Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-26 / 98. szám

Sznmbat, 1958. április 28. A szőregi Petőfi Tsz-ben elébementek a tavasznak ss. Ilyen rossz tavaszunk már nagyon régen volt — mondogatják mostanában sokszor a parasztemberek. Helyesebben eddig még alig­alig volt tavaszunk," pedig naptár szerint lassan már el is múlik. Ilyenkor mu­tatkozik csak meg igazán, milyen erő is rejlik egy-egy szövetkezeti kollektívában. A szőregi Petőfi Termelő­szövetkezet tagjai február óta szinte mindennap résen voltak. § ha már csak egy fél nap jő idő mutatkozott, azonnal munkához kezdtek, vetettek, ültettek valamit. S nagyon sok egyéni gazdának még ládában csírázik a burgo­nyavetőmagja, viszont a Pe­tőfi Termelőszövetkezet nö­vénytermelői már el is fe­lejtik az idei burgonya ve­tést, rég készen vannak vele, pedig öt holdat ültettek. — A rossz időjárás már nem tarthat sokáig — mon­dogatták —, s ezért szor­galmasan ültették a hagy­mát is. Hagymából hat hol­dat ültettek, napraforgóból pedig 10 hold vetésük van. A szövetkezetnek összesen 165 katasztrális hold kuko­ricája lesz az idén. A múlt esztendőkben folytatott kí­sérletek a tsz valamennyi tagját meggyőzték: a soros vetésnél lényegesen jobb, nagyobb termést hoz a négyzetesen vetett tábla. Ezen okulva most mind a A párfélet eseményeiből A Szegedi Postaigazgató­tág kommunistái aktívaülést tartottak. A pártszervezet tagjai részletesen megvitat­ták a különböző munkaterü­letek kérdéseit: a takarékos­ságról, a hálózatépítés mun­kájának megjavításáról, az utasítások pontos végrehaj­tásáról. Bátran bírálták a fogyatékosságokat és a kom­munisták elmondották: mit vállalnak a tennivalókból. A pártonkívüliekkel való jobb kapcsolat, a dolgozók apró ügyeinek gondos intézése szerepelt még napirenden. A kommunista aktíva felvetet­te: még nem eléggé rendsze­res és megfelelő a dolgozók tájékoztatása és ennek meg­valósítását tűzték ki célul a íobb munka érdekében. Megerősödött a szegedi Söldművesszövetkezetek párt­szervezete. A MEZÖÉK-kel való részleges egyesülés nyo­mán jelentősen megnöveke­dett a pártszervezet tagsá­gának száma. Az újonnan megválasztott kibővített párt­vezetőség tervet dolgozott ki: miképpen akarják erő­síteni a szövetkezeti moz- if galmat, biztosítani a meg- ! felelő áruellátást, fejleszteni! a politikai munkát a sze-! gedi f öldművesszövetkeze- • tekben. felvetődtek olyan kérdések, amelyek nem mindenütt tisztázódtak teljes részletes­séggel. A pártoktatásban résztvevők kívánságainak megfelelően a városi párt­bizottság hat témakörből konzultációt rendez május hónapban. Az előadások al­kalmával megnyugtató vá­laszt kapnak majd a mar­xizmus—leninizmus ismeret­elmélet alapján a szegedi tanfolyamok hallgatói. A Szőrme- és Bőrruhaké­szítő Vállalat párt- és KISZ­szervezete közös taggyűlést rendez április 29-én, kedden délután. Az üzem idős és fiatal kommunistái együtte­sen megtárgyalják a takaré­kossági mozgalommal kap­csolatos feladatokat és vala­mennyien pártmegbízatás­ként vállalják, hogy élen­járnak munkaterületükön a takarékosságban. 165 katasztrális holdat négy­zetesen vetik el. A Deszki Gépállomás traktoristái már fel is készültek a kiadós munkára, a helyszínre von­tatták a gépeket, s néhány nap alatt a kukorica magja is a földbe kerül. Így a Pe­tőfi Tsz tagjainak most már semmi okuk sincs attól tar­tani, hogy gazdaságukban összetorlódik a tavaszi mun­ka. Számottevő csinálnivaló itt most már leginkább csak a kertészetben van, de győ­zik a szorgalmas munkás­kezek. Az idén először több ipari növény nagybani ter­mesztésével is foglalkoznak ebben a tsz-ben. Tavaly csak kicsiben próbálták meg a kendertermelést, igen kifi­zetődőnek bizonyult, s most kenderből egyből húsz ka­tasztrális holdat vetettek. Gazdag pénzesbánya a rici­nustermelés is. Élnek is ez­zel a lehetőséggel. Ricinus­ból 10 hold vetésük van. A Petőfi Tsz tagjai azon a véleményen vannak: ha késett is a tavasz, azért jónak ígérkezik az esztendő. Május elseje előtt lesz az első idei kiadós pénzosztás a szövetkezetben. Az ősszel huszonhárom szarvasmarhát állítottak hízóba, s az álla­tok együttes súlya most már — mint az utóbbi rtiérések mutatják — eléri a 170 má­zsát, s a szerződés szerint minden kiló hízott marháért tizenhárom forint esik. Ilyen csinos kis összegből lehet is osztani. Most tapasztalják igazán a szövetkezet tagjai, mennyire érdemes szarvas­marhatenyésztéssel, hizlalás­sal foglalkozni. Éppen ak­kor jön belőle a sok pénz, amikor a mezőgazdasági ter­melésből legkisebb a jöve­delem. Ma rendezik a Szegedi Közlekedési Vállalat jubileumi ünnepségeit Kettős jubileumról emlékezik meg ma a város és a Szegedi Közlekedési Vállalat valamennyi dolgozója: előd­jüknek, az első szegedi omnibusz megindulásának 100 és a villamosközlekedés 50 esztendős jubileumáról. Az ebből az alkalomból rendezendő ünnepség ma délután 5 órakor kezdődik a Hungária Szálló éttermében. Ezt követően ün­nepélyesen megnyitják a Széchenyi téri METESZ klub­ban rendezett történeti kiállítást is, amely fényképekben, dokumentációkban és grafikonokban mutatja be a szegedi közúti közlekedés elmúlt száz esztendejének beszédes tör­ténetét. Ma Budapesten vendégszerepel az ÉDOSZ szegedi népi együttese Budapesten az Élelmiszer- mann—Mezey: a *Merige­ipari Dolgozók Szakszerve- tőn* című népi táncjátéka bemutatására, aminek az e zete fővárosi kulturális mun­kásainak tanácskozásán a szakszervezet kulturális ne­velőtevékenységéről tárgyal­tak, annak lehetőségéről, hogy a szakszervezeti együt­tesek minél gazdagabb és művészibb kulturális tevé­kenységet folytassanak. A tanácskozás ma, reprezenta­tív műsorral zárul. E mű­sort az EDOSZ szegedi népi együttese adja, mint olyan együttes, amely a szakszer­vezet legjobb művészeti cso­portjai közé tartozik. A szegedi 70 tagú együt­tes gazdag, mindegy kétórás önálló műsorral szórakoztat­ja az ÉDOSZ-székház dísz­termében összesereglő kö­zönséget. A program ig«i változatos: eredeti madrigá­lokkal kezdik a műsort, majd palotás, Illetve verbun­kos zene és tánc következik, utána népi táncok: apátfalvi leánytánc, sándorfalvi le­génytánc és matyó páros­tánc. Az énekkar népdalo­kat és népdalfeldolgozásokat énekel. A műsor második részében kerül sor Wald­műfaji érdekessége, nogy né­hány szakember, tenne a népi opera alap velő csiráit véti felfedezni. Kínai iróvendégeink tegnap meglátogatták a Dálmagyarország szerkesztőségét A két nap óta Szegeden tartózkodó kínai írók —• ICung Mu és Szun Jung — tegnap délelőtt látogatást tettek a Szegedi Paprika­feldolgozó Vállalatnál. Ezt követően szerkesztőségünkbe látogattak el. Lapunk mun­katársaival folytatott baráti beszélgetésen részt vett több munkáslevelező és a Tisza­táj szerkesztőségének több felelős munkatársa. Főként irodalmi és kulturális kér­désekről folyt a beszélgetés. Ennek során Szun Jung sa­ját fordításában felolvasta József Attila -Születésna­pomra* című versét, amely sek más versével együtt nemrégiben jelent meg egy kínai nyelvű kiadványban. A vendégek a délután folya­mán látogatást tettek a fe­hértói halgazdaságban, este pedig visszautaztak Buda­pestre. Színvonalas munkáról tanúskodott a szegedi Egyetemek Énekkarának hangversenye Bárdos Lajos, Kossuth-díjas kiváló művész vezényelte Szegeden először bemutatott művét Csütörtök este igényes kolta. Bárdos fölényes tu* műsorral, színvonalas hang- dása és szuggesztív egyéni­versenyen számolt be az sége valósággal felvillanyoz* Egyetemek Énekkara mun- ta az énekeseket, akik eb­kájának eredményéről, Mi- ben a számban onmagu­hálka György karnagy ve- kat múlták felül. Az irány­zénylésével. A létszámában mutató mű a magyar hang­jelentősen megerősödött vételü énekes kamarazene együttes zenei képességeit, újabb gyöngyszeme. A mű­színes előadását, jó szöveg- sorból kiemelkedett Szeghy mondását és hangzásbeli Endre főiskolai tanár, Móra egyensúlyát elsősorban a Ferenc elbűvölő versére ké* vendég Bárdos Lajos, Kos- szült Altatódala. amely ez­suth-dijas kiváló művész, úttal is megtalálta a közön­"Elmúlt a tél* című, finom- ség szivéhez vezető utat szövésű, puha harmóniákba Uj szerzőt is avatott a kó­foglalt madrigáljában álla- TUS, Hámori János orvos­píthattuk meg. A betanítás tanhallgatót, aki József At­hibátlan művészi feladatát tila sodrólendületü "Nem én Mihálka György és a ve- kiáltok« című versét öntöt­zénylő szerző egyformán te 2®n?be" TeheUégét in­. „ , .. vencióját és formaérzékét részt kér a sikerből, a kony- fényesen igazolja az igé­nyedén pergő kidolgozásból, nyes partitúra, kórushatá­amely a hallgatóságot ma- saival és lenyűgöző záró­gával ragadta és az új Bár- szakaszával. Kár, hogy ez dos-mű ismétlését is tndo- " szám méO ™m *Tett be" A siker azonban így sem ÚR GYÖRGY: | JuUá&z (fyula ifftsápa A Szegedi Fűtőház párt-! szervezete a május l-l elő-! készületekbe széleskörűen! bevonta a pártonkívülieket! Is. Külön bizottságot hozott! létre, amelynek tagjai az! előkészítő munkát végzik.! Az ünnepen a Fűtőház dol-! gozói a kommunisták vezc-! tésével zászlóerdővel, a mun-! kásmozgalom vezetőinek arc-! képeivel vesznek részt a; május 1-i felvonuláson, s a! nagygyűlésen. A pártoktatási évben a; különböző tanfolyamokon; Máius l-re nyolc országhói érkezik szakszervezetij küldöttség \ Május elseje alkalmából! az idén is több országból ér-5 kezik hazánkba szakszerve- • zeti küldöttség. A szovjet* szakszervezetek képviseleté-; ben háromtagú, az NDK-ból, ; Romániából, Bulgáriából, ; Csehszlovákiából, Lengyelor- ! szagból és a Mongol Nép- J köztársaságból két-két tagú 5 küldöttség érkezik. Elküldik! képviselőjüket az olasz ál-! talános munkásszövetségben! tömörült dolgozók is. A vendégek részt vesznek! május elseje, valamint a né-I pek barátsága hónapjának! ünnepségem. A fővárosban! és vidéken üzemeket látó- ; gatnak majd meg, s tanul- • mányozzák a magyar szak- • szervezetek munkáját. • (16.) Megihlette a tavasz boldog pillanata és ez az ihlet olyan gondolatokat adott tolla alá, amiket érdemes át­adni embertársainak is. Letisztázza egy ív fehér papírra, fölébe írja a címet és alája a nevét. Arra gondol, hogy a legközelebbi önképzőköri összejövetelen odaadja osz­tálytársainak, olvassák el, és mondják meg róla véle­ményeiket. Nagyapja nem találja a Szegedi Naplót. Az egész ház keresi és Gyula találja meg a műhely íróasztalában. Ide tette nagyapja, amikor bement a mű­helybe és megfeledkezett róla. Ahogy viszi az újságot, első oldalán verset lát. Hirtelen elolvassa. Ügy érzi, az ő délutáni verse sokkal jobb. Mikor nagyapja leteszi az újságot, kezébe veszi és ismét elolvassa a verset. Aztán elolvassa saját versét és megint az az érzése, hogy az ő verse sokkal jobb. Elha­tározza, hogy versét beküldi a Szegedi Naplóhoz, hátba leközlik azt is. Borítékba teszi és postán elküldi a szerkesztőség cí­mére. Alig várja reggel a Naplót, hátha benne van a verse. Nincsen benne, de azért reménykedik. Hiszen olyan szé­pen süt ez a tavaszi nap! Este megint ír egy verset és azt ls letisztázza ugyanolyan papírra, mint a másikat és azt is beküldi a Szegedi Naplóhoz. Most már nagyon iz­gatott. Édesanyja észre is veszi ezt rajta, faggatja, mi a baja, de nem árul el semmit. Korán kel és elsőnek la­pozza át az újságot. Nincsen benne a vers. Másnap is hiába nyitja ki a lapot, a vers nem jelent meg. Már ötödik napja, hogy elküldötte a verseket és még csak szerkesztői üzenetre sem méltatják! Egészen lehangolja ez és szótlanul jár-kel odahaza. Az iskolában is visszahúzódik és egész délutánokon ül a padlásfeljáró lépcsőin anélkül, hogy valakihez egy szót is szólana. Vasárnap reggel mindig későbben kel fel a család. Nagyapja még az ágyban szokta elolvasni az újságot. A gyerekek még alszanak, mikor Gyula ágyánál megáll Kálló Antal és keltegeti gyöngéden: — Te Gyulus, te írtad ezeket a verseket? — tartja elébe a Szegedi Naplót. Gyula szeméből egyszerre elröpül az álom, felül az ágyban és kezébe veszi az újságot. Az első oldalon, a tárca-rovat elején ott van a két beküldött vers. Azt hiszi, álmodik. Ránéz nagyapjára, aki mosolyog, de mosolyog édesapja és édesanyja is, kik szintén ott állnak az ágy mellett és nézik mosolygó arccal, boldogan. Nem jön ki hang a torkán, csak fejével int. Apja, a komoly, ritkán nevető beteges ember, leha­jol ágyához és magához szorítja: — Édes fiam. Ez a rövid mondat, ez a két szó többet jelent neki még a Napló közlésénél is. Visszaöleli és aztán megeső-! A kétrészes műsor első kolja anyja kezét. !felében a remek Glardinl­Kiugrik az ágyból és szalad a templomba. Smadrigál és a finn Pacius Aztán három példányt vásárol az újságból és át- •műve áll első helyen. A megy Újszegedre. A park hűvös fái alatt elolvassa ismét ;kompozíciók kamarazenei és ismét a verseket. Nagyon tetszik neki. Ügy érzi, le-;finomságait Mihálka György zárta a múltat azokkal a naiv kis Írásokkal, amiket ed-;hajlékony kézzel és biztos dig írogatott Most már az első vers megjelenése után 'muzikalitással varázsolta komoly költővé változott és minden sorát meg kell gon- ;elő. Igen hálás, belső tuz dolnia, mielőtt átadja a nyilvánosságnak. 'hajtotta remek mű, Schu­Itt van előtte a térdén kiterítve az újság, benne a !m®™ TA b6deni tavon~ % két vers, amiket néhány nappal ezelőtt irt. Senki sincs!?1" .. ^rmuve, amelynek a közelben, csak a rózsák nyílnak itt mellette a parkban ^g^^i^^SE es néhány rigó keresgél a pázsiton. Halkan szavalja a verseket MERENGÉS Állok a vízparton, bolyongó lelkemmel Csillagokba szállok messze föld felett, . Repülök a lélek szárnyain lebegve S letekintve látom a tűnt éveket. Gyermek-éveimnek elhunyó világa Rám mosolyog szelíden, mint bús holdsugár, Elhullt napjaimnak legszebbik virága S rám a messze éjben sírok árnya vár! Állok a vízparton. Gyermekségem éve Bágyadó világgal gyorsan ellebeg, És fölöttem szépen elfödik a holdat Hamuszínű, szürke őszi fellegek. MULANDÓSÁG Hiába mondod, hogy szép a tavasz. Az ősz sokkalta szebb nekem: Midőn a dér megüli a mezőt S elhervaszt mindent a bús réteken. Midőn a dér megüli a mezőt És zord enyészet leng a téreken. Hiába mondod, hogy szép a tavasz, Midőn kifeslik a nyíló virág. Az ősz, az elmúló nyár szebb nekem, Óh szebb nekem, az őszi sárgaság. Midőn a dér megüli a mezőket, S a réten őszirózsák teremnek, Midőn harasztok zörgő hahotája Arcunkba vágja az — enyészetet. •res Sándor fémjelzi. Haydn-, •Gade-, Brahms- és Purcell­Iművek váltogatták egymást l)ól összevágó, lelkes inter­'pretációban, amelyben csu­Zpán a szoprán szólam he­Slyenkénti intonációs hibáit ikifogásoljuk. Verdi Nabucco­Sjának egy részlete és Men­Idelssohn szintén hozzájárult ; a hangulat forrósitásához. 'Szólókkal működött közre 'Szeles Ida, akinek énekszá­mmait. valamint a pompás Zvonósképességű Szekszárdi ! Tamás hegedüprodukcióit Iszíuesen tapsolták, i A műsor másik felében tMihálka György elmélyült ! stílusát leginkább a két Ko­• dály opusz előadása igazol­!ta. Az oly sokszor énekelt '"Esti dal«-ban meglepett az !őszinte hang nemes egysze­'rüségével, amely méltó a ! népdalhoz. Az Ady szöve­Zget konzseniálisan muzslká­•íó "Akik mindig elkésnek* la hangzás markáns fényével •és a polifón szépségek tel­Sjes érvényrejuttatásával bi­J lincselt le. • A most szervezkedő Sze­igedi Zenebarátok Kórusá­énak egyik tartópillére lehet ! az egyetemek fejlődőképes kavarog "énekkara, amely csütörtö­3 kön megérdemelt művészi Az első vers! Álmai beteljesülése! A komoly Napló közölte. Százféle érzés benne. Az elismerés, a dicsőség, a népszerűség, az ismertté!sikert aratott. Elismerést válás a költővé változás érzései szaladgálnak gondolat- \érdemel a műsorközlő Csetri világában, ahogy az üjszegedi Erzsébet-ligetben ul egy • . , , ,, padon és olvassa a fekete sorokat. Azt gondolja, hogy a !Marta magvas mondanivaló­megjelent versek megnyitják számára az érvényesülés 'ja. útját. (Folytatjuk) • Szatmári Géza

Next

/
Oldalképek
Tartalom