Délmagyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-15 / 113. szám

CsfltBrtölt, 195Í. tnájqs IS, Színek |< arnevaijű I a holland tulipánok szegedi hazájában A színek csodálatos soka­ságától valósággal ég, lángol Mihálytelek határában, Bo­domban egy hétholdnyi terü­let. A szegedi festők még nem tudják ezt, pedig na­gyon ecsetre és vászonra kí­vánkozik ez a darabnyi gaz­dag föld, amely magában ringat közel egymillió tuli­pánt és feleannyi dúsfürtü jácintot, a legváltozatosabb színekben pompázva. Min­den létező és elképzelhető árnyalattal és átmenettel egymásba folyó színek gaz­dag skálája tárulkozik a né­ző elé: sötétlila, porcelán­kék, rózsaszín, fehér, hal­ványlila, s mindez együttvé­ve és külön-külön — ez a Jácint-tenger Bodomban. Ez azonban semmi a tulipánok­hoz képest. Ok sokkal, de sokkal többen vannak és gazdagabb szinsokaságot is képviselnek: égőpiros, sárga, fehér, rézszínü, bordórózsa­szín, piros, porcelánkék, bor­dólila szimpla és dupla szir­mú virágok — s mindezek koronájaként ott állnak sor­ban a méltóságteljes fekete­tulipánok. I tulipánok titka Erről híres hát az Üjsze­gedi Kertészeti Vállalat bo­domi gazdasága nemcsak az országban, hanem Európa északnyugati és északi álla­maiban ls, ahová elszármaz­nak innen a virágok, helye­sebben hagymáik. Tavaly még csak két holdon kísér­leteztek itt Jácint- és tulipán­hagyma termeléssel, az idén már hét hold érleli komoly valutává a vlrághagymákat, s lassan Hollandia verseny­társává válik ez a nagyszerű vállalkozás. Igaz, a hollan­doknak nagy előnyük van még e tekintetben a világ­piacon, hiszen a török idők­ből származó tulipánnal ők kezdtek először okosan gaz­dálkodni, s főleg rengeteg aranyat bezsebelni utána. Közismert, hogy egy-egy új­fajta tulipánhagymáért való­ságos vagyont adtak. Sok ti­tok ls őrzi a tulipán és a jácinthagymák tökéletes vol­tának létrejöttét, helyeseb­ben az abból növő újabb és újabb fajta, és színekben kuriózumként pompázó cso­davirág létét. A hollandok is őrzik a maguk titkát, és most már mi is a magun­két, saját kísérleteink és gazdag klímánk alapján. A hollandok mesterségesen ér­lelik a vlrághagymákat, ná­lunk viszont mindezt töké­letesen elvégzi a nap, s az így nyert hőtöbblet korai hajtásokat biztosít. Negyedmillió exportra A bodomi gazdaság tuli­pánjaiból és jácintjaiból ke­vés kerül hazai piacra, az is csak rövid szárral, nehogy a hagyma károsodjon táplá­lékban. A leért szirmokat és virágfejeket viszont lehúz­zák, letörik a kocsányról; hogy a növekvő magtok ne élhesse fel a táplálékot a hagyma elől. A gazdaság minden munkálkodása, húsz női munkaerő állandó akti­vitása a virághagymák töké­letes növekedéséért és szaporodásáért van, hogy Hollandiától kezdve, f s az északi országokban foly­tatva, Csehszlovákiáig ml adjuk a versenyképesebb •árut*. Nem tévedés: a tuli­pán •őshazájába*, Hollan­dlába ls szállítunk virág­hagymákat. Tízezres tételek­kel természetesen szóba sem állnak velünk a világpiacon. Igaz, a tavalyi kísérleti év­ben is 150 ezer darabot ex­portáltunk, az idén már 250 ezret szeretnénk, jövőre pe­dig 400 ezret, s azután min­dig többet és többet. Újabb szegedi híresség Bodomra, az ország legna­gyobb tulipán- és jácint­hagyma termő gazdaságá­ra tehát méltán figyeltek fel Idehaza és külföldön is. Ha Szeged eddig paprikájáról, papucsáról és haláról volt híres, úgy most hamarosan tulipánjáról és Jácintjairól is Jó hírnévre tesz szert, hiszen a hétholdnyi területen nem kevesebb, mint egymilió fo­rint virágzik a szó szoros értelmében. Kun Andornak, az Üjszegedi Kertészeti Vál­lalat műszaki vezetőjének véleménye szerint, főként Domonkos János professzor­nak, a Budapesti Kertészeti Főiskola tanszékvezető taná­rának köszönhető, hogy Bo­domban, a kitűnő klímájú területen meghonosodott a tulipán és a jácint. Több éven keresztül 6 szorgalmaz­ta a csodálatos virágok hagy­máinak hazai, nagyüzemi termesztése megvalósítását. Viszont Kun Andor jófor­mán semmit sem mondott arról, hogy mindebben mi a saját, közvetlen érdeme. •Csupán* annyi, hogy szinte személyes felelősséget vál­lalt a virágok meghonosítá­sáért, a biztonságos termesz­tésért úgyannyira, hogy csa­ládostól Szegedre költözött Budapestről, s ahogy a tuli­pán lassan szegedi híresség is lesz, úgy válik ő is sze­gedivé. Sürgető raktárgondok A kísérlet már tavaly si­került, az idén pedig még gazdagabban "aratnak*, jö­vőre viszont még többet hoznak az állam kasszájába. Ahhoz azonban, hogy évről évre gazdagabb, sok százez­res tételű virághagymákat tudjunk exportálni Szeged­ről, befektetés is kellene, amely viszont rövid időn belül sokszorosan megtérül. A gazdaságnak nincs ugyanis megfelelő hagymatároló-rak­' tározó épülete, s ennek hiá­nya miatt nehézkesen megy a raktározás. Az érzékeny virághagymák viszont meg­kívánják a gondosabb, az alaposabb velük-törődést, vagyis raktár kell nekik, ne­hogy megsérüljenek mert akkor sosem fogjuk be és előzzük meg a még erősen konkurens hollandokat. Bo­dom tulipánjai és jácintjai zörögjenek csak a városi ta­nácsnál, mert jövőre már tíz holdon virágoznak, s a raktározás gondja még sür­getőbb lesz, annál is inkább, mivel az előlegezett befek­tetés sokszorosan és rövid időn belül megtérül. LODI FERENC A Bűvös vadáss ! bemutatójára készül a Szegedi Nemzeti Színház Már csalk két bemutató van hátra a Szegedi Nemzeti Színház idei programjában. Ezok közül vasárnap este •kerül sor Weber "Bűvös va­dász* című operájának pre­mierjére. Az opera szerepei­ben Sebestyén Sándor, Hor­váth József, Moldovan Ste­fánia, Berdál Valéria, Szal­ma Ferenc, Megyesi Pál, Sinkó György, Szabady Ist­ván és Halmágyi Mihály lép fel. Először mutatkozik be a szegedi közönségnek a másikolci színháztól Szeged­re szerződött Károlyi Stefá­nia, Fodor Pál és ismét ope­tában halljuk a miskolci színháztól újból Szegedre szerződött Harmatii Evá.t. A bemutatóra való készü­lődést Vaszy Viktor igazga­tó és Abonyi Tivadar főren­dező vezeti. Ejnye, « a postai. • A termés Ötödét kártevők pusztítják el Tizenöt év alatt az állati és növényi kártevők Fran­ciaországban 10 milliárd frank értékű kárt tetteik a termésben. A kártevők okoz­ta veszteségeket az Egyesült Államokban 3 milliárd dol­lárra, a Német Szövetségi Köztársaságban kereken 2 milliárd márkára becsülik. Ez az össztermés 15—20 szá­zalékának felel meg Min­den tizedik mázsa búzát, minden tizenharmadik má­zsa burgonyát, minden ötö­dik almát, minden tizenket­tedik babszemet kártevők és növény-betegségek pusztíta­nak eL • i fíy: "TfJii-.i'Tü.« Valami tévwtts leket, öregem! Nrnor is telefaxot Ujabb vígjáték megírására készül Fehér Klára Fájdalommal 6a megtOrt szívvel tudatom; hogy szeretett férjem; barátom éa Örök élettársam elhunyt. Barátai; Ismerősei és mindazok, akik azerettük, f. évi májua hó 18-án délután 4 Órakor kísér­jük kl utolsó útjára a belvárosi temetőben. Nagy Endréné KELENGYE és Tettekkel és szóval... A kenderfonógyári kommunisták kezdeményezései a takarékosságért Több sikeres szegedi elő­adást ért már meg Fehér Klára "Nem vagyunk an­gyalok* című vígjátéka. A közönség a vígjáték látoga­tásával már eddig ls iga­zolta, hogy fogékony a mai témák iránt és igényli mai élete problémáinak irodalmi és színpadi feldolgozását. Közismert, hogy a "Nem va­gyunk angyalok* szerzője eddigi írói munkássága so­rén mindig szeretettel és fe­lelősséggel fordult a jelen problémái felé, s éppen ezért a közvélemény to­vábbra is figyelemmel, ér­deklődéssel kíséri munkáját. Mindannyian kíváncsiak voltunk, hogy a »Nem va­gyunk angyalok* színpadi sikere — ami Budapesten és Miskolcon is egyöntetű — vajon megerősíti-e ismét Fehér Klára drámaírói am­bícióját. Ezért munkatár­sunk azzal a kérdéssel ke­reste fel, hogy munkásságá­ban milyen soron következő feladatokat jelölt ki önma­gának. Válaszként a követ­kezőket kaptuk: — Ezt a vígjátékot tulaj­donkívül terven és soron kí­vül írtam a fővárosi tanács pályázatára. Előzőleg éve­kig nem nyúltam a drámai műfajhoz, hiszen egy egész sereg szerződésem van pró­zai munkákra. Dolgozom a •Tenger* folytatásán, ifjú­sági regényem, a Kossuth Könyvkiadó számára "A ló házasság ábécéje* című köny_ vemet fejezem be. (Ez utób­biból az írónő egy részletet a Délmagyarország rendel­kezésére bocsátott, s hama­rosan közöljük. A szerk) Most mégis ismét elkapott a vágy — feltétlenül drámát akarok írni, minden más té­mát félretéve, mégpedig is­mét mai, hazai témából, és ismét vígjátékot. A Szegedi Kenderfonó­gyár kommunistái a párt és a kormány takarékosságra szólító felhívása utón nyom­ban kezdeményezték, hogy a saját portájukon felmérjék a teendőket. Természetesen a pártonkívüli műszaki és fizikai dolgozók képviselői­vel együtt kezdték el annak meghatározását is, hogy az üzemrészekben hol és mi­lyen formában lehet forin­tokat megtakarítani. Intézkedések Márciusban a gyári párt­alapszervezetek taggyűlésein már foglalkoztak a takaré­kossággal és 6zámos javas­lat hangzott eL Például az l-es párt-alapszervezetben Pocsai elvtárs a többi kö­zött a gépállásokat tette szóvá, Varró elvtárs a szer­számok és különféle anya­gok nem megfelelő kezelé­séről beszélt, amelyek követ­keztében jelentős összegek mennek veszendőbe. S töb­ben mások ls az egyes párt­alapszervezet tagjai közül különböző észrevételeket tet­tek, amelyek mind a taka­rékosságot, az önköltség­csökkentést szolgálják. "Kis* dolgokat mondtak el több­nyire, ém nagyon jól tud­ják, hogy a sok kicsi sokra megy. Az öt gyári párt-alapszer­vezet márciusi taggyűlésein elhangzott valamennyi ész­revétel, javaslat tovább ju­FEHÉRNEMŰ ASÁR MÁJUS 15-TÖL AZ „ANYÁK** BOLTJÁBAN Klauzál tér (volt Wagner üzlet) tott és az illetékesekhez ke­rült. A kommunistákból és pártonkívüliekből álló 16 tagú takarékossági bizott­ság ezek után állította ösz­sze takarékossági intézke­dési tervjavaslatát az alap­anyagokra, a segédanyagok­ra, az energiára és az el­fekvő anyagokra vonatko­zóan. Az alapanyag-megtakarí­tást — az anyagnormához vi­szonyítva — egy százalék­kal tervezik csökkenteni. Csupán ez a »kis* leszorí­tás egy esztendőben 906 ezer forint önköltségcsökkentést jelent az üzemrészekben. Természetesen ennek és a többi takarékossági teendő végrehajtásának hasznossága igen kedvezően befolyásolja az év végi nyereségrészese­dést. A gyár párt-alapszerveze­teinek taggyűlésén is egyik napirendi pontként szere­pelt a takarékosság. Részle­tesen ismertették az intéz­kedési terv javaslatalt, ame­lyet a 16 főből álló bizott­ság dolgozott ki a takaré­kosságra. Ujabb észrevételek Az egyes párt-alapszerve­zetben Findisch István elv­társ, párttitkár, lakatos tar­totta meg a vezetőség be­számolóját. Igen helyesen mondotta el azt is, hogy az elmúlt taggyűlésen elhang­zott takarékossági javasla­tokkal kapcsolatban milyen intézkedések születtek. A tagság ezt igen helyeselte és kérték, hogy váljék ezután mindig rendszeressé. Az alapszervezet kommu­nistái közül többen vizsgál­ták a tizenhat tagú bizott­ság által összeállított taka­rékossági intézkedési tervet Üjabb észrevételeket tettek a forintok megmentéséért. Sproch elvtárs, nyugdíjas az újítások fontosságára hívta fel a figyelmet. Szép József elvtárs elmondotta, hogy a heti géppucolásokkor a gé­peket gyakran használható és jó kócokkal tisztítják. Ez az "apróság* hónapról hó­napra bizony jelentős pénz­beli veszteséget jelent. Ha­raszti elvtárs megemlítette, hogy még mindig találni széthagyott különféle anya­gokat, amelyek pusztulás­nak vannak kitéve. Hangoz, tatta, együttes erővel olyan közszellemet kell kialakítani, amely elítéli a nemtörődöm­séget, az anyagok felelőt­len pazarlását. Hozzáfűzte: "Azokat, akik kárt csinálnak és a szép szó nem használ nekik, fogjuk fülön és fizet­tessük meg velük az okozott kárt*. Sző és tett egysége Többen mások szóltak még a takarékossági intézkedési tervről. A taggyűlés vélemé­nye azután az volt, hogy a kezdeményezések után a gyakorlati tettekben is a kommunistáknak kell élen­járniok a takarékosságban. Kiemelték azt is, hogy a kommunistáknak a párton­kívüli dolgozótársaik köré­ben beszélgetni kell a ta­karékossági mozgalom jelen­tőségéről, annak közvetlen egyéni hasznáról. S az a jó, ha minden üzemrész dolgo­zója egyénenként is tudja, mit lehet és kell tenni a fo­rintok megtakarításáért. A párttaggyűlések után a kommunisták hozzákezdenek a munkához, együtt a pár­tonkívüliekkel, hiszen jól tudják, hogy a takarékos­ság feladatait is összefogva hajthatják jól végre. Szemé­lyesen élenjárnak a kom­munisták a takarékosságban és ennek érdekében nem sajnálják az érveket sem. A gyár egész kollektívája — kommunisták és pártonkí­vüliek — a forintok meg­takarításával egyaránt szol­gálják az ország és a ma­guk közvetlen javát. Életünket védik (Slfllfl felvétele) Ki tüntették a Csongrád megyei Tanács Gyógyszertár Központjának kiváló dolgozóit. Szegedről és a járásból tizenegy gyógyszertári dolgozó részesült »Kiváló dolgozó­kitüntetésben és jelvényben, hárman pedig oklevelet kap­tak odaadó munkájukért, A kitüntetettek között van a képünkön bemutatott Petőcz Tibor, a dorozsmai gyógyszertár vezetője. Egyike azoknak a gyógyszerészeknek, akik mindenkor készségesen, udvariasan foglalkoznak a betegekkel, sohasem türelmet­lenek, pedig naponta sokan fordulnak meg a gyógyszer­tárban. Hasonló jó munkát végez a kitüntetett Földest Zoltánné, Kovács Kálmán, Nagy Sándorűé. Mészáros Pi­roska, Turbuk István és Koza János. A kitüntetésekkel egyidőben a kiváló dolgozókat jelentős jutalomban része­sítették: több, mint nyolcezer forintot kaptitk a vállalattól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom