Délmagyarország, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-06 / 105. szám

Kedd. 1958. május 6. 5 Mit tartalmaz a kisiparosok ipargyak jrlásáról szóló rendelet végrehajtási utasítása? A Magyar Közlöny máju6 1-i száma közli a kisiparo­sok ipargyakorlásáról s/óló rendelet végrehajtási utasí­tását. Mire nem adható ki iparigazolvány A végrehajtási utasítás be­vezetőjében tisztázza általá­ban az ipari tevékenység és az ennél szűkebb kisipari te­vékenység fogalmát. Megál­lapítja, hogy az ipari tevé­kenység: termékek előállí­tása, vagy javítása és külön­böző — kizárólag anyagi természetű — szolgáltatósok nyújtása. Jogosítvány nem adható ki ipari tevékenyseg­nek nem tekinthető foglal­kozások gyakorlására (fordí­tás, házasságközvetítés, ide­genvezetés, iparművészeti tíekorációkészítés. képzőmű­vészet, könyvelés, magán­nyomozás, oktatás stb.). Ugyancsak nem adható ki iparigazolvány kisipari tevé­kenységnek nem tekinthető iparok gyakorlására. Ezek a többi között: aszfaltozó, ar­tézi és műkút-fúró, bor- és gyümölcsszeszfőző, cukorka­készítő, ecetgyártó, élelmi­szer-pótszerkészítő, építő­mesteri ipar, fegyverkovács és puskaműves, furnírkészí­tő, fuvarlevél-felülvizsgáló, garázsipar, jéggyártó (24 óránként 20 mázsa kapaci­tás felett), kártoló és fonó, kéményseprő-ipar. kiszerelő, mesterséges ásványvíz-, gyógyszer- és méreg-, vala­mint sebészeti kötszer-előál­lító, molnáripar, nyomda­ipar, olaj ütő, rum-, pálinka­és likőresszencia-készítő, szállítmányozó és raktározó, tartósított élelmiszer-előállító tejfeldolgozó stb. A végrehajtási utasítás ez­után felsorol majdnem száz, Iparigazolvány alapján gya­korolható, képesítéshez kö­tött Ipart és úgy rendelke­zik, hogy közülük a bognár-, cipész-, csizmadia-, fodrász-, kovács-, férfi- és női szabó-, valamint vegyesjavító-ipar kisipari működési engedély alapján is gyakorolható. Szabad iparok Szabályozza a végrehajtási utasítás azoknak a szabad (képesítéshez nem kötött) iparoknak a fogalmát is, melyeknek gyakorlását nem kcti szakképzettség igazolá­sához a törvény és megálla­pítja, hogy gyűjtőnéven (pél­dául így: fa- vagy. fémtö­megcikk) nem adható ki ilyen iparigazolvány. Ponto­san fel kell sorolni azokat a cikkeket, amelyeknek gyár­tására az iparigazolvány tu­lajdonosának joga van. ' A szabad (képesítéshez nem kötött iparokat nagy szá­muk és állandó változásuk miatt nem sorolja fel a vég­rehajtási utasítás, de meg­határozza azokat, amelyek a gyakorlatban legtöbbszer előfordulnak. Ilyenek: ba­kancskészítő. gocibáthúzó, gombkészítő, hangszerhango­ló, harisnyaszemfelszedő, háztartási faáru (fakanál, ruhafa stb.) készítő, játék­készítő, kézimunkaelőnyomó, koszorúkészítő, kő-, kavics­éi homokkitermelő, lámpa­ernyőkészítő, leíró és máso­ló (írógéppel), műbeszövő, művirágkészítő, nyakkendő­készítő és javító, seprűkészí­tő, szecskavágó. személyfu­varozó lófogatú járművel), szőnyegkészítő (csomózás út­ján), tolltisztító, tűzifafűré­szelő, utcai cipőtisztító. Büntetlen előélet Iparigazolványt csak bün­tetlen előéletű, erkölcsi bizo­nyítvánnyal rendelkező nagy­korú személy kaphat. A ké­pesítéshez kötött iparokban az iparigazolvány kiadásá­hoz mesterlevél szükséges. Nem kell mesterlevelet be­mutatnia annak, aki a kért ipar gyakorlására jogosító iparigazolvánnyal korábban már rendelkezett, továbbá — képesítése körében — an­nak, akinek mérnöki, építő­mesteri oklevele, illetve fel­sőipariskolai végbizonyítvá­nya van. Kisipari működési engedély kiadásához azt kell igazolni, hogy a folyamodó legalább kétévi szakmai gya­korlatot folytatott. Az iparjogosítványok ki­adásánál a folyamodók kö­zül azokat kell előnyben ré­szesíteni, akiknek munka­vállalása magasabb koruk miatt nehézségekbe ütközik, vagy az iparjogosítvány ki­adását szociális helyzetük indokolja. Nem adható kl ipar jogosítvány annak, aki munkaviszonyban áll. Ebből" következik, hogy kisiparos munkaviszonyba nem léphet. A végrehajtási utasítás szabályozza a többi között az ipargyakorlás szünetelte­tésének, megszűnésének, öröklésének kérdéseit, majd azokkal a körülményekkel foglalkozik, amelyek az ipar­jogosítvány megvonását in­dokolják. Az iparosok kereskedői tevékenysége A kisiparos csak szorosan az ipara munkakörébe tar­tozó. saját maga által előál­lított, vagy javításra átvett ipari termékhez nélkülözhe­tetlenül szükséges alkatré­szeket és tartozékokat hoz­hat forgalomba. Véget vet a végrehajtási utasítás az utóbbi időben el­burjánzott »munkakiadás" és "bedolgoztatás* káros gya­korlatának. Bár a kisiparos — az építő- és élelmiszer­előállító kisiparosok kivéte­lével — az elvállalt munka kisebb részét más, iparjogo­sitvánnval rendelkező kis­iparosoknak kiadhatja ugyan (a férfiszabó például az ál­tala elvállalt öltönyből a nadrágot másik, iparigazol­vánnyal rendelkező férfisza­bó-kisiparossal készíttetheti el), de a munka egészét vagy túlnyomó részét kiadnia nem szabad. Minden más, úgyne­vezett "bedolgoztatás* jogo­sulatlan alkalmazott-tartás­nak minősül. Iparigazol­vány vagy kisipari műkö­dési engedéllyel rendelkező kisiparosok, házáiparosok és vándorkisiparosok tehát be­dolgozókat nem tarthatnak. A végrehajtási utasítás le­hetővé teszi a kisiparosok­nak az iparuk körébe tarto­zó és általuk előállított ter­mékek árusítását a vásáro­kon és a hetipiacokon. Fi­gyelembe kell azonban ven­ni, hogy kisiparos egyidőben csak egy helyen és csak sze­mélyesen, vagy az SZTK-nál bejelentett alkalmazottja, il­letve segítő családtagja út­ján vásározhat. A végrehajtási utasítás a továbbiakban "Eljárási sza­bályokat", valamint büntető és vegyes rendelkezéseket tartalmaz. Szép eredmények a Vasutas Napközi Otthonban — A szegedi Vasutas, Nap­közi Otthon dolgozói jó munkájukért oklevelet, ván­dorzászlót, valamint pénzbeli jutalmat kaptak. Ugyanak­kor a napközi felszerelésé­nek pótlására a felsőbb szer­vek pénzbeli hozzájárulást is adtak. A napköziben naponta, rendszeresen mintegy hatvan gyermeket látnak el szaksze­rűen. Az otthonban példás rend és tisztaság van, a napközi dolgozói a gyerme­kek iránt fokozott szeretet, gondoskodás jegyében vég­zik munkájukat. A jó mun­ka megbecsülését kifejező vándorzászlót, oklevelet, pénzjutalmakat a napokban adták át a napközi otthon dolgozóinak. TÖTKA KAROLY Ma ülést tart az országgyűlés alkoholellenes albizottsága Emberéleteket tesz tönkre, évi 2 milliárd forint anyagi kárt okoz az alkoholizmus Az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága a közelmúltban az alkoholiz­mus kérdésének megvizsgá­lására albizottságot küldött ki. Az albizottság május 6­án, kedden újból ülést tart, melyen az orvosszakértők után, most élelmezástudo­mányi szakértőket hallgat­nak meg. Az ülés célja, hogy gazdasági szakértők, a konzerv- és erjedésipar szakemberei bevonásával a képviselők megvizsgálják az alkoholellenes mozgalom újabb feladatait. Nevezete­sen: az alkoholmentes üdí­tő italok választékának bő­vítését, a minőség javítá­sát, a forgalomba kerülő mennyiség növelését. Az országgyűlésnek az al­koholizmus leküzdésére fel­állított albizottsága már ed­dig is jelentős munkát vég­zett. Legutóbbi ülésén dr. Kádár Miklós egyetemi ta­nár az alkoholizmus bünte­tőjogi és rendészeti vonat­kozásairól tájékoztatta a képviselőket. A bizottság már ekkor egyhangúlag ar­ra az álláspontra helyezke­dett, hogy a társadalomra káros, csa­ládi életüket veszélyeztető, visszaeső alkoholistákkal szemben olyan Intézkedé­sek meghozatala szüksé­ges. hogv megfelelő szak­értői vélemény és bírói ítélet alapján az Ilyen em­bereket kényszer elvonó kezelésben lehessen része­síteni. Szükséges, hogy az alko­holellenes hadjárat parla­menti szinten induljon meg, hiszen például 1956-ban ki­számították, hogy az a kár, melyet az alkoholizmus népgazdaságunknak okoz, minimálisan évente 1,5—2 milliárd forintra tehető. A Belkereskedelmi Miniszté­rium legfrissebb jelentése szerint 1958. első negyedé­ben tovább csökkent ugyan a töményszeszfogyasztás. A kereskedelem 1956 első há­rom hónapjához viszonyít­va ez idő alatt mintegy 40 százalékkal kevesebb rumot é3 pálinkát szerzett be. Ez a csökkenés azonban nem megnyugtató, mert a többi szeszfélék fogyasz­tása emelkedett. A borfogyasztás 19(53 és 1957 között 71,1 millió li­terről 86,5 millió literre nőtt. A sörfogyasztás is 64 százalékkal, vagyis 164,6 millió literről 270 millió li­terre emelkedett. Az ország minden felnőtt lakosa átlagban például 1957-ben 620 forintot köl­tött szeszesitalra. Egyes te­rületeken, mint Komlón, Várpalotán, Borsod megyé­ben stb. ez az arány jóval magasabb. E területeken csak a belkereskedelem vál­lalatainál szeszesitalokra ki­adott összegek elélik a bé­rek és fizetések 12—15 szá­zalékát is. Az alkoholizmus elleni küzdelemben az országgyű­lési képviselők és a bizott­ság segítsége igen fontos, mert az ebből keletkezett kár sok terü­leten érinti a népgazdasá­got. Például az alkohol o! halálos balesetek áldoza' nak száma évente kb. 500. Az alkoholfogyasztás okozta megbetegedésele kb. 300 millió forintba kerülnek évente népgazdaságunknak, a balesetek okozta anyagi károsodás is mintegy 120 millió forint Megállapította az ország­gyűlés albizottsága, hogy vannak egyes bűnesetek,, amelyeket csaknem tipi­kusan alkohol hatására kö­vetnek el. Ilyenek példáyl az izgatás, hatósági közeg elleni erő­szak és a súlyos testi sér­tés. Ezeknek a bűncselek­ményeknek 55—70 százalé­kát ittas emberek követik el. Megállapították, hogy az alkoholizmus népbetegség­nek tekinthető, amely 60— 80 000 embert súlyosan. 250—300 000 embert eny­hébben érint, Az albizottság magáévá tette az alkoholizmus elleni küzdelem módszereit Ezek a következők: az al­koholos italok reklámozá­sának leszűkítése mellett az egyes alkoholmentes italok népszerűsítése. Biztosítani kell a már meglevő intéz­kedések szigorú végrehajtá­sát. a 18 éven aluliak és részegek számára a szeszes­italok kiszolgálása tilalmát, a botrányosan viselkedők megbüntetését, a házi szesz­főzés szigorú ellenőrzését. Jogszabályban kell bizto­sítani az alkoholisták köte­lező gyógykezelését, illet­ve kötelező elkülönítését. Az alkoholizmus elleni küz­delem súlypontját az üze­mekbe szándékoznak he­lyezni. Az országgyűlés albizott­sága a jövőben is minden terület szakértőit igénybe veszi és a képviselők be­kapcsolásával igyekszik küz­deni az alkoholizmus ellen. D. L Több tárgyílagssságot — az ENSZ részéről is! Bár a Biztonság! Tanács péntéken délután befejezte vitáját az Egyesült Államok­nak az Északi-sark nemzet­közi ellenőrzésére beterjesz­tett javaslatával kapcsolat­ban, s üléseit meghatározat­lan időre elhalasztotta, a nemzetközi közvélemény ér­deklődését továbbra is élén­ken foglalkoztatja a vita le­folyása és Hammarskjöid ENSZ-főtitkárnak a vita so­rán — április 28-án — el­hangzott felszólalása, ame­lyet — mint vasárnapi szá­A Csehszlo­vák Köztársa­ságban széles­körű polgári demokrácia uralkodott az ezerkilencszáz­negyvenkettes náci megszállás előtt. Termé­szetesen a demokrácia nem ment túl a demokratikus jogok hangoztatásán, amikor a tőkés viszonyok létjogosult­sága került szóba. Ezt a demokráciát is — mint minden burzsoá demokrá­ciát — pattanásig feszítette a tőkés és a munkás közötti kibékíthetetlen ellentét, a kizsákmányolás fenntartá­sa és megszüntetése érdekében folyó osztályküzdelem. Azonban a mi Horthy-fasiszta vi­szonyainkhoz képest előnyt jelentett Csehszlovákiában, hogy a német-náci megszállásig a kommunista párt legá­lisan, "törvényesen* működött és le­galitásának lehetőségével élve hatal­mas nevelőmunkát végzett a csehszlo­vák proletariátus soraiban, nevelte a munkásokat, a haladó értelmiséget a kapitalizmussal történő végső leszá­molásra. A párt legális működésében a náci megszállás előtti időszakban központi helyet foglalt el a nemzeti erők ösz­szeíogása, az antifasiszta platform megteremtése. A csehszlovák ellenál­lási mozgalom — amely fényes so­i okban jegyezte fel cselekedetét a nemzetközi kommunista mozgalom történelmi lapjaira — legfőbb célja az volt, hogy gátolja, bénítsa a náci­fasizmus akcióképességét a megszáll­va tartott országban. A cseh nép sor­sa, élete — hasonló a mi népünkéhez — attól függött: sikerül-e széjjel zúz­ni a huszadik század legbarbárabb, LIDICEI rózsák — A náci helytartó halála — legkegyetlenebb, legragadozóbb impe­rializmusát: a náci fasizmust vagy nem. Ez a felismerés es a szocializ­mus közeli megvalósulásába vetett hit fűtötte a csehszlovák iparvidékek kommunistáit és munkásait a náci megszállók elleni küzdelemben. Ezerkilencszáznegyvenkettőben, a náci megszállást követően a Cseh— Morva Protektorátus (így hívták ak­kor a német megszállás alatt lévő Csehszlovákia nyugati részét) helytar­tója Heidrich nácivezető volt. Heid­rich nácivezető "hivatalba lépését* kö­vetően tömegmészárlást hajtatott vég­re a Gestapo és az SS alakulataival. A tömegvérengzés nem ismert meg­bocsátást, kíméletet. A legjobb cseh­szlovák hazafiakat, kommunistákat, haladó gondolkodású munkásokat és értelmiségieket ezrével hurcolt el éj­szakánként lakásokból a Gestapo és az SS. Az elhurcoltak többsége többé nem tért vissza. Ezrével vittek munkásnő­ket náci hadigyárakba, és ismeretlen helyekre. A zsidókat összeszedték, gettókba gyűjtötték először, majd ké­sőbb kivégzési helyekre irányították őket, ahol többségük gázkamrákban es krematóriumokban pusztult el véd­telenül. Heidrich nácivezető "hivatalba lé­péséinek ez volt az első felvonása. A cseh ellenállási mozgalom úgy ha­tározott, hogy az antifasiszta harc eszközeinek egyéb alkalmazása mel­lett — utak, vasutak, kato­nai objektu­mok megron­gálása, náci ka­tonai alakula­tok mozgásá­nak megnehe­zítése stb. — a tömegvéreng-' zésre adandó válasz: Heidrich náci gyilkos megsemmisítése legyen. A ha­tározat végrehajtásával az ellenállási mozgalom néhány kiváló személyét bízták meg. S a tömeggyilkost ezer­kilencszáznegyvenkettőben a cseh ha­zafiak agyonlőtték. Heidrich halála körülményeinek ki­nyomozására a legkipróbáltabb Ges­tapó-nyomozókat vetette be Hitler. A nyomozás időszakában fokozták a terrort és ekkor valósággá vált az a képtelenség, hogy "mindenki gyanús, aki él*. A tömeges letartóztatások, internálások, ártatlan emberek ke­gyetlen meghurcolása Heidrich első felvonását is meghaladva, elképesztő méreteket öltött. Eredménytelennek bizonyult a fék­telen terror, az ártatlan embereknek kiontott vére. A cseh hazafiak nem törlek meg —, s a terror újább anti­fasiszta cselekedetek sorozatának volt az elindítója. De eredménytelen volt a nyomozás is, hogy a tettest megke­rítsék és hétpróbás válogatott kínzá­sokkal tegyék el az élők sorából azért, mert védelmezte hazáját, népét, ár­tatlan embereket a dühöngő fasizmus őrületétől. A náci nyomozás azzal zárult le, hogy a gyilkos valószínű Lidice köz­ségből származott. S e ~valószínű* alapján hajtották végre az irtózatos mészárlást. (Siklós) murikban már közöltük — a Pravda bírálatban részesí­tett. Miről is beszélt az emlí­tett alkalommal Hammar­skjöld? Elöljárójában hang­súlyozta, hogy helytelein és joggal bírálható lenne, ha felszólalását úgy értelmez­hetnék, mint valamelyik fél melletti állásfoglalást a vi­tában. Célja — mint mon­dotta — kifejezni a népek azon óhaját, hogy vezetőik kijuttassák őket a mai li­dércnyomásból. Azt a kor­tt mányt, amely valamely ered­•ményes kezdeményezést tesz, • az egész emberiség jótevő­dként ünnepelné és az akor­• mány, amely csatlakozik a • kezdeményezéshez. osztoz­•nék az érdemben is — jclen­• tette ki. A főtitkár méltatta •az amerikai kezdeményezést •és ugyanakkor emlékeztetett •arra, hogy nemrégen hason­• lóképpen üdvözölte a Szov­Jietuniónak azt az egyoldalú •döntését, hogy abbahagyja 5 az atomkísérleteket. • A főtitkár ezután rámuta­tott arra, hogy a leszerelés­2 ben eddig semmiféle ered­• ményt nem sikerült elérni. • Ennek a "mélyen aggasztó • kudarcnak* hátterében több gok van — állapította meg—, •de »az alapvető ok a biza­• lc«n válsága, amelytől az •egész emberiség szenved*. •"Ez a válság abban mutat­• kőzik meg, hogy senki sem •hajlandó a másik fél pozitív • irányú lépéseit őszintének •tekinteni, és mindenki habo­• zik a pozitív válasszal, mert • fél, hogy félrevezetik". Az • amerikai kezdeményezés — • mint Hammarskjöid mon­• dotta — »rést üthet a lesze­relési probléma falán, és •igen nagy hatásúnak bizo­• nyulhat, ha jóhiszeműen • foglalkoznak vele*. • Ezt mondta lényegében • Hammarskjöid, s felszólalá­• sr.nak néhány pontjával két­•ségtelenül egyet lehet érteni, •nevezetesen, hogy az ernbe­•riség hőn óhajtja a mai •helyzetből való mielőbbi ki­glábalást és hogy az ezt le­hetővé jévő kezdeményezés — bárhonnan is induljon kl — kellő értékelésre találna. Hasonlóképpen tényeket ál­lapított meg a főtitkár ak­kor, amikor a "mélyen ag­gasztó kudarcnak* hátteré­ben lévő okok legfontosabbi­kát a bizalom válságában je­lölte meg. Nem beszélt vi­szont arról — és ezt sérel­mezi a Pravda bírálata —, mennyire indokolt a Szov­jetunió panasza azzal kap­csolatban, hogy atom- és hidrogénbombákkal megra­kott amerikai bombázógépek repülnek a Szovjetunió ha­tárai felé. Ezzel szemben fel­tűnő agilitást mutatott az Egyesült Államok erősen reklámízű javaslatának be­terjesztésekor, figyel men 'd­vül hagyva, hogy az ENSZ alapokmányának rendelkezé­sei teljes tárgyilagosságra és pártatlanságra kötelezik őt. S nem lehet szó nélkül el­menni Hammarskjöid egy másik megállapítása mellett sem, amelyben hangsúlyozta, hogy nemrégen hasonlókép­pen üdvözölte a Szovjetunió­rak a nukleáris kísérletek egyoldalú beszüntetésére irá­nyuló döntését. Igaz, az ENSZ-főtitkár akkor tett néhány szavas nyilatkozata pozitíven értékelte a Szov­jetunió nagy fontosságú lépé­sét, azonban legalább any­nyit még hozzátehetett vol­na — mint ahogyan az ame­rikai javaslat kommentálá­sánál sem mulasztotta el megjegyezni —, hogy a szov­jet javaslat »rést üthet a le­szerelési probléma falán, és igen nagyhatásúnak bizo­nyulhat, ha jóhiszeműen foglalkoznak vele-. Mert ennyivel Hammarskjöid is tartozik az igazságnak. így történhetett meg az, hogy az. mitől az ENSZ­főtitkár félt, bekövetkezett: felszólalása — a fentiek sze­rint is jogosan —, egyolda­lúnak ítéltetett meg, amiről ő tehet csupán egyedül. S rajta múlik, hogy a jövőben tárgyilagos legyen, mert — felelős tisztségéből kifolyóan — annak kell lennie.

Next

/
Oldalképek
Tartalom