Délmagyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-15 / 113. szám

Csütörtök, 1958. májra 19. 5 Változatlanul tart a londoni autóbuszalkalmazottak. sztrájkja A londoni autóbuszalkalmazottak sztrájkja 10 napja tart. Szerdán még semmi jel sem utalt arra, hogy a sztrájkoló 50 ezer autóbuszalkalmazott hamarosan viszszatérne munkahelyére. A londoni közlekedésben mutatkozó nehézségek mellett súlyosan érezteti hatását a vágóhidak 7 ezer dolgozójának sztrájkja is. • Az országos vasutas szakszervezeit London-körzeti szervezete, amely 40 ezer vasutast képvisel, a leghatározottabban a sztrájk azonnali megkezdése mellett száll síkra. Papi békegyfllést tartanak Szegeden Két nap múlva, szombaton délelőtt 10 órakor az Opns Pacis keretében kerül sor Szegeden, a Hazafias Népfront székházában a római katolikus papok békegyűlésére. A megnyitó után Varga Ferenc csorvási plébános: "Tájékoztatás a népek barátsági hónapjáról, valamint az V. magyar és stockholmi világ-békekongresszusról* címmel tart előadást. A megyés püspök, dr. Hamvas Endre külföldi útjáról beszél. Ezután hozzászólások következnek. Kihasználatlan jövedelemforrás: Több korai zöldsége! és Szegedről a külföldi Sokan emlékeznek még rá, rás mezőgazdasági exportja, hogy néhány éve szovjet pa- de a lehetőségekhez képest rasztdelegáció látogatott el még mindig elenyészően kevidékünkre. Köztük voltJe- vés. Rengeteg baj van a gorov agronómus. Többfelé koraisággal és a minőségszéttekintett a határban, jó- gel is. Jellemző példa vánéhány rögöt szétmorzsolga- rosunk zöldségtermelésére: tott a markával, s mindig Csehszlovákia most is, mint csak ugyanazt mondta: minden tavasszal, korlátlan "Csodálatos földek ezek, csak mennyiségben vásárolna tőnagy kár, hogy még nem lünk kalarábét. Ezekben a értitek tisztán a földjeitek napokban mamutárat, 8 fonyelvét, mint ahogy mi sem rintot fizetnek csomójáért, értettük valamikor*. de a szegedi kertekben exA szegedi, a Szeged vi- portképes kalarábé mégmudéki parasztemberekre még tatóban sincs. És ezt nemleinkább vonatkozik ez, mint het a rossz időjárásra fogni, másokra. Sok éves tapasz- mert naponta hagyják el a talat mutatja, sehol az or- várost a kalarábéval megszágban nincs éven át any- rakott repülők, csakhogy ez nyi napfényes meleg idö, nem a szegedi, hanem a mint Itt. Nincsenek tehát na- szentesi kertekben termett, gyobb lehetőségek kiváló Jóllehet, mire Szegeden is minőségű, exportképes me- piacképes lesz a kalarábé, zőgazdasági termékek, zöld- már alacsonyak lesznek az ség- és gyümölcsféleségek árak a nagy felhozatal miatt, előállítására, mint környé- Sok gazda zúgolódik, tán künkön. Ezeket az adottsá- szidják az államot a gyönge gokat távolról sem használ- ár miatt, pedig a hiba éljük ki eléggé. Számos zöld- sősorban saját házuktáján ség- és gyümölcsfélét he- keresendő, tekkel előbb vihetnénk a piacra, mint ahogy azok a szomszédos nyugati és északi államokban megteremnek. Arannyal, nemes valutával A Szeged környéki exportmérleg Lássuk csak Szegednek és fizetnének értük, csak ad- környékének múlt évi zöldnánk hát. Igaz, évről évre ség- és gyümölcsexport mérnövekszik városunk és a já- legét. 1957-ben Szegedről és a járásból 392 és fél súlyvagon zöldségfélét és gyümöl. csöt exportáltunk. Több nem Epöl-ehibridkukoricagyár" a megyében ^J^i^T^t • Tekintettel a hibridkuko- egyenként 2800 tonna hib- hozzáadjuk a járás községeiricával bevetett területek ridvetőmagot szárítanak, f ^j^LS gyors növekedésére, már tisztítanak és osztályoznak. hogy egy-egy községre, mely megkezdték az előkészüle- Az agronómiai igények nek nem ritkán tíz-, sőt teket a jövő évi, újabb szerint az új üzemek helyét húszezer holdas határa van, négy "hibridkukoricagyár* a szenttamási, a högyészl, cs"fán l,2-3 súlyvagon exépítésére. Megkötötték a a gorzsai, a mezőfalvi és ^g^N^ffha szerződést, amelynek értei- az Április 4. majori állami azt állítjuk, ennyi exportmében a Szovjetunió szál- gazdaságban jelölik ki. Az képes árut nem egy egész lítja az új hibridkukorica- öt esélyes közül azt a né- nagy falunak, vagy egy fél gyet választják véglegesen, városnak, de pár száz hol gyárak felszerelését. Ezek teljesítőképessége kétszerese lesz az idén épülőknek: ek. ahol az építkezéshez a műJz osztrák államszerződés példája bizonyltja: Kölcsönös jóakaratfal minden nemzetközi ptobléma megoldható "Döntő fordulat a világpolitikában*, ŰJ szakasz kezdődött a nagyhatalmaik viszonyában* és néhány, ehhez hasonló érdekes címmel közölték a nagy világlapok szenzációs tudósi tósaikat, beszámolóikat az osztrák államszerződés három évvel ezelőtt, 1955. május 15-én történt aláírása alkalmából. A címek fedték a valóságot, mert az osztrák államszerződés aláírása nagy jelentőségű világpolitikai esemény volt 1955 májusában. Nemcsák azért, mert Ausztria visszanyerte állami szuverónitását és kikiálthatta semlegességét, de legfőképpen azért, mert ez a szerződésalá(írás a Szovjetunió és a három nyugati kormány megegyezésének néhány hét alatt megért gyümölcse volt — két hónappal a genfi kormányfői értekezlet előtt. Az osztrák államszerződés aláírásának jelentősége tehát abban állt, hogy közvetlenül a kormányfők értekezlete előtt bizonyította be: a négyhatalom — ha a nyugati kormányokban is megvan a megegyezési készség — meg tud egyezni még olyan sok összetevőből álló kérdésben is, mint amilyen az osztrák államszerződés volt hoszszú esztendőkön át. Sok minden történt ezóta Ausztria az eltelt három esztendő alatt beleilleszkedett vállalt szerepébe s népe és kormánya kétségtelenül nagy erőfeszítéseket tesz, hogy — törekvésein túl — a gyakorlatban is maradéktalanul eleget tegyen semlegességéből adódó kötelezettségeinek. Hiszszük, hogy — magyar— osztrák vanatkorósban és osztrák részről — viszonzásra talál az a jószomszédi kapcsolatok kialakítására való törekvés is, amelynek felelős államférfiáink — legutóbb Münnich elvtárs parlamenti beszédében — annyiszor adtak hangot. 1955 májusának idusán — csakúgy, mint most, három év múltán — a csúcsértekezlet, a kormányfők találkozójának mielőbbi megvalósítása volt a legfontosabb nemzetközi politikai kérdés. A "négy nagy* találkozója altkor két hónapon belül megvalósult. S bár pillanatnyilag nincs kilátás arra, hogy egy-két hónapon belül kormányfői találkozóra kerüljön sor, az osztrák •államszerződés évfordulója mégis precedens kell, hogy legyen, — Párizsban, Londonban és Washingtonban ls, mert ma is igaz az, — sőt, egyre Igazabb az, ami 1955 májusában ls valóság volt — hogy nincs olyan vitás kérdés, amelyet kölcsönös jóakarattal tárgyalások útján ne lehetne rendezni. •* « —l das szövetkezeti, vagy állami kertgazdaságnak is meg kell adnia korszerű termelési módszerek alkalmazásával. Szinte mosolyogni való példa: A korai zöldpaprika európaszerte kerecett cikk a maga szezonjában. Szeged tudvalevően a paprika hazája, tavaly mégis csak egyetlen vagon zöldpaprikát tudtunk eladni külföldön, mert amikor százvagonszámra kellett volna, akkor itt, a paprika hazájában egy fia sem volt. Mi van a sárgabarackkal? Szegednek van többek kö_ zött még egy másik jeles nevezetessége ls. Kecskemét után Szeged és vidéke sárgabarack-termelésben országosan az első. A magyar kajsziból soha nem volt és nem ls lesz dömping a világpiacon, mert majd egy hónappal előbb érik nálunk ez a gyümölcs, mint más országokban. A Szeged vidéki gazdák mégis kénytelenek csak idehaza odaadni terméseiket. Vajon miért? Sok szegedi termelő azt tartja, azért nagyon jó a sárgabarack, mert annak "nincs* ellensége, nem kell folyton permetezni. Ez a helytelen számítás a veszteség oka. Vidékünkön száz vagon sárgabarackból csak nagynehezen lehet 3—4 vagon exportra alkalmas gyümölcsöt kiválogatni. A többi monlliával, más gombabetegségekkel, pajzstetvekkel fertőzött, s ez még ha szemre szép is, külföldön Ingyen sem kell. A szilvával, körtével és bizonyos mértékig az almával is ugyanez a helyzet. A szép szatymazi példa Rendkívül dicséretre méltó az a törekvés, melyet a szatymazi dolgozó parasztok tanúsítottak az elmúlt években az exportképes őszibarack-termelésben. Szeged és vidékének 392 és fél vagonos zöldség-, gyümölcsexportjából 5800 mázsa volt a gyümölcsöt piacra! szatymazi és környékbeli őszibarack. A szatymazi őszi_ barack annak ellenére, hogy olyan nagy vetélytársai vannak a világpiacon, mint a dél-amerikai, olaszországi és a bulgáriai őszibarack, fényesen megállja a helyét. Csak azért nem kelt el belőle ötszáz vagonnal, mert nem volt annyi. Ha mindenütt annyi hozzáértéssel, szeretettel termelnék a többi gyümölcsfélét ls, mint a szatymaziak az őszibarackot, akkor gyümölcsexportunk sok problémáját máris megoldottnak tekinthetnénk. Szövetkezéssel! A világpiac zöldségből is, gyümölcsből ls egységes minőséget követel, sok maradi termelő bosszúságára nem a gyengéhez, hanem a legjobbakhoz igazodik. Nagytömegű egységes árut — ez már vitathatatlan tény — csak nagyüzemben lehet előállítani. Ma már egy modern primőr-kertészet létesítésé, hez százezrek, milliók kellenek. Ezt a töméntelen pénzt egyénileg megszerezni sehogysem lehet. Jellemző, hogy Szegeden mindössze 420 négyzetméter nagyságú fűthető üvegházi felület van az egyéniek kezén és ez évek óta semmit sem növekszik. Egy-egy kistermelőnek több éves jövedelmét kellene egyszerre beruházni ahhoz, hogy új üvegházat építhessen. Viszont nyugati kapitalista versenytársaink jó része ma már a kisemberek elszegényedése árán óriás üvegkombinátokban termelnek. A szegedi egyéni kertészek versenye például a holland zöldséggyárosokkal úgy tűnik, mintha gyalog akarnánk elhagyni egy sebesen futó versenyautót. Problémáinkat azonban még. is meg kell oldani. Nekünk is kell építenünk zöldségkombinátokat, méghozzá közösen, szövetkezeti alapon. Két Ilyen nagy "zöldséggyár* építése Szegeden is folyamatban van már. Az üvegházi termelés mellett nagy ütemben kell fejleszteni az öntözéses szabadföldi termelést is. A követelményeknek megfelelően ez is csak szövetkezetben képzelhető el. A kormány segítségével Kormányunk minden lehető anyagi támogatást megad a szövetkező termelőknek. Példa erre az üjszegedi Haladás és a baktói Felszabadulás Termelőszövetkezet ls, ahol az építés alatt álló kertészeti berendezések befejezéséhez folyamatosan mintegy 25 millió forint hosszúlejáratú, rendkívül kedvezményes állami hitelt használnak fel. Kormányunk, pártunk erőfeszítései azonban csak akkor lehetnek Igazán eredmenyesek, ha magunk is megtesszük a tőlünk telhetőt Meg kell hét érteni, hogy mit is kér tőlünk a föld előlegbe a még bőségesebb, jobb termésért: szövetkeznünk kell, a fejlődés paranHárom megye népfrontmozgalmának vezetői tanácskoznak Szegeden A Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken délelőtt fél 10-re Szegedre tűzte ki három megye - Bács, Békés és Csongrád — népfrontmozgalma vezetőinek tájértekezletét. A tanácskozáson részt vesznek a három alföldi megyébe eső városok párt vezetői is. Az értekezleten Harmati Sándor elvtárs, a Hazafias Népfront országos titkára tart előadást, a népfront Vörösmarty utcai tanácstermében. » % Amiért nem jár köszönet a Szegeden dolgozó budapesti csatornatisztító vállalatnak csa ez. CSÉPI JÓZSEF A helytelenül m1S; "takarékosságnak* előbb, utóbb nagyobb költség a következménye. Ezekkel a szavakkal hívja fel a budapesti VIII. kerületi Vegyesipari Vállalat a szegedi üzemek figyelmét a szennyes, eldugult lefolyók, elhanyagolt csatornák tisztítására. A vállalat két munkabrigádja dolgozik már több hete Szegeden, s — mint ahogy ezt a Délmagyarország is megírta — eddig e városban 3500 folyóméter csatornahálózat tisztítását végezte el mechanikai eszközökkel, a magasnyomású víznyomás alkalmazásával, szakszerű felszereléssel. Befejezték már a takarítást a Szalámigyár, a Textilművek, az Újszeged! Kender- Lenszövö, a Vágóhíd, s a 42-es Autóközlekedési Vállalatnál. A Vágóhíd vezetősége külön levélben megelégedését fejezte ki a jó és alapos csatornatisztítésért. A városi tanács építés és közlekedési osztályáról azonban szerkesztőségünk más jellegű levelet kapott. Ebben Bárdos Miklós osztályvezető közli, hogy a szakvizsgálat során megállapították, hogy azzal a tisztítási móddal, ahogyan ez a vállalat végzi a csatornák tisztítását, nemhogy segíti a kormány takarékossági rendeletének megvalósítását, hanem éppen ellenkezőleg semmibe veszi azt. Azok az üzemek sem takarékoskodnak, akik így tisztítatják csatornájukat. Nézzük csak ezt konkrét példa alapján. A budapesti VIII. kerületi Vegyesipari Vállalat egyik számlájából, amit a Szegedi Tejüzemnek nyújtott be a következőket tudhatjuk meg: Szennyvízcsatorna tisztítás 10—40 cm átmérőig kétharmad telítettség, 160 folyóméter 4 055 forint 44 fillér. Iszapkitermelés aknából 4 köbméter 190 forint 72 fillér. Az egyéb költségekkel a számla végösszege 5140 forint 6 fillér. Ebből visszatérített a vállalat a tejüzemnek 800 köbméter ipari víz használati díjat 1168 forintot. Viszont beinkasszált külön elszámolási jegyzék alapján 772 forintot utazási költség, szállás és napidíj címén. A Tejüzem tehát összesen kifizetett 4774 forint 6 fillért. Ezzel szemben például a Szegedi Víz- és Csatornaműveknél létrehozott csatornatisztító részleg, amelyet a szegedi üzemek, helyi vállalatok kérésére hoztak létre az alábbi költség szerint végzi munkáját. Nyolcórai műszakra 550 forintot számol fel és ezldő alatt 30-as csatornából kitisztít 90—100 folyómétert, ezzel egyidőben a csatornából kettő, az ülepítőből pedig egy köbméter iszapot szed ki. Ezt az iszapot saját kocsijával külön költség felszámolása nélkül szállítja a kijelölt helyre. A munkát nem magasnyomású vízzel végzi, mert ea egyrészt nagyon költséges és az így tisztított csőhálózatból az iszap az utcai csatornába kerül, ami egy másik városi vállalatnak okoa többletmunkát és könnyen közcsatorna elduguláshoz vezethet Arról nem is szólva, hogy a nagymértékben megnövekedett szennyvízmenynyiséget jelentősen nagyobb energiával lehet csak átemelni a Tiszába magas vízállás esetén. Az ls természetes, hogy a szegedi vállalat nem számol fel utazási, szállodai költséget, napidijat és 200 kilométerről történő felvonulási költséget Könnyű kiszámolni ha összevetjük a költségeket, hogy a Tejüzem lényegében több mint kétszeresét fizette kl a csatornatisztításért a fővárosi vállalatnak. Tehát rosszul járt a tejüzem, és megkárosították a várost A Tejüzemnél a vizsgálat során ugyanis megállapították, hogy tűzcsapről használták a magasnyomású vizet ezért a Szegedi Víz- és Csatornaművek a fővárosi vállalat által végzett munkák nyomán 2211 forintot számol fel. Ezt a számlát már el is küldte a fővárosi vállalatnak. A budapesti vállalkozóknak is tudniok kell, hogy az ivóvízből nemcsak a főváros, hanem Szeged is szűkiben van. Ezért nem szabad, hogy a közfogyasztástól vonjanak el vizet amikor más módszerrel is lehet csatornát tisztítani. A Vágóhíd vezetősége megköszönte az alapos csatornatisztítást, de Szeged dolgozói semmiesetre sem köszönhetik meg, mert ahogy a budapesti VIII. kerületi Vegyesipari Javító Vállalat a csatornatisztítást végzi, kárt okoz a vállalatoknak, a városnak. Ezt pedig nem nézhetjük tétlenül — hangoztatja végül a levél — amikor ezrek és tízezrek dolgoznak Szegeden a kormány takarékossági határozatának megvalósításán. Robeson megismétli hangversenyét m A láfaiaU-fcizuia cucUti A lófarok-frizura grönlandi eredetű. Az Északi-sark e nagy szigetén hosszú ideig a nőlakók nemzeti hajviselete volt, ám őshazájában épp akkor kezdett kimenni a divatból, amikor elindult világhódító útjára. Így aztán az a fura helyzet adódott, hogy a lófarok-frizura feltalálói, a grönlandi nők, hátat fordítottak divatkedvencüknek, az európai, amerikai s más földrészben leányok és asszonyok pedig sörénynagyságúra növesztették hajukat és lófark-utánzattá alakították. Még egy titokról lerántjuk a leplet. XJgyan miért vált népszerűtlenné Grönlandon a lófarok-viselet? Egyszerűen azért, mert a grönlandi nők szörnyümód kopaszodni kezdtek, azaz a homlok feletti részen kihullott a hajuk, mégpedig azért, mert a hátrafeszített s a lófarok formába kényszerített haj gyökerei meglazultak. Valószínű, hogy Európában és másutt, csak addig tart a lófarok-frizura divatdicsősége, amíg a nők észre nem veszik, hogy homlokuk mind több bölcsességet árul el, azaz vészesen ritIKMImiÍ IM-J M. — -f XKtttnt Kezd Hajuk. Paul Robeson hosszú idő után Ismét New Yorkban szerepelt A világhírű néger énekes sokrétű előadói képességével ismét lenyűgözte a 3000 főnyi hallgatóságát a Carnegle Hall előadótermében. Műsorán egyaránt szerepeltek klasszikus és jazz énekszámok, prózai előadás és az Othello nagyjelenete. A hallgatóság lelkesedéssel volt tanúja annak, hogy Paul Robeson semmit sem veszített ragyogó színészi képességeiből és csodálatos hangjából legutóbbi New York-i fellépése óta. A hatalmas érdeklődés kielégítésére Paul Robeson műsorát május 23-án megismétli.