Délmagyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-24 / 147. szám

Kedd. 1958. Június 24. 3 Tovább bővül és szépül a Sárga A tápéi kapu és a téli ki­kötő torkolata közti ártér fái hűs árnyékot nyújtottak tizenvalahány esztendővel ezelőtt is. A Munkás Test­edző Egyesület itt vert ta­nyát kis csónakházának, s ezen a tájon volt leginkább "otthonos* a munkás, ha strandolni akart... A rend­őrkopók hiába settenkedtek, az illegális találkozók mégis­csak létrejöttek szombaton és vasárnap délutánonkint — s a munkásmozgalom élt és mind nagyobbat lélegzett. A felszabadulás után né­hány évig mintha elnépte­lenedett volna a Sárga. Nya­ranként elvétve bújócskázott csak a fák közt néhány vi­kend-ház, ma pedig: valósá­gos üdülőtelep húzódik vé­gig a tiszaparton. Felépült, illetve még csak most épül ki igazán, s ezeddig jófor­mán senki sem vette észre, szerényen húzódik meg a ha­talmas fák árnyékában. Rz első háztól » „Zsuzsa-lak"-ig Valaki megépítette téglá­ból az első csinos házacskát, aztán melléje sorakozott a többi, a Szegedi Cipőgyáré, a kisvasúté, a DÁV-é, a Tex­tilművek-é, a 11-es Autója­vítóé, s ki győzné felsorolni a többi vállalatét, szövetke­zetét, összesen hetvenkettőt, s a számos magánvikendhá­zakat, mint amilyen például a nagyon csinos és takaros "Zsuzsa-lak* is. A terület ma is a Vízügyi Igazgatóságé, s minden be­épített négyszögölnyi földért egy forintot fizetnek a vi­kend-lakók, akik sokadma­gukkal tulajdonképpen gaz­dáik az üdülőtelepnek, amelynek szép és nagymültú hagyománya van. A munkás­mozgalom idősebb veterán­jai rakták le az alapjait en­nek a mai üdülőtelepnek. Először úgy, hogy a Horthy­időkben itt hányták-vetették meg a nagyon közeli teg­napi múltat, és a mai jelent, másodszor meg úgy, hogy nyaranta ők kezdtek itt elő­ször vtkendházakat építeni, s melléjük álltak a fiatalok. 28 új jelentkező Tavaly nagy gondok fe­szegették az üdülőtelepet. A spontán építkezések egy sor problémát hoztak felszínre a belső és külső rendet ille­tően. Ennek elrendezésére született meg a múlt esz­tendőben a Tömörkény Ist­ván Udülőtársulat, amely mintegy kézbentartja, rende­zi, irányítja az üdüló belső életét s jövendő terjeszkedé­sét. Tagjai vállalatok, üzemi dolgozók és magánosok, akik tagdíjat fizetnek és ennek összegéből éjjeli őröket fog­lalkoztatnak, egyéb apróbb kiadásokra költenek. Az idén 28 új kérelmező szeretett volna "építeni* a Sárgán, csakhogy addig most nem lehet, amíg el nem készül az üdülőtelep rendezési terve. Ennek elkészültével egy-két: öreg vikendház ugyanis le-: bontásra kerül, mert útjába esik a szépnek és az ízlés­nek, amit a rendezési terv szigorúan előír. Lebontásra kerül a -Sárgarigó* csárda is, mert falai rogyadoznak, s mindenképpen útban van. Helyette egy szép másik csárda kellene, s ami még leginkább fontos az üdülők­nek: ételt-italt olcsón mér­jenek benne. lövőre: artézi kút Egy nagy — de jövőre már megoldható <- probléma fog­lalkoztatja ma még az üdü­lőtelepeseket: nincs ivóvíz a; hatalmas területen. Egyelőre; Tápéról hordják a vizet, jö-; vőre azonban artézi kutat; fúrat a Töm- kény István; Udülötársaság, mert a kút-: fúrás sokkal olcsóbb, mint-: ha csőveken keresztül vezet-: nék le a vizet. : Megszűnt a homokhordás: a Sárgáról, megtiltotta a'. Vízügyi Igazgatóság. Fürdés-: re alkalmas területül ugyanis! itt csak a téli kikötő torko-j lata szolgál. Vastag homok-; réteg van itt, a Tisza és a; Maros ide rakja le a finom-; szemcséjű hordalékot, s bi-; zony ezt eddig kocsiszámra;; hordták el innen. Most a Sárga fürdőzői alól horda­nák ki, s éppen ezért til­tották meg, hogy kubikolja­nak homokot, ahol strand van, mégpedig kiváló terü­letű. A vastag homokréte­get néhány napon belül a vízpart'g gyalulják, teszik simává a honvédség segítsé­gével, hogy még kedvezőbb legyen ez a terület fürdésre, különösen a nem úszóknak. Hemsokára vizreszáll a Sirály A csónakmólók is a vízen vannak már, a MÁV Fiúneve­lő tanulói pedig ott szorgos­kodnak kajakjaik, csónakjaik mellett. Nem baj, ha el­áruljuk őket: hatszemélyes -Sirály* vitorlásukkal ha­marosan csodálatba ejtik az üdülő "lakóit*, s aki tudja, hajazza túl őket egy még szebb vitorlással. Délutánonként, de külö­nösen szombaton és vasár­nap többezer ember pihen és szórakozik a Sárgán, sőt vannak családok, akik éj­szakára is kint maradnak házikójukban és másnap a feleség itt főz ebédet a dél­utánra érkező családtagok számára. Két csárda is van a közelben, tehát nem kell félni, ha valaki netán kevés elemózsiát vinne ki magá­val a hétvégi napokon, ami­kor esetefelé felhangzik a muzsika is, s a vidám fia­talok táncba kezdenek. (lődi) A színi évad utolsó premierjén Két kisopera között a szegedi színház mutatta be elsőnek a Kossuth-dijas Sugár Rezső balettját Szombat este nagy kedvvel játszó zene­karnak, amely pálcája nyo­mán a lírai részekben és fe­szült drámai pillanatokban Ma és holnap folynak a beiratkozások az általános és középiskolákba A megye általános és középiskoláiban szombaton és vasárnap lezajlottak az évzáró ünnepségek. Csaknem va­lamennyi tanintézetben kedves, családias hangulatban folytak le ezek az ünnepségek s a kapott bizonyítványok csak azoknak a tanulóknak okoztak örömet, akik az egész év folyamán szorgalmasan és kitartóan tanultak. Az 1958—1959-es tanévre való beiratkozások megyérk valamennyi általános és középiskolájában ma, június 24­én és holnap, június 25-én történnek. »» * átmenetileg beszüntették a fagyfalt árusítását Szegeden Tömeges ételmérgezés történt Tömegméretű ételmérge­zés történt Szegeden a hét utolsó napjaiban, különösen pedig vasárnap. Erős hányás­sal és hasmenéssel kísért súlyos rosszulléttel több mint 25 embert, felnőtteket és gyerekeket szállítottak a Il-es számú Belklinikára, illetve a Gyermekklinikára. Az enyhébb lefolyású meg­betegedések száma is közel százra tehető. Megbeteged­tek a vasárnap Szegeden szerepelt bajai futballisták és kísérőik kö2ül is többen. Az észleléskor a Közegész­ségügyi és Járványügyi Ál­lomás, valamint a városi rendőrkapitányság azonnal intézkedéseket foganatosí­tott, mivel valamennyi be­teg fagylaltot evett aznap, s elmondásuk szerint a fagylaltfogyasztás után 3—4 órával később lépett fel a rosszullét. A cukrászdákban vasár­nap délutón 7 órától kezd­ve további intézkedésig megtiltották a fagylalt áru­sítását, a tégelyekből mintát véve, azonnali laboratóriumi vizsgálatot indítottak, hogy megállapítsák a bakteriális fertőzés milyenségét és okát. Az eddigi vizsgálat sze­rint a megbetegedések nem járványos természetűek, ha­nem közös forrásból szár­mazó bakteriális, ételmér­gezésből erednek, s minden jel a hét végén Szegeden gyártott fagylaltkevarékek fertőzöttségére mutat. Az egészségügyi hatóságok azon­nal elrendelték a cukrász­ipari gyártóüzemek és ter­mékeik elárusítósóval fog­lalkozó üzletek tisztaságá­nak és higiéniájának felül­vizsgálását, valamint a gyártó üzemrészek, fagylalt­tégelyek és fagylaltkészítő gépek fertőtlenítését. Sze­geden további intézkedésig nincs fagylaltárusítás, kivé­ve a Hungária cukrászdáit. A fertőzés továbbterjedését azonnali intézkedésekkel megakadályozták.­három íánia pehelykönnyű, pergő egyfel- koloratúrájával, Pesti Ella vonásos ragyogó előadásában szépszínű tartalmas 6zoprán­gyönyörködött a szegedi jávai szolgált rá az elismerő operarajongók népes tábora, tapsokra. Fodor Pál szín- egyformán a zene lényégét A premier hangulatát való- igazgatója egészítette ki az villantotta meg. Az uj bá­bán csak a muzsika forró- együttest sok elevenséggel, lett eredeti bemutatójára sította át és ehhez a júniusi A darab túlzásmentes, a Szegedre érkezett zeneszer­természet "aranyat érő* eső- csipkefinom kamarazenéhez zőt az eloadokkal együtt me­vel segített a színháznak. Jó illő játékstílusát Abonyi Ti- leg ünneplésben részesítette kedv és darabról darabra vadar főrendező teremtette emelkedő siker a nézőtéren: meg, irányításával a szín­bizonyítéka a színházvezető- padi cselekmény harmóniája ség szerencsés választásé- méltó volt a zene rokokó­nak. Vaszy Viktor igazgatóé bájához. Külön elismerés 11­az érdem, hogy a nyári be- leti a díszlettervező Sándor mutatóra Mozart játékosan Lajos finom kompozícióját könnyed, mosolygó Színigaz- amely a mese játékos jel­gatóját, s Puccini pompás legét a képpel is emelni társadalomszatírájával meg- igyekezett. a zsúfolt nézőtér. Puccini 1918-ban ragadó, sziporkázó motívum­ötleteket áradó dallamívek­kel összekapcsoló, hamisítat­lan opera-buffáját, a Gianni Schicchit hozta ki, pedig merész vállalkozással, , .. ... tízéves szünet után egy gö- ftu oratóriuma Sugár Rezső neköltője, a "Hősi ének* ze­hazasze retet közben eszményképéről, Hunyadi Jánosról írt csodálatos táv­óta azok rög mitológiai tárgyú balett- kozé számit, akinek minden újdonságot, Sugár Rezső köl- müvet Európa-szerte f.gye­tői mélységű mondanivaló- lemmel kísérik Egyénisége, jávai lebilincselő Akis és amelyben az elbeszélő es lí­Galateia című szimfonikus hang a lélek mélyén vi­affcotását, mint a tánckar ^f20 drámával egyesül, ze­önálló produkcióját. A nagy nei palettáján egyre színese­egyben az évad operai mun­kájának is szólt, amely me­gyeszerte mind szélesebb tö­megeket vonzott a színpadi zene bűvkörébe. művészi és közönségsiker dik. A technikai kicsiszoló­dast szolgáló kamaramuvei uj meg új erőgyűjtés az át­fogó, nagyobb feladatokhoz. Ilyen az Akis és Galateia, amelyhez a színház kiváló ^^^ .„„„ „,, koreográfusa, Árkos Judit Mozart 1786-ban készült, készített kifejező mozgásból "A színigazgató* című kis g?m t6ncképeket Az üj Su­vigoperája tulajdonképpen gár_mű elsfísorban b6 daI_ rögtönzött komédia az aln- iaminvenciójával lep meg. ku|oban '®v színtársulatról, Ez a zene nem hasonlít a betekintést engedve a ku- na kéh Bartókhoz és uSS ,L™ug5ttÍ ®r5- IélÍt Kodályhoz/ hanem a zene­S szerző saját hangja. Színes harmóniák egészítik kl, az egyes hangszerek jellemző erejének kiaknázásával. A nek saját színházukról val­lott, alapjában oly gyakran önző állásfoglalásába. Fü­!/?kxJ/allatá,r;LÍPÖ1 Í!Lxa félszemű gonosz Polyfémos da játék mulatságos meséjé- markáns muzsikája mintha nek keretében a két vetél­egyenesen a mítosz kedő énekesnő egy-egy re- vi]ágából pattant volna mekbe szabott áriája, a salz­ködös ki. be­mu­tatott Triptichon-jából két­ségtelenül a Gianni Schicchi a legbecsesebb zenei ékszer. Az opera-buffa alapötlete Dante Színjátékából ered s Forzano szikrázóan szelle­mes librettót készített be­lőle, amely a zeneszerző­nek alkalmat adott arra, hogy a hagyományokhoz hí­ven végigkacaghássuk a mulatságos karikatúra zenei fegyvertárának felvonulta­tását. A gyorsan pergő reci­tativo formájában halljuk a kapzsi rokonok álszent si­ránkozását, majd a végren­delet megismerése után, a mentőangyalként behívott Gianni Schicchi fülébe sú­gott anyagi követelések ára­datát. Csupán Rimuccio és Lauretta képviselik ebben 'az operában a Puccini-líra megejtő szépségű dallam­íveit. Vaszy Viktor tiszta zenei eszközökkel, ezernyi szín és ritmus kavargásá­ban, gyújtó hatással szólal­tatta meg együttesét a szín­padon s ehhez járult a ze­nekar temérdek mókája, csillogó tűzijátéka, amelyért e virtuóz apparátust teljes elismerés illeti. A színpad csupa huncutság, eleven mozgás, jól összehangolt­játék, amelyért Kertész Gyulát kell megdicsérnünk. Egyénileg kimagaslik a cím­szerepben remeklő Horváth József, aki hangiban ls pom­pás teljesítményt nyújtott. zene a szerelmes párnak Valéria fényes szopránja tündökölt, mellette Rimuc­cio szólamában Szabó Mik­^„r a Ba'f Nagy lendülettel fokozódik a r/aurem Kz^öéiben Berdál burgí mester kései stílusé- zerf/ a szerelmes párnak If?3^ szerepétoen B^-dai nak összes jegveivel, majd Poiyfémos.szal való tITagikus a tenorista szólamával bő- találkozásáig; de mindBenek ^művefmtktfnázó T- *** /falateanak , és lós kapott Rémségéhez U­nálé Vaszv Viktor avatott Ak\sn?k a tenge/ hab,a\ba" lő, pompás feladatot, ame­kere őrködött a klasszikus ^f^f^^róve1^ lyet siketTel °ldott meg' A partitúra tisztasága felett. A «t Jl~ rokonok cs°Port3ában zenekar a kamarazenei kf- ' ,a ,f°Klalt törté- forma elismeréssel szólunk réteteken krélanrttánv nfS™k ^/l^nyos kicsen- lvÁnka lrér)r6l Turján Vll­jól fesrevágótolmáS?l gé5ebei\ Arkos Judit tá"c- ^ról, Haimath Éváról, TFOL LL'ÍVIÍ- LRL A I. 7- művészété a muzsika min- Var„h„ Róbertról. Sinkó val tűnt ki. A komikum fo- den mozzanatát méiyen ál­képviselője ezúttal Sinko é]1 ^ kjvet(ti a nézökhöz. György aki kitűnő hangve- Mozgásának a TOnével való telével és játékával újabb mondhat teljes azonosulása eredmé­Vargha Róbertról, Stnkó Györgyről, Szalma Ferenc­ről, Sebestyén Sándorról, Gaál Józsefről. Fodor Pál­ról. Sohönfeld Bernátról jj oxu nyei? ,a táncjáték légkörét. Lakatos Jánosról. A színpa­Róbert amelyben nagyszerű képes- di kép múztót keltő, a jel mozarti szerepet magáénak. Varga csengő tenorjával szintén ségű partnere Szathmáry 7ezek" és "maszkok karfiű­| hálás szerephez jutott. A két Sa?dor. Akis megszemélye- ek Mindenlki megtette a énekesnő közül Károlyi Ste- , ,1® 13 kiejthette megje- magáét a siker érdekében lenitő művészetét. Polyfé­mos rút figurájában Roxin Mahlzeit és Zaturek Hetven esztendővel ezelőtt született Karinthy Frigyes, nagy magyar hu­morista író, a Nyugat köré tömörült írónemzedék jeles tagja. Már diákkorá­ban feltűnést keltett fantasztikus rege­nyelvel s későob humoreszkjeivel nyerte meg a közönség állandó érdeklődését. A szellemes humorban, melyet írásai képviselnek, igen sok komoly vélemény hangzik el. Mint maga mondta, a hu­mor nem tréfa. Karinthy humora való­ban több és sokkal több volt az ön­célú szellemeskedésnél. Mély humaniz­mus fűtötte és írásaiban maró gúnnyal Illette a háborút. A mai olvasóközönség örömmel veszi kézbe újra és újra megjelenő könyvelt. Évfordulóján egy kedves humoreszkjet adjuk közre. Budapesten időző kedves lengyel iró­kollegámmal ismerkedtem össze — ő me­sélte az alábbi történetet. Honfitársa, bizonyos Zaturek nevű, ta­valy Berlinben járt. Mint szerény utazó, először is kikeresett egy lengyel penziót, hogy esténként otthon érezhesse magát. Nappal egyedül járta a várost, múzeumo­kat s az egész idegenséget, aminek vará­zsát nemcsak hogy nem csökkentette, in­kább fokozta számára, hogy egy szót se tud­ván németül, a Robinson és Péntek primi­tív közlekedésére volt utalva. Ebédelésre kedves, szerény kis kocsmát választott magának. A kétüléses asztal túlsó oldalán barátsá­gosarcú német bácsi ült. Csendben ebédeltek. A német egy perc­cel előbb fejezte be, felállt, könnyedén meghajtotta a fejét és azt mondta: Mahlzeit. Lengyelünk is felemelkedett, gondolván, ha valaki ilyen udvarias és bemutatkozik nyilvános étteremben, neki 9e szabad mo­gorvának lenni. — Zaturek — mutatkozott be 6 is. Másnap, ugyanannál az asztalnál, me­gint ott találta a németet. Szépen meg­ebédeltek, a német egy perccel előbb me­gint felállt, megbiccentette a fejét és azt; mondta: — Mahlzeit. Zaturek kicsit csodálkozott, mi ez, gon­dolta, ez a német elfelejtette, hogy teg­nap már bemutatkoztak, vagy itt ez a szokás, hogy minden alkalommal újra be kell mutatkozni? Mindenesetre alkalmaz­kodott, ő is felállt megint és bemondta, hogy: — Zaturek. Mikor harmadszor is így folyt le a jelenet, este, a penzióban, szóvá tette honfitársai közt ezt a furcsa német szo­kást, megkérdezvén, vajon Mahlzeit urat rendes német típusnak tartják-e, vagy afféle különcnek. Persze, jót nevettek rajta és felvilágo­sították, hogy »Mahlzeit* az nem egy név, hanem udvariassági szólam, annyi mint jó napot, vagy volt szerencsém; a német úr egyszerűen egészségére kívánta az ebédet. Lengyelünk nagyon elszégyelte magát müveletlenségéért, elvörösödött a gondo­latra, hogy vajon, mit tart róla a kétség­telenül európai kulturájú német. Délben már jókor betért a vendéglőbe. A német már ott ült. Lengyelünk izga­tottan és gyorsan ebédelt, szándékosan versenyezve a némettel — sikerült is két perccel előbb befejeznie. Ekkor fölállt, meghajtotta a fejét, diadalmasan és' fölényesen és előkelően bemondta: — Mahlzeit. A német kissé elpirult. Nyilván örö­mében, hogy ez a lengyel milyen finom• ember, rövid ismeretség után az ország; anyanyelvén tiszteli meg őt a szokásos üdvözléssel. Mint jó kozmopolita, rögtön; jelezni akarta, hogy ő is tudja, ml az; a nemzetközi előzékenység, felállt, meg-; hajtotta magát és tűrhető kiejtéssel mo-; solyogva ismételte a megtanult szót: ; — Zaturek. : ezen a szép estén. Demeter újólag beigazolta, hogy ábrázolásának ritmusa és kifejező lendülete nem öncélú, hanem itt is a zené­ből nyer Indítékot. Szalatsv István belső elképzelését hiánytalanul át tudta adni a A szegedi opera yff balett színrehozatalával je­lentős lépést tett a magyar zenekultúráért. Várjuk a kezdeményezés folytatását. Szatmári Géza Van elég üveg, celofán, pergamen a befőzési szezonra Tavaly a befőzések idején sok bosszúságot okozott a háziasszonyok a celofán és a pergamenpapír hiány. Sajnos az ellenforradalmi események miatt a PAPÍR­ÉRT nem tudott felkészülni. Mert egy-egy szezon felké­szüléséhez háromnegyed év szükséges. Az idei befőzési szezonra már idejében fel­| készültek. Kellő mennyisé­gű celofánról és pergamen­ről gondoskodtak. És ezt már május elején a vásár­lók rendelkezésére bocsá­tották. A befőzési papírok forga­lomba hozásával egyidő­ben a vállalat tíz tonna zsirhatlan papírt hozott for­galomba, így elkerülték azt, hogy a celofánpapírt zsírpa­pírként használják. Van bő­ven befőző papír, a PAPÍR­ÉRT — eltérően az előző évektől — minden papír­üzletet a szükségesnek meg­felelően lát el. Az elmúlt években sok problémát okozott a háziasszonyok­nak az is, hogy a gumigyű­rűt a celofánpapírral együtt árusították. Ha elfogyott a gyűrű, celofánt is kellett venni, ha szükség volt rá, ha nem. Az idén a gumi­gyűrűt külön árusítják. A befőzési szezon másik kelléke az üveg Ebben sincs hiánv. az Uvegérté­kesitő Vállalat jól felké­szült erre a nagy szezonra. Minőségben és méretekben nagy a választék. Az Üveg­értékesítő Vállalat a kerü­letek élelmiszerüzleteit is ellátta befőttes üvegekkel. A befőzési szezon többi kel­léke — cukor és salycil — is van bőven. Japán „Eiffel-torony" Tokióban a párizsi Eiffel­torony mintájára tornyot építenek, amely 333 méter magas lesz, tehát túlszár­nyalja mintaképét. Százhúsz és kétszázharminc méter magasságban kilátóteraszo­kat létesítenek, ahonnan a látogatók élvezhetik az elé­jük táruló csodálatos pano­rámát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom