Délmagyarország, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)

1958-07-27 / 176. szám

3 Vasárnap. 1958. július 27. 3 I műtrágyát használnak I fi n n pillangós növényt termelnek I U U W számosátlatot tartanak a szegedi járás termelőszövetkezeteiben Az év elején jelent meg vetkezetek állatállománya, eszközöltek termelőszövet­a 3004-es kormányhatáro- A tenyészállatforgalmi gaz- kezeteink. Rúzsán a Kiss zat, amellyel a kormány dasági iroda segítségével a Imre Termelőszövetkezet erőteljes intézkedéseket tett járás tíz szövetkezete 118 befejezte a 120 ezer forintos és jelentős támogatást nyújt tenyész szarvasmarhát ka- állami támogatásból épült a mezőgazdasági termelő- pott a közelmúltban. Köz- nyolcvagonos gyümölcstáro­szövetkezeteknek és elősegí- tük a deszki Kossuth Tsz lót. Elkészült a szőregi Kos­ti ezek megerősödését és 52 üszőt, a szőregi Petőfi suth Tsz 50 férőhelyes te­növekedését. Érdemes en- 20 tehenet. Egyes szövetke- hénistállója. Ez az épület, nek alapján figyelemmel zetek saját erőből is vásá- amelynek padlását magtár­kísérni, vajon a szegedi já- roltak szarvasmarhákat, nak használják, 280 ezer fo­rás termelőszövetkezeteinek Több helyen megkezdték a rintból épült. Nemrégen életében, gazdaságaiban szarvasmarha-hizlalást is. kezdték meg a domaszéki milyen változásokat hozott a sertés- és juhállomány Rákóczi Tsz-ben egy húsz­az elmúlt néhány hét. Va- fejlesztésére is törekednek férőhelyes sertésfiaztató és jon mennyire közelítették termelőszövetkezeteink. A egy ötvagonos raktár építé­meg a célt, amit a határo- Tenyészállatíorgalmi Válla- sét. Ujszentivánon az Uj zat megjelölt, hogy mielőbb lattól a szőregi Vörös Rózsa Élet Tsz-ben 500 férőhe­sok árutermelő, értékesítő, Tsz 15, az újszentiváni Uj lyes tyúkól építését kezd­szocialista nagyüzemekké Élet 10 fehérhúsú kocát, a ték meg, átalakítják az 50 : rri— >.; iPAfőViű!iroc carfóefi Q'/totnf váljanak. Minden tsz-ben dolgoznak rúzsai Kiss Imre Tsz vi- férőhelyes sertésíiaztatót, s az szont 10 berkshirei kocasül- ugyancsak 50 férőhelyes te­dőt kapott. Július végén és hénistállót. majd agronómusok augusztusban a szőregi Pe- A felsorolt adatok té­tőfi, a sárdorfalvi Rózsa . A nagyüzemi termeles Fer0nc a deszki Kossuth nyek» amelyek arro1 tanus­elösegitésére a jáiés terüle- Ts? js'kap újabb tenyészlör- kodnak, hogy jó úton halad tén már 14 termeloszovet- zseket Több szövetkezet a szegedi járásban is a SÜST^SStSS ^ kormányhatározat támogatást kap. A többi tszcben is rövidesen kába állnak az agronomu­sok. A tsz-ek fejlesztése és újabbak alakításának előse­gítésére a jól működő szö­vetkezeteknél látogatásokat szerveznek. A járásbeli szö­vetkezeteken kívül elláto­gatnak más községekbe is a szövetkezeti tagok, vezetők és egyénileg dolgozó pa­rasztok. Például részt vet­tek igen sokan a Termelő­szövetkezeti Tanács által rendezett látogatáson, a szeg­vári Puskin Tsz-ben. Ezen a tapasztalatcserén ott vol­tak a tiszaszigeti termelő­szövetkezeti előkészítő bi­zottság tagjai is. Az elmúlt hetekben több községben felülvizsgálta a járási tanács, s a földmü­vesszövetkezet a különböző szakcsoportok és társulások működését, hogy vajon az alapszabály szerint gazdál­kodnak-e. A vizsgálat ered­ménye: ha rövidesen nem változtatnak eddigi gazdál­kodási módjukon, a 36 szak­csoport és társulás közül a felülvizsgálatot végző bi­zottság 14-től javasolja a működés megvonását. Erősödtek szervezetileg és gazdaságilag is A szakcsoportok közül egyesek szervezetileg nem erősödtek meg, de a szövet­kezetekről általában