Délmagyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-18 / 142. szám

IHVWIipipil. 1' .JJ1WIPM BtaHH' ' F1 Szerda, 1958. Június 18. 7<e/ Aaagafatos est a szegedi munkásszínjátszó seregszemlén ' A munkásszinjátszó sereg­szemle tikere* kamaraszín­ház! bemutatói torán a Szil­ien sugárúti általános is­kola dr. Varga Miklátné -Békakirály cimű hárnm­felvonátos zenét mesejáté­kát adta elő. A népmesei motívumok ügyet felhasz­nálásával készült darabban több mint nyolcvan 7—14 éves általános iskolai tanuló mutatta be az iskolai szín­játszás erényeit, sok kedv*3 rendezők a közreműködő tantestületi tagok és a sze­replők a bemutatóra fel­készültek. Vidám estet nyújtott a seregszemle legutóbbi mű­során négy rövid bemutató: Kocsonya Mihály házassága, XVI11. századbeli komédia ismeretlen szerzőtől; Keleti Károly Felülvizsgálat cimű tréfás jelenet; Bárány Ta­más -Tőlünk függ« című szemben. Az est egyetlen komoly egyfelvonásosa a -Tőlünk tügg« című Barány­darab volt. Ez azonban még nem egészen ért meg elő­adásra. A szövetkezeti bi­zottság színjátszó csoport­jának -Felülvizsgálat« cimű tréfás jelenete, amelyet a *Tőlünk függ« mellett mu­tatott be, nyilván kiforroi­tab volta miatt lett sikerül tebb. A -Kocsonya Mihály házassága« a Jutaárugyár egyfelvonásosa is Nóti Ká vonását. A bemutató előH- roly »Madame Szabin« cí- színjátszó csoportjának "elő­ttitété nehéz pedagógiai fel- mű vígjdttka. A vidám be- adásában. Jároli Jenő ügyes MH mutatók nézésére felkészült közönség nem csalódott pé­rakozásában. A szereplő színjátszó csoportok nagy játékkiszségről és a sereg­szemle során már megszo­kott játékkedvről tettek ín­adat volt, amiért dicséret illeti a rendezőket ét a sze­replőket egyaránt. Hasonló elismerést érdemel a Mérey utcai általános iskola peda­gógus testülete is a -János vitéz- bemutatásiért. Ebben a darabban i* több, | hetven tanuló vett részt nagy igyekezettel is lelke­sedéssel. Az iskolai bemutatók alap­ján azonban ismét felvet­hető a darabválasztás prob­lémája. hogy az adott mű megfelelő, számunkra hasz­nos eszmei és pedagógiai cé­lok szolgálatában álljon, ugyanakkor a csoportok, az előadó gárda erejéhez mé­retezett legyen. Ebből a szempontból szerencsésebb tv»ít a mesejátékot bemuta­tó Szilléri sugárúti iskola da­rabválasztása. Bár a »Béka­királyi- sem mentes fogya­tékosságoktól — hogy csak a drámai cselekmény emel­kedő voltának törésére, vagy az egységes kisérőzene hiányára gondoljunk r—, mégis jobban honorálta e mű visszaadása a műsorrá ­lasztást, mint a János tt<> tét. Az utóbbi sem korban, sem a mondanivaló helyes tükröztetésében. nem adha­tó úgy elő, hogy telje* illú­ziót ni/tijtíon benne a gyer­mekek játéka a közönség­nek. Mindez azonban nem csökkenti annak a munká­nak az irtékit, amellyel a mint núságot. Jellemző volt erre a be­mutatóra — ami a színját­szó seregszemle egész mű­sorára is jellemző — a könnyebb fajsúlyú darabok előtérbe ilíitása a komo­lyabb, talán kisebb közön­ségsikerrel járó, de nehe­zebb alakítási feladatot, el­mélyültebb színjátszói mun­kát igénylő darabokkal rendezésével találóan hozta felszínre ennek a történeti komédiának érdekes színeit A Délmagyarországi Rost­kikészítő Vállalat színját­szói ugyancsak kiaknázták az egyébként gyönge Nóti­vigjáték mulattató lehető­ségeit. E bemutatók műkedvelői­nek nagy elismerést kiváltó fölkésziiltsege méltán kelti azt a várakozást, hogy a jövőben hasonló alaposság­gal megtanult, eszmei mon­danivalójában színvonalas előadásokat látunk tőlük. (—E») Hármas bemutatóra kést ül a Szegedi Nemzeti Színház Az idei színi évadban be- reográfiáját Árkos Judit sze­mutatóra június 21-én, gedi balettmester komponál­szombaton gördül fel utol- ta. Jára a függöny a Szegedi A Gianni Schicchi főbb Nemzeti Színházban. Ez al- szerepeiben Horváth József, kalommal hármas bemutató- Ivánka íren, Szabó Miklós, ra kerül sor, ugyanis egy Berdál Valéria, Vargha Ró­szlnházi est keretében mu- bert, Harmath Éva, Sebes* tatják be Puccini Gianni tyén Sándor, Sinkó György Schicchi és Mozart A szín- és Turján Vilma lép szín­igazgató című egyfelvonásos padra, míg A színigazgató­vígoperáját. Hosszú idő után ban pedig Fodor Pál, Sinkó ez alkalommal jut ismét szó- György, Vargha Róbert, Ká­hoz önálló balettszámmal a rolyi stefánia és Pesti Ella színház balettkara. A balett- . „ kar műsorán Sugár Rezső s2erePe1' A b»lettet fezath" Akls és Galaíeia című ba- mary Sándor, Árkos Judit és lettje • szerepel, melynek ko- Roxln Demeter mutatja be. Százezer forint jutalom a vasutas munha­verseny nyerteselneK Minden évben különös gonddal, új munkasikerekkel készülnek a vasutasnapra, s alkotmányunk ünnepére a MÁV szegedi igazgatóságá­nak dolgozói. Az első ne­gyedévben az igazgatóságok közötti országos versenyben csak néhány pontkülönbség­gel lettek a másodikok. Most azzal a célkitűzéssel dolgoz­nak, hogy megtartsák, sőt ha lehet még jobb helyezést ér­jenek el. Az eddigi eredmé­nyek biztatók. Az egyes szakszolgáltatási agak dolgo­zói a legutóbbi munkaver­seny értékelése során is jó eredményeket értek el. Igen példamutatók a Szeged Ál­lomás sikerei. Itt a dolgozók túlszárnyalták azt az ered­ményt, amellyel az első ne­gyedévben elnyerték az él­üzem címet. Az élüzem szint 104 százalék, s most 105,4 százalókra teljesítették ter­vüket. A Szegedi Fűtőház dolgozói is magasabb száza­lékokat értek el az élüzem szintnél. A vontatási, keres­kedelmi és pályafenntartási szakszolgálat második, a for­galmi szakszolgálat pedig a harmadik helyen végzett az első negyedévi tervteljezités­ben. A jó munkának itt is érik | a gyümölcse. A MÁV Igaz­gatóság és a Szakszervezet Területi Bizottsága a vasu­tasnap és alkotmányunk ün­nepe tiszteletére szakszolgá­latonként munkaverseny dí­jakat is tűzött ki, szolgálati helyek, brigádok és az egyé­ni sikereket elért dolgozók jutalmazására. Mintegy száz­ezer forintot osztanak majd szét a verseny legjobbjai kö­zött. Szilád! Sándor 3 .>. SAKK i E i i _ SIPL_Í 1 I m im mi' 11 ij k i k 1 Az 1925. évi moszkvai nemzetközi verseny egyik szünnapján Capablanca, az akkori világbajnok szimul­tánt játszott Moszkvában. A jelentkezők között volt egy 14 éves diák is, aki meg akart mérkőzni a vi­lágbajnokkal. Kérésének ele­get tettek s a fiatal tanuló is játszhatott Capablancával, aki ellen szimultán során is csak kevesen nyertek játsz- ... mát Naev mealenetesre Ca- A fenU allaS Botvinn,lc es mat. Nagy meglepetesie La £uwe k&zöu j(m ,étre az pablanca a 32. lépésnél 1948 évi groningenl verse­kénytelen volt feladni a nyen. A két nagymester vé­játszmát. A világbajnok ek- elg vezetett a versenyen s a Ü í. i kor találkozott első izben az akkori kisdiákkal, Botvinnik­kel, akinek a játszma után fényes jövőt jósolt. A játsz­ma a következőképp folyt le: Világos: Capablanca Sötét: Botvinnik. 1. d4, d5, 2. c4. efl, 3. Hc3, HW, 4. Fg5, Hb(17, 5. «3, Fb4, 6. cxd, exd, 7. Vb3. c5, 8. dxc. VaS, 9. Fxf«, Hxf6 10. 0 0 0. 0—0, 11. Hf3, Fed, 18. Hd4, Bac8, 13. c6. Fxc3, 14. Vxc3, Vxa2, 15. Fd3, bxc, 16. Ko8, c5, 17. Hxe6. Va4-h 18. b3, Vat+, 19. Vb2, Vxb2, 20. Kxb2, fxe, 81. fS, Bc7, 88. Bal, c4, döntő jellegű játszma a 40. lépésnél a fenti állásban maradt félbe. Mindenki, még a mesterek is nyertnek vél­ték Euwe állását s másnap a játszma folytatásakor két­ezer hollandi szurkoló várta nagymesterük győzelmét, ami Euwe számára az első díjat jelentette volna. Botvinnik azonban otthoni elemzése so­rán nagyszerű védelmet ta­lált, Következett: 41. Ke3, Ke5, 42. Bc2ü, cS, 43. Kd3, ' BdH, (43. Bc7-re, 44. Bxc3, BxcS következik s a gyalog­végjátékban világos király a gé, sötét király a h4 gya­logot üti le s a két gyalog egyszerre ér be vezérnek) 44. Ke3. Bd4, 45. B.\c3, Bxe4+, 46. KL, Bxh4, 47. Bc6, BM+. 48 KeS, Be44-t 49. Kf3, Kf5, s a játszma lépés után döntetlen 83. bxc. dxc, 84. Fc8, Bb8 + 85. Kel, Hd5, 86. Bel, c3, pár 87. BaS, Hbl, 88. BeZ, Bd8. letb _ .... „„ . „ • D*O A mult heti feladvány 29. e4, Bc8, 30. BeS. Bd2, n>0(J(iUWsa: , Bh4!i Ve8 2. 31. BexcS, Bxc8+ s világos Bb8ü, Vh5, 3. Bh8! s a sö­feladla. tét vezér elveszett. E^^WE —— Virágzanak az orchideák és a tűi dérrózsák a füvészkertben A Szegedi Tudományegye­tem füvészkertjének szinte megszámlálhatatlan délszaki növényei közül — soha nem látott nagv mértékben — bontogatják szirmaikat a nikus kerttől ausztráliai vJ dél-afrikai rovarfogó növé­nyeket kaptak, amelyek apró legyekkel és szúnyog­félékkel táplálkoznak. Esze­rint is fejlődtek: gyökérze­külonbözö fajta orchideuk. tük gyér és leveleik — ame­IRTA: VÍISMOJIOV; ^•.ZISONGIA ^ ot/Atzzv isrv4i»jss* ^ (15.) ... Élt egyszer egy kislány, vidám és gondtalan. Szü­leit elveszítette a háború első évében. Nagynénjénél la­kott Hamar önállóságra tett szert, de nem tanult meg magával éa másokkal szemben komolyan viselkedni. Ab­bahagyta az iskolát. Volt egy fivére, komszomolista, ko­moly, derék fiatalember. De