Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-09 / 83. szám

Szerda. 1938. április 9. HR USCSOV: Azt tapasztaltuk, hogy a magyar nép a legbarátibb érzésekkel viseltetik a Szovjetunió iránt A szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője lelkes hangulatú nagygyűlésen beszélt Cegléd dolgozóihoz Lapunk előző számában részletesen írtunk a szovjet párt- és kormánykül­döttség hétfői látogatásáról az Alföld néhány városában. Szovjet vendégeink — mint ismeretes — a hétfői napon elláto­gattak Ceglédre, majd Szolnokot és Kar­cagot keresték fel. Cegléden mintegy 10 ezer főnyi tö­meg gyűlt össze a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének fogadására. A szovjet vendégeket és a kíséretükben lé­vő magyar párt- és állami vezetőket Szelepcsényi Imre, Cegléd város tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke üdvö­zölte és tolmácsolta a város lakosságá­nak jókívánságait. A szovjet küldöttség tagjai közül elsőnek A. P. Bojkova, az SZKP leningrádi városi bizottságának másodtitkára szólalt fel s mondott rö­vid beszédet, majd nagy taps közepette N. Sz. Hruscsov elvtárs, a küldöttség vezetője szólott az egybegyűlt tömeghez. Hruscsov elvtárs beszéde Hruscsov elvtárs elöljáró­ban elmondotta, hogy a szovjet párt- és kormány­küldöttség az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a ma­gyar forradalmi munkás-pa­raszt kormány meghívására érkezett látogatásra hazánk­ba. — Az önök országában eddig eltöltött rövid idő alatt — találkozva a magyar dol­gozókkal — irántunk, a Szovjetunió képviselői iránt mindenütt a legbarátibb ér­zelmek nyilvánultak meg. örömmel fejezzük ki elis­merésünket és mély köszö­netünket a szívből fakadó vendégszeretetért — jelen­tette ki Hruscsov elvfars, majd így folytatta: — Ügy érezzük, hogy a magyar dolgozók szívében a legmélyebb testvéri érzések élnek a szovjet nép iránt. Ez számunkra különösen ér­tékes. A magyar és a szov­vezetői a múltban súlyos hibákat és torzításokat kö­vettek el. A reakció kihasz­nálta ezeket a torzításokat. A népi demokratikus rend időkre, amikor országunk- De őszintén meg kell mon­ban lezajlott az októberi tor- dánom, hogy az ország volt radalom, és munkásosztá­lyunk, a dolgozó parasztság­gal szövetségben, megdöntőt, te az önkényuralmat és ki­vívta a szovjet hatalmat. A fehérgárdisták és sok más magyarországi ellenségei, ország intervenciós csapatai külső imperialista erők tá­akkor rárontottak a fiatal mogatásával, 1956 őszén el­szovjet köztársaságra. Orszá- lenforradalmi lázadást szer­gunk munkásosztálya, vala- veztek. A reakció megkísé­mennyi dolgozója harcba relte, hogy megsemmisítse a szállt a forradalom ellensé- Magyar Népköztársaság dol­geivel. Kemény harc volt ez gozóinak vívmányait. A fa­és a forradalmi erők oldalán ott küzdött sok magyar ka­tona is, aki akkor hadifo­foly volt Oroszországban. A magyar és más népek fiai országunk munkásaival és parasztjaival vállvetve har­coltak ellenségeink, a kül­földi beavatkozók ellen. — Ezek a magyar dolgo­zók megértették, hogy ami­kor Oroszországban a szov­siszta lázadók terrort szer­veztek a munkásosztály leg. jobb fiai ellen. Azokban a napokban előt­tünk, a Szovjetunió Kom­munista Pártjának és a szovjet kormánynak vezetői előtt, ott állt a nehéz kér­dés: mit tegyünk? Erősek voltunk és a mi oldalunkon volt az igazság. A mi igaz­ságunk: a munkásosztály igazsága, a dolgozók igazsá­ga. De nehézséget okozott az, hogy a magyar dolgozók egy bizonyos, legkevésbé öntu­datos része, az ellenséges propaganda hatása alá ke­rült, s részt vett azokban a rendzavarásokban, amelyeket az ellenforradalom szerve­zett. Ott állt előttünk a kér­dés: mit tegyünk? A józan ész azt követelte, hogy se­gítsünk a Magyar Népköz­társaság munkásainak és dol­gozóinak. De más dolog az, hogy gazdasági segítséget nyújtsunk: fémet, gabonát küldjünk, tanácsot adjunk, s megint más dolog, hogy csa­patokat küldjünk. Nem re­meg a kezünk, amikor visz­sza kell vernünk az ellen­ség támadását, de láttuk, hogy a magyar lakosság egy része öntudatának hiánya miatt az osztályellenség esz­közévé vált. internacionalista kötelessé­günket teljesítettük. De többet is tettünk en­nél: nagy gazdasági segítsé­get nyújtottunk a Magyar Népköztársaságnak a fasisz­ta lázadás szétzúzása után, hogy gyorsabban helyrehoz­hassa az ellenforradalmi összeesküvők okozta károkat. A Szovjetunió szenet, acélt, gabonát küldött Magyaror­szágnak. De nemcsak a Szovjetunió segítette önzetlenül a ma­gyar dolgozókat, hanem va­lamennyi szocialista ország is, mert a szocialista orszá­gok őszintén kívánják, hogy az az anyagi kár, amelyet az 1956. évi október-novem­beri események idején a magyar népgazdaság elszen­vedett, ne csökkentse erő­sen a magyar nép életszín­vonalát. Cselekedhet-e így egy olyan állam, amely hó­dító célokat követ?! Ami­kar a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának és a népköztár­saságuk kormányának. Ká­dár elvtársnak meghívására, eljöttünk önökhöz, mélyen meg voltunk győződve arról, hogy teljes megértésre talá­lunk önöknél, s hogy nyíltan és becsületesen nézhetünk a népi Magyarország munká­sainak, parasztjainak és dol­gozó értelmiségeinek sze­mébe. ügy jöttünk önökhöz, mint leghívebb barátainkhoz és testvéreinkhez, örülünk, hogy nem csalódtunk vára­kozásainkban. Mióta a né­pi Magyarországon vagyunk, mindenütt azt tapasztaltuk, hogy a magyar nép a legba­rátibb érzésekkel viseltetik a Szovjetunió iránt. A nemzetközi reakció propagandája csúfosan megbukott jet dolgozók testvéri együtt- jet köztársaság ellenségei el­érzése már eddig is, sokszor és megragadóan fejeződött ki. Emlékezzünk azokra az len harcolnak, egyúttal a magyar nép ellenségei el­len is harcolnak. A magyar munkásosztály nagyszerű cselekedetei — Emlékszünk a magyar létezésébe. Fondorlatokat munkásosztály, a magyar szőttek ellenünk, gazdasági dolgozók nagyszerű cseleke- blokáddal próbálták megfoj­detére, amikor 1919-ben or- tani a fiatal szovjet köztár­szágukban megdöntötték a saságot, terveket készítettek földesurak és nagytőkések szovjet államunk fegyveres hatalmát, s kikiáltották a megtámadására. A háború, Tanácsköztársaságot. Gondo- amelyet Hitler indított a lünk arra a felhívásra, ame- Szovjetunió ellen — mint lyet Kun Béla, a Magyar tudják — a fasiszta Német­Tanácsköztársaság vezetője ország szétzúzásával végző­intézett nagy vezérünkhöz és dött. A világ haladó közvéleménye helyeselte a szovjet döntést Elvtársak! Higgyék el, na- lensége, az imperialista vá­gyon nehéz volt döntenünk, lágreakció, a saját céljaina K de úgy véltük, nem nézhet- megfelelően használja maja jük közönyösen, hogy pi- ki ezt a lépésünket. De hit­masz, fasiszta elemek Buda- tük és meg voltunk győződ­pesten és más magyar váró- ve róla, hogy a magyar munkásosztály, minden ma­gyar dolgozó és a világ ösz­szes országának valamennyi haladó embere, végül is jól megért bennünket. Ismét­lem, nem lehettünk tétle­nek, amikor az imperialista reakció kardot rántott a ma­Nem gyar dolgozó nép ellen, hogy Ezért a szovjet kormány tel­ismét fasiszta rend diadal- jesítette a magyar forraddl­maskodjék önöknél, s Ma- mi munkás-paraszt kormány sok utcáin és terein állati kegyetlenséggel gyilkolják le a munkásokat, a parasz­tokat, kommunistákat és a magyar nép más legjobb fiait, s hogy az ellenforrada­lom megkísérli a nép vérébe fojtani a magyar dolgozók szocialista vívmányait, nyugodhattunk bele, Elvtársak! Emlékeznek, milyen dühödt lármát csa­pott a nemzetközi reakció az 1956-os magyar esemé­nyek napjaiban? Mi min­dent össze nem írtak altkor ellenségeink. , Azért, hogy félrevezessék az embereket, párhuzamot vontak az 1956­os események és az 1846-as magyar forradalom kőzött. Az ellenséges propaganda azt rikácsolta, hogy amint a cári Oroszország kormánya az 1848-as magyar forrada­lom elnyomására küldte csa­patait Magyarországra, most — úgymond —, ugyanez is­métlődött meg, amikor a szovjet csapatok elnyomták az állítólagos >mépi« forra­dalmat. De efféle párhuzamot csak a magyar és a szovjet nép ellenségei vonhatnak. Ki ne látná világosan, hogy az 1848-as magyar forradalom és az imperialista reakciós erőktől támogatott 1956. ok­tóber-novemberi ellenforra­dalmi, fasiszta lázadás két tökéletesen különböző dolog. A különbség az, hogy 1849­ben Oroszország cári kormá­nya, vagyis a kizsákmányo­lók kormánya, sietett a ma­gyar népet kizsákmányolók kormányának segítségére. A magyarok jól tudják, hogy 1849-ben az orosz cár a Habsburg-ház segítségére küldte csapatait, mert a ma­gyar forradalom veszélyez­tette az orosz önkényural­mat is. Az orosz cár nem­csak a magyar, hanem az orosz nép ellensége is volt. (Taps.) Kíméletlenül leszá­molt a haladó orosz közéleti férfiakkal, fegyveresen törte le a dekabristák lázadását, s megsemitiisítette vezetőiket. Volt azonban, elvtársak, egy más Oroszország is. Her­zen és Csernisevszkij Orosz­országa együttérzett az el­nyomói ellen feltámadt ma­gyar néppel. Mi ennek az Oroszországnak vagyunk köz­vetlen örökösei. Testvér jött a testvérhez tanítónkhoz, Leninhez. — Az 1919-es magyar for­radalom vereséget szenve­dett. Azért szenvedett vere­séget, mert a nyugati impe­rialista államok burzsoáziája a magyar reakció segítségé­re sietett, és együttes erővel megfojtották a fiatal Magyar Tanácsköztársaságot. — Elvtársak! A Szovjet­unió dolgozói, a Kommu­nista Párt vezetésével, harc­ban a belső ellenforradalom­mal és a beavatkozókkal, megvédték a szovjet hatal­mat. Az imperialisták azon­ban nem tudtak beletörődni a szovjet szocialista állam *A szovjet hadsereg felsza­badította Magyarországot a hitleri fasizmus alól és szétverte a Horthy-rend­szert. — A magyar munkásosz­tály, a dolgozó parasztság és a néphez hű értelmiség ön­feláldozó küzdelemben vívta ki azt a lehetőséget, hogy érdekeinek megfelelően épít­hesse szocialista államát. gyararszág újabb háborús fészekké váljék. Amikor elhatároztuk, hogy teljesítjük a magyar dolgo­zók felhívását és segítségük­re sietünk, jól tudtuk, hogy a munkásosztály minden el­kérését, és úgy döntött, hogy fegyveres segítséget nyújt a magyarországi ellenforradal­mi lázadás elnyomásához. A magyar nép nehéz napjaiban megadtuk ezt a segítséget. A Szovjetunió segítségnyújtása Elvtársak! Magyarok! ügy hogy az illető ország dolgo­léiem, nagyon jól tudják, zói felett megszilárdítsák a hogy amikor harcba küldtük kizsákmányolók uralmát. Sikereh hibák A magyar nép földesurak és kapitalisták nélkül, szo­cialista alapon építi országát — és nagy sikereket ért el. harcosainkat és tisztjeinket a fasiszta lázadók eilen, nem volt más célunk, csu­pán az, hogy segítsük bará­tainkat, akik átmenetileg bajba jutottak. (Taps.) Ami­kor a burzsoá államok egy másik országba küldik csa­pataikat, hódító célokat kö­vetnek, és arra törekszenek, Mi azért segítettünk önök­nek, hogy a maroknyi fa­siszta összeesküvővel szem­ben megvédhessék érdekei­ket, megvédhessék azt a jo­gukat, hogy kizsákmányolók nélkül építhessék életüket. Amikor segítettünk a ma­gyar népnek az ellenforra­dalmi erők szétzúzásában, El akarok mondani itt va­lamit, ami biztosan nem tet­szik a burzsoá nacionalis­táknak. Valószínűleg közü­lük is akad egy-kettő itt ezen a gyűlésen. A magyar burzsoá nacionalisták azt állítják, hogy minket terhel a felelősség a cári kormány múltszázadbeli eljárásáért. Hallgatnak azonban arról, hogy Hitler hadseregével együtt magyar csapatok is harcoltak a Szovjetunió te­rületén és eljutottak Sztá­lingrád alá. Ez nem is olyan régen volt, mindössze 15—17 évvel ezelőtt. A szovjet em­berek tudják, hogy Magyar­ország dolgozó népe nem fe­lelős Horthy fasiszta klikk­jének cselekedetéiért. Mi tudjuk, hogy Horthy egy­aránt ellensége volt a ma­gyar és a szovjet népnek. (Taps.) Azt hiszem, hogy ez világos a munkások, a dol­gozó parasztok és értelmi­ségiek előtt. (Hosszú taps.) Aki előtt pedig nem világos, azt fel kell világosítani. (Taps). Elvtársak! A Sztálin városi gyűlésen is elmondtam: ami­kor hírül adtuk, hogy dele­gációt küldünk Magyaror­szágra — de még nem je­lentettük be, kikből fog áll­ni ez a küldöttség — az im­perialista reakció azt íro­gatta a külföldi sajtóban, hogy — úgymond — Hrus­csov nem utazik Magyaror­szágra, mert úgy fogadnák ott, hogy hosszú orral kel­lene onnan távoznia. (De­rültség). Sőt, mi több, kap­(Folytatás a 5. oldalon) CIECpILI&ID — S^OILNOK. — KAMCAö A szovjet párt- és kormányküldöttség hétfői orzságjáró Ceglédről Szolnokra vezetett a kormányküldöttség útja, Harmadik fenti képünk a szovjet párt- és kormánykül­körútjának első állomása Cegléd volt, ahol Hruscsov elv- ahol szintén lelkesen fogadták a küldöttség tagjait. Ké- döttség Karcagra történt megérkezését örökíti meg, amint társ, a küldöttség vezetője tízezer főnyi tömeg előtt pünkön Hruscsov elvtárs a küldöttséget üdvözlő úttörők H™scs?» elvtárs és a küldöttség más tagjai a magyar , .. .. part- es kormanyvezetok kisereteben a nanygyűlés szm­mondott beszedet. koreben. helyéhez közelednek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom