Délmagyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-15 / 140. szám

A lakosság igénfelnek és a város lehetőségeinek figyelembevételével alakítják ki Szeged városképét Új hidak, lakónegyedek, korszerű közlekedés a távlati tervben (Budapesti tudósítónktól.) energia szempontjából Lakóházak, a közművek men­Á7 ország legjelentősebb vá- rendkívüli lehetőségekkel tén való tömörítésével old­rosaival kapcsolatban az rendelkezik. ja meg. Építésügyi Minisztérium Vá- Az ipar reáliS) nyugodt üte- A lakosság egy része nem rosremdezési Főosztálya táv- mú fejlesztésével nagy ered- szívesen lakik emeletes épii­' mények érhetők el. letekben. A terv ilyen irá­Az általános terven belül ^^H^.^JlfJi/í egy igen jelentős rósz már ™yugtatja az érdekelte­elkészült. Ez a város övezeti Ket" kérdéseit oldotta meg, a lokosság igényeinek messze­menő figyelembevételével. B-tetsi » SS'jsjtJSSS. lati terveket készített, melyek biztosítják a váro­sok további fejlődését. Sze­ged* amely Dél-Magyaror­szág legjelentősebb centru­ma, sok lehetőséget rejt ma­gában, melyeknek gazdasá­gos kiaknázása a városfej ged már túlnőtte megyei vonatkozású centrum jeli e- . , .... .. „ . ,, gét, hatása kiterjed Bács vez. mmt peldaul^az fezak­ben kedvezőbb helyzetet él­és Békés megyére is. Köz­igazgatási hálózata, kultu­rális élete feltétlenül Ma­gyarország délkeleti részé­nek első városává^ avatja. magyarországi városok, nagy hátránya, hogy a meglevő lakások jelen­A sugárutak külső ré­szein és környékén a sű­rűbben épített földszintes és egyemeletes szabadon-;; álló és sorházak övezetét;; tervezték, így még gazdaságosan köz-11 művesíthető családi házak ! létesülhetnek, s egyben a lakosság kényelmét is meg­felelően szolgáló megoldás tős része műszakilag nem 6ZÜletett Go^dc4 fordfunSk . ..... . . - ... megfelelő, arra ^ h a lakóteriila. Az_Bp(tésügyi Mlnisztén- f61eg a beivizek okozta csa- teken levő nagyobb, üres cm Városrendezési Főosztá­< , _ , . .... pásokat a lakások ma is telkeket is beépítsek. Ez a ott bennünket sínylik. A város közműháló- megoldás tájékoztattak — távlati ren- Mta ^ naBV kiterie- I,VM. alapjait biztosítja. , , zata, bár nem nagy kiterje- lődés alapjait biztosítja. A dezési tevét e; szempontok dé6Ű. még,;a jórészt kiha8Z- város szivébői, ahol leg. fc^elembevételével készít- náiat]an. Az övezeti terv a tömörebb az épületek elhe­teti a budapratiVárosópitésa lakásprobléma megoldását ivezése, kifelé haladva egy­Tervező Vállalattal. elsősorban a foghíjak beépí- re szellősebbé válik a vá­Szeged tervszerű fejlesz- tésével, a közművesített te- roskép. tését az is indokolttá te- rület minél gazdaságosabb Természetesen a lakőne­szi, hogy munkaerő és felhasználását többemeletes gyedek kialakítása szorosan kapcsolódik a közlekedés kérdéséhez és Szegeden Itt még egy sor megoldatlan probléma szerepel. A város jellege, létjogo­sultsága feltétlenül meg­kívánja, hogy az újszege­di oldallal megfelelő kon­taktust teremtselek. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának .. .... ... , és a Bolgár Népköztársaság kormányának meghívására Ehhez u-> hidaik szukse0e­június második felében magyar párt- és kormányküldött- A JfT a. korut ség látogat Bulgáriába, Kádár Jánosnak, a Magyar Szo- es7-akl részén jelöli meg az cialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának U1 Tisza-híd helyet, vezetésével. A küldöttség viszonozza a bolgár párt- és kormányküldöttség 1951. júniusában Magyarországon tett látogatását. Uj iskola épül Kisteleken Magasba nyúlnak már a falai a kisteleki új, kéteme­letes iskolának, amely a környék legkorszerűbb tanintéz­ményei közé tartozik majd. A szépen emelkedő falak a szorgalmas építők kezemunkáját dicsérik, akiknek napját ünnepeljük ma. Ezenkívül azonban mutatják azt a meg­változott életet is, amelyet a népi demokracia gondoskodása hozott e nagy községbe. Kistelek mai életéről lapunk 3. oldalán közlünk képes riportot. (Siflis felvétele) Magyar párt­és kormányküldöttség látogat Bulgáriába Csütörtökre összehívták az országgyűlést Fel­építik a vasúti hidat is. Ez a híd régi helyétől délre helyezkedne el. Bár a MÁV r>em látja helyesnek az utóbbi híd elhelyezését, mert az újszegedi vasútvo­nallal nem lenne meg a kapcsolat, s új vágáinyok építése válnék szükségessé — a Városrendezési Főosz­tály a szegedi városi ta­nács egyetértésével ragasz­kodik az elgondoláshoz. A nagykörút csak így tudja szerepét, a vasút A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12 paragrafusának (2) bekezdése alapján az országgyűlést betölteni _ 1958. június 19-én, csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta. nem zárná el a bélvárost a Tiszától. Az új hidak több várossal (például Makó) te­remtenének jobb kapcsola­tot, s Románia felé is hely­reállna a közlekedés. Ugyan­akkor a vasútállomás és a rendező pályaudvar áthelye­zésével az ipari központokat és a tiszai kikötőt is bekap­csolják a vasúthálózatba. (Folytatás a 7. oldalon.) Román-magyar mnnkabarátság Történészek és munkásmozgalmi harcosok közös megbeszélést tartottak Szegeden A Szeged városi pártbi­zottság kistanácstermében jelentős megbeszélést tartot­tak a magyar munkásmoz­galom 1917—19 közötti idő­szakával kapcsolatban. A ta­nácskozáson a munkásmoz­galom régi szegedi harcosai, történészek, kutatók vettek részt és ismertették a párt, a munkásosztály szegedi és környéki harcát. Ott volt Réti László elvtárs is, a Ma­gyar Munkásmozgalmi Inté­zet igazgatója, aki a vidék munkásmozgalmával kap­csolatban több fontos ada­tot kapott a tanácskozáson résztvevőktől. A magyar munkásmozgal­mat részletesen feldolgozzák és a szegedi, több órán át tartó megbeszélés ehhez adott jó segítséget. A Román Népköztársaságban vállvetve dolgoznak együtt jo barátságban románok és magyarok Képünkön a pet­rilai olajbányánál Hajdú Gyula bányászt, a Szocialista Munka hősét láthatjuk, Mihai Stefan élmunkás bányász brigádjának körében Tanácsi rendelet készül a műemlékek védelmére Műemlékvédő albizottság alakul Az Országos Műemlékvédő landó bizottság irányításával Bizottság felkérte a városi működne. A műemlékvédel­tanács végrehajtó bizottsá- mi albizottság munkájában gát, tegye lehetővé, hogy Szegeden is megalakuljon a műemlékvédő albizottság, amely a műemlékek védel­méről szóló 1949-es törvény­erejű rendelet szellemében, mint társadalmi szerv gon­doskodna a város műemlé­keinek, műemlékjellegű és az MSZMP városi bizottságá­nak küldötte, a múzeum, a levéltár, az Idegenforgalmi Hivatal, a Tervező Vállalat képviselői, valamint a vá­rosi és kerületi tanácsok építésügyi szakemberei mű­ködnének több, helyi szak­ismerettel rendelkező sze­városképi szempontból érté- gedi aktívával, kes épületeinek felügyeleté- A városi tanácsnál már ről, védelméről. készítik azt a tanácsi ren­A végrehajtó bizottság el- delettervezetet, amely egy­nökének intézkedésére a vá- részt a műemlékvédelmi al­rosi tanács építés- és köz- bizottság működését szabá­lekedési osztálya megkezdte lyozza, másrészt megállapít­ennek az albizottságnak szer- ja a műemlék és városkép vezését. A műemlékvédelmi védelem alapelveit Szege­1 albizottság az építésügyi ál- den. Építők ünnepén Munkahelyeink, házaink, lakásaink építőit, a mun­kások, mérnökök, munka- és építésvezetők, technikusok százait, ezreit köszöntjük ma, az immár hagyományossá vált építők napján. Velük együtt ünnepelünk és emleke­zünk is ezen a napon. Emlékezünk a kőművesekkel, kubi­kosokicai, akik hosszú évtizedekig cipelték vállukon a múltban szakmájuk »keresztjét«. Vándoroltak, s csak ősz- • tői tavaszig dolgoztak. A munkanélküliség szenvedése tör­vényszerű, "hazajáró lélek", helyesebben visszatérő jelen­ség volt a szakma e tisztes képviselőinek házában, laká­sában. Szűkös bér mellett csak 5—6 hónapot dolgoztak, de akkor aztán izzadtak, megfeszített izmokkal. Ilyen volt a távoli múlt. Még a közelebbi, a 14 évvel ezelőtti kezdet is ehhez hasonlított. Hogy teljes legyen az megemlékezés, erre a közelmúltra is tekintsünk vissza, emlékezzünk az ünnep napján. Megszüntettük nemcsak az építőipar szét­szórt kézműipar jellegét a közelmúlt években, hanem gé­pesítettük az egyes munkafolyamatokat, az anyagmozga­tást, habarcskeverést stb. Sokat tettünk az építőmunkások érdekében, de mégsem elegendőt, mint ahogy többet te­hettünk volna az egész ipar érdekének. Köztudomású, hogy még ma is igen drágán építünk­Főként hosszú ideig és nem is a legmegfelelőbbek lakó­házaink, nemkülönben egyes gyárépületeink. Szépek, tetszetősek a Mérey utcai házak Szegeden, de a lakás­hiányban szenvedők szemével nézve igen lassan halad­nak. A tervtől ugyan nincs elmaradás, mert például 10 nappal előbb adják át a Mérey utcai C tömböt is. Az egész építőiparból kiragadva ez azonban csak mazsola­szem. Ha így haladunk, az építőipari vállalatokra nem­csak a tervezés, az építkezés, hanem a kötbérfizetés, s a határidőkitolást jelentő szüntelen kérelmezés is jel­lemző lesz. Lehet, hogy e tarthatatlan helyzet szóvátételével -ün­neprontók" szerepét vesszük magukra. Pedig távol áll tőlünk a szándék, nem akarunk és nem is vagyunk ünneprontók. A hibák és fogyatékosságok felvetése az ünneplőknek és ünnepelteknek egyaránt kötelességük­Tudjuk, hogy az építőipar, az építőmunkások problémájának megoldása nemcsak magukon a mérnökökön, építésve­zetőkön, szak- cs segédmunkásokon múlik. Fontos, hogy állami szerveink a jövőben még sokkal jobban lássák el az építőipart gépekkel, hogy könnyebb legyen a munka, olcsóbb legyer. a termelés az építőiparon belül. s a fokozott személyi takarékosságon túl az is szükséges, hogy gyorsabbá, termelékenyebbé, végül hatásában gaz­daságosabbá tegyük a munkát. Mindennek lendítő ereje elsősorban a műszaki színvon..l emelése. Igaz, hogy gaz­dasági lehetőségeink szűkre szabottak, de a tervező-ki­vitelező építésvezető mérnöke:-, technikusok, a régi és új szakmunkások sokezres gárdájánál összefogásával az alkotó kezdeményezőkészség kibontakozásával nagyon so­kat tehetünk. Minden újitás, tökéletesítés, minden meg­takarított fillér olcsóbbá teszi az épLíst, amelynek egye­nes következménye, hogy több lakóházat emelhetünk. A több ház több lakás és nagyobb öröm. Most, amikor köszöntjük építőinket, egyben arra kérjük őket, segítsék jó munkájukkal, józan cselekedeteikkel pártunk és kor­mányunk nehéz munkáját, hogy a még jobb munka lég­körében ünnepelhessük majd meg a jövő évi épitők napját. > < Ma: l Érdekes adatok j f a Központi \ f Statisztikai Hivatal\ í jelentésében • 4 XIV. évfolyam, 140. szám Ara: 60 fiUér Vasárnap, 1958. június 15. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom