Délmagyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-26 / 149. szám

2 Csfltörifffc. 1988. fűnhisr M. 4 EZ TÖRTÉNT Á ^ÜLPOLITIKABAN •T n szovjet kormány emlékirata az Egyesült Államok kormányához Moszkva (TASZSZ): Gromiko szovjet külügyminiszter június 24-én átnyújtotta Thompson amerikai nagykövetnek a szovjet kormány emlékiratát, amely válasz az Egyesült Államok kormányának a genfi szakértői értekezlet összehívásával foglalkozó június 20-i emlékiratára. A szovjet kormány — mondja az emlékirat — továbbra is abból indul ki, hogy a szakértői értekezlet munkájának elő kell mozdítania az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek megszüntetését, minden olyan állam részéről, amely ilyen fegyverekkel rendelkezik. A szovjet kormány nyugtázza a felek megállapodását ateklntetben, hogy a szakértől értekezlet július elsején kezdi meg munkáját. Továbbá nyugtázza az értekezlet Időtartamára vonatkozó megállapodást. Szovjet részről már korábban hozzájárultak ahhoz, hogy az értekezleten az Egyesült Államok szakértőin kívül részt vegyenek Nagy-Britannia és Franciaország képviselői is. Nincs ellenvetése Kanada képviselőjének részvételével szemben sem. A szovjet kormány elutasította az Egyesült Államok kormánya június 20-1 emlékiratának azt a megállapítását, hogy szovjet részről valamiképpen eltávolodtak az értekezlet részvevői tekintetében létrejött megállapodástól. A Szovjetunió kormánya — mondja az emlékirat — változatlanul kitart azon az állásponton, amelyet Hruscsov ez év május 9-én ét 30-án Eisenhower elnökhöz intézett üzenetei ismertetnek. A Szovjetunió nem lehet közömbös a Libanonban készülő külföldi beavatkozással szemben — állapítja meg a TASZSZ közleménye Moszkva: A TASZSZ, a Szovjetunió hírszolgálati Irodája nyilatkozatában foglalkozik a libanoni helyzettel. A nyilatkozat bevezetőben megállapítja: a nyugati hatalmak mindent elkövetnek, hogy fegyveresen beavatkozzanak Libanon belügyeibe és azt tervezik, hogy az ENSZ Libanonban küldött megfigyelő csoportját az ENSZ fegyveres erőivé alakítják át, miután már jelentősen megnövelték » megfigyelők számát. A nyilatkozat a továbbiakban foglalkozik Mc Elroy amerikai hadügyminiszter egyik kijelentésével. Mc Elroy ugyanis néhány nappal ezelőtti nyilatkozatában kijelentette, hogy ha az amerikai fegyveres erök beavatkoznának Libanonban, úgy az Egyesült Államok nem habozna atombombát használni az arab népek ellen. A TASZSZnyilatkozat emlékeztet az ókori római államférfiak igen bevált szokására, arra, hogy minden fontos döntés előtt zuhanyfürdőt vettek. — Élt-e az amerikai hadHruscsor: ügyminiszter ezzel a jó római szokással? — teszi fel a kérdést a TASZSZ-közlemény. — Ha nem, akkor bizony nagyon helyes volna, ha Mc Elroy úr követné a rómaiak példáját, mielőtt hasonló nyilakozatokra szánja el magát. A nyilatkozat ezután részletesen rámutat azokra az előkészületekre, amelyeket az Egyesült Államok és Anglia kormánya tett, hogy Libanon belügyeibe avatkozzék, majd leszögezi, hogy a felelősség a libanoni provokációkkal kapcsolatban teljes egészében a nyugati hatalmakat terheli. Ami a Szovjetuniót illeti, Ismételten kijelentéseihez híven azt akarja, hogy a Szovjetunió határai közelében fekvő Közel- és a Közép-Kelet övezetében béke uralkodjék. Ezért a Szovjetunió most sem lehet közömbös a Libanonban készülő külföldi beavatkozással szemben, bármivel álcázzák is ezt a beavatkozást — fejeződik be a TASZSZ-nyilatkozat Itt az ideje, hogy helyreálljanak a szovjet—ausztrál diplomáciai kapcsolatok Moszkva (TASZSZ): Nylfata Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke válaszolt John Watersnek, a Herald című ausztráliai lap szerkesztőjének kérdéseire. Kijelentette: -Itt az ideje, hogy teljes mértékben helyreálljanak Ausztrália és a Szovjetunió diplomáciai kapcsolatai* Emlékeztetett arra, hogy még 1956 őszén Ausztrália és ar Szovjetunió nagykövetei Washingtonban megállapodtak az ausztráliai fél által javasolt közös közlemény szövegében, mely szerint mindkét országban felújítják diplomáciai képviseletük tevékenységét. Az ausztráliai kormány azonban a mai napig sem jelentette ki, hogy kész közzétenni e közlemény szövegét — tette hozzá Hruscsov. — Ha normalizálódnak a kapcsolataink Ausztráliával — mondotta a szovjet kormányfő —. a Szovjetunió és Ausztrália közötti kereskedelem kétségtelenül jelentősen fejlődik majd. Ezzel öszszefüggésben megjegyezte, hogy a Szovjetunió külkereskedelme második helyen áll a világon, és több mint 70 országgal tartanak fenn kereskedelmi kapcsolatokat. Hruscsov ezután több nemzetközi kérdésben — a szocialista és a kapitalista államok kapcsolatairól, az atomfegyver-kísérletek megszüntetéséről, Németország újraegyesítéséről, a Kínai Népköztársaságnak a legmagasabb szintű értekezletre való meghívásának szükségességéről — ismertette a Szovjetunió álláspontját, majd a Déli-sarkvidékkel kapcsolatban leszögezte: e területnek nemzetközi fontossága van, minthogy a körülötte fekvő tengerek gazdasági tekintetben nagy értéket képviselnek sok állam, köztük a Szovjetunió számára ls. A nemzetközi gyakorlathoz híven bármely nemzetközi fontosságú terület jogi helyzetének megvitatásába be kell vonni minden érdekelt országot. Hruscsov rámutatott, félreértés az, hogy -az oroszok kérték, hogy tudósaik tovább ottmaradjanak a Délisarkvidéken*. Azt a javaslatot, hogy a tudósok folytassák tudományos kutatásaikat a Déli-sarkvidéken, Hágában az Egyesült Államok képviselői, nem pedig a Szovjetunió küldöttei tették a Déli-sarkvidék kutatásának kérdéseivel foglalkozó különbizottság februári ülésén, RÖVIDEN London: A liberális News Chronicle című lap szerint az angol miniszterek nyomást gyakorolnak Macmillanre, hogy Eisenhower elnök jelenléte nélkül találkozzék Hruscsovval. Ez a megbeszélés — a lap szerint — magánjellegű lenne, épp úgy, mint a legutóbbi Macmillan—Eisenhower találkozó. * Moszkva: A Szovjetunió és az Egyesült Államok kulturális együttműködési tervének keretében amerikai tudósok tartózkodnak a Szovjetunióban. Az amerikai tudósok három hetet töltenek a Szovjetunióban. Megismerkednek a felsőoktatási intézmények, a tudományos és kulturális intézmények munkájával. • Washington: A Fehér Ház keddi közlése szerint Róbert Gutler, Eisenhower elnök különleges tanácsadója nemzetbiztonsági kérdésekben "személyi okokból* benyújtotta lemondásét. • Róma: Gronchl köztársasági elnök Amintoro Fan/anit, a kereszténydemokraták vezetőjét kérte fel kormányalakításra. A hivatalos közlemény szerint Fanfani "fenntartással* elfogadta a megbízást. Fanfani már korábban közölte, hogy ha felkérik kormányalakításra, a szociáldemokraták bevonásával koalíciós kormányt alakít majd. * Phenjan: Nyolc évvel ezelőtt robbantották ki az amerikai imperialisták koreai agresszív háborújukat. Ebből az alkalomból a koreai nép június 25-én tartotta "az amerikai imperialisták elleni harc napját*. • London: A Daily Express című angol lap jelentése szerint a brit kormány úgy döntött, hogy határozatlan ideig folytatja atom- és hidrogénbomba kísérleti robantásait, annak ellenére, hogy a Szovjetunió azokat felfüggesztette. Az angol kormány tanácskozik a ciprusi kérdésről London: Sir Hugh Foot, Ciprus kormányzója kedden repülőgépen Londonba érkezett hogy tanácskozásokat folytasson a kormánnyal. Megérkeztekor kijelentette, "sohasem számítottunk arra, hogy a tervet azonnal elfogadják". Averoff görög külügyminiszter kedden a görög parlament tagjai előtt beszédet mondott, amelyben megjegyezte, Görögország továbbra is tagja kíván maradni a NATO-nak, "hacsak nem tekintjük majd indokoltnak a kilépést a nemzeti méltóság és becsület szempontjából.* A libanoni elnöknek nincs szándékában lemondani Beirut: Chamoun elnöK szerdán sajtóértekezletet tartott. Kijelentete, hogy Libanon az ENSZ keretein kívül nem kért katonai beavatkozást. Ugyanakkor azonban hozzátette, hogy az itteni konfliktus érinti a közép-kelet békéjét és szilárdságát, épp ezért »nem méltányos, hogy Libanon egymagában viselje ezt a terhet*. Midőn megkérdezték tőle, hogy lemondana-e, amikor majd megválasztják utódját a július 24-én esedékes elnökválasztáson, ahelyett, hogy sziptember 24-ig elnöki megbízatása hivatalos határidejéig hivatalban maradna, Chamoun Így válaszolt: "nem, csak ha előbb meghalok". II magyar és a bolgár nép küzdelmét és harcát siker fogja koronázni (Folytatás az 1, oldalról.) sági és kulturális síkereiről, majd így folytatta: Szeretnék beszélni arról, hogy mi a legfőbb tevékenységünk ma odahaza. Sokat tanultunk az ellenforradalmi harc idején. Megértette egész párttagságunk, munkásosztályunk döntő többsége, hogy úgy vigyázzunk a párt egységére, mint szemünk fényére. Nálunk az ellenforradalom idején valódi arcát mutatta meg mindenféle "nemzeti kommunista* frázis: a nemzeti sajátosságok hazug, szovjeteflenes értelmezése és a "demokratizmus kiszélesítéséről* szóló kispolgári fecsegés, amely a népi hatalom felszámolására törő terveket leplezte. Nálunk a revizionizmus a régi pártvezetés hibáit kihasználva végigjárta az osztályárulás útját. Az ideológiai elhajlástól a frakciózáson keresztül eljutott a reakcióval való szövetségig, a puccskísérletig. A revizionista nézetek magyarországi hirdetői a valóságban, amikor a munkáshatalom megdöntésére készültek, s amikor néhány napig a hatalmat gyakorolták, egységfrontba léptek népünk régi, megátalkodott ellenségeivel, a földesurakkal, iparbárókkal, a véreskezű horthysta katonatisztekkel és az imperialista hatalmak megbízottaival. Ma már elmondhatjuk, hogy népünk bizalma a párt és a kormány iránt töretlen. Népünk egységesen áll a Magyar Szocialista Munkáspárt és a kormány mögött, mert helyesli politikáját. A pártnak és a kormánvnak tettei alapján megnőtt a tekintélye népünk előtt. A bűnösöknek bűnhődniük kellett Népünk az élet, a nyugodt munka, a béke érdekében követelte az ellenforradalom minden rendű és rangú szervezőjének felelősségre vonását. Ezt követelték még azok is, akik a gátlástalan kalandorok demagógiájának ideiglenesen hatása alá kerültek. A bűnösöknek bűnhődniök kellett." Kötelességünk volt Nagy Imre és áruló csoportjának elítélése azért is, hogy hathatós választ adjunk az imperialisták bármilyen beavatkozási kísérletére a jelenben és a jövőre .nézve egyaránt. Igazságügyi szerveink helyesen, törvényeinknek megfelelően és a nép érdekeinek megfelelően jártak el, amikor gondos és alapos vizsgálat után megtárgyalták annak a csoportnak az ügyét, amely értelmi szerzője, szervezője és vezetője volt az 1956-os ellenforradalmi felkelésnek. Az áruló Nagy Imre és társai ügyében hozott legfelsőbb bírósági ítéletet hazánkban a munkásság nagy tömegei nemcsak helyesléssel és megnyugvással fogadták, hanem régóta várták is. Ez az ítélet szigorú, de igazságos. Nem lehet büntetlenül a munkáshatalmat elárulni. Az ellenforradalom 234 'védtelen állampolgárt gyilkolt meg tudatosan, rajtuk kívül estek áldozatul a fegyveres harcban részt vettek és a véletlen körülmények között elesettek. Az árulók kockára tették a néphatalom és a béke ügyét. Az áruló Nagy Imre és társai ügyében hozott bírósági döntéssel végigvisszük és befejezzük az ellenforradalom ellen folytatott harcot. Bizonyos nyugati imperialista körökben úgy tartják, hogy Nagy Imre és csoportja felelősségre vonása után Ismét elérkezett az alkalmas pillanat arra, hogy a Magyar Népköztársaságot rágalmazzák és gyalázzák. Ezek a nyugati imperialista körök újból véleményüket nyilvánítják olyan ügyeiben, amelyek teljesen a magyar nép belső ügyei. A dolgozó magyar nép és vezetői felelősséggel tartoznak az ország sorsáért — g ez a felelősség azt diktálja, hogy kíméletlenül sújtsanak le azokra, akik a magyar népi demokrácia ügyét, a nép jólétét, jövőjét elárulták. Az amerikai Dulles és Eisenhower urak nyilatkozataikban tragikusnak mondják az ítéletet és sajnálják a magyar munkásmozgalom árulóit. Nagy Imrét és társait. ök tudják, miért sajnálják! Emlékeztetni akarunk arra, hogy az imperialisták Algírban, Tuniszban, Jemenben, Omanban arab dolgozókat, sok helyen védtelen arab falvak lakóinak ezreit ölik le gyarmati uralmuk fenntartása érdekében. A magyar ellenforradalmárokat védelmező nyugati imperialista sajtó ezt nem tartja tragikusnak. Teljesen egyetértünk a testvérpártoknak a jugoszláv pártprogramról kifejtett álláspontjával . Ha valaki, akkor ml, magyarok megtanultuk, milyen drága árat fizettünk azért, hogy az úgynevezett nemzeti kommunizmus, az imperialisták céljait szolgáló revizionizmus hova is juttatta szocializmust építő országunkat. Éppen ezért teljesen egyetértünk a többi testvérpártnak a jugoszláv pártprogramról kifejtett bírálatával. Helyesnek és szükségesnek tartottuk, ahogyan az önök pártjának a napokban tartott kongresszusán keményen, de elvtársi módon bírálták ezt a programot. Nálunk a revizionizmus nem maradt meg nézeteinek egyszerű hirdetésénél, hanem eljutott a gyakorlatig. A mi revizionistáink által hirdetett és a jugoszláv pártprogramban is megtalálható nézetek — így például az úgynevezett tömböktől való távolmaradás, vagyis a szocialista tábortól való elszakadás és egyebek — nálunk odavezettek, hogy viszszaállították a burzsoá pártok, az osztályellenség szabadságát, felmondták a varsói szerződést, és a népet kiszolgáltatták a bosszúra szomjas ellenforradalmároknak. így nekünk, magvaroknak eggyel több okunk van, hogy bíráljuk a jugoszláv pártprogramot. Ezután Kiss elvtárs hároméves tervünk célkitűzéseiről, feladatairól beszélt. Hangsúlyozta: ml kis nép vagyunk, de megtanultuk, hogy egy nép nagysága nemcsak számban, hanem összeforrottságában és céljaiban van. Megtanultuk, hogy függetlenségünk biztosítéka csak a népi demokráciákkal való összefogás és a testvéri Szovjetunióval való szövetség. Kiss Károly elvtárs ezekkel a szavakkal fejezte be beszédét: Engedjék meg, hogy befejezésül demokráciánk, az egész magyar dolgozó nép nevében mégegyszer köszöntsem önöket, barátainkat és testvéreinket a szocializmus építésében és sok sikert kívánjak mindnyájuknak további munkájukhoz. Népeink barátsága szent és örök, mert közös az utunk, közös a célunk. Biztosak vagyunk benne, hogy mind a bolgár, mind a magyar cnép fáradozását, küzdelmét és harcát siker fogja koronázni. A nagygyűlés résztvevői percekig tartó éljenzéssel, lelkes tapssal szakították meg többször a beszédet. Ezután az elnöklő Lambuteolov berekesztette a nagygyűlést. A magyar párt- és kormányküldöttség tagjai a nagygyűlés után — programon kívül — félórás sétát tettek a várnai városi parkban. Mindenütt, amerre elhaladtak, a bolgár dolgozók lelkesen ünnepelték a magyar küldöttség tagjait és a kíséretükben lévő bolgár vezetőket. Moszkvai dolgozók tüntetése az amerikai nagykövetség épülete előtt Moszkva (MTI). A napok- a háborús uszítókkal, köveban provokátor és huligán teljük, hogy vessenek véget elemek New Yorkban tűn- a provokációknak", "Az tettek a Szovjetunió állandó amerikai hatóságok szégyene, ENSZ képviseletének helyi- hogy támogatják a provokásége előtt. Az Egyesült Álla- torokat." ™ok hatóságai - noha a A tüntetés több mint egy tüntetésről már előre tudo- ó á át t tott A felvonu. másuk volt - nem tettek , A _ ,. , semmiféle intézkedést a tésban résztvevők magukkal Szovjetunió ENSZ képvise- hozott feliratokat elhelyezlete ellen irányuló provoká- ték az arnerikai nagyköveteié megaátlására ^ clöu_ A New York-i provokációra válaszul szerdán délután sokszáz moszkvai dolgozó gyűlt össze ™ szovjet fővárosban az Egyesült Államok nagykövetségének épüllte előtt. A tüntetők - akik között nagyszámban voltak Antos István pénzügymi n iszter kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Antos István pénzügyminiszternek —, 50. születésnapja alkalmából, eredményes munkája elismeréséül — a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést szerdán Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke nyújtotta át. A kitüntetés átadásánál jelen volt dr. Münnich Ferenc, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Megkezdődtek a VII. magyar - szovjet orvosi napok napokra hazánkba érkezett Szerdán délelőtt a Mafiatalok — táblákat hoztak gyar Tudományos Akadémia szovjet orvosdelegáció tagmagukkal. A táblákon a dísztermében megkezdődött jai P. G. Szergijev profesztxhhi „ foí a vn- magyar—szovjet or- szor, a Szovjetunió Orvostóbbi között a következő fel- vosi napok hár0mnapos tu- tudományi Akadémiájának írások voltak olvashatók, dományos ülésszaka. A elnökhelyettese, vezetésé"Békét a világnak", Éljen a megnyitáson jelen volt dr. vei. Szovjetunió kormánya", "Él- Busznyák István, a Magyar A megnyitó beszédet Stjen a szoujet kormány béke- ^^ZgyT^tudo- « szerető politikája". Éljen a mány szimos kiválósága, és ségügyi miniszter első heMagyar Népköztársaság", Le & magyar—szovjet orvosi lyettese mondotta el