Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-03 / 79. szám

Csütörtök, 1958. áprfBs 1 5 Éljen a magyar proíetárhatalom vezefö ereje, a munkásosztály és szövetségese, a dolgozó parasztság! A „DELM4GYARORSZAG» TAKARÉKOSSÁGI FIGYELŐJE Bútorlap hulladékból, brikett fűrészporból Tíz eszfende} A hulladék hasznosításáért, a nyersanyag jobb felhasználásáért már évek óta harcolnak a Szegedi Falemezgyárban. Ma már a szélezési hulladékból is bútorlapot készítenek. Ezt azelőtt feltüzelték, gyümölcsöskosarat, vagy farostlemezt készítettek belőle. Az újfajta bútorlap kísérleti gyártását ez év első negyedében kezdték el és tizenhárom köbmétert gyártottak belőle. Ennyi bútorlap előállításához egyéb körülmények között harminc köbméter nyárfát használnak fel. Kormányunk felhívása nyomán a takarékossági mozgalomba be akaiják vonni az üzem minden dolgozóját. Színes szemléltető táblákat készítenek, a táblákon a felirat arra figyelmeztet, hogy egy százalék rönkanyag megtakarításával hány családi ház felépítéséhez szükséges összeget takarítanak meg. Hasonló módon hívják fel a figyelmet a ragasztóanyaggal, elektromos árammal való takarékosságra. Emellett a különböző üzemrészek művezetőitől kértek konkrét javaslatokat, ki hogyan akarja saját területén olcsóbbá, jobbá tenni a munkát. Az üzem laboratóriumában Maurics László vegyészmérnök érdekes kísérletek megkezdéséről számolt be. Ezúttal a nagy mennyiségben felhalmozódott fűrészpor hasznosításán dolgoznak. Fűrészpor-brikettet akarnak előállítani. Ha ez sikerrel jár, a fűrészpor a tűzhelyekben, cserépkályhákban is tüzelhető lesz. Megoldódik a fűrészpor szálDr. Bartha Tibor tiszántúli református püspök látogatása Csongrád menyében Csongrád megyében tett bemutatkozó látogatást kedden dr. Bartha Tibor, a Tiszántúl új református püspöke. Hódmezővásárhelyen felkereste Papp Sándort, a megyei tanács v. b.-elnökét Munkácsi György esperes és Szabó László Ambrus püspöki titkár kíséretében. A barátságos hangulatban lefolyt látogatás alkalmával jelen voltak még állami részről Kovács Imre, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese és Hantos Mihály, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezetője, az egyházügyi hivatal részéről: Szombati András főelőadó és Túrái István, miniszteri biztos. Dr. Bartha Tibor püspök látogatása alkalmával a következőket mondotta lapunk munkatársának: — Ami a hozzám tartozó református egyházkerületet illeti, elmondhatom, hogy itt megfelelő jó viszony tapasztalható az egyház és az állam között. Szívből szeretném, ha ez a jó kapcsolat megmaradna. Az 1956 őszi tragikus események rombolást idéztek elő az egyház és az állam viszonyában, ma azonban már ezen a téren is nagy fejlődés észlelhető, s a kapcsolat javulóban van. — Bizalommal tekintek az állam és a református egyház kapcsolatának további fejlődése elé. Nagyon szeretnéfi, ha lelkipásztoraink a béke megvédése és társadalmunk jobb jövője ügyét szolgálnák. Erre meg is van a lehetőség. — fejezte be nyilatkozatát dr. Bartha Tibor. litása is, ami eddig szinte lehetetlen volt. Nem pihennek az üzem elektrotechnikusai sem. Jelentős átalakítási munkák megkezdésére készülnek. A rönktér és a lemezcsarnok világításának csoportos kapcsolását egyéni kapcsolásra alakítják át. Így csak ott ég majd villany, ahol éppen szükséges, és nem fogyasztja feleslegesen öt-hat 500-as égő is az áramot. Hogy ez mit jelent, könnyen lemérhetjük, mert egy ilyen nagy égő annyi áramot fogyaszt, mint egy villanyvasaló. Ugyancsak a takarékosságot szolgálja a külső rönktér autódarujának átszerelése. A daru mozgatásához szükséges áramot eddig az autó motorjával fejlesztették dinamó segítségével. Az autó havonta 2300 forint értékű üzemanyagot használ fel. Az átalakított darut hálózati árammal üzemeltetik. Az áram havonta mindössze hatszáz forintba kerül. Havonta 1700 forintot takarítanak meg, ami az üzem viszonylatában nem nagy öszszeg, de ha évekre számítjuk, jelentős a megtakarítás. Itt ezer forint, ott kétezer s hónapról hónapra szaporodnak az ezresek. A lemezgyárban - mint a példák bizonyítják - jól látják, mit jelent minden forint megtakarítása: az üzem dolgozóinak nyereségrészesedést, államunknak megtakarított devizát, a lakosságnak pedig jóval több bútorlemezt, kész bútort. Ha zászlót avat a Fonalmentő Vállalat KISZ-szervezete A Szegedi Fonalmentő Vállalat kiszistái Szegeden az elsők között hozták létre alapszervezetüket, s azóta nemcsak a szervezeti munkában, de kiszistákhoz méltóan a pártmegbízatások teljesítésében és a termelőmunkában is derekasan megállták a helyüket. A szervezet fiataljai ma ünneplik szervezetük egyéves fennállásának évfordulóját Ebből az alkalomból az üzem vezetősége és kommunistái vörös zászlóval ajándékozzák meg üzemük legjobb fiataljait. A zászlóavató ünnepség után az üzem dolgozói a kiszistákkal együtt ünnepi vacsorán vesznek részt. Megindulnak a tiszai hajójáratok A MAHART közlése szerint megindulnak a hajójáratok a Tiszán.. A Csongrád—Szeged közötti hajójárat április 5-én Indul, szerdán és szombaton közlekedik, mégpedig Csongrádról 3 órakor, Szegedről 14 órakor. A Szolnok—Csongrád közötti hajójárat április 7én indul, a hajó Szolnokról 13 óra 80 perckor, Csongrádról egy óra 20 perckor, s hétfőn, kedden csütörtökön közlekedik. Készül a hímestojás Kedves húsvéti népszokások közé tartozik a hímestojás festés, hogy legyen mit ajándékozni lányos házaknál a locsolkodó legényeknek. A hímestojás festésnek művészei is vannak. A Tolna megyei Dér Józsefné — akiről felvételünk készült — már gyerekkora óta festi a szebbnélszebb sárközi díszítésű hímestojásokat, és szívesen tanítgatja a tudományára falujának, Báta községnek fiatal lányait ú. Fényképkiállftás az újszegem szövögyár tizenhárom szabad eszta itdejéről Az Űj szegedi Kender- Lenszövő Vállalat felszabadulási évfordulónkkal egy időben ünnepli alapításának 70. évfordulóját. Jubileumuk alkalmával az MTESZ kiállítási termében ma, csütörtökön délelőtt 10 órakor fényképkiállítást nyitnak. A kiállított képek a vállalat elmúlt tizenhárom évi műszaki, kulturális és szociális fejlődéséről adnak tanúbizonyságot Az 50x60 centiméteres felvételek mellé színes szemléltető grafikonokat is helyeznek, amelyek számszerűen Is érzékeltetik az üzem utóbbi fejlődését. A gazdag anyagú fényképkiállítás 3 napon át reggel 10 órától délután 6 óráig tekinthető meg. ie a nepe a 70 éves Új szegedi Kender- Lenszövő Vállalat Az ország legnagyobb, nehéz textilipari szöveteket gyártó vállalata ez évben ünnepli fennállásának 70. évfordulóját. Sokféle vonatkozásban vázolhatnánk gyárunk eddigi életének mozzanatalt, de e cikk keretében — röviden érintve a gazdasági tevékenység fejlődését — inkább ennek mozgató rugójáról, az alkotó munkásság helyzetének alakulásáról kívánunk képet adni. 1888. évben létesült a mai gyár alapja, a Magyar Kender Lenipar R. T. bejegyzett cég alatt. Először kenderkészítéssel, majd szövéssel is foglalkozott a vállalat. A két világháború között igen jelentős fejlődés következett be, miközben több esetben változott a tőkeérdekeltség, amely rendszerint névváltozásokkal párosult. Feljegyzéseink szerint 1891-ben 3BQ munkással dolgozott és a szövőgyár termelőképessége évi egy millió méter volt. 1899-ben a munkáslétszám 600 főre emelkedett kb. 100 szövőgép üzemeltetése mellett. 1939-bon fejeződött be egy igen széles vertikalitású vállalat kialakítása, mely 1800 munkással, 400 szövőgépen évi 4 millió méter szövetet, valamint saját fonodájával mintegy 1000 tonna fonalat termett. Legnagyobb kapacitással — mint hadiüzem — 1944-ben dolgozott. 1944-ben három súlyos légitámadás teljesen tönkretette a gyártelepet. Az épületek 73 százaléka rommá változott, a géppark pedig 60 százalékban elpusztult, vagy igen súlyosan megrongálódott. A kár - 1939. évi szinten — 8,2 millió pengő volt. 1944. október 11-én felszabadult Szeged városa és üzemei a fasiszta elnyomás alól. Vállalatunknál is megindult a romok eltakarítása 60 munkás önkéntes kezdeményezésére. Az újjáépítés erőfeszítéseiről, a messzemenő találékonyságról, a költségek fedezete előteremtésének nehézségeiről sokat lehetne írni. A hosszúlejáratú, kedvező feltételű hitelek hiányában az évekig veszteséges vállalat újjáépítési tartozása 1948. év végére 11 millió forint körül mozgott. A tőkés gazdálkodás éveire a nagyfokú tervszerűtlenség volt a jellemző, melynek folyományaként az államosításkor a munkásság nemcsak a vezetést, hanem a hatalmas anyagi terheket is kénytelen volt átvenni a tőkések kezéből. A gyár teljes átszervezésével, egyszerűbb vállalati profil kialakításával, a műszaki vezetés és munkásság szorosabb együttműködésével azonban 1949. év végére helyreállt a gazdasági egyensúly. Egy maroknyi munkáscsoport kezdte el — tőkések megérkezése előtt — és 1949-ben kb. 1200 munkás és alkalmazott fejezte be — tőkések menesztése, hátrahagyott adósságok letörlesztése után — egy hatalmas gyár újjáépítését. A gazdasági tevékenység jelentős fejlődését mutatják Százalékos viszonyítás as az alanti számok: 1930. evi állapothoz. Időszak Szövőgépek Termelés Ipart TermelékenySzövőgépek m' munkás ség m2 egy fi 1939. 100,0 100,0 100,0 100,0 1945. 10,0 13,1 13,4. 43,2 1947. 3 5,8 53,5 64,3 83,3 1949. 81,5 102,1 63,2 159,6 1950. S5,0 150,5 72,5 207,6 1933. 88,8 206,1 86,0 243,7 1937. 89,5 240,8 82,6 291JB Vállalatunk ma az iparág ható munkásokra biztosan legnagyobb új érték előállítója és valuta termelője. Gyártmányválasztéka csupán 40-45 százalékban szolgálja a lakosság igényeit, a nagyobbik hányad nehéz textiliák formájában - ponyva, tömlő, műszaki szövetek — a legkülönbözőbb iparágak, valamint a mezőgazdaság és export céljatt hivatott kielégíteni. Eredményes munkánk, a szocializmus építésében való helytállásunk elismeréseként - Í04&-56 években - 10 alkalommal nyertük el a büszke -Élüzem* címet. A vállalat fejlődés* mindenkor egybekapcsolódott a munkásság gazdasági és politikai harcával. A rendkívül kedvezőtlen munkakörülmények állandó elkeseredésre adtak okot, és hogy kezdetben ennek ellenére nem voltak nagyobb jelentőségű önálló sztrájkok, a körülmények sajátos adottságaiból adódtak. A város elsősorban mezőgazdasági jellege, lassan fejlődő ipara, a környék olcsó mezőgazdasági munkaerő kínálata, nem utolsósorban - zömben nők és gyermekek foglalkoztatása erősen fékezte az egységes szervezett fellépés kialakulását. A múlt század végi vállalati munkaviszonyokról a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara évkönyvet többek közt a következőket írják : „Valamivel kedvezőbbek az előző éveknél az 1895. évi mezőgazdasági munkaviszonyok és annak folytán, hogy a termés oly lényegesen jobb volt Csongrád megyében, hol a birtok nélkül való nép erősebben hajlik az úgynevezett szocializmusra, és ennek szájas izgatók által hirdetett csodaszereitől várja kétségkívül elég szánalmas helyzetének johbrafordulisát.* (1895-ös évkönyvből.) »— Fel kell jegyezni, hogy a kenderfonó és szövőgyárakban az egyszerű alföldi nép olyan munkáselemet szolgáltat, mely szerény, az ausztriai hasonló gyári munkásoknál 30—40 %-kal kisebb díjazás mellett igen tanulékony, ügyes, szorgalmas, kitartó és olyan teljes mértékben hasznavehető, hogy az e vidéken fejlesztendő textilipar, mint jól alkalmazből.) A munkásmozgalmi szervezkedés az L világháború alatt öltött nagyobb méreteket. A dolgozók ebben az Időben keresték fel nagyobb számban a Kelemen utcai -fekete-házban* székelő szociáldemokrata pártot. Az 1916-os és azt követő háborúellenes tüntetésekben már testületileg vesznek részt a gyár dolgozói. Az 1918/19-es forradalmi események alatt alakult első munkás és katona direktórium tagja a gyár részéről: Jójárt Antal. Mintegy harmincan vettek részt a Vörös Hadsereg harcaiban, ezek közül néhány még jelenleg is közöttünk dolgozik. A Tanácsköztársaság bukása után sokan kénytelenek voltak bujkálni. A v I léggazdasági válság hatására, a vállalaton belül is megromlott gazdasági viszonyok, tömeges elbocsátások 1927-1932. években számos belső politikai megmozdulást váltottak ki. Különösen demonstratívak voltak a május 1-i munkaszünnap megtartásét követelő megmozdulások. A politikai megnyilvánulások elfojtása érdekében a tőkéseknek sikerült néhány vezetőt a maguk céljaira megnyerni, míg a többieket rendőri felügyelet alá helyeztették. Újabb fellépésre 1935. április végén került sor, amikor is a felvető üzem kéthetes bérsztrájkot tartott, mely részleges engedménnyel és rendőri felügyelettel zárult. 1938-ig kisebb bérjellegű harccal még több alkalommal találkoztunk. A háborús gazdálkodásra való fokozatos áttérés kezdetben gazdasági előnyöket hozott a vállalat dolgozóinak is. Azonban 1—2 év után, mindjobban belesodródva a háborúba," Ismét egyre roszszabb lett a munkásság helyzete. Az Inflációs jelenség elleni fellépést csírájában elfojtotta a hadiüzemmé nyilvánított gyér vezetősége és katonai parancsnoksága. 1944-ben három alkalommal súlyos bombatámadás érte az üzemet, mely megfosztotta annak 2500 dolgozóját a munkalehetőségtől. (Folytatása következik) Kónya Sándor Felszabadulásunk évfordulóján szeretettel köszöntjük vállalatunk minden dolgozóját és kívánunk eredményekben gazdag munkát és jó egészséget Szegedi Falemezgyár vezetősége, pártszervezettés üzemi bizottsága NYÁRI MENETREND Kérje díjtalan menetrendünket Iflinti tendvzuíí légi(áiatóU vasát- is ÜHHepnafi is ! A LÉGIFORGALOMBAN jmSíy ! UTAZÁSI IRODA t Kiauzál tér 2. T.: 20-20. 35-55