elmond­hatni; mind szervezetileg, mind gazdaságilag lényege­sen erősebbek. A belterjes gazdálkodást a pillangós ta­karmányok vetésterületének növelése nélkül szinte el sem lehet képzelni. A 3004­es határozat alapján a ta­vaszi vetésre betervezett vörösherét, lucernát több­nyire elvetették. Csak a kü­bekházi Sarló Kalapács Tsz nem tudta teljesíteni vetés­tervét. mert vizes volt a területe, később pedig a szárazság akadályozta a ve­tésben. Egyes helyeken az elvetett és kikelt pillangós növények is megsínylették a száraz időjárást. Az árutermelést nagyban növeli a szegedi járásban az, hogy egyes tsz-ek a a tervezettnél több lucerna­és vöröshere-magfogásra szerződtek. Az algyői Uj Élet 36 hold vörösherére, öt hold lucernára, a sándor­falvi Rózsa Ferenc Tsz pe­dig 50 hold vörösherére és iucernára kötött szerződést. Legnagyobb fejlődés a műtrágya felhasználásánál volt. Olyan tsz-ek is, mint •a tápéi Ady Endre, a deszki Táncsics és az algyői Uj Élet, fejtrágyáztak, sőt alap­trágyaként is használtak műtrágyát, bár ezt nem ter­vezték. A zöldtrágyázás azonban még mindig jelen­téktelen a járás termelőszö­vetkezeteiben. Nagyobb­mérvű zöldtrágyázást 40 holdon, csak 1959-re tervez az ásotthalmi Szabadság Tsz. Fejlődik az állatállomány A kormányhatározat fog­lalkozik azzal is, hogy mi­nél előbb növekedjék a szö­lius végén, kerül sor. augusztusban A határozat nyomán gyobb beruházásokat megvalósítása, amelynek nemcsak a szövetkezeti na_ tagság, hanem az egész né­is pünk látja hasznát. Internacionalizmus és függetlenség V ilág proletárjai, egye- illetve a kommunizmus meg- megnyirbálnánk, akkor ép* süljetek* — végződik valósítása nem egyes nemze- pen az összérdek, tehát al a Kommunista Kiált- tek és népek, hanem az egész szocializmus alapelve ellen vány zárszava. Azóta több emberiség ügye. A kizsók- vétenénk. A szocialista or­mint száz év telt el, a szo- mányolást és az elnyomást szagok között nincsenek alá­cializmus világrendszerré te- csak úgy lehet az egész vi- és fölé rendelt országok, rebélyesedett és az interna- lágon teljesen megszüntetni, mért az érintkezés alapelve cionalizmus, amelynek első ha a világ összes munkásai a proletárinternacionalizmus, megfogalmazását a Kommu- és dolgozói összefognak.' Te- Hogyan beszélhetünk akkoB nista Kiáltvány adja, vezérlő hát az internacionalizmus a Szovjetunió vezetőszere­alapelve lett a munkáspár- elve a szocializmus, illetve a péről? —_ vethetik fel egyeJ tok és a szocialista országok kommunizmus megvalósítási sek a kérdést. A Szovjeté cselekedeteinek. Internacio- módjából szükségszerűen kö- unió vezetőszerepe nem je-' vetkezik. lenti a Szovjetunió, fölé ren­deltségét a többi szocialistái H a visszatekintünk az országhoz viszonyítva. Ez utolsó évszázad tör- egyszerűen csak annyit jcJ _ ténetére, a proletár lent, hogy mindig a legtaJ gazdagabb, mint amennyit a internacionalizmus megnyil- pasztaltabbnak, a Iegna-' nemzetköziség szó jelent szá- vanulásanak nagyon sok szép gyobb tudásúnak kell a v<S munkra. példáját lathatjuk. Amikor zetést vállalnia. Amint egy Mit jelent az internaeiona- 1870-ben a burzsoázia vérbe- ház megépítésénél vagy bárJ lizmus? Azt jelenti, hogy a fojtotta a párizsi kommünt, mely más kollektív munká­világ munkásainak, dolgo- a* első munkáshatalmat, a nál szükség van vezetőre, zóinak nemre, fajra, nem- földkerekség munkásai so- úgy a szocialista országok zetre való tekintet nélkül káig gyászoltak. Ekkor még kollektívájának is éppen a össze kell fogniuk, kölcsö- gyenge és szervezetlen volt sikeres tevékenység érdekéJ nősen támogatniok kell egy- a Proletariátus és nagyobb ben szüksége van vezetőre, - , v, „„ „ segitseget nem tudott nyu.i- útmutatóra. Történetesen a mast, hogy a proletariátus tani francia testvéreinek. Szovjetunió a legfejlettebb, nagy történeti hivatását, a 1905-ben már sztrájkokkal, a legtöbb tapasztalattal ren­kizsákmányolás és az elnyo- tüntetésekkel fejezi ki delkező ország, nem is bei más minden formájának a együttérzését és támogatá- szélve tekintélyéről és bes mnnc,,mtM«ít sikeresen tel sat Európa 08 Amerika mun- folyásáról a nemzetközi élet megszüntetését sikeresen tel- kássága az orosz prPietariá- eseményeire. így szükségszer jesíthessék. A szocializmus, J nalizmus — szószerint ma­gyarra fordítva nemzetközi­séget jelent. Így azonban nagyon keveset mond és a tartalma sokkal szélesebb és Jó tanulmányi eredmények születtek a szegedi általános és középiskolákban A lezárt tanév statisztikájából Az 1957-58-as ményei elé nagy várakozas­sal tekintett a közvélemény, södött úttörőmozgalom, mert közismert, hogy az el- Szeged általános kolai év. megtörtént az is a rendteremtés tek és a szülők között, s is- vábbá zenét. Az úttörőmoz­mét éreztette nevelőerejét az galom hatékonyságára és újjászerveződött és megerő- megerősödésére jellemző, hogy a szegedi iskolákban 5 iskolái- ezer kisdobos, illetve úttörő lenforradalom után ez volt ban a tanév végén közel 10 vesz részt az ifjúsági szer­az első zavartalan is- ezer 400 tanulót osztályoz- vezet munkájában. Fokozatosan tak. Az egyesített iskolai Szeged 14 középiskolájá­iskolákban adatok szerint mulasztási át- ban a tanév során közel 4 és laguk egész évre 14,8 tani- ezer diák kapott évvégi bi­visszaállt az oktató és ne- tási nap volt — valamivel zonyítványt. Közöttük 1655 velő munkához szükséges magasabb, mint a megelőző gimnazista, 94 zenegimna­nyugodt légkör. A pedagó- esztendőben, de ennek leg- zista, 156 tanítóképzős és gusok tevékenységükben is- számottevőbb oka az őszi in- több, mint 2 ezer közgazdá­mét érezhették az állam, a fluenzajárvány. A betegsé- sági és ipari technikumi társadalmi szervezetek és gek sok osztályt visszavclet- hallgató. Legjobb tanulmá­a szülök messzemenő támo- tek a tananyaggal történő nyi átlagot a tanítóképzők­előrehaladásban, de a későb- ben értek el (3,95), amely jo­biek során sikerült pótolni val felette áll a városi ered­az oktatásban a hosszabb- ménynek, majd a gimnáziu­biztossággal dolgoztak, s az rövidebb elmaradást. Maguk mok következtek (3,34), illet­ifjúság között keletkezett a tanulók, s az úttörőmozga- ve a technikumok (2,99). Az zűrzavar megszüntetésében lom adták ehhez az első se- együttes eredmény, e szá­is nagy segítségére voltak a gítséget: hiónyzásmentes na- mok alapján 3,42-re emel­pártnak. Ebben az esztendő- pokat szerveztek. A Hámán kedett, a 3,14-es félévi átla­ben már minden reális félté- Kató Leányiskola III/c.'osz- got jóval túlhaladva. A tel megvolt ahhoz — bele- tályában ezidő alatt 82 na- munkás- és parasztszárma­értve a nevelők határozott pon keresztül senki sem zású középiskolások tanul­mányi eredménye általában megfelel az együttes átlag­nak. Érettségi, illetve képesítő­vizsgát 858 középiskolás gatását, s egyszersjnind a megbecsülés nagyobb mér­tékét is. Jó kedvvel, maga­törekvését és munkakedvét mulasztott az iskolából, is —, hogy a korábbi évhez képest lényegesen jobb ta­nulmányi eredmények szü­lessenek, s az ifjúság A tanulmányi átlag a közös erőfeszítéseknek megfelelően , . , - ..... . ,ern~ kedvezően alakult: a szege- . ,„__ co ben és politikai arculatai di általános iskolások meg- dlák tett az 1957-58-as tan­i——k. — ... ° évben Szegeden. is pozitívan befolyásolja az határozó többsége jórendú, iskolai neveles. Megeroso- amit kifejez a 3,64-es együt­dött a fegyelem, javult az te városi átlag is Ehhez együttműködés a tantestüle- hasonló jó tanulmányi elő­menetel nem születik min­Termelői igazolványok kiadása a 111. kerületben A harmadik kerületi ta­nács területén a termelői igazolványokat az alábbi helyeken és időpontban ve­hetik át a termelők. A Tolbuhin sugárút 41 alatt, a tanácsháza melletti épületben a Kossuth Lajos sugárút, a Nagykörút és a Petőfi Sándor sugárút által határolt területeken lakó ter­melök kapják meg az igazol­ványt. A Rákóczi utca 11 szám alatt, a volt Gárgyán-féle vendéglő helyiségében a Pe­tőfi Sándor sugárút, a Nagy­körút és a Tisza által hatá­rolt terület termelői, vala­mint a hattyas- és a ságváii­telepi gazdák kapnak iga­zolványt. Mihályteleken a tanácsi kirendeltség helyiségében a mihályteleki lakosok ve­hetik át az igazolványt. Az őstermelői igazolvá­nyok kiosztása július 28-án. hétfőn délelőtt 10 órakor kezdődik mind a három he­lyiségben. 29-én és 30-án 9—15 óráig kereshetik fel a termelők ezeket a helyisé­geket. 31-től kezdve csak a harmadik kerületi tanács épületében az igazgatási osz­tályon, a hivatalos idő alatt adnak ki őstermelői igazol­ványt. den esztendőben. Az általános iskolák sta­A nappali —S san folyt az általános és Kö­zépiskolákban az esti tago­zatú és levelező oktatás is. A továbbtanuló dolgozók tisztikájának e leglényege- közül a gimnáziumokban és sebb száma mellett érdemes más középiskolákban ösz­még megemlíteni az iskolai szesen 172 dolgozó szerzett élet egyéb mozzanataira jel- érettségi, illetve képesítő bi­lemző adatokat is. össze- zonyítványt. Az általános ís­sen 94 szakkör működött az kola alsó tagozatának anya­általános iskolákban, bele- gával foglalkozó alapisme­értve a különböző tárgyú reti tanfolyamokon 43-an szakköröket; a kötelező ide- végeztek eredményesen, a gen nyelv mellett sokan ta- felsőtagozaton pedig 330-an nultak az iskolai fakultatív tanultak. A VIII. osztáiy nyelvoktatás keretében né- anyagából 133 dolgozó vizs­met, vagy angol nyelvet, to-gázott sikerrel. Egy hang alulról: »Ez volt az én csatakiáltásom is!" (Beier Bed rajza a Neues Deutschlanűban) kássága az orosz proletariá­tus forradalma iránt. Ahogy rűen a Szovjetuniónak kell erősödik, fejlődik a proleta- a vezetőszerepet vállalnia, riátus, úgy mélyül és tuda­tosodik sorai között az in- ]\T apjaink modern revté ternacionalizmus. 1917-ben JJM ziomzmusa eppen u3 az orosz proletariátus leráz- internacionalizmus elJ ta válláról az elnyomás igá- ve ellen támadj Persze, ez 3 ját és megteremtette a mun- támadás elég körmönfont. A káshatalmat. A világ prole- jugoszláv vezetők, amikoí tariátusa ujjongva fogadta és azt hangsúlyozzak, hogy 3 az emberiség történetében marxizmus—leninizmus ák eddig soha nem tapasztalt láspontján állnak, éppen páratlan tettekkel és csele- marxizmus—leninizmus gya­kedetekkel fejezte ki test- korlati megvalósításának leg­véri együttérzését. Az Orosz- főbb követelményét, a proleJ országban levő magyar, cseh, tárinternacionalizmust vetilí lengyel, német hadifoglyok el, mégpedig azáltal, hogy fegyvert fogtak a szovjet ha- r-em tartják szuksegesnek a talom védelmére. Anglia, szocialista országok tervszeJ Franciaország, Amerika rú, szoros együttműködését, munkássága sztrájkokkal. Azonban, ezt sem merik tüntetésekkel tiltakozott az nyíltan bevallani, hanenj intervenciósok Szovjetorosz- olyan formán, hogy ok se mű országba történő beavatkozá- milyen szövetségbe nem lépj sa és háborúja ellen. nek be és senkinek a vezoJ Azonban az internaeiona- tőszerepét nem ismerik eL lizmus igazi megnyilvánulá- Erről az álláspontjukról sára a szocialista országok igen gyakran sértő hangom létrejötte után kerülhetett nyilatkoznak és gyalázzák a sor. A szocialista országok szocialista országok együtté testvéri módra minden te- működését, rületen támogatják és segí- Pedig a szocialista orszáJ tik egymást. Ez szükséges is, gok együttműködése, ha 3 hisz céljaik, barátaik és el- múltban kisebb hibák előí lensegeik is ugyanazok. Az . . imperializmus, amelynek fordultak is, a szocialista inJ célja a szocialista országok ternacionalizmus alapjárt egységének a megtörésével áll. Nem kell mást megemlfJ a szocializmus megszüntető- teni mint magyarországl se, eppen ebbe a kölcsönös _„' .... , , támogatásba és segélynyúj- 1856-os október-novemberi tásba, tehát az internaeiona- ellenforradalom utáni idői lizmus megvalósulásába szakot. Ha a szocialista orJ akaszkodik béle. szágok, éppen az internacioJ I tt vetődik fel a füg- nalizmus követelményéből getlenség kérdése is. kifolyólag nem segítenek' • - 7 t,?kés1 főszer hí- bennünket a mérhetetlen vei es hu kiszolgáloi ugyanis , .... , . azt állítják, hogy a szocia- gazdasági karokat meg ma lista országoknak az interna- sem hevertük volna ki. De cionalizmus alapján álló test- a szocialista országok önzeté Véri .!Fdttreűködése nem lenül igazi testvérhez méta egyeztethető össze a fugget- „ .. , . , . lenséggel. Igaz-e ez? Nem- tóan segítettek bennünket csak, hogy nem igaz, hanem és ennek köszönhető, hogy a hazugságok közül is az az életszínvonalunk ma ma­egyik legbecstelenebb. gasabb, mint valaha is volt Ugyanis mit jelent a füg­getlenség? Azt jelenti, hogy * z internacionalizmus egy adott ország úgy rende- /Y. tehát nemhogy össze­zi be a maga társadalmi éle- egyeztethetetlen a tét, ahogy azt a saját népe függetlenséggel, hanem — és kívánja és az országon be- ezt a mi esetünk, a kis oté lül az történik, amit az il- szágok esete bizonyítja __ leto nep akar es nem az, , . , .... ,.. ,J . amit egy másik ország vagy biztosítéka a fuggetlenseg­állam diktál. Függetlenek-e nek- Nálunk ma már, aki a szocialista országok. Igen, csak egy kicsit is ismeri a függetlenek, mert sorsukról magyar társadalmi életet, a saiát maguk döntenek. Az. legrosszabb szándék mellett hogy a nemzetközi kérdések- se állíthatja, hogy független­ben azonos az álláspontjuk, ségünk korlátozva van. Azt továbbá, hogy belső nemzeti azonban minden józanul berendezésük hasonló, nem gondolkodó és érdeklődő a függetlenségük megcsorbí- egyénnek látnia kell, hogy tásából, hanem céljaik azo- számunkra az internaciona­nosságából fakad. A szocia- lizmus rendkívül gyümölcsö­lista rendszeren belül eleve zö- Ez teszi lehetővé, hogy nem is létezhetnek elnyomó Sztálinváros teljesen és és elnyomott országok. A hasznothajtóan felépüljön, szocializmus elve kizárja az h°gy a bauxitot legnagyobb elnyomás minden fajtáját természeti kincsünket mi különösen pedig a nemzeti dolgozzuk fel, hogy iparun­elnyomást. A szocializmus kat átszervezhessük és hogy megvalósulása az egész em- a magyar nép számára a beriség érdeke. Leszámítva szocializmus felépítésével persze a tőkéseket. Ha a szo- megteremtsük a boldog, biz­cialista táboron belül vala- tos életet, melyik ország függetlenségét Horuczi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom