Délmagyarország, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-20 / 144. szám

Péntek, 1958. fónlns 50. s A kommunisták teremtsenek baráti, személyes kapcsolatokat a pártonkívüli dolgozókkal Az MSZMP Központi Bizottsága brigádjának gazdag tapasztalatai a Szegedi Kenderfonógyárban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott- teni kell, gondoskodva arról, " ságának 14 tagú brigádja — amint erről lapunk hogy a kevesebb rendezvény tegnapi számában hírt adtunk — Németh Károly elvtárs, magasabb színvonalú leli Központi Bizottság tagja, a Csongrád megyei pártbizott- gyen. ság első titkára vezetésével nyolc napig nagy gondos- A beszámoló ezután részsággal tanulmányozta a megye ,es Szeged legnagyobb üze- letcscn foglalkozott a KISZ me, a Szegedi Kenderfonógyár munkásainak helyzetét és munkájával és megállapítota gyári pártszervezet tevékenységét. A brigád tevékenysé- ta, hogy az üzem kommugéről és sokrétű tapasztalatairól szerdán délután a ken- nistáinak segíteniök kell a derfonógyár kulturális termében Németh Károly elvtárs KISZ szervezetet, hogy az adott tájékoztatót, amelyen a kenderfonógyár és a na- még tartalmasabb és vongyobb szegedi üzemek párt-és gazdasági vezetői, kommu- zóbb legyen. A szakszervenista pártmunkások vettek részt. zet munkájával, a tömegszervezetek pártirányításával, valamint a párt számbeli növekedésének kérdésével foglalkozott a továbbiakban a beszámoló. Azután adatok és a munkások véleménye alapján állapi A munkások véleménye alapján Az MSZMP Központi Bízót teágánaK brigádja a nyolc nap alatt 238 üzemi dolgo' zóval folytatott őszinte teremtését, s igen eredményesen járultak hozzá a konszolidációhoz, együtt a pártonkívüliekkel. Odaadóegyéni beszélgetésket, s an munkálkodtak a gyár totta még, hogy a kender ugyanakkor a dolgozók dolgozóinak a részkérdések- fonógyári dolgozók jövedelmintegy 12 csoportjával ls ben való tisztánlátásáért is, me 1958-ra — 1956 első negondolatokat cseréltek. Kom- hogy megszűnjék az ellen- gyedéhez viszonyítva — 17 munistákkal és pártonki- forradalom által okozott százalékkal növekedett. Igen vüliekkel találkoztak a bri- eszmei zűrzavar. Egyik nagy jelentős az az összeg is, gád tagjai és személyes jó- eredménye a pártszervezet- amelyet közvetve és nem a barátságba kerültek velük, nek, hogy a gyár munkásai- borítékban kapnak különnak fő tömegeit elszigeteltnek lehet tekinteni az ellenségtől. — Több munkás lakására is ellátogattak szívélyes beszélgetésekre. A brigád tapasztalatai — amelyeket kivonatosan ismertetünk — segítséget, tanulságot adnak Szeged és a megye minden pártszervezetének. Németh Károly elvtárs a brigád tapasztalatait ismertetve elöljárójában hangoztatta: a Központi Bizottság brigádja azért látogatott el a kenderfonóba, hogy közvetlenül meghallgassa a munkások, a műszaki érteiKapcsolat az emberekkel pártszervezetnek A gyári a munka tendő vannak. Hiba, hogy háttérbe böző szociális, egészségügyi stb. juttatásoknál. A nagycsaládos dolgozóknak jócskán akadnak gondjaik is, azonban ezek nem a kenyér gondjai. Végül a beszámoló az üzemi kulturális munkát elemezte, most is eredménnyel folyó , : . , ' unka mellett megszűnte- amelynek továbbl Javítására fogyatékosságai is szintén javaslatokat tett. Az MSZMP Központi Biszorul -azemberekkel foly- ffj***!®? SL a helyszínen ad gyakorlati tátott baráti, egyéni beszélgetés, amely osztozik az örömben és a gondokban is. miségiek véleményét a párt Arra van szükség, hogy politikájáról, hogy közvetle- minden kommunista nagyon nül győződjék meg a mun- baráti, mélyen emberséges kások életével kapcsolatos személyes kapcsolatokat kérdésekről. A munkások, a építsen ki a pártonkívüli műszaki értelmiséglek őszin- dolgozókkal, tén elmondották azt is, A Központi Bizottság brihogy az MDP utóbbi években folytatott politikájáról rossz véleménnyel voltak. Ebben nincs semmi megdöbbentő, hiszen az MDP politikájában — elsősorban a legfelsőbb vezetés hibái gádjának jelezték azt is a munkások: szeretnék, ha a gyári párt- és gazdaságvezetők többet lennének közöttük, nemcsak a termelésről, segítséget a gyárban folyó politikát munka további javításához, hiányosságainak fokozatos megszüntetéséhez, s a tapasztalatok alapján az üzem párt-alapszervezeteiben is megbeszélik a teendőket. A beszámolóhoz a tanácskozáson résztvevők közül nyolcan szóltak hozzá, s helyeselték a Központi Bizottság brigádjának munkáját, Emlékezés Klara Zetkime halálának 25. évfordulója alkalmából C zászországban született, apja tanító volt. 1878tól kezdve részt vett a német munkásmozgalomban. Amikor Németországban törvényt hoztak a szocia- tették. nal* csoportot, amely később a "Spartak* szövetséggé alakul át. Zetkint 1915ben háborúellenes tevékenységéért börtönbe velisták ellen, külföldre emigrált. Svájcban részt vett a A Kommunista Párt megalakítása után (1918. de->Der Sozial-Demokrat* cí- rembor) Zetkin a Központi mű illegális lap szerkesztő- Bizottság utasítására egy sében, kiadásában és ter- ldelg a Független Szociáljesztésében. Majd Párizsba demokrata Pártban marad, utazott, ahol aktívan be- hogy felvilágosító munkájáhanem arról is érdeklődve, valamint a politikai munka hogy mi a véleményük a kérdéseit tették szóvá. miatt — komoly fogyatékos- nemzetközi és a hazai kórságok jelentkeztek, mert el- désekről. ferdítették a marxizmust— A párt iránti bizalom jeleninizmust. Az MDP ré- le az is, hogy a munkások széröl a több, valóra nem őszintén elmondották a Közváltott ígérgetés is bizalmat- ponti Bizottság brigádjának: lanságot szült. több párttag magatartása A munkásosztály az MSZ- kifogásolható, mert nem MP politikáját magáénak elég barátságosak, lobbanévallja és helyesli azt. kony természetűek, durvák. Mindjobban visszatér a bl- Nagyon figyelembe kell ven-;; zalom, s a tények erejével ni ezt a véleményt is! szilárdul a párt és a tömegek közötti kapcsolat. A munkásosztály némely rétegeiben — állapította meg a beszámoló — van Aey&r, bábcsoportjai nem még tartózkodás, az általuk t?1*1* meg be szerepüket, is helyesnek ítélt politikát Az üzemi pártbizottság — fenntartásokkal fogadják. fz. uzem legfelsőbb politi-;; Az ilyeneket a tények és a kal„ sze™e ~ magán viseli közvetlen szavak segítségé- a formális munka jegyeit, vei vezessük el az igazság Az uzerr>i végrehajtó bizottfeltsmeréséhez. A gyár dol- ?ágot még nem számoltatták gozói erőteljesen hangoztat- fe munkájáról, s határozatok azt ls a Központi Bi- tQt sem hoztak a legfontoKözbiztonságunk további megerősítése érdekében szegedi spekuláns és huligán elemeket internáltak A közbiztonságra és va- pésak, amelyeiket legtöbb tak meg; majdinem minden gyonvédelemire hatalmas erő- esetben huligán, deklasszált esetben italos személyek) feszítéseket tettek a rendőr- elemek idéztek elő. 1957 el- Ezek ellen megindult a feleségi szerveik az ellenforoa- ső felében 32, második felé- lősségrevanó eljárás, mint dalmat követő időszakban, ben 30, ez év első negyedé- ahogy gazdasági életünk Még egy éve előfordultak ben csupán 10 olyén eset vámszedői, a spekulánsok, különböző útonállások, ha- fordult elő Csongrád megye- üzérkedők ellen is, akik meg tósági közegek elleni fellé- ben, amikor rendőrt támad- akarták zavarni ügyködésükkel a vagyoni közbiztonságot. A rendőrség különös figyelemmel kíséri a piacok életét, s "kiszűri* az alkalomra leső vérszopókat, hiénákat, akik busás hasznot vágnak zsebre egy-egy üzérkedési ügyük lebonyolításával. A rendőrség a napokban ismét nagyarányú ellenőrzést tartott, s több személyt vett őrizetbe, akik nemkívánatos elemekként zavarták gazdasági életünket. Közbiztonsági őrizetbe, vagyis internálásra került többek között Tálas Károly volt hentes-nagykereskedő, szegedi lakos, aki sertéssel) marhabéllel kupeckedett, s az így szerzett haszonból 50 ezer forintért szőlőt vásárolt magának nemrégiben. Hasonló ügyködésért ugyancsak internálták Döme Béla 37 éves szegedi kárpitost is, aki bútorszövetekkel manipulált. Egy év leforgása alatt vásárolt magának egy Wartburg-kocsit, egy Pannónia motorkerékpárt, egy mopedet, egy motorcsónakot és két teljes szobabútort. Asztalos Pál 33 éves szegedi fuvaros is rendőrkézre került. "Csupán* hatszor volt már büntetve különböző bűncselekményekért. Most botrányokozásért, htiligánkodásért szintén közbiztonsági őrizetbe került. A közrend és vagyoni biztonságunk megzavaró!, valamint a huligán elemek ellen szigorú és azonnali intézkedéseket foganatosítanak, s ebben igen jelentős segítséggel működik közre 1 lakosság is, hogy megfelelő helyre juttassák azokat, akii: államrendünket különböző fondorlatokkal, mesterkedésekkel és rendzavarásokkal szeretnék gyengíteni. kapcsolódott a II. Internacionálé alapító kongresszu' sának (1889) és ben itt a lom val megkönnyítse a kásosztály átállását a mun„ komelőkészítésébe munjsták oldalára. 1919lebonyolításába. 1890- ben beiépett a Németország visszatért hazájába és Kommunista Pártjába, Itt német proletármozga- beválasztották a Központi élére állt. 1892-től Bizottságba, amelynek életöbb, mint 25 esztendőn át je végéig tagja maradt. A szerkesztette a nők részére Komintern III. kongreszkiadott "Gleichelt* szociáldemokrata című szusától kezdve (1921) a lapot, Komintern végrehajtó blamclyben a forradalmi mar- zottsága elnökségének tagja xizmus védelmében állást volt. A Komintern Nemfoglalt a revizionizmus el len és egyidejűleg fáradhatatlanul dolgozott a nemzetközi Nőtltkárságát vezette. Klara Zetkint több Ízben ls megválasztották a zetközl szocialista nőszer- német Relchstag képviselővezetekben. 1907-ben Klara Zetkin kezdeményezésére 1932 augusztusában betegen Berlinbe érhivták össze az I. nemzet- kezeit és rangidősségével ko2i kongresszust. A kop- élve megnyitó beszédet tarjévé, súlyos pcnhágai nemzetközi konferencián (1910) az 6 javaslatára fogadták el a hatatott a Reichstagban. E beszédben vádat emelt a fasizmus ellen, szenvedélyes rozatot, amelynek értelmé- hangon felhívta a dolgozóben minden év március 8- kat> bogy tömörü án nemzetközi nőnapot tar- séges antifasiszta tanak. Zetkin Rosa Luxemburggal és Kari Liebknechttel együtt Irányította a német szociáldemokrata balszárnyat és harcolt a szociáldemokratáik opportunista vezetése ellen. Az ő tevékeny részvételével hozkat, hogy tömörüljenek egyfrontba. Klara Zetkin 1933. június 20-án halt meg Moszkvában, a Vörös téren temették el. A Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának 1954. február 18-án kelt határozatával Klara Zetkin tiszteletére ták létre az »I. Internatio- emlékérmet alapított. Kerüljük az általánosságokat ' llok és megkímélem magamat és a ;; gyentől, a szenvedéstől!* zottság brigádja tagjainak: ,sabb belyi kérdésekben. A nagyon fontos ügyelni ar- kenderfonógyári párt-végre-1 ra, hogy a helyes politikát hajtobizottsag sok esetben, helyesen és ferdítések nél- konkrét es jó hatarozatot; kül hajtsák végre. hozo" a , tennivalókról, azonban a végrehajtas többOszintén, nyíltan ször elsikkadt. A gyári pártalapszervezetek munkáját ls Némely vezető — amint hatékonyabbá szükséges tenazt Németh Károly elvtárs ni. A taggyűléseken a párt a munkások véleményére politikája alapján érdemletámaszkodva megállapította ges helyi dolgokat kell meg— már megint magasabb tárgyalni, kerülve a nem sokat mondó általánosságodra ült és nem megfelelően viselkedik. Ez sehll nem engedhető meg! Egy vezető sem ülhet magasabb lóra, mint amilyen lovon a dolgozók ülnek". A beszámoló ugyanakkor a gyárban szerzett tapasztalatok alapján arra is rámutatott, hogy a munkások véleménye szerint a vezetők általában több figyelemmel vannak irántuk. A munkásosztály az őszin(17.) Taszja tekintete a gyógyszeres kosárra esett, amelyet az előbb vett kl a szekrényből, hogy segítsen Ruscsinszkijen. »Igen, ez a kiút! Megmérgezem magam, meghatöbbieket is a szókat. A gyári politikai munkára, a hibák ellenére is azonban az a jellemző, hogy igyekeznek a párt fő poli-,; tikai vonalának megfelelően dolgozni. A fogyatékosságok — állapította meg a beszámoló — a megyei pártbizottság és közvetlenebbül a Szeged városi pártbizottság munkáját is érinti, jelezve fogyatékosságalt. A szegedi teséget. a nyiltságot sze- városi pártbizottságnak az'; reti. Helyeslik, hogy a párt őszintén feltárt minden kérdést. Ilyen őszintén kell foglalkozni a problémákkal, a helyi nek is. értelmiségiekkel való megfelelő arányú foglalkbzással együtt az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítania pártszervezetek- a munkások közötti politikai munkára. A beszámoló ezután a kenderfonógyár pártszerve- További eegílséff zetének tevékenységével foglalkozott. A gyár kommu- A gyárban sok a munkanistái nagyon lelkesen vé- időn kívüli társadalmi rengezték a pártszervezet meg- tíezvény. Ezeket is csökkenA gyógyszerek között volt néhány doboz altatótabletta. Ezt Barabihin szedte néha, hogy a megfeszített szellemi munka után hamarabb elaludjon. Szinte magánkívül, remegve öntötte ki a gyógyszeres láda tartalmát Tászja az asztalra és kezdte kicsomagolni a dobozkákat. Ekkor halkan kopogtattak az ajtón. — Igen! — felelte Tászja gépiesen és megfordult. A küszöbön Vologya állt. Némán lépett be a szobába, s mikor meglátta az asztalon heverő gyógyszereket és elolvasta a dobozkák felírását, rosszalóan csóválta a fejét. — Látja, ez hiábavaló dolog. Teljesen hiábavaló! — mondta Vologya. Eközben Vologya öszszeszedte az összes gyógyszert, visszatette a dobozba,' s az egészet félreállította. Azután a hamutartó fölé hajolt és a cigarettavégeket vette szemügyre. — ön talán dohányzik, Taiszija Ignatyevna? Nem? Nagyon jó... nagyon jó! Vologya fogta a Ruscsinszkij által a hamutartóban hagyott cigarettavégeket, papírba csomagolta őket és cigarettatárcájába tette. Egy karosszékbe roskadván Tászja figyelte, mint tesz-vesz a szobában Vologya és hallgatta a szavait... Minden olyan különös és megfoghatatlan volt: ma már másodszor történt meg, hogy idegen férfi jött a lakásába, ott rendezgetni, parancsolgatni kezdett. — Megengedi, Taiszija Ignatyevna, hogy a telefont használjam? — fordult hozzá most Vologya. — A telefon, ugye, a másik szobában van? Taszja bólintott.. Vologya kinyitotta Barabihin dolgozószobái án a k ajtaját és nyitva is hagyta. Egy perc múlva Tászja a csodálkozás, a félelem és az öröm vegyes érzésével hallotta, hogy Vologya ezt mondja a telefonba : — Ezredes elvtárs? Zelenyin hadnagy jelent. Félóráig itt volt az objektum. Elment.... Igen... Pontosan. Az ön utasításai szerint jártam el. Nem, ezredes elvtárs, eltávozni nem tudok ... Barabihínék lakásából beszélek... ~ t.SttMOJlOV '• B.SZKOnglM . „5 FORDITOTTÁL OÜRSZKV tSTVá* I Nem, ezredes elvtárs, nem tudok, itt most olyan a helyzet, hogy itt kell maradnom. Igpn-.. Részleteket jelenteni fogom... Hogy ön jöjjön-e ide? Igen! Értem! Vologya letette a hallgatót és odament Taszjához. — Bocsásson meg — mondta —, hogy első találkozásunkkor nem egészen pontosan mutatkoztam be. Zelenyin hadnagy vagyok. Egyébként valóban Vologyának hívnak. SIKERES FOGAS Nyári estén kellemes a folyó partján. A levegő, amelyet a nap enyhe sugarai itattak át, átlátszó és mozdulatlan. A víz félálomban, sainte akaratlanul ütődik a parthoz. Körös-körül csend és kihalt némaság. Csak nagyritkán tűnik fel egy-egy halász magányos alakja, aki nyugodt helyet keres, ahol nem zavarják horgászásában a fürdőzők, s hosszú órákon át várja a fogást. Most is, negyvennyolc kilométerre Moszkvától, a csendes folyócska partján magányos sporthorgász várta türelemmel a kapást az esti szürkületben. Két horgot vetett ki, letette kabátját, egy kis vödröt ásott a földbe, s belemerült a halak lesésébe. Azok fürgén ficánkoltak a vízben. Néha egyik-másik bele is harapott a csalétekbe. A horgász gyorsan kikapta a horgot, s a ficánkoló, ezüstös halacskát a többi zsákmány közé tette. Ma szerencsés volt a fogás: már legalább tíz halacska úszkált a vödörben. A helyet kitűnően választotta meg a horgász, távol esett minden zaltól és forgalomtól. Nem nagy. de sűrű cserje takarta el őt a néha-néha felbukkanó járókelők tekintetétől. A település jóval távolabbra esett, onnan sem vehette őt észre 6enki. Bizonyos idő múlva a horgász órájára nézett, felállt, a horgászbotokat otthagvta. s az árnyékba, a fák alá vonult. Széthúzta a sűrű bozótot, s kiemelt onnan egy kisebbfajta táskát, olyat, amilyet a sportolók visznek magukkal általában az edzésekre. Kinyitotta a táskát. Benne, jól becsomagolva egy közönséges rádióvevőhöz hasonló készülék volt. De bármelyik amatőr rádiós nyomban rájött volna, hogy ez hordozható adó-vevő készülék. Megszokott mozdulattal bontotta ki a vezetéket és egv fára erősítette. Aztán leült a földre a készülék mellé, bekapcsolta az áramfejlesztőt, fülére helvezte a hallgatót és rövid szüneteklcel jelzéseket adott le. Néhány másodperc múlva a horgász kikapcsolta az adót. átkapcsolt a vevőre és hallgatott. Igy tett háromszor-négyszer, amíg végül is válaszoltak neki, hogv fogták a hívóiéit és figyelik az adását. Akkor a horgász gyorsan, szinte szünet nélkül hozzálátott a kopogtatáshoz. Most nagvon sietett, szeme izgatottan körbejárt, arcát kiverte a verejték, kezei remegtek. Két-három pere múlva befejezte az adást, újra vevésre kancsóit, s miután meggyőződött róla. hogy adását vették, elégedetten zárta el, majd csomagolta vissza újra a táskába a készüléket. (Folytatjuk)