elment a katonaiskolába és elveszítette szeme elől nővérét Tizenkilenc éves korában a kislány férjhezment egy nagyon derék, de nagyon el­foglalt emberhez, akivel nyomban házasságkötésük után külföldre mentek. De ott is, lényegében magára volt hagyva. Mlndejnki el volt foglalva körülötte, senkinek sem volt Ideje vele törődni. Külföldön a kislány figyel­metlenséget követett el... Szerencsére, hamarosan visz­szatért hazájába ... Gyermeke született, szülei éltek-hal­tak érte. De a gyermek meghalt, még kétéves kora előtt. És az asszony nem tudja, mit csináljon szabad idejé­vel. Igaz, sokan találnak erejüknek megfelelő elfoglalt­ságot, tanulnak, dolgoznak. Az asszonnyal, akiről szó van, ez nem történt meg ... Andrej lélekzetvlsszáfojtva hallgatta Dimovot. Na­gyon jól tudta, kiről van szó, ezért izgatottan várta sza­vainak befejezését. De az ezredes itt elhallgatott, majd azt kérdezte: — Beszélt nővérével a gyűrűről? — Igen. — És ő? — Csodálkozott, sajnálta, hogy nem kapta meg a külföldi ajándékot, de fél óra múlva már el is felejtette. Dimov elégedetten bólintott és nyomban másra te­relte a beszélgetést: hol és hogyan tölti szabadságát a hadnagy... A beszédnek a telefon csengése vetett véget. Dlmov felvette a hallgatót. Látszott, hogy valami nagyon komoly dolgot közölhettek vele, mert arca egy­szerre elborult. Csak néha-néha mondott ő ls egy szót: — Igen... Értem... Jól van... — aztán hozzátette: — Maradjon ott. Mindlárt megvek én Is. Letette a kagylót, Rlabinyinhoz fordult é« izgatottan mondta: — Gyerünk a nővéréhez. Gyorsan! — Törtónt valami? — kérdezte Rjabinyin felugorva. Az ezredes nem válaszolt. A JAGUÁR UGRÁSA ... Amikor Ruscsinszkij belépett az ebédlőbe, gyor­san körülnézett. Tekintete végigsiklott a bútorokon, a kis tányérokkal és fafaragásokkal teleaggatott falakon, végül is megállapodott az egyik sarokban, ahol kis ze­negép állott. -Ez n kedvenc játékszerem* — mondta ta­lálkozásaik alkalmával nemegyszer Tászja. Ruscsinszkij egy széles fotelban foglalt helyet, ame­lyet a háziasszony gondosan elébetolt, hátradőlt és ki­nyújtotta lábát. — Nagyon fáj? — kérdezte Tászja. — Mindjárt ké­szítek fáslit. Egy pillanat türelmet kérek. Benyúlt a szekrénybe és házi gyógyszerládát vett elő, de Ruscsinszkij megállította őt. — Nem szükséges — mondta. Tászja értetlenül nézett rá és észrevette, hogy láto­gatója már teljesen egyenesen ül a karosszékben és ar- . cáréi eltűnt a fájdalmas kifejezés. — Nem szükséges, Talszija Ignalyevna — ismételte. — Üljön le, legyen szíves. Nagyon fontos dologról kell beszélnem magával. — És a lába? — kérdezte Tászja. — Már elmúlt a fájás... majdnem. Üljön le, na­gyon kérem! Vendégének hangjában Tászja alig észrevehető tü­relmetlenséget érzett Leült egy székre és tréfásan kér­dezte: — Nos, mi az a fontos dolog, amiről beszélni akar velem? Ruscsinszkij tekintetével végigmérte a fiatalasszonyt, aztán lehajtotta a fejét és csendesen megszólalt: — Talszija Ignatyevna... Maga nekem kedve6, ép­pen ezért kötelességem figyelmeztetni, hogy nagy veszély fenyegeti magát. — Veszély? — kérdezte csodálkozva Tászja. , , . , — Igen! És nemcsak magát, de férjét is, hozzátarto- Jy!k_]i®r*nc,ak sok aóit is, engem is. — Nem értem. Ruscsinszkij nyelvével megnedvesítette hirtelen ki­száradt ajkát és belekapaszkodva a szék karfáiba, előre­hajolt. Most mindent feltett egy kártyára. Siker esetén pénzt kap, sok pénzt. Egy-két év múlva semmire sem lesz gondja, élhet a maga kedvére... Sikertelenség esetén ... Sikertelenség nem következhet be! Ez a könnyűgondol­kozású fiatalasszony, aki itt ül mellette, a kezeiben van. A nagy meleg az idén a szo kottnál korábban csalta ki a virágokat s ez/el meg­kezdődött a legalább egy hónapig tartó orchideanyílás. A Mexikóból ideszármazeti növényeket kedvező, csak­nem hazai környezetbe he­lyezték. Különleges táptalaj­jal töltött levegős kosarak­ban nevelik a virágokat. A kosarakat lombos fák tör­zsére függesztették, ahol mindig párás, meleg a le­vegő. Egy-egy orchidea 10— 15 virágot hozott. A rend­kívül illatos virágok na­gyon hosszú életűek. A fü­vészkertben több, mint száz­esztendős példány is akad. Ugyancsak bontogatják szirmalkat a dísztó sekély vizében a fehér, krémsárga :;és piros színű töndérrózfc,'t lyekre -áldozataik* ráro­gadnak, viszonylag nagyok. Csőrébe Szegedről indiai iótuszokat küldtek, amelye színpompás ket Magyarországon máshol nem tudnak átteleltetni. A botanikus kert látoga­tóinak nasy segítséget nyújt uz Idén megjelent füvész­kert! képes kalauz, amely részletesen bemutatja a kert gazdag és változatos növényvilágát. (T. B ) látogatót vonzanak. | A füvészkert szinte min­den nap új ritka virágokkal, növényekkel gyarapszik. Legutóbb a budapesti bota­MAGASFESZUI.TSEGGEL SZÁRÍTJÁK A FAT A Német Demokratikus Küztarsanagbun Igen sikere* Kísérleteket folytainak » fiinak magattfesKÜitsöggel tör­ténd Hárításával. A» 1 mé­ter 811 centiméter magassá­gú és 0.50 méter átmérőjű. 55 százalék nedvességet tar­talmazó tatöneset 15 perc alatt kl lehet szárítani ezzel az üj eljárással. Egy köb­méter fa kiszárítása 30 kiló­watt vlllamosáramot iga­nyel. Szövetkezeti borjak Némán kinyitotta mappáját, kihúzott belőle néhány papírlapot, amelyek fényképekre emlékeztettek és a fia­talasszony szeme elé tartotta. — Ezek az Ön nyugtáinak a fotokópiái, amelyeket Berlinben Strumme úrnak adott. -Nyugta. Kiállítva Strumme úrnak arról, ahogy .. .« Tászja a nyugtára nézett. Igen, ez az 6 kezeírása. Aztán ott volt a másik, harmadik nyugta is. Állandóan emet kodik a szarvas. marha-állomány n Felszabadulás Tsz-ben. Ezzel párhuzamosan ter mészeteeen nagv gondot fordítanak a borjúnevelésre is. Jelenleg 40 kis borjút gondoz­nak továbbte­nyésztésne és a közeljövőén újabb 20 borjúval növe­]: lik a vemhes üszőállományt. Képünk: két bor­jú a negyven kö­zül. (Folytatjuk);; (Markovila Tibor felvú

Next

/
Oldalképek
Tartalom