Délmagyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-13 / 111. szám

r Kedd. 1958. május 13. 5 Művészi értékű, bíztató reményekre jogosító munkák a Szegedi Pedagógiai Főiskola rajzkiállítá sán Az esztétikai élvezetet min­dig megsoksorozza számunk­ra, ha a szépet nemcsak ösztönösen felfogjuk, hanem értelmünkkel is magunkévá tesszük. Erre jó lehetőséget nyújtott a Szegedi Pedagó­giai Főiskola tanuló, leendő fiatal rajztanárok kiállítá­son bemutatott dicséretes munkája Aki megtekintette a főiskola rajztanszgkének két napig tartó kis házi tár­latát, a lelkes és szorgalmas dolgozatok révén tanúja le­hetett, az ott végző hallga­tók szakmai-művészi kibon­takozása érzelmi és értelmi folyamatának, a térben való logikus gondolkodás sziszte­matikus elsajátításának. A első évesek a kezdeti lépést jelentő választékos betűírásaikat, majd az ebből kifejlődő illusztrációval el­látott művészi igényű könyv­eímlap terveiket mutatták be. Ezzel párhuzamosan a szénnel rajzolt vagy szépiá­val festett fej- és mozdulat­tanulmányaikat, valamint a tapasztalati távlattan köré­be eső stúdiumaikat láthat­tuk. A csinos kollekció közül Eidős. Halász és Kállay rajz­tanár-jelöltek munkái tűn­tek ki. A másod- is harmadéve­tek rajzai és festményei azt tükrözték, hogy a felsős-hall­gatók feladatkörét már dön­tően a színes ábrázolás, a jelenségek képpé való for­málása tölti be. A táj és a figura ezúttal szorosan együtt, szerves összekapcso­lásban jelentkezik. Derűs, vidám színekkel létrehozott szobabelsők, csendéletek, tá­jak, sőt nagy felkészültséget követelő vászonra festett fi­gurális-kompozíciók díszítet­ték a felsősök termét. Ezek között is néhány meglepően szép, művészi értékű, biztató reményekre jogosító kima­gasló munkát találhattunk. Ilyenek voltak a másodéves Dór és Lóránt, valamint a harmadéves Papp és Zom­bory főiskolai hallgatók leg­jobb képei. Ha meggondoljuk ' azt, hogy általános iskoláinkban országszerte 80 százalékban nincs szakképzett rajztanár, f— akkor nyilván még foko­zottabban tudjuk értékelni azt a munkát, melyet a Sze­gedi Pedagógiai Főiskola rajztanszékének tanerői és tanítványai ebben az évben közös erővel sikeresen ki­fejtettek. A főiskolán vég­zett kitűnően képzett fiatal rajztanárok továbbadják rnajd tudásukat az általános iskola V—VIII. osztályos nö­vendékeinek. A szép felis­mertetésén és megszerette­tésén kivül megtanítják az ipar és egyéb területekre kikerülő ifjúságot a térben való logikus gondolkozás alapvetően fontos követel­ményére', mely nagyban elő­segíti szakmai ismereteik át­fogó jellegű elsajátítását. Rajzpedagógiai munkássá­guk mellett pedig a legtehet­ségesebb rajztanárok, a vi­déki képzőművészeti után­pótlás nélkülözhetetlen biz­tosítékaivá, a legfiatalabb magyar festő-generáció érté­kes helyi tagjaivá válnak. Ezért hangsúlyozottan fon­tosnak tartjuk a legkivá­lóbb eredménnyel most vég­ző fiatal rajztanárok Szege­den való elhelyeztetését. SZELESI ZOLTÁN Ipari tanulónak lehet jelentkezni kőműves és ács szakmába Az általános iskola nyol­cadik osztályát végzett fia­talok, akik szeptember l-ig betöltik életük 15. évét és iskolai tanulmányokat nem folytatnak, szakmai tovább­képzésben nem vesznek részt, előnyös feltételekkel sajátíthatják el a kőműves és ács szakmát. Az elméleti és gyakorlati oktatást a sze­gedi Ipari Tanuló Intézet végzi. A tanulmányi idő két évig tart. s a tanulók a ta­nulmányi eredménytől füg­gően havi 120—340 forint ösztöndíjban részesülhetnek. Konzervhetek az EleLmiszerklskereskedel­ml Vállalat árudálban. Öl­esd szllvakészltmények. Zöldborsó és zöldbab kon­zervek. lecsók. Gyümölcs­borok. olcsó marhahúskon­zervek. Most vegyen konzervet! x Megkezdődött a kedvezményes utazásra jogosító vásárigazolványok árusítása A május 23-án nyíló bu­dapesti ipari vásár hazai és külföldi látogató közön­sége utazási kedvezményben részesül: A MÁV és a MA­HART 50 százalékos, a MÁ­VAUT 25 százalékos és a MALÉV 20 százalékos ked­vezményt engedélyez. A kedvezmények igénybevéte­léhez szükséges vásárigazol­ványok árusítását ország­szerte megkezdték. Váltha­tók a MÁV majdnem min­den Jegypénztárában az IBUSZ valamennyi fiókjá­ban és kirendeltségén és az országban mintegy 1500 vá­rosi és községi tanácsnál. A vásárigazolvány alapján lgénybevehetó menetdíjked­vezmények május 20-tól ér­vényesek. Három felvonásos mesejátékok — úttörők előadásában Ebben az iskolai évben fejeztével a gyerekek átvál­minden korábbit megelőzve toztak királyfivá, tündérré, megélénkült iskoláinkban az démonná, apróddá, aggas­úttörők között a kulturális tyánná, vagy öreg anyóká­munka. Számos sikerült elő- vá, ahogyan szerepük éppen adást rendeztek Szeged kü- megkívánta. Mások csárdást lönböző általános iskolái és roptak, a Krumplicskát ta­ezek során olyan igényes nulták. vagy a holland népi bemutatókra is sor került, tánc sajátos mozdulataival mint egy-egy háromfelvona- ismerkedtek. Száznyolcvan sos mesejáték. Vasárnap a gyerek készült vasárnapra, szegedi közönség tanuja le- iréna Ruzickova csehszlovák hetett több helyen is, hogy í„5n5 Csipkerózsika cimű a legfiatalabb ktultúrmun- táncos mesejátékának bemu­kások, tanáraik és a szülök tatójára, támogatásával nemcsak sj- A mamák sem pihentek: kalml műsorok produkálá- jelmeztervezőkké, varrónők­sára képesek, hanem van ké változtak és valódi kis erejük és tehetségük a remekművet készítettek a hosszú és kitartó munkát bemutatóra. A sok hetes előkészítő munka szép sikert hozott a bemutatón. A jelenlevők jó­igénylő vállalkozásokhoz is. Erfis lánns — a Kenderfonógyárban Nemcsak a (zű kacagása, a sok taps bi­zonykodott erről. Hogy kik belvárosi is- tetszettek legjobban, nehéz Nyugdíjasokat búcsúztattak az egyetemen A könnyűzenei filharmóniai hangversenyt vidám arcok lelkesen tapsolták Szerencsés gondolat volt, őreá is átragadt a jókedv s a béke és barátság hónap- s szívesen újrázott, mert a jának kulturális program- ritmus is a színek kavargó jóban igazi közönségsikert orgiája nyilván a karmestert aratott a Bartók Béla Szim- sem hagyta ki bűvköréből, fonikus Zenekar népszerű Tudjuk, hogy a színház min* műsora könnyűzenei mati- den idegszálával a jövő va­tiéja a Szegedi Nemzeti sárnapi Bűvös vadász bemu­Szinházban. Az ilyen hang- tatójára készül, s in nyílt verseny művészi szinvona- titok, hon nem sok idő Iával kettős célt szolgál: a maradt erre a zenekari kom­közönség nemes szórakozá- certre. Dicséretére szolgai a sát, valódi vasárnapi pihe- szinház talán legerősebben nőbe illő, üdítő muzsikát s iflénpbe vett, minden szola­egyben a -könnyű zeninek- mában egyformán magas a -komoly« zenivel való színvonalat nyújtó együtte­egyenrangúsításdt. amely a sének, hon ennek ellenére zenekari tálalás frissesigén hibátlan összjátékkal, fmo­is hangulatán túl a most man és a tánczenekari hang. hallott műsor tartalmassá- zás szimfonikussá emelt for­góval lepett meg. Vaszy májával állta meg a helyet Viktornak minden képes* a zenekari -akna- helyett a sége megvan ahhoz, hon színpadon. Szeged büszke le­szivéhez nőtt, kitűnő zene- het zenekarára, amelyet csu­li arát felvillanyozza, s belő- pán a vonóskarnál kell lét­lük virtuóz csúcsteljesit- számban emelni ahhoz, hogy ményt csiholjon ki. Ezúttal a fővárosi élzenekarokkál 1 versenyezhessen. A műsort Ernst Fischar -Az Alpoktól délre- ci­mü, ragyogóan meghang­szerelt, áradó dallamokban eldőlt a fod- bővelkedő szellemes és szi­rász szakmaban is, hogy ki porkázó, nigyteteles szvtté­a megye legjobb kisipari kezdték. Ez a zene va­tanulója. Ezzel be is feje- ««*» lebilincselő formaja­ződött a kisipari szövetke- ban * nfir? 2e"ei u6? zetek májusi megyei ipari- figeket a tancforgatag pal­tanuló-versenye, melyet há- togá ritmusaival valtogató, rom szakmában rendeztek m™e"kézr' meg. A szabó iparban első A „*L lett Sepse, Erzsébet, a sze- « A megye legiobb kisipari tanulói Vasárnap gedi szabó ktsz tanulója, a második pedig a hódmező­vásárhelyi Korsós Ernő. A letes rajzát és koloritját kall kiemelnünk. Addinsell -Var­sót koncert--je a háborúban kólák úttörői mutatták meg eldönteni1, mert Patkós Zsu­tehetségüket, hanem a zsón épp úgy kacagtak a je­munkáskerületi kisiskola- lenlevők, mint Hika Ildikón, sok is. A petőfitelepi II. Róbert Ágnesről, a kisCsip­számú iskolában hosszú ké- kerózsikóról csak annyit: szülődés és nagyarányú ösz- ilyennek képzeltük el a szefogás után nemrégen mese alapján az elátkozott mutatták be Gáli József: kis királykisasszonyt. A há­Erős János cimű mesejáté- rom megmentő királyfi Pál­kát, amelyben hatvankét völgyi Zsuzsa, Pálinkás Vera szereplő lépett fel. A pető- és Berta Éva volt. Dobó Ag­fitelepi bemutató után va- nes, Csupaszív királyfi Jó­sárnap délutón a Kenderfo- sógával az első percben nógyár kultúrtermében sze- meghódította a szíveket, repeltek a kis szinészek. Vele együtt harcoltak a go­Vóllalkozásukhoz nagyon nosz tündér ellen, akit Cza­sok segítséget kaptak a Ha- kó Erzsi alakított igen ügye­zafias Népfront II. kerületi sen. Nem lehet megfeled­bizottságától, amely még je- kezni a kis mesetündérről, gyek árusítására is vállal- Geréb Annáról sem, aki bá­kozott. A Kenderfonógyár josan Ismertette a mesét, díjtalanul bocsátotta rendel- Mindegyik kis szereplő, aki_ kezésükre kultúrtermét elő- nek nevét itt nem is tucfjuk adásukhoz. Több tucat szülő felsorolni, bájos, elragadó szabta és varrta a mesés volt, kosztümöket Czuth Béláné A bemutató sikere után tanárnő segítségével. Haász a nagy érdeklődésre valő Mária magyarszakos tanár- tekintettel a Csipkerózsika nő egész délutánokat áldó- előadását ma délután meg­zott a mesejáték betanító- temétlik a Petöfi sándol. sára ée rendezésére. A kls „ . ... . színészek - Eller Lajos. Vasutas Múvelődesi Ott­Bába Ilona, Balogi Kálmán, honban. Hegedűs István, Szlabek BéJa, Száríts Györgyi. Keiv drusz László és a többiek »>• ugyanolyan lelkiismeretes­séggel készültek az előadás- _ , _ » • . &kr44hogyan a nap' tartok jel a vásárhelyi határban A szülők tanárok és ta- Már az elmúlt évben ta- A sírok sorban helyezked- lVett még egy remek ham* nulok összefogása természe- jáltak három sírt a vásár- nek el, s a halottak kelet- gulatfestő Gerschwin-számot, tesen sikert hozott. Kétszáz helyi szigetben és az elmúlt nyugati irányban feküsznek, az "Egy amerikai Párizs­nezo tapsolt őszintén vasár- napokban a Tornyai Múze- arcuk a felkelő nap felé te- ban- cimü szimfonikus ké­nap délután is az erdei tün- um hozzálátott a további sí- kint. A női csontvázak mel- Pet hallottuk, mint a leg­déreknek, manóknak és a rok feltárásához. Egy 10- lett bronzékszereket: hajka- kiemelkedőbb amerikai ce­ti. századbeli temető tizen- rikát, fülbevalót, karperecet neszerző raffinált hanghatá­sét sírját tárták fel, ahová találtak, a férficsontvózak sokban tobzódó, szinte ví­zi szláv őslakosság temet- mellett pedig vaskéseket. Az zudllsan lebilincselő, de es kezett. A legutolsó sirban a ásatáshoz a helyi honvéd európai Honegger -Pacifigue csontváz lábánál lókoponyát alakulat aHntt értékne ceoít 2Sl--e nélkül el sem kép­Lázas izgalom töltötte be- találtak szerszómzattal, ami 77, ® * zelhetö, gépszerű, e világ­a Pedagógiai FőisÜola gya- azt mutatja, hogy ide már a seget' fle a szegeö> egyetem vdros iajos utcal knvargásá­korló iskoláját az elmúlt honfoglaló magyarok is te- embertani intézete is közre- ban daloló alkotását. hetekben. A tanítási idő be- metkeztek. működött. A siker itt érkezett aforr­j . j . i pontig. Szatmári Géza cipész-tónulók közül Fodor f^szlZ^l VI WtöhhnaJ 3 r^LiS dagályosan romantikus zon­ÍEfsW előtt Fodrá- "VVVe^áTY ^sf Stolo*5 'oZVólaZr&Z-™ L^ rv ," 8 Pécsi zongoraművész játszat­aV™^Xm'Twi t0 W erőbedobással. A jó i ^ húrom szakma két-két képességű zonoorlsta azon­má uS ban csak Gershwin -Kék 30-án és Sírén Budapesten rapszódiájá-ban jutott há­résztvesz az országos Ipari tanuló-versenyen, Honfoglaláskori temetőt lás, nagyszabású feladathoz, amelyet muzikális és tech­nikai könnyedséggel oldott meg. Jelentős része volt ab­ban, hogy a szinte klasszikus Gerschwin-mü zárórészét megismételték. A műsorból sajnálatosan kimaradt Ravel: Bolero he­mese más hőseinek. Száznyolcvan úttürfi a színpadon ' » • ' Szokatlanul nagy vásárt bonyolítottak le vasárnap Szegeden Hangulatos, családias és megható ünnepséget rende­zett hétfőn reggel a Tudo­mányegyetem háziműhelyé­ben az egyetemi szakszer­vezet és állami vezetés. Két idős dolgozó köszönt el mun­katársaitól, két munkában megőszült embert köszön­tött a kis ünnepség. Herczeg Ferenc gazdasági rektorhelyettes nyitotta meg a kis ünnepséget. A párt­szervezet nevében Danyl Dezső, a szakszervezet nevé­ben ördögh Piroska, a mű­hely nevében Endrődi János műhelyvezető méltatták Var­ró Kálmán és Kovács An­tal példamutató életét. Dobó István a munkatársak nevé_ ben beszélt és átnyújtotta a dolgozók ajándékát a két ünnepeltnek, akik egyéb­ként az egyetemtől pénzju­talmat és elismerő levelet is kaptak. Az üdvözlő szavakra Var­ró Kálmán elvtárs vála­szolt. Varró elvtárs 78 éves. 54 éve szervezett munkás és párttag. Jelenleg is részt vesz a pártmunkában, ne­veli, ösztönzi a fiatalokat. Az a közel öt és fél évti­zed, amit a magyar mun­kásmozgalom harcaiban el­töltött, gazdag tapasztala­tokkal ajándékozta meg őt. Varró elvtárs nem zárja magába ezeket a tapasztala­tokat. Ezen a kls ünnepsé­gen ls szólt róluk. Elmon­dotta, hogy 1904-ben, mikor Szegedre került, a legjobb szegedi műhelyekben is 12— 14 óra volt a munkaidő, a vásározó kisiparosoknál pe­dig még több. A munkabé­rek rendkívül alacsonyak voltak: ezekben az években a kisiparban alkalmazott munkások soraiban is évről évre föllángoltak a sztráj­kok. Üdülésről, egészség­ügyi juttatásokról, orvosi el­látásról, fizetéses szabadság­ról, táppénzről, nyugdíjról szó sem lehetett. — A fiatalok — jelentette kl Varró elvtárs —, akik azt szokták mondani, hogy mindaz, amit a népi de­mokratikus rend számukra biztosít — jár, gondolják meg, hogy sok évtizedes harcok eredménye az, aho­gyan a munkásság ma él­het. Gondolják meg ezt és úgy éljenek, hogy hűek le­gyenek a harcok emlékéhez és hűek legyenek önmaguk­hoz ls a mai élet építésében és megvédésében. Nagyon régen nem lát­tunk már ilyen nagy vá­; sárt — ez volt vasárnap azoknak az embereknek a véleménye, akik nemcsak a Marx téren, hanem kint a rókusi állatvásártéren is széttekintettek. A vásár képe is hívón tükrözte: mennyire meg­növekedett parasztságunk termelési, állattenyésztési kedve, s azt is meg lehetett állapí­tani, hogy a falusi, tanyai parasztemberek nincsenek pénz dolgából szűken. A korábbi vásárokhoz ké­pest meglepően növeke­dett a szarvasmarha-fel­hajtás is. A vásárt figyelő statisztiku­sok szerint tenyészmarhából, üszőből, vágómarhaf élesé, gekből összesen 590-et haj­tottak fel, s a legnagyobb ré­szük jó áron cserélt gazdát. A tenyésztésre alkalmas te­henek ára átlag 5600—6000 forint között mozgott, azon­ban nem volt ritkaság a 8000 forintos tehén sem. Ló is volt eladó, méghozzá nem is kevés: 708 kancát, herélt lovat, csikót vezettek fel. Legjobban az igásállatok­nak, a fiatalabb herélt lo­vaknak kérték meg az árát. Átlagosan ötezer forintért keltek el darabonként. Az erősebb csikók 2800—3000 forint között cseréltek gaz­dát, a kancacsikók ára is háromezer forint felett moz­gott. Az állatvásárok közül a legnagyobb a sertésvásár volt. összesen 3620 malacot, te­nyésztésre, hizlalásra alkal­mas süldőt és kocát hoztak eladásra a szegedi és a Sze­ged vidéki sertéstenyésztő gazdák. A nagy felhoza­talra való tekintettel tűr­hető áron adták a sertése­ket. Az anyakocák ára át­lag 800, a közepes süldők ára 720 forint volt, a koro­sabb, híznivaló disznók ára pedig 1100 forint körül moz­gott. Hoztak~"a vásárra hí­zott sertéseket is. Átlagosan 13 forintért vették meg őket kilóra. Birkából, s bárá­nyokból 805 darabot hoztak a vásárra. 650 forintért már szép anyajuhot lehetett vá­sárolni, s a választási bá­rányok általában 150 forin­tért keltek eL Népszámlálás a Szovjetunióban A Szovjetunió Minisztertanácsa rendelete értelmében 1959-ben az ország egész területén népszámlálást rendez­nek. Ez a népszámlálás a Szovjetunió történetében a ne­gyedik lesz. Az első népszámlálást 1920-ban, a másodikat 1926-ban, a harmadikat pedig 1939-ben tartották. Azóta csaknem húsz év telt el, s nyilvánvaló, hogy az új népszámlálás tükrözni fogja azt az új hatalmas gaz­dasági és társadalmi fejlődést, amely a Szovjetunióban a második világháború befejezése óta végbement. Az életszínvonal emelkedését bizonyos tekintetben jel­lemző halálozási és születési statisztikából érdekes ada­tokat közöl a Pravda. A Szovjetunióban a halálozás mu­tatószámai ma már jelentősen alacsonyabbak, mint Angli­ában, az Amerikai Egyesült Államokban, Nyugat-Német­országban vagy Franciaországban, a születések száma pe­dig jóval ez országok számai felett van. A szojvet embe­rek átlagos életkora a forradalom előtti 37 évről 87 évre emelkedett. fgy is lehet... Követésre méltó fi­gyelmességet vezettek be az Élelmiszerkiske­reskedelmi Vállalat 13­as számú árudájának dolgozói. Az Ecsetgyár nem messze van az üz­lettől, és hogy a dolgozó asszonyok bevásárlását megkönnyítsék, a meg­rendelt árut a gyárba szállítják. A háziasszo­nyok otthon felírják pa­pírra mit akarnak az­nap vásárolni a boltban. A kis cédulákat reggel leadják az üzem portá­sánál, az áruda dolgozói elviszik azokat, délelőtt elkészítik a megrendelé­seket és nagy kosarak­ba, szatyrokba pakolva átviszik az üzembe. A vállalat egy kis helyisé­get bocsátott rendel­kezésükre, ahol kipa­kolhatják az árukat és itt a dolgozók ebéd idő alatt megl-aphatjág, a kért árucikkeket az áruda alkalmazottjutól. Nem kell tehát munka végeztével még órákat tölteni a bevásárlással. Az áruda dolgozói a megrendelt árucikkeken kivül visznek át olcsó csokoládét, kekszet, ná­polyit kicsomagolva, szó­davizet, hogy ezeket is helyben megkaphassák a dolgozók, ha éppen ebéd után megkívánják.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom