Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)
1958-04-04 / 80. szám
Péntek, 1958. áprffia L Díszünnepség az Operaházban felszabadulásunk évfordulóján ' (folytatás at 1. oldalról) rri vannak. A fnagyar munkások és parasztok &t 1905-ös orosz forradalom eszméin lelkesedve Indultak harcba •z uralkodó földbirtokos-kapitalista c6ztályoIk és a habsburgok dlen. Még nagyobb hatást gyakoroltaik országunk legjobbjaira a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének hírei, a leninizmus termékenyítő eszméi. A magyar nép fiai ezerszámra ál. dozták életüket, amikor az intervenciósok, a szövctkeeett kapitalista hatalmak meg akarták fojtani a vilá.l első szocialista országát Tovább mélyült a szovjet—magyar barátság 1919-ben, amikor Tanácsköztársaságunk a minden oldalról megtámadt •zovjetoiTzág első szövetségesévé lett A szovjet—magyar barlt9ág t/Mánetánek további dltesóségeg lapjai 1049-ben, s az után« következő asztendókben Íródtak. A magyar történelem számos olyan eseményt jegyzett fel, amikor Idegen hadsereg árért vonult be az országba, hogy győzelmének eredményekéi rabságba taszítsa, tartományává, vagy gyarmatává tegye Magyarországot MM* nélkül áll a magyar történetemben, de bízvást hozzátehetjük, hogy a múltban nem volt erre eset az egész emberiség történelmében sem hogy hadsereg M a szándékkal érkezzék az ország területére, azért folytasson ott harcot azért áldozza fiainak vérét és életét hogy a győzelem eredményeként az az ország a népé legyen, az az ország független és szabad legyeh. A történelemben először a szovjet hadsereg, a Szovjetunió művelte ezt mert a Szovjetunió politikája a leninizmus tanításain, a proletár internacionalizmuson, a más országok népeivel épülő szoros barátságon, más országok szuverénltásának tiszteletben tartásán, a teljes egyenjogúságon épül. Ezek az elvek határozták meg mindig alapvetően a szovjet éti a magyar nép kapcsolatát. A teatvért barátság, a segftsétgnyújtéa nagyszerű bizonysága vollt hogy a Szovjetunió — kérésünkre — 1956 novemberében segítséget nyújtott a forradalom magyarországi erőinek, támogatta a Magyar Szocialista Munkáspárt éa a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány által tömörített tömegeket abban hogy fegyveresen leverjék az Imperialisták által szervezett, pénzzel és fegyverrel ellátott, uszító propagandával támogatott ellenforradalmat. A veszélyben forgó néphatalom megvédéséért vívott harcunkban erkölcsi-politikai és anyagi erővel is oldalunkon állt a Szovjetunió és a szocialista tábor valamennyi országa. Szabadságunkat soha többé el nem veszítjük l Kedves elvtársak! 13 esztendővel ezelőtt nvertük vissza függetlenségünket és szabadságunkat, s a mai évfordulón elmondhatjuk, megvan minden blzloaftéka annak, hogy ezt a függetlenséget és szabadságot megvédelmezzük, soha többé el ne veszítsük. Biztosítéka ennek az, hogy a párt a kormány, a dolgozó nép'levonta és helyesen alkalmazza a 13 esztendő tanulságait. Pártunk erős és egységes, s mind szontwabbá váló kapcsolatok fűzik öszsze a magyar dolgozó néppel. A Megvár Népköztársaság. a proletárdiktatúra állama erős, szilárdabb, mint volt. A dolgozók akaratának megfelelően el vagyunk szánva arra, hogy nem tűrünk el semmiféle kísérletet. amdy a néphatalom gyengítésére, aláásáséra Irányul. Az ellenforradalom nagy tanulságot jelentett « dolgozó tömegek számára. A magyar munkások, dolgozó parasztok, a nép ügyéért tevékenykedő értelmiségiek nem kívánják vissza a kapitalista múltad s 1956 őszén látták, hogy a függetlenség és a szabadság, a szocializmus forog veszélyben. A kiszolgáltatottság és a WnsÉkmánrnláa visszaállítása ksrtlM ékkor napirendre. A politikai porondra lépett sötét erőik az imperialisták szolgálatában azt akarták elérni, hogy a nép ismét elveszítse jogait, az ország ismét ehwítse függetlenségét, és újiból ar imperialisták vadászterületévé és gyarmatává" váljék. Ezért sorakoznak fel moét mind nagyobb •zárnbnn a munkásokon éa a dolgozó parasztokon kívül az értelmiségi dolgozók is, m párt éa a kormány helyesnek bizonyult, « gyakorlat próbáját kiállt politikája mellett, S munkájúikkal in tanúbizonyságot tesznek orról, hogy a szoctallamuot választották, hívek a szocializmus ügyéihez, a békét választották és megteszik kötelességüket a béke védelmében'. Fr ifinket megkatványozza a szocialista tábor testvért közössége IMate* alapokon nyugszik a mi függetlenségünk és szabadságunk azért ir, mert a szocialista tábor egyenrangú és egyenjogú tagja vagyunk, ahhoz a testvért közösséghez tartozunk, amelynek élén a Szovjetunió áll. Erőinket a varsói szerződésben egyesítettük. F,z a védelmi szerződés válasz volt orra a fenyegetésre, amit az Északatlanti Szövetség keretében feltámasztott nyugatnémet militarizmus jelent Európa és a világ békéje szempontjából. A nii szerződésünk szükséges ée helyes voltát még jobban aláhúzzák a legutóbbi Idők eseméhyel, különösképpen az a tény, hogy az imperialisták atomfegyverekkel is ellátják a nyugatnémet Imperialistákat, Dolgozó népünk érdekében szilárdam kitartunk a varsói szerződés mellett és hűen teljesítjük" a szerződésben ránk háruló kötelezettséget. A Jelenlegi nemzetközi helyzetet az jellemzi, hogy szüntelenül növekednek a szocialista tábor vezetőjének, a Szovjetuniónak erői, — az Jellemzi, hogy rendkívül fnegnövekedett és súlyában mind hatékonyabbá Válik a szocialista tábor és elsősorban a Szovjetunió nemzetközi szerepe és a békéért folyó harca. A Szovjetunió cél.ja az, hogy elősegítse a legégetőbb nemzetközi problémák békés megoldását. Ezért terjeszti elő az ép/tő javaslatok egész sorát A Magyar Népköztársaság külpolitikáját egyértelműen az határozza meg, hogy a szocialista tábor tagja vagyunk, mert ez biztosítja, hogy csorbítatlanul megőrizzük állami szuverénirásunkat és tovább építhessük hazánkban a szocializmust. Politikánk célja az, hogy ingadozás nélkül hozzájáruljunk a szocialista tábor egységének további megszilárdításához, erőinek növeléséhez, s a proletárinternacionalizmus szellemében ápoljuk és elmélyítsük a szocialista ofszágokhoz, elsősorban a Szovjetunióhoz fűző testvéri kapcsolatainkat Stabilizálni kell elért eredményeinket Kedves elvtársak! Pártjával és kormányával összeforrott, egységében erős nép ünnepli ma hazánkban április negyedike tizenharmadik évfordulóját. Ez az egység a záloga annak, hogy sikercsen valósítjuk meg a szocializmus építésében előttünk álló további teendőket. Idei népgazdasági tervünk Ismeretes dolgozó népünk előtt. Ezek a tervfeladatok reálisak, arra a biztos alapra épültek, hogy az ellenforradalom által Okozott súlyos gazdasági zavarok ellenére, a múlt év második felében általában már magasabb színvonalon folyt a termelés, mint 1956 első kilenc hónapjában. A magyar dolgozók munkája, a Szovjetuniótól és többi barátunktól kapott segítség tette lehetővé, — most már azt a célt tűzhettük magunk elé —, hogy az életszínvonal stabilizálása mellett lényegében saját erőforrásainkra alapozva növeljük a nemzeti jövedelmet, az életszínvonal emelésének további egyetlen biztos alapját Az ez évi tervünk ugyanügy, mint készülő hároméves tervünk, a párt és kormány hosszabb időre szóló gazdaságpolitikájának részét képezi. Ennek a gazdaságpolitikának lényege az, hogy az ország természeti adottságai rá, a reális lehetőségekre, a dolgozó nép öntudatos, J6 munkájára és a baráti országokkal fennálló együttműködésre épül, s azzal számol, hogy a legésszerűbben használjuk fel lehetőségeinket, ilyen módon fokozatosan, de biztonsággal haladjunk előre a szocializmus építésének útján. Az Onnept évfordulón minden tapasztalatunk és visszaemlékezésünk számbavétele arról győz meg minket, hogy jó útort járunk, jó cél eléréséért munkálkodunk. Népünk szabad, független, szocializmust épitő nép. Magáénak érzi ezt a társadalmi rendet, s megvédelmezi minden ellenséges támadással szemben, Készen áll a munkára, hogy tovább haladjunk előre és felfelé a szocalizmus magaslatai felé. Népünk saját erejében és nagy barátaink támogató erejében bizakodva néz a jövő elé! Éljen április negyedike hazánk felszabadulásának, függetlenségének Ünnepe!" Éljen a magyar és a szovjet nép örök és megbonthatatlan barátsága! Éljen a világ dolgozóit egybeforrasztó proletárinternncionalizmus! Éljen a béke! Münnlch Ferenc nagy lelkesedéssel fogadott Szavai után N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának e'nöke emelkedett szólásra. ÍV. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde Kedves Kádár elvtárs! Kedves Dobi elvtárs! Kedves Münnich elvtárs! Kedves barátaink! Engedjék meg, hogy először is szívből jövő köszönetet mondjak a lehetőségért, hogy felszólalhatok ezen az ünnepi gyűlésen, amelyet Magyarországnak a Hitlerfasiszták és horthysta bérenceik igája alóli felszabadítása 13. évfordulóján rendeznek. Bennünket, a párt- és kormányküldöttség tagjait mélyen megindítottak Münnlch elvtárs meleg és baráti Szavai, amelyet a Szovjetunióról, népünkről, Kommunista Pártunkról mondott. Engedjék meg, hogy öa/.inte 1<üszünetet mondjak eredményeink Ily nagyrat<ccsüléséért. Küldöttségünket magyar földre érkezésének első pillanatától meleg, szívélyes vendégszeretet vette körül. Jól tudjuk, hogy ezek elsősorban azokat a baráti érzéseket fejezik kl, amelyeket Magyarország dolgozói a szovjet nép iránt táplálnak. Biztosíthatjuk önöket, hogy a testvéri szeretetnek és barátságnak ugyanilyen forró érzései élnek a szovjet népben a magyar nép Iránt. A Magyar Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa. a szovjet kormány megbízásából és nevében, valamint az egész szovjet nép nevében forrón üdvözlöm önöket, kedves elvtársak és önökön keresztül a ma'gvar dolgozókat. A szovjet nép szívből kíwán újabb sikereket önöknek a szocialista építés nagy munkájához, a béke megszilárdításáért, dicső hazájuk biztonságáért és függetlenségének védelméért vívott harcukhoz. A szovjet és a magyar nép mindig rokonszenvet érzett egymás Iránt A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány szíves meghívására jöttünk hazájukba, hogy viszonozzuk látogatásukat és jobban megismerkedjünk a tehetséges, szorgalmas magyar nép életével. munkás hétköznapjaival. Őszintén reméljük, hogy a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének látogatása tovább erősíti és mélyíti a népeink között kialakult baráti kapcsolatokat. A szovjet és a magyar nép ellenségei aljas céllal azt próbálják besulykolnl a hiszékeny emberek fejébe, hogy az orosz—magyar kapcsolatok egész története egyrészt Ausztria—Magyarországnak a hármasszövetségben és az Oroszország elleni háborúban Való részvételére, másrészt a cári csapatoknak az 1840—l(M9-es magyarországi forradalom elfojtásában vitt szerepére korlátozódik, Ez ostoba, nagyon is átlátszó hazugság. Hamisitás, mert úgy Igyekeznek beállítani a dolgot, mintha országaink Uralkodó, kizsákmányoló osztályainak múltbeli viszonya egyben népeink viszonya lett volna. Ez azonban két különböző dolog. Aki csak egy kissé is tájékozott a történelemben és nem akarja azt eltorzítani, jól tudja, népeink mindig milyen nagy rokonszenvet éreztek egymás iránt Gondoljunk 1917-re, amikor hazánk munkásosztálya, dolgozó népe lerázta magáról a cárizmus gyűlöletes igáját, majd győzelemre vitte a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, s ezzel új korszakot nyitott az emberiség történelmében, mily lelkesen támogatta Magyarország munkásosztálya, dolgozó népe a fiatal szovjet köztársaságot. A szovjet nép soha nem felejti el azoknak a magyar dolgozóknak a testvéri segítségét, akik az oroszországi proletárlátussal és dolgozó parasztsággal vállvetve, hősiesen harcoltak az októberi forradalom diadaláért. A polgárháborúban sok tízezer magyar testvéíünk küzdött hzánk ellenségei ellen. Szívbőljövő hálét érzünk irántuk. Hálásak vagyunk a magyar munkásosztálynak, a magyar népnek, rmely oly állhatatos, bátor harcosokat, igazi proletár internacionalistákat nevelt, mint Szamuely Tibor, Kun Béta és az Itt jelenlévő harcos elvtársunk és. barátunk: Münnich Ferenc. A szocializmus eszméje él a magyar dolgozók szivében Kedves elvtársak! A magyar munkásosztály, amely megismerte az elnyomatás keserveit, mindig a nemzetközi forradalmi mozgalom harci soraiban haladt. Budapesten már 39 évvel ezelőtt kitűzték a munkás-paraszt hatalom vörös zászlaját. Mi, az idősebb nemzedék tagjai, fól emlékszünk még, hogy a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának hire milyen lelkesedést keltett Oroszországban és világszerte a dolgozók között. A Magyarországról érkező hírek "ujjongó örömmel töltenek el bennünket*, s e hírek "erkölcsi győzelmünkről* tanúskodnak — írta akkor a nagy Lenin, A magyar munkások példája fényesen bizonyította a marxizmus— leninizmus eszméipek mindenekfelett diadalmaskodó erejét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jellegét. Vlagyimir njics Lenin a magyar munkásokhoz intézett üdvözletében a következőket írta: •Az a háború, amelyet ti viseltek, az egyetlen jogos, igazságos, Igazán forradalmi háború, az elnyomottak háborúja a kizsákmányolók ellen, háború a szocializmus győzelméért. Az egész világon a munkásosztály minden becsületes tagja a tl pártotokon áll,* A Magyar Tanácsköztársaságot annak idején megfojtotta a reakció, a nemzetközi Imperializmus ereje. Az ellenforradalom vadállati módon számolt le a magyar szabadságharcosokkal, tízczerszámra gyilkolták le a magyar hazafiakat, s hetvenezer embert vetettek börtönbe. A nép elnyomói még az írmagját Is kl akarták irtani a magyar nép ama évszázados törekvésének, hogy szabadon éljen, tőkések, földbirtokosok és mágnások nélkül. A gyárakat és az üzemeket Visszaadták a tőkéseknek, a földet a nagybirtokosoknak, a fasiszta reakció sötét uralmának korszaka következett Magyarországon. A magyar munkások, parasztok és haladó értelmiségiek szivében azonban tovább lángolt a szocializmus eszmélnek tüze. Semmiféle fasiszta kegyetlenkedés nem tudta ,elnyomni a magyar népben a szabadságvágyat, azt a törekvést, azt az el* tökélt szándékot, hogy lerázza magáról a kapitalizmus igáját és a fasizmus gyűlöletes rabláncát. A szabadság tüze világító fénynyel 1945 áprilisában lobbant fel, amikor a magyar nép a szovjet hadsereg győzelmeinek eredményeképpen lefázhatta magáról az átkos emlékű Horthy-rendszert és a fasizmus véres diktatúráját, saját kezébe vehette a hatalmat. Végre valahára elnyerhette a régóta várt szabadságot és függetlenséget! A szovjet seregek a magyar nép boldogságáért is harcoltak A szovjet katonáknak, Sztálingrád hőseinek szívében — Nyugat felé törve — Ott élt az 1848/1849-es magyar szabadságharc és az 1919-es dicső Magyar Tanácsköztársaság emléke, s Magyarország dolgozóira és a német fasiszta megszállók uralma alatt sínylődő más országok dolgozóira gondoltak. A szovjet harcosok azzal, hogy életüket és vérüket nem kímélve, csapást csapás után mérték a fasiszta hódítókra, segítséget adtak azoknak a népeknek, amelyek oly sokat szenvedtek a hitleri rabságban. A magyar Alföldön, a Duna és a Tisza partjainál, s a Budapesten kibontakozó csata része volt azoknak a nagy harcoknak, amelyek a dolgozó ember jövőjéért és boldogságáért folytak. A szovjet nép fiainak tízezrei áldozták életüket a megvár nép szabadságáért. Népeinknek a fasizmus elleni közös harcban ontott vére örökre megpecsételte barátságunkat. A felszabadított Magyarország — a szocialista építés útján — rövid idő alatt ugrásszerű fejlődést ért el az ipari termelésben, a lakosság életszínvonalának emelésében és a kulturális forradalomban, s ezzel a ma« rar munkások és parasztok őtt szélesre tárta a tudomány és a művelődés kapuit A szocializmus ellenségei fogcsikorgatva nézik a szocialista országok dolgozóinak sikerét. Ezért aztán minden módon igyekeznek kárt okozni ezeknek a népeknek, akadályozni őket az új, szocialista élet építésében. Hogy eljárásuk mennyire cinikus, ez már abból is látható, hogy nem is titkolják ebbeli szándékukat. Elvtársak, önök Jól tudják, hogy bizonyos kapitalista államok vezető körei roppant nagy Összegeket áldoznak a szocialista országok elleni aknamunkára, nyíltan hirdetik ellenséges terveiket: a népi demokratikus rendszer megdöntését és a kapitalista rendszer visszaállítását. Sikertelen Imperialista kísérlet Ilyen aljas tervet szőttek a Magyar Népköztársaság ellen is. Az imperialisták, kihasználva Magyarország volt vezetőinek hibáit és torzításait, 1956 októbernovemberében megindították bűnös gépezetüket. A kívülről buzdított és szervezett magyar reakciós erők fasiszta zendülést robbantottak ki. Minden eszközt felhasználtak a nép íélrevezetósére. Minit sötét varjúhad,, úgy kezdett visszás zállr.l Magyarországra a szétzúzott kizsákmányoló osztályok dühödt söpredéke. Előmásztak odúikból a népi demokratikus rendszer álcázott ellenségei. A börtönökből kiszabadított közönséges bűnözök csatlakoztak az ellenséges erükhöz. Nagy veszély fenyegette hazájuk dolgozóinak szocialista vívmányait. A magyar nép 1956 október-novemberében bizonyságot tett forradalmi érettségéről, orról, hogy a magyar kommunisták vezetésévei meg tudja védelmezni a népi demokratikus rendszer nagy Vívmafiyait. Természetesen látnunk kell, hogy a hazug jelszavak lépre csalták a dolgozók pgyes csoportjait — különösön az értelmiségiek körében —, s ezek becsapás és félrevezetés áldozatai lettek. Ha ellenségeink ostobák lennének, a nép kftnynyebben harcolhatna ellenük. De ellenségeink ravaszok, körmönfontak. Rejtett szándékaikat nem teregetik ki azonnal, hanem elkendőzik, a -szabadság—ról, a >• demokráciádról hangoztatott frázisokkal álcázzák azokat, hogy annál könynyebben hajthassák végre népellenes cselekedeteiket. A magyar nép azonban nem követte az árulók szánalmas csoportját. Az összeesküvők elszigetelődtek a néptől. A szovjet—magyar barátság szilárdsága kiállta a tűzpróhát Ellenségeink arra számítottak, hogy sikerül szétszaggattunk, vagy legalábbis meglazítaniok a szocialis1a országok népei között szövődött szoros. testvért barátság kötelékeit. A szovjet—magyar barátság szilárdsága a magyarországi október-novemberi események idején kiállta a tűzpröbát. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy amikor a nemzetközi és a belső reakció erői nyíltan gálád támadást intézitek az egységes szocialista tábor egyik tagja ellen, az egész világ feszülten flevelte, mit tesz a Szovjetunió. A Szovjetunió, a szovjet nép nem maradhatott közömbös bajbajutott barátjának, a magyar dolgozók millióinak sorsa iránt, akiket az a veszély fenyegetett, hogy újból a földesúri és kapitalista kizsákmányolás rabigájába görnyednek. A Szovjetunió testvéri köteles(Folytatás a 4. oldalon.)