor­radalom felett úrrá lettünk és a viharból megerősödve került ki népi államunk. Az ellenforradalom nacionalista eszméi azon­ban — amelyeknek nagy és szégyenletes a múltjuk — nem tűntek el nyomtala­nul. A nacionalizmus és válfajai, — amellyel megpróbálták átitatni a Horthy­fasizmus huszonöt évében az egész ma­gyar életet — még pislákolnak a töme­gek némely csoportjaiban, és ezt a szo­cializmus ellenségei szítani igyekeznek. jVapjainkban még kísértenek a Hor­thy-korszak nacionalista, s antisze­mita szólamai. Erről »va]lanak« azok a hangok, amelyeket néhol most is hallha­tunk. Elhangzanak olyan megállapítások, amelyek minden zsidót — tőkést és dol­gozó kisembert — egyéni elbírálás nél­kül munkakerülőnek bélyegeznek. Vagy azt is suttogják: roinden zsidót ki kell telepíteni Izraelbe stb A nacionalizmus — függetlenül attól, hogy tudatában vannak-e, vagy sem a na­cionalista nézetek teriesztői — a burzsoá­zia hatalmi restaurációjának előkészítője. A nacionalizmus válfajai szítása — közte az antiszemitizmus is — mindig a bur­zsoázia érdeke, s általa gyengíteni próbálja a nép hatalmát és megkísérli széttagolni a dolgozókat. Újból és újból hangoztatni kell, hogy csak a proletár nemzetköziség­gel haladhat a dolgozó nép előre, s inter­nacionalizmussal küzdhetjük le a naciona­lizmus különféle megnyilvánulásait. Ne szűnjünk meg harcolni egy pillanat­ra sem a nacionalizmus különféle válfajai ellen, mert ez a szocializmus építő nép elemi érdeke. J<5Y győz a Gyors, pontos és gazdaságos az új eieklrodiesel-mozdony Megjött a budapesti gyors, korom a fülkébe, nem csa- mintegy tíz kísérleti pét­Néhány másodperc, s az pódik a szikra az ember sze- dány került a MÁV egyes utasáradat megindul a kijá- mébe, ha kinéz az ablakon, vonalain, így a budapest— rat felé. Egy pillantás az „ órára: 10,45 — s az érkező LGYEB ELŐNY OK elégedetten állapítja meg, szegedin is forgalomba. Sok előnye mellé még annyit, hogy például 23 százalékkal ho®? hajszáljxmtosan totoS ^seb^e^S —Budapest közötti út, mint be a vonat utasoknak kedvező újdon saezV°így 'megy immár há- eed-BékésLab^éf5^^" gözmozdonnyXTpp^n ezért rom hete. Ebben pedig döntő ff^f máris több külföldi ország resze van a Bo-Bo elektro- he] k a harmadlk osztályú­diesel mozdonynak. Ez a nak ismert kocsikon is. nyersolajjal táplálkozó, hat­A forgalmi irodán pedig érdeklődik utána, többek kö­zött Egyiptom, Brazília és Argentína is. (k. b.) Készül a szegedi szélesvásznú mozi Július 3. óta szünetel a munkálatok mintegy félmii­szegedi Szabadság Mozi. lió forintba kerülnek. Ekkor kezdte meg a felvo- Korai lenne természetesen nulást a Csongrád megyei még arról beszélni, hogy mi Építőipari Vállalat. hogy lesz az első műsora ujj.í­hozzálásson a szélesvásznú alakult mozinknak. Tóth Jó­vetítéshez szükséges belső zsef, a filmszínház vezetője átalakítási munkálatokhoz, azt közölte lapunkkal, hogy Az építkezés tegnap, kedden az ünnepélyes megnyitót egy indult meg és Szeged min- nagy, kiemelkedő filrnalko­den mozikedvelője szeretné, tással szeretnék még ünne­ha a vállalat minél gy >r- pélyesebbé tenni, s ezért a sabb munkát végezne. A Solohov világhírű regényé­tervek szerint azonban így bői készült új szovjet filmet, is csak november közepére számíthatunk az első szege­a "Csendes Don*-t igyeke2­di szélesvásznú mozi meg- nek 61X6 az alkalomra meg­nyitására. Az átalakítási szerezni. szazloeros mozdony nemre- mé újabb dicséretes elő­giben indult hódító utjara ök derülnek ki a nyers_ A gyorsvonatok elen most 0lajmozdonyról. meg duborgo, óriási 424-es . , , , gőzösöket nemsokára kiszo- ~ A nagyobb pontossag­rítja. Miért győz, a jelek ami a forgalrm iranyi­szerint, az utasforgalomban tast könnyíti, talan még je­a Bo-Bo? lentosebb, hogy felszabadult , ^gy mozdony és egy egész ^ Kéri^nos^e^tőnlk azTn- so^ kocsi^^ — ^fejti ká véié- A cséplőgépek munkára készek — Asotthalmán már csépelnek A szegedi járás földjein: gonyát, csalamádét és rövid A sándorfalvi gépállomás Befejezéshez közeledik az aratás a szegedi járásban dúlásig. Viszi ugyanis a sze- , Azelőtt a evorsvn- " —* J--"" —•*—^manjauc! Cí iuviu .1 sanuonaivi gépállomás relvényt tovább, Békéscsa- szerel vén ve és rnozdo e sz°vetkezeti és az egyéni tenyészidejű kukoricát vet- dolgozói tegnap fejezték bára. E rövid idő alatt is a \ gazdaságokban befejezéshez nek. s így jól kihasználják be az aratást a szegedi siker több titkáról számol be. |^nen jf 6r|ko° „ásik in közeledik ma'r az aratás Az a föIdet- A sándorfalvi Ró- Felszabadulás Termelöszö­ményét az egyik szolgálat­A pontosság titka dult Békéscsabára és visz­— A késést úgyszólván reggel 7,32-kor Budapestről, nem ismerjük — büszkéiké- megjárja a Szeged—Békés­dik mozdonyával. — Köny- csaba vonalat, s onnan visz- t ü]) „ százalékán nyű és tiszta a kezelése. szaindulva este 22.50-kor terulet 20 szazalekan Nem kell tonnaszámra la- újra a Nyugati-pályaudva­pátolni a szenet, tüzet tisz- ron van- Ez a mozdony ke­títani, vizet felvenni útköz- P^s erre a hosszú tavra is ben és ha gyengébb a szén, egyhuzamban. bosszankodni a késés miatt. .tia­Pontosságának még egy a Nagy megtakaritas velkezetbes. tarló- Gt és fél nap alatt 230 hold gabonát arattak le a trakto­rosok. Különösen még aratni való. őszi árpát már levágták, s zsa Ferenc Termelöszövet­sza. Most elindul a vonat lfearídtak a r°zs mintegy 95 kezet is közvetlenül az ara­szazatokat. A búzaföldeken tas utan vegezte el a — is elvégeztek már a munka hántást. zömét és körülbelül az össz- A járási tanács mezögaz- rosok- Különösen derék van dasági osztályától nyert ér- ™u"kat végzett Kiss János tesülések alapján közöljük, es Keresztes István traktor­< - hnui, vezető es a velük dolgozó A nagy nyan munka- hogy két aratógépkezelő: Meten­kat a inasban 31 arató- a szeged, jarasban - ha ka Mihál8 % Gera Jó f gép es 10 kombájn seg.- nem lesz esős az ido - A kévék -összehordása ^ tette" nehanv "a? m(uI,va- meg folyamatosan végzik a tar­-„„ - A gépek általában jobb ezen a heten teljes ege- ióhántást is mégpedig egy titka, hogy nagy a kezdöse- Ennyi dicséret után bárki munkát végeztek az idén, szebcn befejeződik az ara- ritka speciális munkagéppel besség, 25 kilométer, a sze- azt hihetné, hogy a gőzösök mint tavaly. Egy-két helyen tas. dixtillerrel. Négy-öt napon relvény azonnal felgyorsul pályafutása lejárt Ez azon- azonban, — a röszkei Lenin A cseplogepek is munkara be!ül a cséplést is megkez. Ez pedig sok percet jelent a ban korántsincs így. Azok Tsz-ben és a gyálaréti Kom- keszen allnak mar. Sok he- dik a szövetkezetben sokkal nagyobb teljesítőké- szomol Tsz-ben — a Do- lyen a dolgozo parasztok — - - - rozsmai Gépállomás kellően mind a szövetkezetiek, mind Asotthalman tegnap, kcd­be nem állított gépei igaz az egyéni gazdák — den, már meg is kezdődött megkezdték a hordási a cséPl6s. munkát is. hosszú távokon „ Mi m A személyzet tehát elége- pességét a= személyforgalom dett, de az a közönség is. ban nem használják ki, — A legjobban tetszik az ezért majd a tehervontatás- sok bosszúságot okoztak, egészben — mondja az egyik ban hajtanak több hasznot. Különösen a termelőszövet Ezután hamarosan — első­aktatáskás, otthonosan moz- A Bo-Bo elektrodiesel-moz- kezetekben közvetlenül az Természetesen készen áll a sorban a iárás hrmrl os gó utas —, hogy nemcsak dony a szocialista magyar aratás után csépfő-é^ok rnjonírozása, s . .. pontosabb ezzel a mozdo- ipar úiabb. elismerésre mo­nyával a gyors, han»m tisz- tó gyártmánya. A gvőri Wil­tább is. Nem száll a füst, a helm Pieck-gyárból már Másodnövényként tarlóbur- fognak. végzik a tarlóhántást és a hordás előrehaladásával loldjein " zömmel hozza­a másodvetést. egyidőben már munkához is fognak a cséplési mt*ikák­ho"

Next

/
Oldalképek
Tartalom