Délmagyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-04 / 130. szám

2 EZ TÖRTÉNT A KÜLPOLITIKÁBAN 8= A francia nemzetgyűlés és a Köztársasági Tanács is megszavazta az alkolmányreform-törvényjavaslatot De Gaulle-nak, úgylátszik sietős a dolga... Ezzel magyarázható, hogy alig huszonnégy órával miniszterelnöki beiktatása után már a nemzetgyűlés elé terjesztette alkot­mányreform-törvényjavaslatát. A törvényjavaslatot először a nemzetgyűlés alkotmány­Jogi bizottságának kellett megvitatnia. A bizottság kisebb módosításokat hajtott végre a törvényjavaslaton. De Gaulle elgondolása ugyanis az volt, hogy a parlamenttel megsza­vaztatja az alkotmányreform elvi elfogadását és azután a parlament ellenőrzése nélkül maga dolgozza ki. milyen előírásokkal váltsa fel a jelenlegi alkotmány szakaszait. A bizottság ezzel szemben arra az álláspontra helyezke­dett, hogy a parlamentnek kell megvitatnia az alkotmány reformját. . A nemzetgyűlés végülis hajnalig tartó ölése során 350 szavazattal 163 ellenében elfogadta a De Gaulle által be­terjesztett szöveget. A Köztársasági Tanács kedd délelőtti ülésén ugyancsak elfogadta a törvényjavaslatot. Nem ment simán a torvényjavaslat elfogadása je Gaulle a nemzetgyűlés mányreform törvényjavas­alkotmányjogi bizottságának latra, vagy -visszamegy fa­állásfoglalása után felszó- lujába*. lalt a nemzetgyűlésben és Jacques Duclos, a Francia kijelentette; "Ha önök nem Kommunista Párt szónoka adják meg nekem a felha- beszédében hangoztatta: De talmazást és az eszközöket Gaulle beiktatása a köztár­az alkotmány megreformá- saság elárulása volt. "A be­lására, akkor a kormány iktatás ellen szavaztunk tép­ném maradhat fenn ma nap — mondotta —, mert az (hétfőről keddre virradó — tűrhetetlen támadást jelent a szerk.) éjszakánál to- a szabadságjogok ellen, vább*. A tábornok mintegy Ugyanígy ellene fogunk sza­beSZÓd// válatz/ vazni a kormány alkot­elé állította a képviselőket, , i. hogy vagy elfogadják ja- mányreform-törvényjavasla­vaslatát az -előzetes* alkot- tónak is*. „Szívélyes kapcsolatok64 De Gaulle kormányával •Az Egyesült Államok re- hogy megvitatta vele a leg­méli, hogy szoros és szívé- újabb nemzetközi íejlemé­lyes kapcsolatokat tarthat nyeket. "Természetesen tár­tévá a De Gaulle tábornok gyaltunk a franciaországi vezette új francia kormány- eseményekről is és reméljük, nyal* — Jelentette ki Dul- hogy szívélyes és szoros kap­-érik* külügyminisz- CJ0ia(0t alakithatunk ki a teDulles0hétí6n Eisenhower De Caulle vezette francia amerikai elnökkel tárgyalta kormánnydl — mondotta Fehér Házban és közölte, Dulles külügyminiszter. Június 7-én és 8-án lesz az Y. magyar békekongresszus Az V, magyar békekong­resszus június 7-én, szomba­ton délután kettő órakor kezdi meg az Országház kongresszusi termében két­napos tanácskozását. A be­számolót Darvas József, az Országos Béketanács elnök", mondja. A kongresszuson számos külföldi békemozga­lom küldöttséggel képvisel­teti magát Előadás a hároméves tervről az MSZMP Politikai Akadémiáján Az MSZMP Központi Bi­zottságának Politikai Aka­démiája keretében június 9­én, délután fél 6 órai kez­dettel a Népihadsereg Köz­ponti Tiszti Házában Fock Jenő, az MSZMP Központi Bizottságának titkára tart előadást "Gazdaságpoliti­kánk néhány kérdése és a hároméves terv- címmel. Hruscsov elvtárs mondott beszédet a Bolgár Kommunista Párt kongresszusának keddi ülésén Szófia: A Bolgár Kommunista Párt VII. kongresz- munkások alkotják, az ömn szusának kedd délelőtti ülésén Jordán Katrandzsiev, a tzes tagok és tagjelöltek 38,9 párt központi ellenőrző bizottságának elnöke terjesztette százalékát. A parasztok a elő jelentését, majd Hruscsov, az SZKP Központi Bizott- párttagság 34,16 százaiéikát ságának első titkára, á kongresszuson résztvevő szovjet teszik kt pártküldöttség vezetője szólalt fel. Ezután Zsivkov a netnzet­Hruscsov felolvasta az SZKP Központi Bizottságának a . Bolgár Kommunista Párt VII. kongresszusához intézett «« mozgálom üdvözletét. néhány kérdéséről szolt, Id­A kongresszus küldöttei ás a vendégek nagy figye- jelentve: a Bolgár Komimu­lemmel és lelkesedéssel hallgatták Hruscsov beszédét és ^^ párt ^ndig kitűnt a oz SZKP Központi Bizottságának üdvözletét internacionalizmus A kongresszus ezután megkezdte a vitát a Bolgár *• Kommunista Párt Központi Bizottságának beszámolója elves iránti hajthatatlan hu­és a párt Központi Ellenőrző Bizottságának jelentése fölött, ségével és odaadásával. A Hruscsov elvtárs beszédének ismertetésére visszatérünk, nemzetközi kommunista és • munkásmozgalom marxis­Todor Zsivkov, a Bolgár tagja van, ezek köziül 467 546 ta—leninista egységében és Kommunista Párt kongresz- rendes tag, 16 709 pedig tag- összeforrottsógában látta és szusának hétfői ülésén mon- jelölt. Jelentős változások u ^ u a kapitalizmus dott beszámolójában szólt a történtek a párt szociális f . nemzetközi helyzetről, valla- összetételélben is. Ma már a /ölöttt győzelem fő feltéte­minit a Bolgár Népkőztáraa- alapvető csoportját lét. ság belpolitikájáról. Beszámolójának a pártról szóló részében rámutatott arra, hogy a beszámolási időszakban a párt Központi Bizottsága nagy munkát vég­zett a párt erősítéséért. Jelenleg a pártnaik 484 225 A Gula-család által megmentett szovjet pilóták Budapesten Zivatarfrontok közelednek Csökken a meleg A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán elmondották, hogy a szub­trópusi és óceáni légtömegek különböző irányú áramlása nyugatról többlépcsős ziva­tarfrontot indított el. Való­színűleg már szerdán kiadó­sabb esők is várhatók, első­sorban a tavaszi szárazság­tól legtöbbet szenvedett Du­nántúlon. A hőmérséklet ugyancsak. csökken. &rdtkej! SZlV-OPERAClOK — SIKERREL J. Navrátil tanár brnói se­bészeti klinikáján két eset­ben távolítottak el szívda­ganatot sikeres műtéttel. Az első esetben egy 14 éves kislány jobb szívkamrájá­ból operálták ki a dagana­tot. A műtét előtt hipoter­mia segítségével leállítot­ták a beteg vérkeringé­sét és a test hőmérsékle­tén* 30 fokra történt le­hűtésével csökkentették az oxigén-fogyasztást. Nyolc perc alatt kinyitották a szi­vet és eltávolították a da­ganatot. A második esetben egy asszony bal-szívkamrá­jából távolítottak el na­rancs nagyságú daganatot. A műtétnél a szív- és tüdő­működését helyettesítő ké­szüléket alkalmaztak. Mind­két operáció kitűnően sike­rült. ••••••natfmú ilmftba im A Magyar Partizánszövet- megjelent ség és a Magyar—Szovjet kefceA Baráti Társaság meghívásé- __ ra kedden hazánkba érke- y™*" „ x w zett P. N. MaBcov, A. T. Urrarkedhetnek Pantyuhin, N. A. Krivov, "»«OT»el, mnnkájáyal, a fel. akik a Nagy Honvédő Hé- w»baduláe éta elért fejlé­borúban a szovjet légierő aésével. kötelékében teljesítettek A szovjet vendégek a szolgálatot Nagy Honvédő Háborúban A három szovjet repflMt tanúsított helytállásukért kt­1944-ben özvegy Gula Jé- tüntetéseket kaptak. A hoz­isefné és családja hosszú z4Iuk intézett kérdésekre el­időt át rejtegette és meg- mondták életük alakulását a mentette az éket üldöző háború után. fasiszták előL beszélgeténeji emléke­zetbe idézték negyedik tár­A Magyar Távirati Iroda sukat, F. Pzdov bombázó­munkatársának a három gépparancsnokot, akit csa­szovjet pilóta elmondta: patteste egyik alkalomból nagy örömmel jöttek Ma- bevetésre küldött Innen már gyarországra, ahol találkoz- nem tért többé vissza; hősi tak Gula Józsefnével, csa- halált halt de ez már az ő ládjával, s más magyar elv- megmenekülésük után tőr­társakkal, akik annak ide- ^nt • jén segítették menekülés ü­ket. őszintén fájlalják,' hogy A szovjet -vendégek több egyik megmentőjük, Gula mlnt egy héti« tartózkodnak József már elköltözött az hazánkban. Ellátogatnak élők sorából. Hálával ésszé- több üzembe, vidéki város­retettel őrzik a megmentő- ba és baráti találkozókra ikkel kapcsolatos emlékeket, jönnek össze a magyar dol­a róluk a szovjet sajtóban f^^yy^gj. a Eisenhower elnök jóváhagyta szovjetunióhoz intézendő váiasz^0 francia-tuniszi ellentétek a Biztonsági Tanács előtt asntngton (Reuter), jumus hónapban megkez-5 Eisenhower elnök hétfőn Jó- dődhetnek-e. -Nincs ellenve-S Hétfőn délután Ntw váhagyta a Szovjetunióhoz tésünk azzal szemben, hogy ".Yorkban összeült a Bizton­intézendő válaszjegyzék szö- a Szovjetunió más országok ""sági Tanács, hogy megtár­vegét a nukleáris kísérletek szakértőit is bevonja a ma-!gyalja Tunisz Franciaország felfüggesztése ellenőrzésének ga oldalára, feltéve, ha a! elleni panaszát. A panaszra kérdésében folytatandó szak- szóban forgó szentélyek meg-S közvetlenül az szolgáltatott értői megbeszélések megin- felelnek a követelmények-! okot, hogy az algériai—tuni­dftásáról. nek* — válaszolta Dulles; szi határ déli részén és tu­Dulles külügyminiszter az arra a kérdésre, hogy az; Hiszi területen fekvő Rema­elnökkel folytatott egyórás Egyesült Államok hajlan-J da helység térségében fran­megbeszélés után bejelcn- dó-e elfogadni azt a szovjet! cia csapatok támadást intéz­tette Eisenhower döntését és javaslatot, hogy lengyel és!tek tuniszi egységek ellen. hozzáfűzte: az Egyesült Al- 7. 7 .. , , iAz összecsapások május 22­lamok ésszerű derűlátással csehs7jovák adósok is ve-!én kezdődtek el és azóta is ítéli meg azt a kérdést, hogy gyének részt a szakértői ta-; többször megismétlődtek. • szakértői tanácskozások nácskozásokon. ! Ennek az állapotnak meg­• szüntetését kívánja elérni _ ! Tunisz, amikor kéri a Biz­Szuntessék be s tonsági Tanácsot, hogy ítélje If_. _ _ - . - , ! el a francia csapatok tum­a nukleáris kísérleteket! tevékenységét és köte­! lezze a franciakat, hogy von­„, ! ják ki Tuniszban állomáso­Bécs (MTI): Vasárnap dél- A küldöttek egyhangúlag - 2(j egységeiket. előtt a bécsi Sophien-terem- jóváhagyták Cotton asszony!. . -to . ' 1Rq1 vpn ben megkezdődött a Nemzet- javaslatát, hogy a kongresz-! L/nciaörszác elfoglalta a közi Demokratikus Nőszö- szus táviratban szólitsa fel vetsóg IV. világkongresszusa, az ENSZ Biztonsági Taná- gj"jedésű jelentóg 7 és 7/7J777 nÖm7 tekin;• telmilUó lákSú Tuniszt, galmának képviselői vannak téjuét és befolyását annak; két ország közötti viszony wü '"Sí "WT ,a- Szovíet~ I állandóan feszült volt ­küldöttség vezetője Erdei unió példáját követve az! „„„tán a franciák evarma­Lászlóné, a MagyarNök Or- Egyesült Államok és Nagy- Vag'tartáfak^etkcz­wogos Szövetségének elnöke. Britannia is haladéktalanul! tében. 1955-ben megegyezés köri 7/okr»t7,s etesse meg a nukleáris! J«« létre Franciaország és !K£ía?-.J25 —« mondott beszédet. leteket. -ismerik el Tuniszt és köte­_ 1 . m , . ... • lezték magukat, hogy mi­ZtOIl Olasz miniszterelnök: előbb tárgyalásokat kezde­, _ *nek csapataik Tuniszból valaszolt Hruscsovnak Moszkva (TASZSZ): A Szovjetunióban megszüntet- • ír°ncia csapatok Tuniszból moszkvai olasz nagykövet a tek mindennemű atomfegy-g Val° kivonására azóta sem napokban átnyújtotta szov- ver kísérletet. ;fcerü" sor­jet külügyminisztériumban Zoli miniszterelnök vála-; - . . Zoli oTasz miniszterelnök szában kijelenti: az olasz! . lunisaoen jeisnieq válaszát Hruscsov április 4-i kormány -sürgősnek <s!«n'ntegy 15 ezer főt kitevő üzenetére, amelyben a Szov- szükségesnek tartja, hogjj«íran.cia csapategysegek ál­jetunió Minisztertanácsának konkrét és realitásokkal szá- f/masoznak, Bizerta, Tunisz elnöke értesítette az olasz moló megegyezés jöjjön lét-jjüegnagyobb kikötője pedig miniszterelnököt, hogy a re a leszerelés kérdésé ben*.! francia haditengerészeti tá­maszpont s itt is legalább 5 ezer a francia katonák száma. Tunisz azt is köve­teli a franciáktól, hogy ürít­sék ki Bizertát, de Párizs egyelőre hallani sem akar ennek teljesítéséről. A francia—tuniszi viszony az algériai háború 1954 vé­gén történt megkezdése óta jutott különösen válsá­gos szakaszába. A franciak ugyanis azzal vádolják a tu­nisziakat, hogy segítséget nyújtanak az algériaiaknak és az algériai felkelők így tuniszi területről intézhet­nek támadásokat az al­gériai francia csapatok el­len. Ennek megakadályozá­sára. építették ki a franciák az algériai-tuniszi határon az úgynevezett -senki föld­jét* és elektromos árammal telített drótakadályokat lé­tesítettek az állítólagos át­szivárgások megakadályo­zására. Az algériai felkelők ennek ellenére továbbra is sikeresen harcolnak a fran­cia egységek ellen, bizony­ságául annak, hogy korábban sem szorultak tuniszi segít­ségre. A francia—tuniszi ellenté­tek mielőbbi megoldása azért is kívánatos, mert megtörténhet, hogy az Al­gériában állomásozó francia csapatok egyszerűen bevo­nulnak Tuniszba, a -francia érdekek biztosítására*. Eb­ben az esetben az algériai háború átterjedne Tuniszra, sőt valószínűleg Marokkóra is, ami azután <= egy világ­háború veszélyének felidé­zése mellett — az egész arab világot szembeállítaná a franciákkal. Ag Egyesült Államok és Anglia helyzete ké­nyes a Biztonsági Tanács francia—tuniszi vitáján. E két nyugati hatalom eddig is sikertelenül kísérelte meg, hogy valamiképpen áthidal­ja a Tunisz és Franciaország közötti ellentéteket, s bizo­nyos, hogy ez a törekvésük aligha jár eredménnyel. Tu­nisz egyre kevésbé hajlan­dó tárgyalni a franciakkal addig, amíg francia csapa­tok tartózkodnak tuniszi te­rületen. Viszont ezekben a napokban, amikor de Gaulle minden gondja az, hogy Al­gériában hogyan tehetné biztossá a francia katonai győzelmet, alig valószínű, hogy Párizs tárgyalna Tu­nisszal. Az idő pedig sürget, s minden nap, mely elmú­lik, tarthatatlanabbá teszi a fraríbiák északafrikai hely­zetét Perényi István • A Biztonsági Tanács hét­fő délutáni ülésén a francia képviselő azt állította, hogy a franciák tuniszi akciója vé­delmi jellegű s javasolta, hogy a Biztonsági Tanács határo­zatban hívja fel mindkét fe­let, tartózkodjanak a -köz­vetlen tárgyalásokat* aka­dályozó cselekmények elkö­vetésétől. Anglia és az Egyesült Ál­lamok javasolta a vita fel­beszakítását és indítványoz­ta, hogy a Biztonsági Ta­nács hívja fel a feleket a tárgyalások folytatására. A Biztonsági Tanács ma, folytatja a tunuszi panasz feletti vitát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom