Délmagyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-24 / 147. szám

2 Kedd, 1958. júnhia M. ' Testvéri szeretettel fogadták Szófiában a magyar párt­és kormányküldöttséget (Folytatás az J. oldalról.) áltásokkal forrón, testvéri szeretettel üdvözölték a ven­dégeket Ezután Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára lépett a mikrofon­hoz és üdvözlő beszédet mondott. Kiemelte: i— Az önök személyében ' forrón üdvözöljük a ma­gyar dolgozók kipróbált i harci élcsapatát, a Magyar Szocialista Munkáspártot, ) annak Központi Bizottsá­I gát, üdvözöljük a Magyar Népköztársaság kormá­' nyát, a testvéri magyar ' népet, femely becsülettel védelmezi Szabadságát, szocialista vív­mányait és sikeresen épitl hazájában a szocializmust. Todor Zsivkov nagy taps­Bal fogadott beszéde után Kádár János, a MaáVar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, államminiszter vála­szolt. Hangsúlyozta: — Népeink ma együtt vannak és vállvetve küzde­nek a szocializmust építő nípek Szovjetunió vezette nagy, egységes, megbontha­tatlan és legyőzhetetlen tá­borában. Testvérek vagyunk, közös az örömünk és gondunk, egyesítettük erőinket és együtt haladunk Igaz ügyünk, a szocializmus végső győzelme felé. Kádár János beszédét az egybegyűltek nagy tapssal fogadták. Ezután a díszszázad elvo­nult a vendégek és a bol­gár vezetők előtt, majd Ká­dár Jáncp, Kiss Károly, To­dor Zsivkov és Anton Jugov gépkocsiba ült és a magyar küldöttség szállására hajta­tott r-t 'xr+zfr*. Végig a fellobogózott bolgár fő­város utcáin mindenfelé lelkes tömegek üdvözölték kcnjlőlobogtatással és vi­rágcsokrokkal a magyar és a bolgár vezetőket Hétfőn délben a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai ünnepélyes külsőségek között a bolgár nép nagy fia, a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő alakja. Georgl Dimitrov mauzóle­umát koszorúzták meg. A küldöttség koszorúját Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára helyezte el. A küldöttség ezután a mau­zóleumban tisztelgett Georgi Dimitrov emlékének. A magyar párt- és kor­mányküldöttség tagjai ko­szorút helyeztek el Szófia egyik legszebb parkjában felállított szovjet hősi em­lékműre. A koszorút Kádár János és Kiss Károly helyezték el az emlékmű talapzatára. A magyar párt- és kor­mányküldöttség tagjai Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, ál­lamminiszter vezetésével hét­főn délben tisztelgő látoga­táson jelentek meg Todor Zsivkovnál, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága első titkáránál és Anton Jugovnál, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökénél. A látogatás szívélyes, ba­ráti légkörben zajlott le. Megkezdődtek a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségeinek tárgyalásai Szófia (MTI): 1958. június 23-án délután Szófiában a Minisztertanács épületében megkezdődtek a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság párt- és kormányküldöttségei közötti tárgyalások. A tárgyalásokon a Magyar Népköztársaság pért- és kormányküldöttsége a kö­vetkező összetételben vesz részt: Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságá­nak első titkára, állammi­niszter, Kiss Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagja és Központi Bi­zottságának titkára. Dögei Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának tagja, földmű­velésügyi miniszter, Péter János, a külügyminiszter el­ső helyettese, Némety Béla', a . Magyar Néköztársaság ázófiai nagykövete. A Bolgár Népköztársaság pórt- ég kormányküldöttsé­gének tagjai: Todor Zsiv­kov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, a nemzet­gyűlés elnökségének tagja, Anton Jugov, a Miniszter­tanács elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottság Politikai Irodá­jának tagja, Sztojan Ton­csev, város- és községgaz­dálkodási miniszter, Milko Tarabanov, külügyminisz­terhelyettes, Krasztju Sztoj­csov, a Bolgár Népköztár­saság budapesti nagykövete. Magyar részről a tárgya­lásokon részt vett: Darvasi István, az MSZMP Központi Bizottsága agit.-propaganda osztályának helyettes veze­tője, Mályik Pál, a Külügy­minisztérium kollégiumának tagja, az I. politikai osztály vezetője, Csatórdal Károly, a Külügyminisztérium pro­tokoll-osztályának vezetője, Czimer J. Gyula, a Külke­reskedelemügyi Miniszté­rium kollégiumának tagia, főosztályvezető, dr. Kerék­gyártó Elemér, a Kultúr­kapcsolatok Intézetének osz­tályvezetője. Bolgár részről a tárgyalá­sokon részt vett: Dokomo­nov, az állami tervbizottság elnökhelyettese. _ J\tanasz Kosztov kereskedelmi mi­niszterhelyettes, Georgl Mi­hajlov igazságügyminiszter­helyettes, Vaszil Vaszilev meghatalmazott miniszter, a Külügyminisztérium osztály­vezetője, Mordan Sztefanov, a Külügyminisztérium pro­tokoll-osztályának vezetője és Krasztju Sztrozov, a Kül­ügyminisztérium osztályve­zetője: A tárgyalások baráti lég­körben és teljes egyetértés­ben folynak. A Pravda az» Egyesült Államok közelkeleti politikájának kilátásfalanságárál Moszkva (TASZSZ): Az Egyesült Államok egy év­vel ezelőtt meghirdetett -új* közel- és közép-keleti politi­kai irányvonala világosan megmutatta, hogy e térség­ben az amerikai imperia­lizmus helyzete éppen olyan kilátástalan, mint az angol és a francia imperializmusé — írja hétfői számában a Pravda. — Az arab orszá­gok népei erélyesen szem­beszállnak a Dulles—Elsen­hower-doktrlnával. Az amerikai imperialista köröknek a legkülönbözőbb cselszövések ellenére sem sikerült gyengíteniök az arab országok egységét, a gazdasági önállóságért és az állami szuverénitás meg­szilárdításáért vívott har­cát. Az amerikai gyar­mattartók doktrínájuk élet­rekeltésével nem tudták csitítani a Közel- és Kö­zép-Keleten folyó imperia­listaellenes harcot. Ez a harc most fokozódik, magával ragadja az ottani országok népeinek legszélesebb réte­gelt és most már nemcsak a »régl« gyarmatosítók — Anglia és Franciaország — ellen irányul. A közel- és a közép-keleti népek harcol­nak az amerikai Imperializ­mus ellen ls,' amely megkí­sérli megváltoztatott for­mában vlszaállitani e tér­ségben a gyarmati rendet. Az imperialistáknak — írja a továbbiakban a Prav­da — nem sikerült elszige­telniük az afrikai szárazföld népeit Azsla népeitől. Meg­hiúsult az imperialistáknak minden olyan próbálkozása, hogy megbontsák a normális gadasági kapcsolatokat egy­felől a közel- és közép-keleti országok, másfelől a Szov­jetunió és a szocialista tábor országai között. A doktrína komolyan kiélezte az imperialista hatalmak el­lentéteit és fokozta harcu­kat a közel- és közép-keleti befolyásért. Dobi István beszéde a tiszántúli termelő­szövetkezetek jubileumi tanácskozásán Június 23-án, hétfón Deb­recenben, az Arany Bika Szálló nagytermében a Ti­szántúl jubiláló termelőszö­vetkezeteinek küldöttei ta­nácskoztak. A tanácskozáson Dobi István előadást tartott a termelőszövetkezeti mozga­lom 10 éves eredményéről és vázolta a nagyüzemi gaz­dálkodás továbbfejlesztése érdekében szükséges tenni­valókat. Az Egyesült Arab Köztársaság támogatja a libanoni népet Beirut (Reuter). A hat he­te tartó libanoni válságot pillanatnyilag az jellemzi, hogy a felkelők még mindig képtelenek fegyverrel kihar­colni a döntést a kormány pedig, úgy látszik, változat­lanul nem akarja ezt meg­tenni. Beirutban szombaton szór­ványos lövöldözést lehetett hallíthi és napközben né­hány bomba robbant a vá­rosban. Az elnöki palota kö­zelében a hajnali órákban a levegőbe repült egy robba­nóanyaggal megrakott tejes­kocsi. Veszteségekről nem érkezett jelentés. Hammarskjöld ENS7 fő­titkár befejezte a libanoni vezetőkkel megkezdett tár­gyalásainak első menetét és szombatok elutazott Am­manba. A tervek szerint a főtitkár ellátogat Kairóba is, ahol tanácskozik majd Nasz­szer elnökkel és előrelátha­tólag kedden érkezik vissza a libanoni fővárosba. » Berlin (MTI). Farid Zein­Fddin, az Egyesült Arab Köztársaság bonni nagykö­vete a sajtó képviselői előtt kijelentette, hogy *amennyi­ben az angol-amerikai had­sereg egységei beavatkozná­nak a libanoni harcokba, az Egyesült Arab Köztársaság önkénteseket fog küldeni a libanoni nép támogatására. Az Egyesült Arab Köztársa­ság nem tagadhatja meg a segítséget a libanoni néptől.« Az arab nagykövet kijelen­tését azután tette, hogy kor­mányának megbízásából Brentano külügyminiszter előtt ismertette országa ál­láspontját a libanoni esemé­nyekkel kapcsolatban. A Csehszlovák Kommunista Párt XI. kongresszusának határozata Prága (CTK). A csehszlo­vák fővárosban közaíétették a párt XI. kongresszusának határozatát. A határozat rá­mutat arra, hogy Csehszlo­vákiának az építésben elért eredményei megerősítik, mennyire helyes volt a szo­cializmus építésének az elő­ző kongresszusokon kidol­gozott áltálános irányvonala. A határozat külpolitikai szakasza kifejezi a Cseh­szlovák Kommunista Párt­nak azt a meggyőződését, hogy a szocialista tábor­nak a világ békeszerető népeivel közösen kifejtett tevékenysége és hatalmas ereje megakadályozza majd az imperialisták háborús terveit. Csehszlovákia tevékenyen tá­mogatja a Szovjetunió béke­politikáját és azokat a ja­vaslatokat, amelyeknek célja a nemzetközi feszültség eny­hítése. Csehszlovákia kész részt venni a legfelső szintű értekezleten, de nem tűri el, hogy az imperialisták bár­milyen körülmények között, beleavatkozzanak belügyeibe. "A kommunista és mun­káspártoknak az a szilárd egysége, amely a múlt évi novemberi moszkvai tárgya­lásokon kifejezésre jutott és az ott elfogadott határoza­tok alapvető feltételét, je­lentik azoknak a sikerek­nek. amelyeket a szocializ­musért vívott harcban elér­tünk* — mondja ki további­akban a határozat, majd hangsúlyozza: "Nemzetközi kötelezettsé­günknek tartjuk harcolni a revizionizmus ellen, mert a revizionizmus támad­ja a marxizmus—leninizmus alapvető elveit és megkí­sérli, hogy megrontsa a for­radalmi kommunista mozga­lom egységét és szolidaritá­sát. Határozottan visszauta­sítjuk a Jugoszláv Kommu­nisták Szövetsége terjesztet­te antimarxista, revizionista nézeteket, amelyeket a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetségének VII. kongresszu-' sa által elfogadott program teljes mértékben tükrözött. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége ezzel a revizio­nista programmal elkülöníti magát a nemzetközi kom­munista mozgalomtól. A Csehszlovák Kommu­nista Párt mindent meg­tesz a munkásosztály nem­zetközi egységének kiszé­lesítéséért. Arra törekszik, hogy tovább­fejlessze a kapcsolatokat a tőkés országok szocialista pártjaival, ezeknek képvise­lőivel, a munkásosztállyal és a szakszervezetekkel. Kap­csolatainkat a szocialista tá­bor országaival ezentúl még határozottabban a testvéri, kölcsönös segítség elve ve­zérli, amely a proletár nem­zetköziség legmagasabb ren­dű kifejezése. Továbbra is erősítjük védelmi képessége­inket, országunk és a varsói szerződés tagállamainak éberségét, mivel látjuk, hogy az imperialisták milyen csel­szövésekkel fordulnak a szo­cialista országok ellen. Az együk fontos feladat — folytatja a határozat —, amely Csehszlovákiában a szocia­lista építés befejezésének egyik feltétele, hogy meg­teremtsük a mezőgazdaság­ban a szocialista termelő­szövetkezetek nagyüzemi termelésének túlsúlyát, az egymással ellentétes osz­tályok maradványainak eltüntetését, a termelő­erőknek a legkorszerűbb technika alápján való to­vábbfejlesztése útján, gondolunk itt főként az automatizálásra, a gépesí­tésre és a vegyipar fejlesz­tésére. Ugyanakkor állan­dóan mélyítenünk és tökéle­tesítenünk kell a szocialista demokráciát, növelnünk kell azoknak a dolgozóknak a számát, akik részt vesznek az állam és a gazdasági élet irányításában, fejlesztenünk kell az emberek erkölcsi és politikai egységét a marxis­ta—leninista tanítások szel­lemében és be kpll fejez­nünk a kulturális forradal­mat. A továbbiakban a nemzet­gazdaság gyors fejlesztésé­nek terveit ismerteti a hatá­rozat, majd a szocialista de­mokrácia további fejleszté­sével kapcsolatban megálla­pítja, hogy fejleszteni kell a szocialista állam gazdasági, szervezeti és kulturális ok­tatásügyi tevékenységét. Rámutat, hogy a szocialista építés befe­jezésének időszakában a nemzeti front és az önkén­tes tőmegszervezetek fon­tossága nagymértékben megnövekszik. A kulturális forradalom eredményeit ismertetve hangsúlyozza a határozat, hogy előtérbe lép a harc a burzsoá ideológia befolyása ellen. A határozat több felada­tot jelöl meg a pártélet vo­natkozásában, a káderek el­helyezése; a párt ideológiai munkájának fejlesztése és a pártoktatás szempontjából. A határozat követendő példa­ként Jelöli meg a Szovjet­uniót és a Szovjetunió Kom­munista Pártjának gazdag tapasztalatalt, amelyek min­dig felbecsülhetetlen támo­gatást és segítséget jelentet­tek a Csehszlovák Kommu­nista Pártnak. A határozat végül a kom­munistákhoz fordul és kife­jezi a Csehszlovák Kommu­nista Pártnak azt a azllárd meggyőződését, hogy min­dent megtesznek a szocia­lista építés befejezése érde­kében. n ciprusi és libanoni események Térképünk a közel-keleti térség két forrongó terüle­tét — Ciprust és Libanont — mutatja be. Ciprus a Földközi-tenger keleti medencéjének e 9300 négyzetkilométer területű (hazánk területének egytize­de) szigete, jelenleg Nagy­Britannia fennhatósága alá tartozik. Lakói főként görö­gök, kisebb arányban törö­egyik javaslat mellett sem foglalt állást, hiszen a stra­tégiailag oly nagy fontos­ságú területet nem óhajtja kezéből kiengedni. Nagy­Britannia, Görögország és Törökország valamennyien a NATO tagállamai, így a kö­zöttük Ciprus sorsával kap­csolatban kialakult ellentét egyben a NATO-t is gyen­gíti. tengerrel összekötő két leg­fontosabb olajvezeték, és mi­vel Beirut a Közel-Kelet egyik legfontosabb tőkés centruma. Gazdasági-straté­giai érdekeik biztosítására máris a közelben tartózkod­nak a 6. és 7. amerikai flotta egyes egységei és a Ciprusra szállított több ezer brit ejtőernyős jelenléte arra utal, hogy amerikai—angol fTTíT]) 9 11 kök. A sziget hovatartozá­sáért folyó viták az utóbbi hetekben nagymértékben ki­élesedtek. A sziget összes nagyvárosaiban fegyveres összeütközésekre került sor a görög és török lakosság között. A görög kormány a sziget Görögországhoz csato­lása mellett foglal állást, a török kormány a sziget fel­osztását követeli, mégpedig oly módon, hogy a fonto­sabb területek és a nagy­városok Törökországhoz tar­tozzanak. (A törökök sze­rint Törökországhoz csato­landó részt, a 35. északi szé­lességtől északra eső terüle­tet, térképünkön függőleges vonalkázás fedi.) Érthető okokból az angol kormány Mintegy másfél hónapja fegyverek dörögnek a Cip­rustól csak 200 kilométer­nyire keletebbre elterülő Li­banoni Köztársaság terüle­tén. A felkelők harcba in­dultak az Eisenhower-doktri­nát elfogadó, a nagy tőkés országokat mindenben ki­szolgáló kormány ellen; je­lenleg utcai harcok folynak Beirutban, az ország fővá­rosában, a felkelők kezén van az ország területének kétharmada, beleértve az ország második (Tripoll), és harmadik (Zahle) legna­gyobb városát. A nyugati tőkés országok számára igen fontos ez az ország, mert itt halad keresztül a Közel-Keletet a Földközi­intervenciót készítenek elő a független, szabad Liba­nonért harcoló libanoni nép ellen. Jelmagyarázat: 1. brit ejtőernyősök Cip­rusra szállítása, 2. jordániai és iraki "önkéntesek« Liba­nonba szállítása, 3. brit lé­gitámaszpontok, 4. közel-ke­leti brit légierő-parancsnok­ság, 5. olajvezeték felrob­bantása, 6. olajvezeték, 7. Cipruson több mint 20 szá­zalék török lakosság, 8. Li­banonban a felkelők által elfoglalt terület (helvzet 1958. június 17-én), 9. Cip­rus felosztásának török ter­ve, 10. USA flottaegységek, 11. kikötő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom