Délmagyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-05 / 157. szám

Szombat, 1958. július 6. _3 Megalakult a Vedres István artézi kút öntöző társaság a Baktói Kiskertekben Második „Újszeged" alakul a Tisza jobbparlján Június elsején, a Forrada- Jánost választották, aki tát. Az Országos Takarék­lom utca és a Baktói sor nagy szorgalommal, kitartó pénztár naponként jelentést sarkán 55 ember tanácsko- munkával megérttette a 80 ad az elnöknek a befizetett zásra gyűlt össze. Az előadó, víznélküli telektulajdonos- összegekről. A tegnapi na­Rully János tanár az új sal, mit jelent a víz, mit pon Széli Jenőné 300, Pus­városrész nagyi I erű lehető- jelent, ha öntözi kertjét. kás János 100, dr. Benkő László 100, Adorján István 100, Zab Sándorné 50, Pi­roska Vince 50 forintot fi­A szervező munka után a zetett be az Országos Ta­ségeiről beszélt. Egy város­rész fejlődéséhez elsősorban vízre van szükség, külö­nösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy még ezután építik be ezt a területet, s most virágzó kis kertek foglalják el a modern há­zak helyét. A Baktói Kis­kertekről van szó. Ezen a nagy területen a Vidovics­íéle társaságnak van kútja és ez a Baktói Kis kertek középső területét lát­ja el — úgyahogy — a víz­zel. Az 5—600 kiskert egy­negyedét szolgálja ki ez a kút. Társadalmi munkával az állam segítségével Gyűlik a karékpcnztárba. pénz á kúthoz. A Baktói Kiskertek há­rom víztársulata elhatároz­ta, hogy a kutak fúrása után Nyolcvanan összefognak A kánikula idején a nö­Vedres István társulat tag­jai a Vízügyi Igazgatóság szakembereivel felmérték a területet. A Baktói Kisker­tek északi részének vízellá­tását még egy új kút fúrá­egy fával ÍS csak úgy tudják eg ; a t á a Bak. biztosítani, ha igenybeveszik ** ' a Nagy Sándor-féle kutat. *oi Kiskertek egeszét vall­Ezt is rendbehozatják, s az ja magáénak, s ezért újabb új kút vizével — mely per- anyagi és erkölcsi támoga­cenként 800 litert ad -, jól ^ Js megadnak. Elhatároz­ellatjak ez a területet ivó- , és öntözővízzel. , tak> ho& a vízellátás utan Kétszázhetvenötezer ío- a közlekedési lehetőségeket rintot kérnek kölcsön álla- javítják meg, mert egy­munktól. Ezt az összeget előre egös idöben szinte vénvzet a fák, a virágok 60—70 hónap alatt törlesz- ....... , ,, Jeleztek, hol van víz és hol tik le, s fejenként körűibe- megközelíthetetlen ez a kis nincs. Ezen a júniusi dél- lül 3—4 ezer forint össze- birodalom, az uj városrész, utánon azok a gazdák, get tesz ki a kútfúrás és a kerttulajdonosok jöttek ösz- vezeték lefektetése. A tár- emlegetünk, sze, akik elhatározták, hogy sulat tagjai az anyagiakon a maguk erejéből az állam túl nagy társadalmi munkát segítségével kútat fúratnak, vállalták magukra. A tár­Már példa is állt előttük, sadalmi munka értéke kö­Török Mihály, nyugalma- rül'oelül 180 ezer forint. A zott tanár elnökletével 65 Török Mihály-féle társulat telektulajdonos szervezke- kútja rövidesen kész lesz, dett, és szervezkedésük s utána a Hídverő és az Uj eredményeként a szentesi Elet utca sarkán megkezdik kútfúrók a Hídverő és a a Vedres István ártézikút­Ladvánszky utca sarkán öntöző társulat kútjának fú­már fúrják a kutat. A Bak­tói Kiskertek északi részé­ben is kell a víz, éppen Q yjz a kÖZleketléS. ezért az itt levő telektulaj- ' donosok megalakították a A 80 tag már eddig is datlanul Vedres István artézi kút bebizonyította, hogy komo­öntöző társulatot. lyan, magára is A társaság elnökévé Rully tartja a társulat szabályza­melyet lassan Újszegedként Jái*á§£?crte megkezdődött a búza aratása Is Rohamosan fejlődik a szovjet külkereskedelem A szovjet sajtó közli a Szovjetunió külkereskedel­mi statisztikai szemléjét. A statisztikai adatok tanúsága szerint a Szovjetunió külke­reskedelmi forgalma szaka­növekszik. Ez a kötelezőnek for8alom 1938'ban 2 mU1>­árd 100 millió rubelre rú­gott. 1956-ban viszont már 28 milliárd 100 millió rubel­re növekedett. 1956-1957­ben a külkereskedelmi for­galom meghaladta a 33 mil­liárd rubelt. lést folytató termelőszö­vetkezetek termésátlagai cs az egyéni gabonatermés közötti óriási különbsé­gek. (Folytatás az 1. oldalról.) meghaladja majd a 10 mázsát, az egyéni gazdák 4—6 mázsás búzatermés átlagával szemben. Ugyancsak 10 mázsát vár- Hiszen mintegy 67 naDÍg nak most holdanként a bak- tartott a tavaszi aszál £ tói Felszabadulás Termelő- ez egyarant BÚjtotta a ter­szovetkezetben is Csupán möföldeket Az érthető és azt vetik fel nehezsegkent, Viiagos hogy a Dorozsmai Gépállo­más ideirányított aratógépeit magyarázat a gépekkel nem javították ki annak ide- végzett, tudományos mód­jén tökéletesen. Hol az egyik, szereket alkalmazó talaj­hol a másik gépen fordul- művelésben van. nak elő törések, szakadások, Az évröi évre sekélyen szán­emiatt már-már úgy látszik, tott egyéni földek az aszály kezzel kell folytatni a mun- idején barázdafenékig kiszá­kat, ezt kívánja a gabona radtak. míg a mélyen, gép­gyors érése. pej szántott porhanyós, mor­_ Az újszeged! földeken az zsalékos talajok jobban meg­oszi arpak későbbén ertek őrizték a téli csapadékot, a be, mint máskor. A Haladas gabona gyökerei nem ütköz­Termeloszovetkezet földjein tek _ szakkifejezéssel élve például a napokban kezdő- __ kemény, szinte áttörhetet­dott el az arpa kombájnnál ]en „eketalpba« való aratása, cséplése Az Az eddigi tapasztalatok HÜÍLÍH?8 ltt 1S 10 ma" azt mutatják, hogy ha ter­mőföldjeink zömén ma már „Politikai tényesők" Nemsokkal ezelőtt alkalma volt részt Igaz. nem egyszerűen szándék vagy venni egy hosszan tarló tudományos ülés- meggondolás dolga ez. Négy fal között az szakon, — egyszerű hallgatóként — ahol étette' való kapocs és hatás nélkül bárki igen sok neves egyetemi tanár, s a tudo- megélhet "politika fölötti-, magatartása­mányos munka más lépcsőfokain álló ku- val. Emberi viszonylatokban ellenben ez tato sereglett öesr-.e szakmai tanácskozás- csak merő ábránd, kényelmes kifogás, ra. A tudományág, melynek témáiból elő- hiszen ha különösebb szándék nem ját­adások és eiaboratumok hangzottak el, szik közre, a környezet akkor is politi­igen messze esik szakmámtól és képzett- kussá formál mindenkit, s "politikai tő­ségemtől, s ezért máig sem restellem, hogy nyezővé* olyan embereket, akik valami­nem a speciális kutatásokról beszámoló lyen módon kiemelkednek a környezetből, előadások kötöttek te elsősorban, hanem vagy éppen elismert fölényben állnak ve­a tudományos kurzus más, kevésbé a té- le szemben. mához tartozó, de igen fontos mozzana- Ez a folyamat az életben rendszerit tai Roppant* érdekelt például a szellemes úgy zajlik te. hogy ha a szaktekintély és meggyőző megnyitó előadás, s abból Is feltűnően tartózkodik politikai meggyőző­különös erővel ragadott meg néhány mon- dése ismertetésétől, vagy apolitikus köd­dat, mely cicomázatlan igazságot hordoz- be burkolódzik, cinizmust és közömbössé­va, emlékezetem és jegyzetein szerint így get vált ki környezetéből is a politika hangzott: "A tudomány ismert és megbe- dolgai iránt. Mivel a tudomány csalhatat­csült munkásai nemcsak az élet össze- lan képviselőjének tekintik, az emberek függéseinek kutatói, hanem — akár tu- hajlamosak arra. hogy más kérdésekben Idomásul veszik, akár nem — politikai js az ő magatartását kövessék. S ha eb­itényezők is. Szakmai tekintélyük azokká ben mégsem tenne egységes a környezet, I avatja őket tanítványaik szemében. A fia- más "politikai tényezők* befolyása miatt, talok mennek utánuk — nemcsak a mun- felszáll az apolitikus köd, s ottmarad a kában,' az életben is: általános emberi politikus ember, változatlan meggyőződés­magatartásban, politikában, mindenben.* stíl, de immár vonzása-vesztetten. Ettől Egy olyan köztiszteletben álló egyetemi kezdve két embert látnak benne: külön tanár szavai ezek, aki sohasem kacérko- a tudóst és külön a politikust — kétfé­dott »vonalassággal«, de a modern huma- leképpen véleményezve, nizmus őszinte képviselője és a szocializ- n ^^ bőven száinlontart a köz­mus erdekeben szívesen, fenntartas nel- vélemény s még különbeket is, hiszen kül dolgozo ember. Szavai tehát hitelesen időben évtizedes poiltikai „közömbös­hatottak es meggyőződésből fakadtak. S sé után nem egy neves ember jött lá/. mint valamennyi jelemevobol belőlem 1S b h azután újra csigaházba húzód­kivaltottak ezek az őszinte es felelosseg u- jék mint ^ fölötte áll na i dolgok. datbol fakadó mondatok nehany gondola­tot. Legelőször az jutott eszembe, hogy hányszor hallottam ezzel ellentétes nyilat­kozatokat, különösen az olyan tudományok művelőitől, amelyekben leginkább a szim­pla anyagi összefüggések dominálnak. Va­lóban: látszatra mi köze a politikának a matematikához, a kémiához vagy az or­vostudományhoz? Egymagukban nem sok, Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy azok között, akiket az ifjúság mint tudó­sokat és "politikai tényezőket., követ, a nyílt színvallású emberek vannak több­ségben, s az ő hatásuk az erősebb. Nem­csak marxista professzorokra gondolok, akiiéről ez köztudomású, hanem azokra is, akik korábbi nézeteikkel harcban és gon­s talán éppenséggel semmi, de művelőjük- doikodásban leszámoltak, vagy útban van kel, neves képviselőikkel annyi, amennyi ,.. .,,, , ., , . erkölcsi és, tekintélybeli súlya van az elő- nak a felemelő ál fele; akik ha messziről adónak. indultak is, az után a világítótorony után Hányszor megcsodáltunk hallgató ko- mennek, amelyre az egész emberiság runkban is egy-egy nemes logikájú, uj ^^te a szemét összefüggéseket felszínre fejtő tanárunkat: „ ..... . .. '..,„_ ..... ... És érdekes: nemigen választottuk el sze- Politikai tényezők? Feltétlenül. És jo. mélyükben a tudóst és az embert, a ku- hogy ezt éppen egy közülük való fogal­tatót és a politikust. Rendszerint egy volt mazta meg így, mert ebben felelősség­mindegy i'í a maga tudományával. S mi tudat van Ez a megfogalmazás annak a mentünk utánuk mindenben — politika- „ • ,„ . . , „„ ban is; - sokan pedig még akkor is, ha fehsmeresnek a Jele' nem m-ndegy, elszigetelték magukat a politikai vérke- milyen impressziókat szerez politikai te­ringéstől, ha hangoztatták is a közélet kintetben mestereitől, iránti közömbösséget, S. I. zsat mutatott. Különösen az egyéni gaz­dák közül rengetegen kér­nek felvilágosítást mostaná­ban arról, mivel magyarázható az ál­lami gazdaságok és a va­nagyüzemi módszerekkel ter­melnénk, akkor a gabona­termésnél jelenleg csak el­enyésző mértékben beszél­hetnénk aszály okozta kár­lóban nagyüzemi terme- tételről. IFJÚ SZIVEKBEN Vasárnap kezdődik új folytatásos regényünk Olvasóink előtt ismeretes, hogy néhány éve lapunk foly­tatásokban közölte Dér Endre: -Az első próba« című re­gényét. Dér Endrét ezért a regényért 1956-ban József Attila­díjjal tüntették ki. A regény közlése után számos levél érkezett az íróhoz. Bertha Sándorné Makóról például ezeket írta: -A regény alakjai úgy a szívemhez nőttek, mintha régi ismerőseim lennének. Talán azért is esett olyan rosszul a váratlan befejezés, amit hibának találtam, vagyis hogy nem hallok többé kedves regény-ismerőseim felől. Ugy éreztem a regény olvasása közben, hogy ez regénynél több, ez szívvel-lélekkel van írva és minden szereplője él. Azért is foglalkoztam olvasás után közben többször azzal a gondolattal, 'hogy vajon hol tudnám levél által felkeresni az írót és megkérdezni: mi lett a szereplőkkel?... Arra kérem: mindig az igazat írja. Legyen mindig hű a családjához és a munkásemberekhez... Köszönjük az élményt, amit első regénye olvasása nyújtott és nagyon várjuk a másodikat, harmadikat és a többit.« Dér Endre olvasóink kívánságának eleget téve -Ifjú szívekben.. .* című új regényében tovább meséli az -Első próba* hőseinek életét. Ezt a második regényt is — az első történethez hasonlóan — lapunk közli első ízben nyom­tatásban. Az -Ifjú szivekben* első része vasárnapi számunkban jelenik meg. •TV TTWTTTVTTTTTTTTT Újjáépített né e t város A második világháború alatt az angol—amerikai bomba- sága csaknem megkétszereződött a szocialista nagyüzemek támadások következtében súlyos károk érték Rostockot, ezt fejlődése eredményeképpen. Mintegy hétezer lakás épült a több mint 700 éves német kikötővárost. A város arcú- ebben a városban 1949 óta. Képünk a Német Demokra­lata a népi uralom alatt gyökeresen megváitozott, lakos- tikus Köztársaság 6 nagy kikötővárosának főterét mutatja be. Új tanterv az általános iskolák felső tagozatán A művelődésügyi minisz- magyar, történelem, szám­ter most megjelent utasítá- tan, földrajz, rajz, testneve­sával az általános iskolák lés. VII. osztály: történetem, alsó tagozata után az álta- földrajz, rajz, testnevelés, lános iskolák felső tagoza- VIII. osztály: földrajz, rajz, tán is új tanterv bevezeté- testnevelés. A felsorolt tan­sét rendelte el. Az új tan- tárgyakból az V. osztályos terv fokozatosan kerül be- magyar nyelvtan és az V— vezetésre. Az 1958—59. tan- VI. osztályos földrajzköny­évben az új tanterv a kő- vek kivételével új tanköny­vetkező osztályokban és tár- veket adnak ki. Az ének új gyakból lép életbe: V. osz- tantervének bevezetése az tály: magyar, orosz, szám- 1959—60-as iskolai évben tan, növény- és állattan, kezdődik el. A fel nem so­földrajz, rajz, testnevelés, és rolt tantárgyakból, illetve a kijelölt iskolákban gyakor- osztályokban a régi tanterv lati foglalkozás. VI. osztály: marad érvényben. Fokozottabban ellenőrzik a cukrász­üzemeket A rendőrség tovább Jolytatja a vizsgálatot « fagylaltmérgezés ügyében Nemrégiben hírt adtunk gyasztás nélkül Ez viszont róla, hogy Szegeden nagy- éppen elegendő idő árrá arányú tömegmérgezés tör- hogy a fagyasztás nélkül ál­tént fagylalttól s e miatt lo massza fertőződjék szeny­több felnőttet és gyereket nyeződjék. kórházba keltett szállítani. A Közegészségügyi és Jár Az ügyben széleskörű nyo- ványügyi Állomás vezetői rr.ozás indult, hogy minek megbeszélésre hívták a ven­a következtében jöhetett lét- dégiátó vezetőit és kötelez­re a sorozatos megbetegedés, ték őket arra. hogy a jövő­A Közegészségügyi és Jár- ben nagyobb' figyelmet for" ványügyi Állomás eddigi riítsanak a gyártó üzem vizsgálatai szerint a Szege- rendjére, s rövid időn beiül di Vendéglátóipari Vállalat szerezzék be a szükséges híi fegylaltgyártó üzemének tógépeket. Az egészségü«" í gyártási adottságai nem ki- ellenőrzést — különös tekTn elégítők, túlterhelt, valamint tettel a nyári hónapokra — a dolgozók egészségügyi pedig szigorúbban fogiák szemlélete is erősen kifogá- megtenni az egészségügyi sciható. Ennek következte- szervek nemcsak a vendég ben az üzem rendje és tisz- látóipari vállalat üzemében te sága sem megfelelő. Ki- es elárusító egységeiben ha esi az üzem hűtőtere és az nem magárcukrászoknál és elkészített fagylalt-massza a niás cukrászüzemekben is megengedettnél hosszabb A rendőrség a fagylaitmér­ideig áll egyrészt az üzem-. fcezés ügyében még nem fe­ben, másrészt a különböző jezte be a vizsgálatot, hogy elárusító egységekben fa- a felelősséget megállapítsa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom