Délmagyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-07 / 106. szám

Szerda. 1958. május 7. Utazási Kedvezmények az Ipari Vásárra A május 23—június 2 kö­zötti .Budapesti Ipari Vásár alkalmából a közlekedési Vállalatok ismét jelentős menetdíjkedvezményben ré­szesítik a vásár vidékről ér­kező látogatóit és kiállítóit. Vasúton az odautazásnál használt vonatnemnek és osztálynak, valamint a fel­utazási útvonalnak megfe­lelően díjmentesen vissza­utazhatnak az eredeti kiin­dulási állomásukra. A Ma­gyar Légiforgalmi Vállalat (MALÉV), tértijegy váltása esetén, oda- és visszautazás­nál 20—20 % menetdíjked­vezményt nyújt, Ezenkívül a vásár vidéki látogatói, illetve kiállítói, ha a vásár tartama alatt Budapestről az ország bár­mely vidéki helységét akar­nák felkeresni, 33 % me­netdíj kedvezményt élvez­nek, mind a vasúti, mind a hajóufozásnál, az oda- és visszautazásnál egyaránt, Falust könyvSerjesítiK és ialisi olvasok Eredményesen dolgoznak a földmíívesszövetkezet faluellátó könyvesboltjai Pártunk és kormányza- kibocsátott, nagynépszerű- ban a járás területén a {u"k célkitűzései nemcsak a ségnek örvendő olvasmányo- kübekházi. deszki, kisteleki, városok és ipan centrumok ,_ , , , . 7 r j, .. . gazdasági és kulturális fel- kat> melyek mind a magyar, forráskuti, sándorfalvi, pusz­emelkedését biztosítják, ha- mind a világirodalom leg- tamérgesi és dorozsmai nem dolgozó népünk összes- jobb, haladó szellemű írói- könyvesboltok dolgozói, 11­ségének igényeit is szolgál- nak műveit tartalmazzák, letve azok a földművesszö­Igen sok helyen már nemcsak ismeretterjesztő könyvekkel találkozunk, hanem a ma­nj kívánják. Dolgozó pa­rasztságunk ma éppen úgy részesül haladó kultú­ránk vívmányainak élveze­téből, mint a nagyvárosok dolgozó népe. Bizonyíték er­re az is, hogy amíg a múlt- szépirodalom váltaké­ban a tanyák és a községek 20 értékes termékeivel lakóinak szobáiban csak el- 1S- Hogy dolgozo parasztsá­vétve találtunk egy-egy ka- gunk érdeklődéssel fordul lendáriumot, ma az igen ér- az irodalom felé, az részben tékes szakmai és egyéb kul- kulturális politikánk, s a turális tájékoztatást nyújtó könyvekből nyert hasznos kalendárium mellett ott ta- tanácsok, másrészt a SZÖ­láljuk a tisztaszobákban az vosz igazgatóságának a értékes gazdasági szakköny­veket és a SZÖVOSZ által vetkezeti vezetők, akik szív­ügyüknek tartják a könyvek falun történő terjesztését. Előadás az 1944-es katonai ellenállásról -Élményeim az 1944-es Az érdekes előadást, magyar katonai ellenállás- amely a fasizmus felett árá­ról* címmel rendez elő- tott győzelem 13. évfordu­adást a TTIT a Juhász lója alkalmából hangzik el, Gyula Művelődési Otthon- Dezsényi Miklós ny. ezredes, ban csütörtökön este 6 óra- a Magyar Partizán Szövet­kor. A személyes élmények- ség Országos Elnökségének re épülő előadást máris tagja, a Hadtörténeti Múze­nagy érdeklődés előzi meg, um tudományos kutatója hiszen az előadó, aki az tartja. akkori magyar hadseregen Az előadás után bemutat­belül dolgozó ellenállási ják az -Emberek, ne enged­mozgalomnak volt az egyik jétek!- c. dokumentumfii­szervezője és vezetője. met. Rendelet a méhesek védelmében A munkás-paraszt kormány befejezéséig a méhekre ve­az idei gazdasági évre öt­millió forintot bocsájt a méhtenyésztő szakcsoportok, egyéni méhészek gazdasági megsegítésére. Ez az intézkedés most méginkább megköveteli, hogy fokozottabb gondot fordít­sunk méhállományaink egészséges fejlődésére s óv­juk őket a betegségektől. A méhállományt legtöbb káro­sodás ilyenkor tavaszi gyü­mölcsfavirágzások idején fe­nyegeti. A földművelésügyi miniszter korábban rendele­szélyes hatású növényvédő­szerekkel permetezni szigo­rúan tilos. Ha a gyümölcsö­söket nagy tömegben fellé­pő rovarkártevők vagy más növényi betegség támadja meg s a védekezés nem tűr halasztást, permetezési en­gedélyért az illetékes me­gyei, városi vagy járási ta­nácshoz kell fordulni. A méh­tenyésztő gazdákat 48 órá­val a védekezési munkála­tok megkezdése előtt érte­síteni kell, hogy méhállomá­nyaikat a veszélyeztetett kör­jelentő, eszmei felemelke­dést biztosító szakmai és kulturális könyveket fal­vaink dolgozói körében. Különösen szép eredményt értek el ebben a munká­NiimnmumiiiiinnmaHniiinHiinimnumnuinimummHuiuii tet bocsátott ki, hogy a mé- zetből időben elszállíthassák. hek egészségének védelmé­ben a gyümölcsfák virágzá­sénak kezdetétől a virágzás Aki e rendelkezést megsér­ti, a teljes kártérítésen túl büntetésben is részesülj kulturális fejlődést elősegí­tő és biztosító határozatá­nak is eredménye. A SZÖ­VOSZ a MESZÖV-vel és a Járási Földművesszövetke­zetek Központjával karölt­ve, komoly anyagi áldoza­tok árán létrehozta a Járási Földművesszövetkezeti Fa­luellátó Könyvesboltokat Ezeknek a könyvesboltok­nak a dolgozói odaadóan dolgoznak, minden alkalmat felhasználva terjesztik tudás forrását as óriásharcsával Kimondatlan a vetélkedés nesztelenül fodrozta a vizet a küzdelemben. -Ezt az időt a szegedi Kossuth Halászati és amikor menyhallal csali- kell kihasználni/- — gondolta Szövetkezet tagjai között zott fenékhorgait megnézte, a halász és megkezdődött az azért, hogy ki tud nagyobb bosszúsan pötyögtette a sza- izgalmas birkózás utolsó me­halat fogni, és ki a legény, vakat: nete. Az ember oyőzött. A illetve a halász a talpán — Na nézd, az angyalát, nagy halat ügyesen sikerült igazán. Tegnapra, keddre valami nagy harcsa megölte virradóra aztán minden re- a félkilónyi menyhalamat a kord megdőlt. Zámbó István horgon. De hát kivetem rá Ferencszállás alatt a Maros- újból a csalétkes horgot... ban 101 kiló 50 dekás, két Hátha... méter harminchét centiméter Fölnézett a csillagragyogá- ____ hosszú óriásharcsát zsák- sú égre, aztán erős perion fyá~"ma*radt. mányolt. A szegedi halászok zsinórra új jókora horgot, és több mint 30 éve nem fogtak rá 30. deka körüli eleven ilyen nagy halat. menyhalat tűzött. Később in­__ . dúlt a szállására, és nyugovó­Horogvetes ra tért. a ladikba emelni. A jókora halászladik mélyen a folyó­ba süllyedt, s csörgedezett is belé a víz. Hiába próbálko­zott azonban menekülni az óriásharcsa — az ember fog­Brüsszelben fogyasztják... az Izgalom a vízen Kora hajnalban, amikor az És tegnap délelőtt a ha­lász meg a felesége életük legnagyobb zsákmányát Sze­gedre hozták. Volt is cso­A náci had­aereg főpa­rancsnoksága kiadta, hogy Reinhard Hey d­rich Cseh- és Morvaország SS helytartójá­nak lelövésé­ért megtorlás­ként Lidicét töröljék el a föld színé­ről, tegyék kopár területté, örökre emlékeztesse a cseheket: Csehszlová­kiában a német birodalom führere parancsol. Az SS alakulatai megindultak e rettenetes parancs teljesítésére. 1942. június 9-én éjjel megjelentek m községben és elrendelték a házak azonnali kiürítését. A lakosságot a főtérre hajtották. -Mindenki enge­delmeskedett, kivéve egy asszonyt, aki gyermekével együtt szökni pró­bált: mindkettőjüket agyonlőtték. A nőket és a gyermekeket a Ges­tapo az iskolába zárta: ott töltötték az éjszakát-, szorongó félelemmel várták mit hoz a következő óra. Június tizedikén hajnalban gép­pisztoly és golyószóró sortüzek ráz­ták meg a kis község csendjét. A férfi lakosságot istállókban, csű­rökben, kertekben mészárolták le az SS és a Gestapó emberei. E rettene­tes vérfürdőben a százhetvenkét fel­nőtt férfit egy szálig lemészárolták. Elhaló jajkiáltásokat, segélykérő hangfoszlányokat sodort az iskolába a hajnali szél. Az iskolaablakok­ból asszonyok és gyermekek ször­nyű rémülettel lesték a férjek, csa­ládapák tragikus sorsát, az áldoza­tok utolsó végvonaglásait. A véreng­zés befejezésével -a gyilkosok a lá­buknál heverő hullákkal — akár­csak egy fácánvadászat résztvevői a zsákmánnyal — lefényképeztették magukat- a verőfényes nyári regge­len. A kannibálizmus feltámadása volt Lidicén, a huszadik században, csak a név változott: kannibálok he­lyett fasiszta emberi szörnyetegek dühöngtek. A felnőtt férfilakosság legyilkolása után következett a nők elpusztítása. Egy részüket elvitték Prágába és ott agyonlőtték őket, más részüket •— százkilencvenkettőt — a Ravens­brücki koncentrációs táborba -szál­lították, ahol negyvenkettő, a ször­nyű bánásmód következtében pusz­tult el, hetet gázzal öltek meg, hár­man pedig nyomtalanul eltűntek-. Nééy csecsemőt az anyák szemelát­tára gyilkoltak meg. A rémülettől eszelőssé vált, véd­telen kisgyermekekre került a sor, most már elkülönítve, elszakítva édesanyjuktól is. A gyermekek kö­zül kilencvenet egy gneisenaui kon­centrációs táborba vittek. Ezeket senki sem látta többé. A többi gyer­LIDICEI rózsák n. — Lidice tragédiája — mekek közül azokat, akik a -faji kérdések szakértői«-nek áltudós vé­leménye szerint alkalmasak voltak a német fajba való beillesztésre, Né­metországba hurcolták, német csalá­dokhoz, hogy német nevelésben ré­szesüljenek, új névvel, új módon él­jenek. Teljesen elfelejtve születésük helyét, értelmük nyiladozásával ne­hezen megtanult anyanyelvük néhány szavát, édesanyjuk, édesapjuk arcát, hangját. Ások a szerencsétlen gyer­mekek, akik a -faji kérdések szak­értői- előtt nem voltak beilleszthe­tők a német fajba, -Sonderbechand­lung« (különös elbánás) alá kerültek, vaevls Lengyelországban a treblinkai gázkamrákban pusztították el őket. Az életet alig megpillantó kisgyer­mekekkel bántak el Ilyen vandál módon. Június tizedikére a Klavno mel­letti kis cseh faluban, Lidicében nem maradt élőlény. A gyülekezeté­vel tartó idős tisztelendőt szabadon engedték, ha megtagadja gyüleke­zetét, de a tisztelendő inkább a gyü­lekezetével együtt, annak tragikus sorsát vállalta magára. A kiürített házakban megkezdő­dött a szabadrablás, a fellelhető ér­tékeket összeszedték az SS és a > Gestapo katonái. Egy életen keresz-' tül keserves földtúró munkával, pa­raszti verejtékkel szerzett kis va­gyonkákat dúltak szét és a megmoz­dítható hasznos tárgyakat autókra pakolták, illetve saját zsebeikbe süllyesztették. A szabadrablás befe­jezése után felgyújtották a házakat és amikor a község leégett, a meg­üszkösödött falakat tankokkal dön­tötték le. Lerombolták a földdel egyenlővé. Lidice, a kis parasztfalu teljesen elpusztult. A férfiak holttestét a le­rombolt községben közös sírba vetet­ték és elföldelték. A volt község he­lyét felszántották és drótkerítéssel körülhúzták, hogy riasztó kopársága hirdesse: az a cseh, aki a Führer utasításait nem vallja magáénak, úgy jár, mint a község: Lidice. Erről a szörnyű fasiszta gyalázat­ról a -Der Neue Tag« (Az Üj Nap) náci újság 1942. június 11-i számá­ban lakonikus hangú, hivatalos je­lentést adott, amelyben közölte, hogy Heydrich SS-Obergruppenführer ha­lólát így bosszulta meg Adolf Hitler, a Birodalom Führere. Hogyan került hát óriásharcsa a horogra? ....A falu tornya belesi- elsőt rikoltották a kakasok, dálója a ritkaszép halnak. múlt a leszálló estébe, s a már talpon volt Zámbó Ist- Kapott is érte azon nyomban nap bíborkorongja eltűnt a vta. Vele kelt fel hűséges elődként Zámbó István H00 ,, . . . .. eletpárja is, és hát azt kí- forintot. A pénzből - mint látóhatár peremeroL Indult vánta> hogy Járjon jószeren- nevetve újságolta - halász az alacsony termetű, nap- csévél. Hajnali négy óra volt, szerszámokat is vásárol, mert szítta arcú Zámbó István, a amikor az öreg Maroson cső- azzal lehet fogni a jó halat, gyerekkora óta halászember gJJJl a bevetett horgok- Me* ^h^TóS l& a marosi gatakhoz. Csónakja virradt. Ujjal közé fogta a szövetkezet elnöke, régi •••hihhumi>,i perion zsinórt és akkor vérbeli halász, örömmel adta gmintha egy gőzmozdony in- tudtul: De nem írta gdult volna el. Az óriáshar- ~ Az enyhe idó beálltá­e fasiszta lap, gcsa nagy örvénygyűrűket ka- val egyre sűrűbben mosolyog hogy egy kis Ivart. Fröcskölt, sistergett a a halászemberre a szerencse község élő, vi-Jvíz. -Micsoda jószág lehet a vízen. Szövetkezetünk tag­ruló, dolgos la- üez?.' — gondolta el magában. íai nyolc nap alatt 16 mázsa kosságát egyik SS aztán birokra kelt vele. halat, főképpen harcsákat napról a má-"Teltek a percek. Küzködött fogtak, s persze valamennyit sikraborzalmas "egymással az ember és a horoggal Mert az ilyen nagy vérengzéssel el -'nagy hal. A halász nagy- vizén hálózni még nem lehet. pusztították a Söblű merítő szákjába próbál- De mi lesz a sorsa az legbarbárabb módon. Nem írta le "ta vezetni a halat. Hiába, óriásharcsának? Repülőgép­hogy dolgos családapákat feleségek^ -mert a harcsa még ereje tel- pel már tegnap Brüsszelbe anyák és gyermekek szeme láttára jjében volt és húzta, vonszol- szállították es a magyar et­mészároltók le. Azt sem közölte a je- !ta ma«a utan csónakostól a teremben finom halaszlét és lentés, hogy a lidicei családanyákat "halászt. rántott szeietet készítenek gázkamrákban, koncentrációs tábo- S Az ember segítségért sie­rokban pusztították el és egy részű- "tett. Feleségét hívta. Hiszen A Maros és a Tisza szép ket Prága börtöneiben lőtték agyon. "az is ÍÓ1 érti a vízi mester- halakat rejt. A halaszok re­S a kicsi, alig gügyögő gyermekek "séget- Szerencsére a horog jól melik, ho?y az olyan gyonyo­sorsáról sem adtak számot, akik a 5ült a hal szájában, erős volt ru harcsára, mint a mostani; lengyelországi gazkamrák szörnyűsé-Iépp ugy> mint a perlonfo- nem kell harminc esztendeig gében fejezték be alig megindult pici ínal- Közel egy óra telt el, várn.ok. Jo szerencsét hozzá! életüket. jes a harcsa fáradni kezdett (morvay) Ma talán többen felnőtt emberek- S ' ként járnak Bonn utcáin német névre! ^GTT^tP"4 ...... —"""" ­hallgató, németül beszélő fiatalem- ! s IwSfci! ) berek, akik nem tudják, hogy ők! eredetileg csehek voltak. Lidicei pa-! raszt, vagy e községben lakó kladnói • üzemi munkás volt az apjuk, aki Li- • dice közös sírgödrében porlad. Lehet- " séges, hogy a bonni -apa* SS volt! és a lidicei vérengzésben elért -hős-! tettéért- kapott egy horogkereszttel! többet, s -fia-, a volt lidicei gyerek e ! horogkereszttel büszkélkedik, dicsőítve ! az -apa hőstettét-. A sors kiszámít-1 hatatlan iróniája, hogy a lidicei gyer- • mekből lett német fiatalember, ami- • kor apjának homlokát megcsókolja, • talán éppen édesapjának személyes Jj gyilkosát csókolja homlokon. Lidice nemcsak a béke szimbóluma, i ahogyan gondolják sokan, ez a köz-! ség a fasizmus szörnyű kegyetlenke- ! désének üszkös áldozata marad örök- ! re! S figyelmeztetője a civilizált vi-! lágnak: a fasizmus a horogkereszttel! együtt elmerült a történelem süly-! lyesztőjében. Kannibalizmusával, szőr- ! nyű gaztetteivel az emberiség jobbik ! és nagyobb felének mélységes undo-1 rát és gyűlöletét váltotta ki. De új • öltözékben, űj hanggal és új profé- • ciával bármikor az élet prondjára • léphet — ha engedjük. A Wehr-; macht, az SS, a Hitler-Jugend ugvan • elpusztult, de a német militarizmus i és az amerikai militarizmus, s ez or- J szágok tőkései — Hitler és a náciz- i mus szülői és dajkáló! — ittmarad-! tak. Űjra fenyegetően mered az em- ! beriségre a nyugatnémet tőkének, s! a náci szellemben nevelkedett had- " seregnek atommal töltött puskái a. " Az eeész emberiségnek — világné- • zeti különbségekre tekintet nélkül — « össze kell fogni, nehogy újabb Lidi-; cék tragédiája ébressze fel az em!*e- • (Siflis riség lelkiismeretét és józan értelmét. J \ ritka szerencséjű halász: Zámbó István és felesége, aa SIKLÓS óriási harcsával. t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom