Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-04 / 80. szám

Péntek, 1958. ápriSs i Bensőséges ünnepségek, hangulatos összejövetelek a szegedi üzemekben felszabadulásunk évfordulóján A szegedi üzemek dolgozói már hetek óta készültek váló dolgozó* oklevelet és hazánk felszabadulásának 13. évfordulójára. Fonó- a vele járó egyheti fizetést, és szövőnők, esztergályosok, kovácsok, műszaki vezetők Az üzem hatvan dolgozója mérték össze tudásukat, szakmai felkészültségüket az ün- kapott még rajtuk kívül ki­nepre készülő nemes vetélkedésben. Szép teljesítményekkel sebb-nagyobb pénzjutalmat zárultak a munkaversenyek, amelyeknek utolsó napjai már jó munkájuk elismeréséül.. a feldíszített munkatermekben teltek el. Csütörtökön délután pedig a napi munka befejeztével ünnepi gyűléseket tartottak. A Szegedi Kenderfanógyár dolgozói szovjet katonai mű­vészegyüttest láttek vendé­gül tegnap esti felszabadulá­si ünnepségükön. A kitűnő együttes műsorát lelkes Az Üjszegedi Kender- Len- össze. Ezalkalommal tartót­szövő Vállalat dolgozói dél- ták hetedik élüzemavató ün­után fél 3 órakor tartották népségükét is. Zombori Já- , meg ünnepségüket. Ezalka- nos elvtárs, a szegedi vá- tapssal jutalmaztad. A taps lommal ünnepelték a válla- rosi tanács ipari osztályának a szereplakon kívül szolt az lat fennállásának 70. évfor- vezetője adta át a vállalat ogesz szovJet hadseregnek, dulóját is. Az ünnepség kul- dolgozóinak a megtisztelő azA_e^f2 SZOVJct lepnek, turális műsorral kezdődött, oklevelet, majd Pusztai Jó­Az ünnepségen az üzem amelyben sikeresen léptek zsef elvtárs, a vállalat ve- , fel az újszeged! általános is- zetője mondott beszédet. Az v' 2 kolások színjátszói is. Gun- ünnepségen 39 dolgozót Ju- oktoben esemenyek alatt es a dolgozókat, akik az ezer Andorné, a szakszerve- talmaztak meg, köztük Kiss ^v^J^tS ft^k zeti bizottság elnökének meg- Antalnét és Bába Erzsébe- ^^J^JSÍSÍ A. nyitó szavai után Molnár tet egy-egy havi fizetésnek ezer forint került felosztás­ra a legjobbak között. Az üzem dolgozói, főleg a fiatalság, reggelig tartó bál­lal, vidámsággal köszöntötte április 4-ét. • Az Építők Kossuth Lajos az üzemi párfezervezetnek alkalomból, hogy 25 évedol­vörös selyemzászlót adott át, S°znak a Szegedi Ecsetgyár­amelyet Szögi Antal, a párt- han. Az ünneplő ecsetgyári bizottság titkára vett át. dolgozókat a rókusi iskola úttörői köszöntötték. * a vállalat főkönyvelője mon. d0l-g0ZÓj t uZ^aaÁ. 1a tegnap délután a műszak az üzem kul­Az üzem dolgozóinak ket­tős ünnepén Marosi János, Szabadságunk születésnapjának tiszteletére Egész éves munkaversenybe kezdtek a szegedi termelőszövetkezetek dott ünnepi beszédet, majd ^fejeztével rx!^?? túrtermében gyülekeztek. Itt sugárúti" Művelődési * Otthő­fnari Minte érint ünnepelték meg április 4-ét. na is ugyancsak benépese­dő ^ fwm 'SfiS Az ünnepségen ParócziPálné dett este 7 órára. A Szegedi Snit^u sc fxEK w elvtársnő, az üzem párttit- Fonalmentő Vállalat dolgo­Mtüntetést adott át kára méltatta április 4 fűltek itt össze benlo­Kirunxexest aoou at lentőségét. Móczán Lajos séges családi körbe, hogy ^ VT elvtárs, a vállalat igazgatója együtt emlékezzenek meg A Szegedi Ecsetgyár dol- ezalkalommal adta át az szabadságunk születésnapjá­gozói este a Hungária föld- üzem tíz legjobb munkát maik évfordulójáról szinti nagytermében gyűltek végző dolgozójának a *Ki- Az ünnepséglet Székely Mátyás elvtárs, a vállalat párttitkára nyitotta meg. Rövid ünnepi beszéde után Jáksó László elvtárs, a vál­lalat Igazgatója szólott dol­gozótársadhoz, s nagy évfor­dulónk alkalmából az üzem legjobb 22 dolgozója között pénzjutalmakat osztott ki. Az üzemi KISZ-Baervezet ez alkalommal vette át a . .. , . , vállalat idősebb dolgozóitól A szegedi tsz-ek felszaba- mindössze csak a -14 száza- azt a szép vörös selyemzész­dulasunk évfordulója alkal- lékán termesztettek lucer-' lót, mellyel az alapszervezet mabol versenybe léptek egy- nát, az idén pedig 25 szá- egyéves fennállása alkalmá­mással. A baktói Felszaba- zalékát vetik be. illtetve már ból jutalmazták meg. A szé­dulas Termelőszövetkezet be is vetették lucernával. pen sikerült kulturális mű­egész éves termelési, állat- A kormányhatározatnak sor után ünnepi vacsorára tenyésztési versenyre hívta megfelelően került sor. ki az Uj Élet Tsz tagjait, a versenyben különös gon- * A baktóiak kezdeménye- dot fordítanak a tsz-ek A hegedi üzemek hi rése jelentős, Pénzgazdálkodásának fel- Jalok^gLz Sn !s mert növénytermelés, s ál- lendítésére hasonló hangulatos, ben­lattenyesztes szempontjából Versenyfeltétel, hogy őszre sőséges összejövetelek, ün­jelenleg az Uj Élet Tsz a a munkaegységekre járó nepségek zajlottak le jobb. Az év végére azonban osztalékok értékének 60 felszabadulásunk 13 év­ii Felszabadulás Tsz tagjai százalékát készpénzzel fi- fordulója alkalmából. Több nemcsak be akarják hozni zessék. A versenyt az a tsz helyen megjelentek n szov­lemaradásukat, hanem túl nyeri meg, amely évi tetv jet tw&erec kóovlselői. is is akarják szárnyalni az melési, állattenyésztési, be- „ÍJ ° ^pvlseloi is, Uj Élet-belieket ruházási és egyéb terveit aKlKet a hala> a baratság és A ságváritelepi Táncsics minden vonatkozásban tel- a szeretet számtalan meg­Tsz a rókusi Dózsa Tsz- íesíti- nyilatkozásával vettek körül. szel lépett egész évre szó­ló párosversenybe. A Dózsa Termelőszövetkezet a kertészeti termelés mel­lett az idén a szarvasmarha tenyésztésre, különösen a tejtermelésre akar nagy gon­dot fordítani. A múlt évi 2900 liter tehenenként! tej­termelési átlagukat az idén tervükben 15 százalékkal Szerdán este ülést tartott a Hazafias Népfront sze­erneltek fel. Ugyanezt val- gedj elnöksége. Az ülésen megvitatták a második és har­iaita most a versenyben a madik negyedévi munkatervet, amelyet április végén ter­i ancsics Tsz tagsága is. jesztenek a Hazafias Népfront városi bizottsága elé. A A kertészeti termelésben továbbiakban Hudi Antal tanár, a kulturális bizottság Szegeden eddig az üjszegedi vezetőjének előterjesztése alapján a népfront szegedi kul­Haladás Tsz ért el kimagas- turális munkatervéről tárgyaltak és ezzel kapcsolatban ló eredményeket. Az idén jelentős határozatokat fogadott el az elnökség. A többi először a baktói Felszaba- között elhatározták, hogy akció-bizottságot hoznak létre dúlás Termelőszövetkezet is a jövő évi szegedi szabadtéri játékok előkészítésének tá­nagyobb területen foglalko- mogatására. Ugyancsak akció-bizottságot szerveznek an­zik kertészkedéssel, többek nak érdekében, hogy a vár épületében szervezés alatt között öntözéses fűszerpap- álló várostörténeti múzeum létrehozását elősegítsék és rikatermeléssel is. hozzájáruljanak minél több várostörténeti anyag össze­A Felszabadulás Tsz gyűjtéséhez. Felkérik a szegedi történészeket, hogy az ügyes kezű kertészei most eJe, vonatkozó anyagokat dolgozzák fel. Elhatározta az külön versenyt kezdemé- elnökség, hogy támogatja a képzőművészek munkájának nyeztek a Haladás Tsz- ®lős®gj és® erdekeben a szeged! alkotó ház mielőbbi létre­hozását. A jovoben egyebkent is a képzőművészekkel szo­rosabb kapcsolatot igyekeznek teremteni. Nagy jelentőségű az a kezdeményezés is, hogy a népfront támogatásával képzőművészeti tanműhelyeket szerveznek meg a régi, hires iparművészeti ágak — mint például a kerámia, ötvösség, A város szövetkezetei kö- faszobrászat, stb. — felélesztésére. Főként fiatalokat akar­zötti versenyben megkülön- nak e művészetekre megtanítani. böztetett helyet foglal el az A Hazafias Népfront elnöksége ezúttal is foglalkozott idén a takarmánytermesz- az általa elindított -Szép Szegedért*-mozgalom kérdései­tés. Tavaly a város szövet- vei és elhatározta, hogy elősegíti az Ady téri sportpálya kezetoi szántóföldjeinek parkosítása gondolatának mielőbbi megvalósitását. Népfront akcióbizottság alakul a szegedi szabadtéri játékok előkészítésére A Hazafias Népfront szegedi elnökségének illéséről szel: melyik szövetkezet ér el nagyobb eredményt a kerté­szeti árutermelésben. Tíz esztendeje a népé a 70 éves Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalat IL A felszabadulást kővetően, a két munkás­párt megalakulásával több­irányú szervezett harc indult meg a gyáron belül is. Mint pl. a romok eltakarítása, az újjáépítés mielőbbi megkez­dése, a spekulánsok leleple­zése, az erősödő tőkés befo­lyás visszaszorítása, a jobb­oldali politikai erők felszá­molása érdekében folytatott kemény küzdelem. Harcot kellett folytatni a munkás­osztályon belül, de elsősor­ban a szociáldemokrata pár­ton belül meghúzódó jobbol­dali elemekkel szemben ls. A Magyar Kommunista Párt felhívására — nélkülözések között sem csüggedve — épí­tettük gyárunkat, növeltük a termelést, s ha kellett, utcá­ra mentünk tüntetni. A munkásosztály ereje győze­delmeskedett, 1948-ban be­következett az államosítás, majd röviddel utána a két munkáspárt egyesülésével megszűntek a tudatosan szí­tott ellentétek a munkások között is. A gyár munka- és szociá­lis körülményei rendkívül si­ralmasak voltak fennállásá­nak kezdeti évtizedeiben. A mai értelemben vett munka­védelem és szociális segítés teljesen ismeretlen volt. Igen sokáig 14—12, majd később 10 órás napi munka­idő volt egész a 30-as évek közepéig. A munkásszülők nehéz helyzetének jellemzé­sére említjük meg, hogy az első világháború előtt nem tudván apró gyermekeiket hol elhelyezni, az üzem te­rületére hozták be őket. Nyáron még csak megvoltak a nagy kiterjedésű gyárterü­leten, felügyelet nélkül han­cúrozva, télen azonban a hi­deg munkahelyiségekben hú­zódtak meg kócrakásokba bujtatva, vagy zsákokkal burkolva. A rendkívül hosszú mun­kanap alatt 1 órás fizetetten ebédszüneteket tartottak, azonban nem volt hol elfo­gyasztani és felmelegíteni az ételt. Jó időben fa alá, fal mellé húzódva, rossz időben a gépek mellett fogyasztot­ták el ebédjüket. Ezekből ki­folyólag 1908. augusztusában súlyos szerencsétlenség is történt. Déli szünetben hirte­len keletkező orkánszerű vi­har ledöntötte a gyárké­ményt. Az alatta, valamint a környéken pihenő, étkező munkások közül 6 nyomban meghalt, a számos sebesült közül 16-ot kórházba keltett szállítani. A századfordulón a távo­labbi vidékekről toborzott olcsó mezőgazdasági munka­erő elhelyezésére — kender­áztatas és kikészítés céljá­ból — 7 földszintes házat épí­tettek az akkori tulajdono­sok. Röviddel utána, ugyan­csak közvetlenül a gyár mel­lett, 6 egyemeletes lakóépü­let készült Idegenből hozott mesterek, tisztviselők részé­re. A két világháború között fokozatosan a jobb szakmun­kások is lakáshoz jutották. A tisztálkodási lehe­tősét; hosszú ideig leg­feljebb a kézmosásig terjedt. A vízellátási nehézségekre jellemző, hogy az ivóvizet 10 —12 éves gyermekek kan­nákban hordták a gépek kö­zé. öltözőhelyiségek, öltöző­szekrények ugyancsak isme­retlen fogalmak voltak. Vég nélkül sorolhatnánk a mai értelemben vett hiányos­ságokat, amelyek egyébként nemcsak nálunk, hanem a többi tőkés vállalatoknál ls megtalálhatók voltak. Lassú változás a 30-as évektől kö­vetkezett be, különösen 1938-tól. Kulturális vonatkozásban említést kell tennünk a jó konyhát és 500 személyes hírnevet szerzett munkásda- étikezdét kapitunk. Ezenkívül lárda működéséről. Ezenkí­vül egyes alkalmi rendezvé­nyek megtartására színját­szócsoportok alakultak. Sport területén elsősorban a hosz­szabb múltra visszatekintő nyáron a tiszapartom csinos, jó felszerelt strandépület várja a felüdülni vágyókat. A megnövekedett kulturális igények futball, ökölvívó és tekeszak- kielégítésére ugyancsak je­osztályok működéséről kell lentős beruházásokat eszkö­megemlókezni. Természete- zölt a vállalat. Még 1947-ben sen ezek a csoportok igen elkészült a minden igényt szűk anyagi ellátással ren- kielégítő, 1000 személyes kul­delkeztek. túrtermünk, 140 ezer forin­A felszabadulás, különösen tos költséggel. Azóta is szá­az államosítás után gyökere- mos korszerűsítés és felsze­sen megváltozott a helyzet, relés-kiegészítés történt. így Míg a tőkés vezetés az em- keskenyfiím-vetítőt szerez­ber munkájának eredményét tünk be, és a helyiséget tekintette a legfőbb érték- filmelőadások tartására is nek, addig a munkásosztály berendeztük, majd 1948-ban hatalomra jutásával legfőbb 50 000 forintos beruházással értékké maga az ember vált. üzemi könyvtárat létesítet­Az utóbbi szemlélet érvény- tünk. Jelenleg 4600 darabból re jutását messzemenően ér- álló könyvtárunk van, mely zik a gyár munkásai a mun- 1200 kötétből álló műszaki kavédelmi és szociális beru- könyvtárral egészül ki. Kul­házásokon, valamint a külön- túrmozgalmunk — az ese­böző jellegű létesítmények, tenkénti kisebb megitorpaná­szervezetek fenntartási költ- soktól eltekintve — igen ségein keresztül. élénknek mondható. Az év­tizedek óta működő dalos­Műnk avádelm! vo- kör mellett színjátszó cso­natkozásban ma már porttal, népi tánccsoporttal, valamennyi baleseti forrás fúvós-, népi, majd újabban védőberendezésekkel van el- szalonzenekarral is rendel­látva. Évről évre csökken a kezünk. Kul hírcsoportunk balesetek száma. A feknerü- számos textiles-bemutatón lő balesetek — egy-két kivé- vett részt eredményes helye­tellel — a dolgozók figyel- réssel. Az ellenforradalmi metlenségéből, a remdszabá- eseményeik előtt jó toapcsota­lyok be nem tartásából taink voltak az egyes kör­adódnak. Jelentős fejlődésen nyező falvakkal, illetve ter­ment át az üzemi egészség- melőszövetkezetekkéL Ezen­ügyi szolgálat is. Jól felszerelt kivül kulturális vonalon pat­orvosi rendelőink a bel- és nő- ronáljuk az egyik szegedi gyógyászati, valamint fogá- honvédségi alakulatot is. szarti kezeléseket a helyszí- A sport terén az előbbiek­nen biztosítják. Az állandó hez hasonló szép eredmé­üzemorvosi, az évenként egy- nyékről számolhatunk be. szer gyáron belüli tüdő- és Sporttelepünk bővítésére a rákszűrő vizsgálatok a be- felszabadulás óta közel 300 tegségek megelőzését, azok ezér forintot fordítottunk, időbeni megállapítását szol- Szakosztályaink: futball, te­gálják. Valamennyi üzemié- ke, röplabda, asztalitenisz, sziink hideg-melegvizes zu- atlétika, sakk. Az évenként hanyozóval, vetkőzőhelyisé- megrendezett MHK, majd gekkel és öltözőszekrények- később az úgynevezett üze­kel rendelkezik. Az említett mi -kisolimpiártkon* 4-500 munkavédelmi berendezések- dolgozót is megmozgattunk, re és üzemegészségügyi léte- Az említett szakosztályok sítményekre a felszabadulás közül legeredményesebben a óta több mint 1 millió fo- futball-szakosztály működik, rintos beruházást vettünk mely megyei, illetve városi igénybe. vonatkozásiban mindenkor Jóléti vonalon két jelentős előkelő helyet foglal el. létesítményünk van. A kis- . A felszabadulást követően gyermekes dolgozó anyák ér- létrejött legkülönbözőbb lé­dekót szolgálja a három- tesítményünk felsorolása és műszakos, 70 személyes böl- az .azokra fordított beruhá­csőde és óvoda. Az egy eme- zasi összegek ismertetése letes épület átalakítására, mellett nem hágj hatjuk fi­berenderésének korszerűsí- gyeimen kívül az évek fű­tésére napjainkig kb. 700 000 Jamán azok fenntartására forintot használtunk fel fordftott költségeket sem. Meglévő épületrész átalakí- Igy 1948-tól 1957. év végéig tásával - 1955. év elején - ™ ^szegek szolgálták modernül felszerelt üzemi LttS^TSit-^^ Szociális segély 750 000 Ft Bölcsőde és napközi otthon fenntartása 3 050 000 Ft Sport felszerelése gqq qqq ^ Kulturális és egyéb költségek 1 090 000 Ft összesen: 5 790 000 Ft " Mindezek mellett semvol- célra váUaiatunk közel egy­na teljes a beszámoJo, ha „.^<5 fortatot fordított, nem emlekeznenk meg töb­bek között az üzemi étkez- A munka- éa szociá* tetésben részvevők által él- lia körülményekben be­vezett kedvezményről. A következett mélyreható vál­vállalat dolgozónként és na- tozások — vállalati példán­ponként 3,14 forint költség- kon keresztül is — ékesen hozzájárulást számol el, bizonyítják megváltozott tár­amely évente 350—400 ezer sadalmi viszonyunk döntő forintot jelent. Védőruha, fölényét a múlt kanitalista munkaruha, valamint védő- gazdálkodásával szemben. Az étel címén évente ugyan- életkörülmények javítása ér­csak több százezer forintot dekében munkásaink a gyár fizet ki vállalatunk. Megvál- fennállásának kezdetétől fog. .. ., . , . va harcot folytattak, azon­tozott társadalmi viszonyunk ban a gazdasági harcok — vívmányaként az ország politikai változások nélkül legszebb — a múltban csak — kedvező esetben is csak kiváltságosok részére fenn- kistebb. t? r?RdszeriJt i^0: . . .. „,„,,. , . . neti jellegű eredménnyel tartott — üdülőhelyein pi- zárultak. A mélyreható és hennák munkásaink. Egy- tartós változás, a vállalat egy igénybevevő számára ez gazdasági felemelkedésével továbbá 7-800 forintos jut- pé,yb"zam?fan dolgoz.®k munka- és szociális korul­tatást jelent. menyeinek felfelé ívelő ja­Végül, de nem utolsósor- vulása akkor következett be, ban említést kell tenni a ki- amikor a felszabadulást kő­emelkedő munkát végzők éS~ fitSkaí ... . ,, harcok együttes győzelemmel megjutalmazásáról is. Az ál- végződtek. lamosítástól kezdve erre a KÖNYA SÁNDOR Örök hála és dicsőség a felszabadító Szovjetuniónak, a hős szovjet katonáknak, akik harcoltak hazánk szabadságáért! i

Next

/
Oldalképek
Tartalom