Délmagyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-06 / 158. szám

Vasárnap. 1988. flfflns flL A forintok megmeníéséérí... Félmilliós megtakarítási terv> a magasépítőknél Segíli a takarékosságot a Csongrádmegyei Építőipari Vállalat pártszervezete A Csongrád megyei Építő­ipari Vállalat szegedi köz­pontjában Ábrahám József elvtárs, a pártszervezet ve­zetőségének tagja géppel írt papírlapot mutat. Gondos munkával összegezték ezen a vállalatvezetés és a párt­szervezet együttes kezdemé­nyezésére a kommunista és pártonkívüli műszakiak, munkások azokat a teendő­ket, amelyeket a takarékos­ságért idén végrehajtanak. A párttaggyűlés is megtárgyalta A takarékossági terv az évek gyakorlata alapján je­löli meg a lehetőségeket, amelyeket kihasználva na­gyon számottevő forintokat takaríthatnak meg. A tizen­hét pontból álló takarékos­sági intézkedési terv szerint ebben az évben a vállalat messzire nyúló és különbö­ző munkahelyein 567 ezer forintot kívánnak megtaka­rítani. Egyik jelentős in* tézkedés a födémszerkeze­tek újszerű beépítése, amely — a régi eljárással egyenlő tartósságú és minőségű —a vállalat összmunkájában az év végére 180 ezer forint megtakarítását hozza. , A forintok megmentésé­nek jelentős tervét nagyon helyesen, a kommunisták taggyűlése is behatóan meg­tárgyalta. A taggyűlés rá­mutatott arra is, hogy min­den kommunistának első­rendű kötelessége példásan tevékenykedni a takarékos- ctebbTt^ni sagért, s ezzel együtt en­nek jelentőségéről beszél­getni a pártonkívüli mun­kásokkal. A párttaggyűlés azon napirendi pontjánál, amely a takarékosságról szólt, részt vettek a válla­lat pártonkívüli műszaki ve­zetői, valamint a kétkezi munkások képviselői is. . Ellenőrzés A takarékosság végleges formába öntött intézkedési tervét ismertették a mun­kásokkal, akik helyesléssel fogadták azt. Ezeken a gyűléseken is megmondot­ták, hogy a takarékosság­ban közvetlenül is érdekelt minden dolgozó, hiszen a megmentett forintok igen kedvezően éreztetik hatásu­kat az év végi nyereségré­szesedésben. A kommunis­ták munkahelyükön egyéni beszélgetések alkalmával is, szóvá teszik ezt. A pártszervezet — és ez így helyes — a maga esz­közeivel most is segíti a ta­karékosságot. Általában nincs hiba a kommunisták példamutatásában. A válla- azonban latnál helyesen hozták létre azt a kommunistákból és pártonkívüliekből álló ki­lenctagú bizottságot, amely­nek az a feladata, hogy el­lenőrizze a takarékossági terv pontról pontra való fo­lyamatos végrehajtását En­nek a bizottságnak a veze­tője Sümegi Ferenc elvtárs, az anyaggazdálkodási osz­tály vezetője, aki — a bi­zottság műszaki értelmiségi és munkás tagjaival együtt — közvetlenül figyelemmel kíséri a papírra is rögzített lehetőségek kihasználását Természetesen a lehetősé­gek kiaknázására töreked­nek a különböző munkahe­lyeken is, és ezekre nagy gonddal ügyel a vállalatve­zetés. A takarékosságnak már vannak igen bíztató ered­ményei a szegedi munkahe­lyeken is. A konzervgyári és a szemklinikai építkezésnél sikerült a tervezettnél ol­a kivitelezést. A korábbinál sokkal gondo­sabb az anyagok kezelése és felhasználása a Mérey és az Attila utcai lakóházépítke­zésnéL A kommunisták itt is jól végzik munkájukat és így van erkölcsi alapjuk be­szélni a munkafegyelemről, a takarékosságról. Javítsuk a pártcsoportok munkáját nem dicsekedhetnek a vál­lalatnál. A pártszervezet fi­gyelme — és a vállalatveze­tésé is — kiterjed erre. A pártszervezet azon van, hogy ahol arra lehetőség adódik, újításokra serkentse a dol­gozókat. Természetesen a szakszervezetnek is vannak e téren elsők közötti teen­dői, s néhány intézkedést tettek már. A vállalat különböző mun­kahelyein hét pártcsoport működik. Tevékenységükkel nem lehetünk elé­gedettek, mert az nagyob­bára formális. A hatéko­nyabb politikai munkáért, a takarékossági terv minél jobb végrehajtásáért helyes lenne, ha a pártcsoportok esetenként megbeszélnék te­rületük legfontosabb prob­lémáit. Szükséges az Is, hogy a pártcsoportok szám­ba vegyék, mit tettek kör­zetükben, s mit kell elvé­gezniök a forintok megmen­téséért. A kommunisták és a pár­tonkívüliek a takarékossági terv végrehajtásával egy­aránt szolgálják a társada­lom és közvetlenül az egyén hasznát (m. s.) Minden tudományág vállvetve küzdjön az emberiség haladásáért! Alekszandr Nyeszmejanov akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia elnökének nyilatkozata A tudomány óriási és sok- elmúlt évszázadok második oldalú világ. A tudomány felében nagy fejlődésnek A takarékosságban jelen­tős szerepe van az újítások­nak. Mostanában ilyesmivel Kádár János elvtárs fogadta a vietnami nagykövetet Szambatan Kádár János elvtárs, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának első titká­ra, államminiszter, bemutat­kozó látogatáson fogadta Nguyen Thanh Ha rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövetet, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ma­gyarországi nagykövetét. tengerében is vannak isme­retlen mélységek. De ha már a tenger és a tudo­mány hasonlatánál tartunk, akkor megállapíthatjuk, hogy mjndkét területen a legegyszerűbb utakat már alaposan felderítették. A tudományban azonban — a tengerrel ellentétben — a legújabb utak adják a leg­többet. A tudomány állandóan növekvő fa, amely határ­talan mennyiségű gyü­mölcsöt hoz. ^•MHiMWiMMM^MHrA-U. De, amint a fa, legfőképpen a tudományosan megállapí­tott növesztő csúcsból tere­bélyesedik, éppúgy a tudo­mány fejlődésének is meg­vannak a maga növesztő csúcsai, ahol az előrehala­dás különösen gyors ütemű. Mi, tudósok, éppen a nö­vesztő csúcsokra összponto­sítjuk erőfeszítéseinket és eszközeinket. Az utóbbi időben a tudo­mány gyors és eredményes fejlődése sokszor elsöpörte a különböző tudományágak közötti határokat, a mód­szerei egybeolvadtak, kiegé­szítették egymást. Ez mind­két tudományág számára -friss vér* beáramlását je­lentette. A történelem so­rán sok esetben megfigyel­hettük a fenti határok el­mosódását, de ez a folya­mat ilyen erővel, mint nap­jainkban, még sohasem mu­tatkozott Korunkban valamennyi tudományág vállvetve küzd az emberiség hala­dásáért és egységes fron­tot alkot. Vegyük például a szerves vegyészetet, amely már az indult. Akkoriban sok is­mert szaktekintély kijelen­tette, hogy a szerves vegyé­szet semmiféle kapcsolat­ban sem áll a fizikával, s a fizikusok számára a ké­miai módszerek semmi hasznot sem hajtanak. E nyilatkozatok korlátoltságát korunk nagyszerűen bizo­nyítja. Hiszen ma már a szerves vegyészetben egyet­len lépést sem tehetünk a fizika elméletének és mód­szereinek ismerete nélkül. Szemünk előtt játszódik ' le a fizika és a kémia közötti "Vérátömlesztés*, s mindkét tudomány behatolása a bio­lógiába. A tudományágak szoros kapcsolatát figyelembe véve ma már fizikai kémiá­ról, fizikai szerves vegyé­szetről, kémiai fizikáról és biokémiáról beszélhetünk. A tudományágak együtt­működését siker koronáz­za. A penicillin szerkezeti kép­letét például a vegyészek állapították meg, de leglé­nyegesebb alkotó részeinek pontos megállapítása már a fizikusok nevéhez fűződik. Ugyanezt mondhatjuk el a B,,-es vitaminról, amelynek összetételét a vegyészek és a fizikusok közösen alakítot­ták ki. Előbb már szóltam arról, hogy a fizika és a kémia rendkívüli módon gazdagítja a biológiát. El kell ismer­nünk, hogy sohasem tártuk volna fel az élet ma mar jól ismert, de egykor még titokzatos jelenségeit, ha tisztán csak biológiai mód­szerekkel közeledtünk volna hozzájuk. Egyszerű, de ta­láló példa a fizika behato­lása a biológia területére, hogy mikroszkóp nélkül a : Akinek Eisenhower a barátja... NEM MINDENNAPI botrány foglalkoztatja im­már negyedik hete az Egyesült Államok közvélemé­nyét s ez a botrány egyre nagyobb hullámokat ver. Tömören és röviden arról van szó, hogy Sherman Adams, az Egyesült Államok New Hampshire álla­mának volt kormányzója, Eisenhower elnök fö tanács­adója, ajándékokat és szívességeket fogadott el Gold-: fine bostoni dúsgazdag nagyiparostól és ezért cserébe megkísérelte elsimítani Goldfinenek két kormány-' '• intézménnyel szemben támadt vitáját. Az eset anhál is inkább különös, mert Eisen­hower nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem annak hangoztatására, hogy az ő kormányzata egyike a leg­tisztább kezűeknek az Amerikai Egyesült Államok politikai történetében. Ráadásul az amerikai közvéle­mény még élénken emlékszik az elnök 1955 júliusá­ban tett kijelentésére, mely szerint a kormánytiszt­viselők cselekedeteinek -a törvényesség és az etika szempontjából egyaránt feddhetetlennek kell lenniök*. MI IS TÖRTÉNT valójában? -Mindössze* az, hogy Goldfine — bebizonyithatóam — egy alkalom­mal kifizette Sherman Adams néhánynapos bostoni tartózkodásának kétezer dolláros hotelszámláját, to­vábbá egy 700 dollár értékű felöltőt és egy 2400 dol­lárt érő szőnyeget adományozott az elnök tanácsadó­iának, jóbarátjának, aki viszonzásul már nem mu­laszthatta el, hogy háromszor is eljárjon a bostoni;; nagyiparos ügyeiben — mint az elnök tanácsadója.;; Adams tetteinek következményei rendkívül kíno­san érintették az amerikai kormányköröket és magát, Eisenhowert is. Kiderült ugyanis, hogy Eisenhower is kapott egy nagyon finom öltönyszövetet a kérdéses bostoni nagyiparostól. Túl ezen, Adams legjobb ba­rátja Eisenhowernek s ha az elnök felkéri, hogy a történtek után mondjon le, akkór maga is beismeri az Adams ellen emelt vádak jogosságát. Ha viszont',', ragaszkodik a főtanácsadó hivatalban maradásához, akkor ez a Köztársasági Pártnak - Éisenhower is e párthoz tartozik - sok szavazatába fog kerülni az idei, novemberben esedékes kongresszusi választá­sokon. Eisenhower végülis döntött. ÁLTALÁNOS ELKÉPEDÉSRE megvédte Adamsot s megtartotta őt tanácsadói tisztségében, mondván, hogy »megbízik Sherman Adams becsületességében és feddhetetlenségében*. Az amerikai közvélemény­nek — s tegyük hozzá: az egész világnak — más a véleménye. Azokat, akik olyan szépen tudnak be­szélni az erkölcsösségről, a becsületességről, mint Eisenhower és kormányának tagjai és akik a feddhe­tetlenség bajnokainak kiáltják ki magukat a nem­zetközi élet porondjain is, ne ingassa meg állítólagos erényük gyakorlása közben - egy felöltő és egy\[ szőnyeg. (1 !•) Virágzó eredményekről tanúskodik Szeged és a járás szövetkezeti mozgalma Harmincezernél több szövetkezeli tag a szegedi járásban • Negyedév alatt 900 milliós pénzforgalom a falvakban Július első vasárnapja: szövetkezeti nap! Egész dol­gozó népünk figyelme, sze­retete most a szövetkezeti mozgalom nagyszerű építői, szervezői felé fordul, akik tizenkét évvel ezelőtt a régi kizsákmányoláson alapuló álszövetkezetek romjain le­rakták a szocialista szövet­kezetek alapjait. Akkor még nagyon keve­sen merték hinni, hogy ezek az újfajta szövetkezetek lesznek az igaziak, melyek az egész parasztság, sőt az egész nemzet felemelkedé­sének egyik legfontosabb támaszai. Nem kulákok, bor, gyapjú, paprika és egyéb nagykereskedők, ku­pecek sunyi szervezkedése a dolgozó parasztság és a fogyasztóközönség ellen, ha­nem a legfontosabb lánc­szem, mely a dolgozó pa­rasztságot és a falu kisipa­rosságát bekapcsolja a nép­gazdaság egészébe, a szo­cialista építésbe. érdemes számokkal is megvilágítani, --- tizen­két év alatt meddig jutott Szegeden és a járásban a szövetkezeti mozgalom. A kezdeti tíz-tizenöt tagú föld­művesszövetkezeteknek ma már több, mint harminc­egyezer tagjuk van a járás falujában. Megjegyzendő, hogy a járásban az egyéni parasztgazdaságok száma egy nemrégi statisztika szerint 31 905. Nagyon elmaradott, műveletlen az a gazda, aki ma már nem tagja falun a földművesszövetkezetnek. Csak a szegedi járásbeli földművesszövetkezetek má­sodik negyedévi terveik ta­núsága szerint 907 millió 130 ezer forint pénzforgalmat bonyolítottak le három hó­nap alatt a parasztság és a falusi lakosság körében Ilyen óriási méretekre a régi -Hangya* szövetke­zetek urai még álmukban sem gondolhattak. A földm" -zö vetkezetek méhében született meg a kommunisták kezdeménye­zésére a ma már országszer-i te nagy erkölcsi és gazdasá­gi tekintélynek örvendő termelőszövetkezeti mozga­lom is, mely kiállta az el­lenforradalom kegyetlen tűzpróbáját Évről-évre je­lentkeznek a szövetkezeti földeken olyan termésered­mények, melyhez hasonló­kat egyéniek tömegesen még sohasem tudtak produkálni. Ma Szegeden és járásszer­te szinte gombamódra sza­porodnak a SZÖVOSZ IV. kongresszusának szellemé­ben a szakcsoportok és a különböző termelési, állat­tenyésztési társulások is. Míg ezelőtt a falusi szövetkeze­tek homlokterében legin­kább az áruforgalom, felvá­sárlás lebonyolítása állott, most mindinkább a terme­lés kerül előtérbe. Nem ok nélkül való, hogy most már a gépi munkák szervezését is a szövetkezetek végzik. Szövetkezeti mozgalmunk édesgyermekei, falun váro­son egyaránt megtalálhatók kisipari ktsz-ek is. Jellem­ző, hogy ha valaki igazán jó cipőt, kárpitozott bútort, kocsit akar venni, akkor el­sősorban szövetkezeti kis­iparit keres. Sőt a magyar szövetkezeti kisipar termé­keire alaposan rászoktak már a külföldi vevők is. A mai napon minden dolgo­zóval együtt köszöntjük a világ és saját szövetkezeti mozgalmunk harcos építőit. Külföldi vendégek egy ktsz-ben biológusok munkája elkép­zelhetetlen lenne. A fiziku­sok ma már olyan elektro­nikus mikroszkóppal segítik a biológusokat, amelyek mó­dot nyújtanak a legkisebb életfunkciók megfigyelésére. A fizika jelenleg a termé­szettudományban vezető he-; lyet foglal el. Ezt a kémia követi, amely különösen a nagymolekulájú anyagok fel­tárásával tesz nagy szolgá­latot az emberiségnek. Mély meggyőződésem — s ezt több más tudós is osztja —, hogy az elkövetkezendő évtize­dekben a természettudo­mány vezető ága a bioló­gia lesz, hiszen végülis az embert az élet mindennél jobban érdekli. Utóbbi megállapításomat szeretném csupán egyetlen példával igazolni. A bioló­gusok előtt többek között olyan, az egyetemes tudo­mány szempontjából jelentős probléma megoldása áll* mint az örökölhetőség. Ho­gyan sikerül a természetnek egyetlen sejtben összesűrí­tenie mindazokat a sajátos­ságokat, amelyek nemcsak a szülő élettani különlegessé­geinek folytatására "kény­szerítik* a gyermeket, ha­nem sok esetben külsőleg is hasonlóvá teszik az ápához, vagy az anyához. Erre a kérdésre is választ kell ad­niok a biológusoknak, pedig ez csak egy csepp a hasonló kérdések tengeréből. Ezért gondolom, hogy a közeljövő­ben a biológia nagyort fon­tos helyet foglal majd el a termés zettudoműnyban. A mai kor tudományát két, egymással ellentétes folyamat jellemzi. Az első a tudomány mélyre­ható differenciálódása. Már a múlt században megkezdő­dött a vegyészet szétbom­lása szervezetlen, szerves fi­zikai és analitikai kémiává. Ezek pedig még tovább dif­ferenciálódnak. Mindez már­már azt jelenti, hogy alig beszélhetünk egységes vegyé­szetről vagy fizikáról. A fenti folyamattal szem­ben tanúi lehetünk annak a jelenségnek is, amelyről máB korábban bővebben szólottam — a tudományágak összefo­nódása, együttműködése éd kölcsönhatása. Mindebből az következik, hogy az a tudós, aki eredmé­nyeivel gazdagítani ki­vánju az egyetemes tudo­mány kincsestárát, nem elégedhet meg azai, hogy csupán a tudomány egyik _vagy másik kis ösvényét jáTja. A megye kisipari szövetkezetei olyan jó minőségű árut gyártanak, hogy a hire elmegy az országhatárokon túl is. Eljönnek hozzánk messze földről a dolgozók, hogy ta­nulmányozzák szövetkezeteink életét s megismerkedjenek a magyar kisipari szakemberekkel. Képünkön kínai és ro­mán delegáció tagjai a Szegedi Cipő KTSZ ortopéd rész­legének gyártmányait tanulmányozzák a szövetkezet mű­helyében. Középen Krajkó András elvtárs, a kész elnöke: áXL Ma njár a tudományos fel­fedezések eléréséhez csak széles és hosszú úton lehet elérni, vagyis a tudósoknak sokoldalú ismeretekkel kell rendelkezniük. Sokan felteszik a kérdést: mi jellemezze leginkább a tudomány területére lépő if­jú kutatót? Véleményem sze­rint a legfőbb jellemvonást igy határozhatnánk meg: szenvedélyes szeretet, ki­olthatatlan érdeklődés a természet titkai, s azok megoldása iránt. Ha ez megvan, akkor kiala­kult az igazi tudóst jellemző sok más tulajdonság is, mint például a rendszeres napi munka, az egész élet értelmét kutató kutatás, az állandó törekvés és a foko­zott agyműködés. Mindezék mellett még egy nagyon fon­tos tulajdonságáról kell szól­nunk, amelyet azért, emlí­tek csupán ezen a helyen, mert egyaránt kötelezőek a tudósra, a költőre és a mű­vészre. Ez pedig a követke­ző: legyen meg benne az a törekvés, hogy a már isme­rős útról új területek meg­hódítására induljon, hogy egyes jelenségeket új szem­szögből vizsgáljon, s a vi­lágnak új módszerekkel ipu­tassa be, hogyan fejlődik az ^emberiség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom