Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-02 / 78. szám

2 Szerda, 1958. iprffls t. 4 A hitit n tetettek legtöbbje 1945-ben a* elsők között rolt az új élet elindításában... Kiemelkedő munkát végzőket tüntetett ki az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki s közülük sokan moat ls ma- dlg az újjászervezésben a Tanácsa hazánk felszahadu- gas közéleti tisztséget tölte- most kitüntetetlek a párt lásának 13. évfordulója al- nek be. szándéka szerint, a proletár­kalmábód kiemelkedő rmjn- — A felszabadulás örökös diktatúra szellemének helyes kájuk elismeréséül és megbonthatatlan testvéri érvényesítésével kivétel nél­a líTíMvj urinrtc 7/C710 baritságba forrasztotta ösz- kül részt vettek. íínPMsmnJe sz« a Szovjetuniót és hazán- Végül hangsúlyozta: az tttPZMKiiivws kat _ folytatta _ Mlndany- eredmények megtartása, kitüntetést adományozta: ny{unk mélységes és igaz megszilárdítása és tovibbfej­öröme, hogy a mostam fel- lesztése a jelenlegi felada­szabadulási emlékünnepen tank. hálánkat és testvéri barát- A kitüntetettek revében dr. Ságunkat a szovjet nép iránt, László István, a Somogy legfőbb vezetői előtt kifeje- ^^ ^^ végrehajt<5 Károly akadé-Novobátzky mikusnak, A MUNKA ÉRDEMREND­KITÜNTETÉST adományozta: Kurucz Már­tonnak, az MSZMP szentesi járási pártbizottság titkárá­nak és még 15 elvtársnak. A MAGYAR SZABADSÁG ÉRDEMREND BRONZ FO­KOZATA KITÜNTETÉST Csulák Jánosnak, a mun­kásőrség Borsod-Abaúj­Zemplén megyei parancsno­kának, A -SZOCIALISTA MUN­KÁÉRTm ÉRDEMÉREM kitüntetést 43-an kapták. A MUNKA ÉRDEMÉREM­MEL, zésre juttathatjuk. - Az alapok lerakásában, bizottságának elnöke mon­az ellenforradalom utón pe- dott köszönetet. Viktor V. Gri»in Viktor Vaazilievics Grisin, a Szovjet Szakszervezeten Központi Tanácsának elnöke, a Szovjetunió Koramunistsi Pártja Központi Bizottságá­Művcszeket tüntetett ki az Elnöki Tanács 19 személyt tüntettek ki. A kitüntetéseket Dobi Ist­ván, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke ked­den délután az Országház kupolacsarnokában adta át. A kitüntetések átadásakor jelen volt dr. Münnich Fe­renc, a Minisztertanács el­nöke, • az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, dr. Sík Művásze* kitüntető Endre külügyminiszter, Nagy adományozta A Népköztársaság Elnöki Tanácsé kiemelkedő munká­juk. illetve művészi tevé­kenységük elismeréséül a *Mumka Vörös Zászló Ér­demrendje- kitüntetést ado­mányozta: Dr. Tóth Aladárnak, az Állami Operaház nyugalma­zott igazgatójának, Lyka Károly Kossuth-díjas művészettörténésznek; A -Szocialista Munkáért Érdemérem* kitüntetést: Komáromy Pál kesnek. Peti Sándor színművész­nek, Salamon Béla színművész­nek, Thúróczy Gyula színmű­vésznek, Upor Tibor díszlettervező­nek és Ungvári László szlművész nek. A kitüntetéseket Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke ked« den délben az Országház operaéne- épületében nyújtotta át. Az átadásnál jelen volt Kristóf gazdasági osztályának került. A fiatal kommunistát 1928­Józsefné, könnyűipari mi­niszter, dr. Doleschall Fri­gyes, egészségügyi miniszter, Sándor József és Szurdi Ist­ván, az Elnöki Tanács tit­kárai. Dobi István az ünnepségen mondott beszédében hangsú­lyozta: - A kitüntetettek legtöbb­je 1945-ben az elsők között volt a romok eltakarításá­ban, az új élet elindításában, Az Elnöki Tanács a -Ma- István, az Elnöki Tanács tit­gyar Népköztársaság Kiváló kára, Aczél György, a mű­címet velődésügyi miniszter első helyettese. Ferenczy Béni szdbrászmű- TJobl István a kitüntetések véaanek, átnyújtáaakar rámutatott: a vfA*v kitüntetett művészek leg­vJmek Bofertanmü- íöbbje életg jűüát álio:ta A -Mnavmr Nénköztárse- orra> hoW a kultú­affiMKrs-- VSSLFSES; tüntető címet. tes Kiníszl alakításokkal, Edvi Iliit Aladár feetömü- 2enei művelődésünket klatz­vésanek, szikus és •mai remekmüvek Dénes György szAmflvéez- tolmácsolásával gazdagítsa. nek, A kitüntetésekért Ungvári Fehér Pál operaénekesnek. László mondott köszönetet. Koszorúzási ünnepségek a felszabadító harcokban eleseit román, angol és amerikai hősök sírjainál, illetve emlékművénél Hazánk felszabadulásának kivonult diszőrsége sorako­13. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepség volt a felszabadító harcokban el­esett és a rákosligeti teme­tőben nyugvó román és a solymári temetőben nyugvó angol hősök sírjainál, vala­zott fel, a parcellák központ­jában magasba emelkedő zászlórúdon az angol lobogó lengett. Az angol és a magyar him­nusz elhangzása után a bu­,m _J| dapesti angol követség nevé­mint a második világháború- ben L. A. C. Fry, Nagy-Bri­ban, a fasizmus elleni har- tannla és Észak-Írország cokban elesett amerikai hő- Egyesült Királyság budapesti sök emlékére emelt budaörsi követe, L. Curfis ezredes, ka­úti emlékműnél. tonal attasé és W. D. Dávid A rákosligeti temetőben, a ezredes, légügyi attasé helye­román hősök sírjánál ren- zett el koszorút. A Magyar dezett ünnepségre a néphad- Népköztársaság Elnöki Taná­sereg díszőrsége csapatzász- csa koszorúját Kristóf Ist­lóval vonult kl vin, az Elnöki Tanács titká­Jelen volt a budapesti dlp- ra, és Szabó Pál, az Elnöki lomáciai képviseletek több Tanács tagja, a forradalmi vezetője és tagja. Ott voltak munkás-paraszt kormány ko­a Budapesten tartózkodó ro- szorúját dr. Sík Endre kül­min küldöttségek tagjai. ügyminiszter, dr. Nezvál Fe­A román és a magyar renc igazságügyminiszter és himnusz hangjai után a Ma- Nagy Józsefné könnyűipari gyar Népköztársaság Elnöki miniszter helyezte el. Tanácsa nevében Kristóf Ist- * udn, az Elnöki Tanács titká- A második világháborúban ra és Péter János, az Elnöki elesett amerikai hősök emlé- légügyi attasé helyezte el Tanács tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány ne­m&XiLZ' TcsTrgó Háromszázötven tárgynyeremény ÍS^S^S&T1; sorso'nak ki pénteken sírra. A Román Népköztársaság budapesti nagykövetsége ne­vében Ion Popescu nagykö­vet, Petre Rotaru alezredes, kére emelt budapesti, a Bu daőrsi úton lévő emlékmű előtt rendezett ünnepségen a néphadsereg díszőrsége sora­kozott lel csapatzászlóval. Az emlékműre felvonták az amerikai lobogót. Felcsen­dültek az amerikai, majd a magyar himnusz hangjai. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Ná­nási László és Reszegi Fe­renc, az Elnöki Tanács tag­jai, a forradalmi munkás­paraszt kormány nevében Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter, Kovács Imre élelmezésügyi minisz­ter helyezett koszorút az em­lékmű talapzatára. Az ame­rikai Egyesült Államok bu­dapesti követségének koszo­rúját Garret G. Ackerson ideiglenes ügyvivő, James W. Prott első titkár, James C. Todd ezredes, katonai attasé, John R. Levering ezredes, Öten a hazánkba látogató szovjet párt- és kormányküldöttség tagjai közül Frol íiomar.otics Koution Központi Bizottsága Köz­ponti Ellenőrző Bizottságá­Frol Romanovlcs Kozlov a párt Ott a területi párt- nak tagja. Lenin-renddel és 1908-ban született, a Rja- bizottság m ásod h. kára lett tó ás kitüntetésekkel tüntet­zany-területl Loscsinylno ía- 1949-ben Kozlov újra Le- fék kl. luban. Szegényparaszt család ningrádba került. Szervező sarja. 15 éves korában a titkárnak küldték a Klrov­kaszimovói -Krasznij Tyek- gyárba. Rövidesen megvá­sztyilicsik*-gyárba került, lasztották a leningrádi vá­Kitanulta a textilszakmát, rcsi pártbizottság titkárának, majd segedmester lett. Be- 1953 novemberétói, mint a lépett a Komszomolba. 1926- Leningrád-területi pártbizott­ban felvették a Kommunista sóg első titkára dolgozott. Pártba. Még abban az évben A'XIX. és XX. pártkong- ijakTaajjL* megválasztották az üzemi resszuson F. R. Kozlovot be- y V Grisin mint » Komszemol-bizottság titká- választották az SZKP Köz- moszkvai vasúti technikum rának. Innen a kaszimovói ponti Bizottságába. A Köz- tanulója, tanulmányait 1937­városi Komszomol-bizottság ponti Bizottság 1957. évlfeb- ben Végezte el techni­élére ruárf ülésén az SZKP KB kus-szea-elő szakképesítést elnökségének póttagja, majd la8r«v» magának. Még isko­. j ... , ....... , f J"?'"81 ülésen relldes tanuló korában, 193S-ben ban Leningrádba küldtek ta- tagja lett. lépett a Komszcmlol tagjai nulni. Elvégezte a vörös aka- 1957. decemberében m ICrába 1937—38-ban a szer démiát, majd a leningrádi OSZSZSZK Minlsztertand- puhovi vasúti fűtőház he" P°i!,tfchií,köi, f,őisk,oIá,t- ójának elnökévé választót- iyetteű főnőkéként dolgozott Mérnöki diplomával a zse- ták meg. ca a fűtőház Komszomol­bében került az ország egyik F. R. Kozlov a Szovjet- szervezetének titkára volt legrégibb kohászati központ- unió és az OSZSZSZK Leg- 1933-ban kezdte meg szolgá­jába — Izsevszkbe. Henger- felső Tanácsának küldötte, a tatát a hadseregben Ebben devezetőnek nevezték ki. Szovjetunió Minisztertaná- az évben vették íe.1 '« Szov­1939-ben üzemi párttitkár- csának első elnökhelyettese, jetunió Kommunista Párt­nak, 1949-ben a városi párt. Kétszer tüntették ki Lenin- j^ba. ««"»>» bizottság titkárónak válasz- renddel, kétszer a Munka a hadseregből V V Gri­tották meg. Vörös Zászlaja rendjellel, ,<„ Szerpuhov városába tért 1941-ben áthelyezték egyszer a Nagy Honvédő visaza, a edőző munkaköré­Moszkvába, ahol három éven Háború érdeméi-mének má- ben, a fűtőház főnökének át felelős tisztségeket töltött sodlk fokozatával, valamint a helyetteseként dolgozott be az SZKP Központi Bi- Vörös Csillag rendjellel. Ebben a beceatásban V V zotfcságának apparátusában. Ezenkívül még több kittln- Grisin igen kezdeményeződ Utána Kujbisevbe irányította tetésben részesült. képes, határozott vezetőnek bizonyult. 1941 áprilisában Andrej Andrejevie» Gromiko {HSPSStóTSS: A. A. Gromikót a Szov- a krími és berlini konferen- zettsaga titkáránnk. V. V. jetunió Legfelső Tanácsának cián, amelyen a három "fiain ettől az időponttól elnöksége 1957. február 16-án nagyhatalom: a Szovjetunió, JÓK be pártmejíbízatáet nevezte kl a Szovjetunió az Amerikai Egyesült Alla- I 1930-1g a szerpuhovi külügyminiszterévé. mok és Nagy-Britannia ve- viro*i Pártbizottság titkára Andrej Andrejevie. Gro- zetői tanácskoztak. Tagja volt ,mo és 1932 kötött a miko 1909-ben született, volt a Szovjetunió küldött- moszkvai területi pirtbizott­Közgazdasági szakképesítést ségének az Egyesült Nem- ™a gépgyártási osztályát ve­szerzett. 1936-tól 1939-ig a zeíek megalakításánál San- **"'• 1952 szeptemberében a Szovjetunió Tudományos Franciscóban és az ENSZ moaakvai területi pártblzott­Akadémiája Közgazdasági több ülésszakán. Részi; vett . titkárává választották. Intézetében tudományos fő- a külügyminiszterek találko- öriaiw elvtárs Igen sokat tett munkatársként dolgozott. A zóján. Vezetésével tevékeny- 8 m?"r'ai1 terület üzemel közgazdasági tudományok kedett a szovjet küldöttség a jV^ ,rnak a vitásáért, doktora, dumbarton-oaksi tanicsko- "löoegwette a pártszervezet A. A. Gromiko 1939-ben záson és az Egyesült Nem- tevékenyebb munkáját lépett diplomáciai szolgálat- zetek Szervezete előkészítői a doi«o;tók kommunista ne­ba. A Szovjetunió külügyi. bizottságában Londonban. Vetésében. 1956 márciusáfem népbiztosságának az ameri- Gromiko a Szovjetunió kép- V. V. Grisint a Swrvjot Szak­kal országokkal foglalkozó viselője volt az ENSZ lesze- szervezetek KnvoonR Tn*á osztályát vezette. 1939-ben a relési albizottságának tanács. " • TT^T!/™4' Szovjetunió nagykövetségé- kozásain. t,íanak elTlökévé válaaztot­nek tanácsosává nevezték ki. A. A. Gromiko tagja volt ^Ak. Azóta íe ebben a beoaz­1943 és 1946 között a Szov- annak a szovjet küldöttság- tágban dolgozók. V. V. Gri­jetunió rendkívüli és mégha- nek is, amely 1955-ben részt sint három éve választották talmazott nagykövete volt és vett a négy nagyhatalom „ r , , * egyidejűleg rendkívüli kö- vezetőinek genfi tanácskozó- Legfelső Ta­vetként és meghatalmazott sán. Elkísérte Bulganyint és acsa Küldöttévé. Több iz­miniszterként akkreditálták Hruscsovot indiai, burmai és &«n választották meg a a Cubai Köztársaság kormá- afganisztáni utazására és moszkvai területi és a massk­nyához. 1946—1948 között a Nagy-Britanniába is. vai viroii , Szovjetunió állandó képvise- Tagja volt annak a szov- ' íjainak lője volt az Egvesült Nem- Jet kormányküldöttségnek, *orá°a «• Küldött volt a zetek Szervezetének Bizton- amely 1955-ben meglátogatta XIX. ée a XX. pár tkon gree^.­sági Tanápsában, 1947-től Jugoszláviát. Gromiko a kül- szusom. A XIX ée a XX 1952-ig a külügyminiszter földi kormányküldöttségek pártkongresszuson h-wsi^,' helyetteseként dolgozott, moszkvai látogatása idején b^álaaz­1952-től 1953-ig rendkívüliéi részt vett több tanácskozó- 1 TtaK Rz-SZKP Központi Bi­meghatalmazott nagykövet s°n. rottságáha. V. V. Grisint Le­vőit Nagy-Britanniában. A. A. Gromiko a Szovjet- nin-renddel és több más ki­1953-ban a Szovjetuniő kül- unió Kommunista Pártja tüntetéssel tüntették ki. (igymlniszterének első he- Központi Bizottságának tag­lyettesévé nevezték ki. ja. Két ízben tüntették ki j A. A. Gromiko részt vett Lenin-renddel. a Lottó"juicLtomsorsoíáskor A lottó legközelebbi juta­lomsörsolását április 4-éin, dig 13 napot tölthetnek Ma­rianske-Lazneban ét a nyu­katonai attasé, valamint Budapesten tartja a Sportfo- gat-csehszlovákiai fürdőbe­' _ _ rtr,-1 • , <• 1 nr T fttto Irtn-Írto ncort 1-tnLr an TVT< ilYvon 1 g n ntsi re n Gheorghe Apostol, a Román Munkáspárt Központi Bízott gadási és Lottó Igazgatóság, lyeken. Nógyen 15 napig a A sorsoláson összesen 350 román, négyen pedig ugyan­séga politikai irodájának tag- értékes nyereménytárgy ta- csak 15 napig a bolgár ten­lál gazdára. A főnyeremé- gerparton üdülhetnek a nye­nyek ezúttal is az öröklaká- reményből. A motorosok örö­sok lesznek. A Mártírok út- mére öt oldalkocsis Panno­ján épülő Lottóház egyik nia, két Moszkva K 55-ös, kétszoba-hallos összkomfor- négy Moszkva K 175-ös és tos és egyik garzonlakását egy Danuvia motorkerékpárt sorsolják kl. A nyeremények is kisorsolnak. Ugyancsak a között szerepel természete- nyeremények között találha­tó a rádióval, televízióval, lemezjátszóval, magnetofon­Ezen « jutalomsorsoláson nal és bárszekrénnyel fel­nyerhetnek első ízben kül- szerelt lottó zenekombmát. földi tarsasutazasra utal- .„. , . , . , Uj nyeremenyként jelentke­zik — a tavasz közeledtével tott ünnepségen a magyar napos moszkvai társasutazá- - » Sirály csónakmotor és néjtiadserea csapatzászlóval son vehet részt, négyen pe- egy túracsónak. ja, a román szakszervezet központi tanácsának elnöke helyezte el a megemlékezés koszorúját. A budapesti dip­lomáciai testület nevében Bato Karafili, az Albán Nép­köztársaság budapesti nagy­követe helyezett cl koszorút. ^HpBH HH Ezután a Honvédelmi Mi- sen a Wartburg személy­nisztérium, a Hazafias Nép- gépkocsi front és főváros tanácsa he­lyezett el koszorút. • Az angol hősök solymári temetőben lévő sírjainál tar­Pjotr Jefimovlca Seleaxt Pjotr Jeflmovics Seleszt ruárjától a kijevi területi 1908-ban született szegény- pártbizottság első titkára, paraszt családból a harkovi P. J. Seleszt a Szovjet­területen levő Andrejevka unió Legfelső Tanácsának és közságben. 1923-ban vasúti az Ukrán Szovjet Szocialista munkásként lépett be a le- Köztársaság Legfelső Taná­nini Komszomolba. 1927-ben csának tagja, és tagja az pártlskolára küldték, amely- Ukrajnai Kommunista Párt nek elvégzése után a har- Központi Bizottságának is kovi területi Komszomol bi- Lenin-renddel, vörös csillag­zottságának titkára lett. renddel és érdem'érmekkel 1928 óta tagja a Szovjet- tüntetik ki. unió Kommunista Pártjának. P. J. Seleszt 1935-ben el­végezte a Marijupoli kohá­szati főiskolát és a harkovi Sarló és Kalapács-gyárban lépett munkába. Műhelyfő­Anna Peirotna Uoikova Anna Petrovna Bojkova ványt a szerencsés lottó-já­tékosok. Négy nyertes, 12 nőkből az üzem főmérnöke 1918-ban született a pszkovi lett 1940-ben megválasztot- kormányzóság Dubki nevü ták az SZKP Wkovi párt- községében. 1940-ben elvé­bizottsága titkárává. gezte a psakovi pedagógiai A Nagy Honvédő Háború főiskolát és Pedagógiai pá­, . f. , . a , lyara lepett. 1949-ben elvé­éveiben P. J. Seleszt felelős gezte a szovjetunió Kom­munkakört töltött be a csel- munista Pártja Központi Bi­jabinszkl területi pártbizott- zottsagának felsőfokú párt­ságban, később az SZKP isktóé iát. ' . „.„.., A. P. Bojkova 1942 óta Központi Bizottsaganak ap- pártmunkásként dolgozik. parátusában. 1954-ben meg- 1934-től 1936-ig Leningrád választották a kijevi városi kujbisevi kerülete pártbizott­pártbizottság titkárává, majd igának első titkára volt. ugyanebben az évben a ki- 1958 ötó á leningrádi városi Jevi területi pártbizottság Pártbizottság másodtitkára, második titkárává. 1957 feb- A. P, Bojkova az SZKP Megnyíl! Moszkvában a „Magyar forradalmi művészei" kiállítás Magyarország felszabadu­lásának 13. évfordulójáról széleskörű ünnepségeken emlékeznek meg a Szovjet­unióban. Az ünnepségsorozat első állomásaként kedden délután a moszkvai Puskin­múzeumban nagy érdeklődés mellett megnyitották a -Ma­gyar forradalmi művészet* című képzőművészeti kiállí­tást. A kiállításon az elmúlt 80 év legkiválóbb magyar kép­zőművészeinek csaknem 400 alkotását mutatják be. A megnyitóbeszédet Mihajlov, a kulturális ügyek miniszte­re mondott. Ezt követően Mihályfi Ernő művelődésügyi miniszterhelyettes szólalt fel. A megnyitó beszédek után a mégjelentek megtekintet­ték a kiállítást, amely körül­belül egy hónapig marad nyitva Moszkvában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom