Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-25 / 97. szám

Péntek, 1958. április 25. " _5 Hatvanéves a Radnóti Miklós Gimnázium hogy Szeged .egyetlen fő- A Napló hasábjain megjeRadnóti Miklós Aiuiános gimnáziuma túlzsúfolt, min- lenő közlemények beszámolGimnizium. Erre az aika- den évben tömegesen kény- nak arról, hogy Temesvár '\rpád tanár"1 az Bkoia "tan- telen visszautasítani a vi- két gimnáziumának összesen testületének ta?ia a szegedi dékről jelentkező, főképp sincs annyi tanulója, mint újságok évfolyamaiban az nemzetiségi tanulókat. az egy szegedinek. Sürgetik Iskoláról fellelhető cikkek minicztériiimnt <1 kísérlet alapján hosszabb dolgozatot t* 'llí l.„ a minisztériumot, s Kiseriet. készített az intézet történe- lovuoui narc képpen megemlítik a város téről. Rendelkezésünkre bo- az Jj/ iskoláért További harc ncjjjijcu iiic5cxiiiiui\ újabb ajánlatát: hajlandó közöljük az alábbi Az új iskoláért folyó harc megadni a kért 50 000 forinrészieteket amely kitűnően következő, a nyilvánosságot tot, de nem készpénzben, Írország" szfiklátókörű "is- ls foglalkoztató eseménye a hanem alapítványban, kolapolitikájára. városi közgyűlés január 28-i csátott munkájának „Az iskola al zetéböl Végül is egy osztállyal... Szeptember 20-án fővárosi lap siet a miniszter segítségére. A Nemzet vezércikkében kirohanást intéz Szeged ellen. Megvádolja, hogy nem határozata. A tanács egyhanA második főgimnázium gúan elfogadta Lázár György létesítését heves és elkese- helyettes polgármester javasredett harcok előzték meg. latát, mely szerint „a város E sajtóküzdelemnek mintegy hajlandó a második főgimbevezetője a Szegedi Napló názium fölépítésének költsé1897. január 7-i cikke, mely- geire kölcsönt fölvenni oly ben a tudósító összegezi és a föltétellel, hogy azt az álközvélemény nyilvánossága lam törleszti*, elé tárja az addig csak a Ezzel a határozattal aztán támogatja eléggé kulturális kulisszák mögött folyó alku. hosszú és elkeseredett al- intézményeit, s állandóan ködozások részleteit. Keserű kudozás kezdődik a terhek , . . , , .. hangon emlékeztet az isme- megosztása ügyében a mi- veteiesekkei lep fel az airetlen cikkíró Wlassits Gyula niszter és a város urai kö- Iámmal szemben. Csak "sakultuszminiszternek régeb- zött. A lap február 18-i ve- ját szülöttei* neveltetéséről ben tett, szóban és írásban zércikke (A második szegedi akar gondoskodni s "nem megismételt ígéretére, hogy főgimnázium) keserűen ál- „" ... ' .,,, , ha a város alkalmas telket lapítja meg: "Az idő múlik, magyarosítja a Délvidékét*, ajánl fel a célra, az állam elkésünk a második főgim- A Szegedi Napló azonnal váfelépítteti a gimnáziumot, náziummal erre az eszten- laszol. Förmed vénynek neEzután teljes egészében közli dőre is* vezi a Nemzet kirohanását, a miniszter 1896. december Megkísérli a tárgyalásokat „ . ...... , ,„, 31-én kelt leiratát: "A terv- a holtpontról elmozdítani s azt állítja' hogy Wlassits be vett szegedi állami fő- azzal, hogy leszögezi — nyil- «s a tanfelügyelő, Tergina, gimnázium céljaira újabban ván a közvélemény tolmá- "Szeged testén keresztül akar felajánlott telket elfogadom, csolójaként: "A városnak magának reklámot csinálni* Tekintettel azonban arra, meg kell szereznie a máso- lnQ„ hogy egy új szegedi főgim- dik főgimnáziumot, ebben a "97 novemberében ujranázlum.., nem kevesebb, kérdésben további habozás- kezdődnek a tárgyalások, s mint évi 45 000 forintnyi nak nincs helye*. Majd a folynak szívósan, de a nyílmegterhelést jelent az ál- minisztérium kalmárszelle- vánosság teljes kizárásával a lamkincstárnak, figyelemmel mét megróva így folytatja: következö év augusztusáig továbbá arra is, hogy az új "Ezerszer ezer indokolással f ~ intézet elsősorban Szeged meg volt írva: micsoda nagy, Ekkor egyszerre két újság, városának és vidékének Köz- úgyszólván nemzeti szüksé- a Szegedi Napló és a Szemívelődési szükségleteit van get képez a Délvidék ta- gedi Híradó jelenti boldogan hivatva kielégíteni, sőt gaz- nulói részére a másodiksze- az üj isko,a á daságilag is előnyére válik a gedi főgimnázium fölállítása. J városnak, és a felajánlott te- Az állam jól tudja ezt, de Igaz ugyan. a vártnál lekkel, melynek megfelelő a szokott módon kihasználja jóval szerényebb keretek voltát egyébként készséggel az alkalmat, hogy mentől között, mindössze egy oszelismerem, nem tekinthetem nagyobb áldozathozásra kény- t^UyaL a város hozzájárulását ki- szerftse a várost*. mentettnek, hanem jelenté- A továbbiakban Temesvár f kenyen nagyobb áldozatot és Békéscsaba példájára hi-5 kell kívánnom, jelesül azt, vatkozik. Drámai hangon is-5 hogy a főgimnázium céljaira merteti az építkezési hozzá-! az általam jóváhagyott ter- járulás körüli vita állását,! vek szerint emelendő új épü. majd döntő szót sürget a" let előállítási költségeit és város uraitól, félvén, hogy a évenkénti jó karban tartá- Szegedre tervezett iskolát sát is magára vállalja és "ellicitálják az orra elől." jogkötelezőleg biztosítsa a Mert ez így divat az állanu"! (isj város*. intézmények fölállításánál • Két érdekes történelmi szovjet film a szegedi mozikban Két szovjet filmet mutattak be és tűztek műsorukra tegnap a szegedi filmszínházak. Mindkettő az orosz nép történelmének legizgalmasabb és legérdekesebb szakaszából meríti cselekményét. AZ ULJANOV-CSALAD filmgyártó vállalat további mindenesetre szándékát, Az egész emberiség mély örömmel vennénk, ha az e tisztelettel és megbecsülés- filmben hirtelen megszakísel fordul a történelemfor- £ott életregényt új alkotámáló Lenin alakja felé. Jól sokban folytatná, hiszen Leismerik minden világtájon n£n későbbi szereplése még forradalmi tevékenységét, szebb, még nagyobb filmekelismerik történelmi nagysá- bez nyújt gazdag témát, gát és lenyűgöző egyénisé- JSZA gét. Mindeddig azonban — többnyire csak a politikust, Regények és filmek tucata forradalmárt és az állam- jai születtek az orosz polszervezőt ismertük Lenin- gárháború éveiről az elmúlt ben. Ezért különösen érde- négy évtizedben. Most iskes számunkra -Az Uljanov- mét ehhez a történelmi korcsaiád* című szovjet film, szakhoz nyúlt vissza témáamely egy olyan páratlan /rt egy szovjet forgatóegyéniség családi életéről, könyvíró. Páratlanul izgalnevelkedéséről és eszméié- mas és a figyelmet végig séről szól, mint Lenin. lenyűgöző film keretében Regényes formában örökíti elevenedik meg a polgárhámeg a film az Uljanov- borúnak egy küzdelmes, de család bensőséges, meghitt csillogóan szép epizódja, életét — örömeit és tragé- Annak ellenére, hogy szádiáit. Megmutatja, hogy eze- mos filmalkotás közelítette ken és az orosz életből szer- meg ezt a témát, s mindig zett élményeken keresztül új és új oldalról, a Hajsza hogyan jut el egy később még mindig nem utánozza történelmi nagysággá nőve- egyiket sem, hiszen a téma kedö diák-egyéniség a cári kimeríthetetlen, rendszerrel való szembeke- Az egész cselekmény jórülésig és hogyan jegyzi el formán két száguldó trojmagát örök életre a meggon- kán bonyolódik le, s eközdoít forradalmi cselekede- ben szövődik egy tiszta szerelem, eközben Igazolódik tekkel. Történelem és regény ez be ismételten a vörösgárdisa film, hiszen a valóságnak ták erkölcsi és fizikai fólémegfelelően eleveníti meg nye a raffinált fehérgárdisaz Uljanov-család és az ifjú tákkal szemben. Lenin életét, de a történelmi A fordulatos cselekményt ismereteket mindenütt ked- művészi feldolgozásban élves játékkal egészíti ki. Né- vezheti végig a néző; gyöhol riportszerű — mikor a nyörködhet a szovjet filmek családi ház tárgyi emlékeit művészi hagyományaihoz idézi — néhol pedig tragi- hű, nagyszerű fényképezéska® feszültség sugárzódik a ben, a színészek egyszerű, filmkockákról. A cselekmény de mélyen megragadó jáíéelvezet bennünket Lenin kában és annak a szép eszéletének addig a szakaszáig, mének a győzelmében, amit ?.™l£,.a kazá,nvi egyetemre ezer és ezer veszélyes helyaz elszánt vöröskatonák és a céljaikkal rokonszenvező ismerjük a szovjet emberek milliói utazik, ahol veleszületett zetben vittek diadalra forradalmisaga párosul a tudományos szocializmussal. Nem Kínai írók Szegeden A hazánkban több nap óta tartózkodó két kínai író — Kung Mu ködtő és Szun Jung műfordító ** tegnap Szegedre érkezett. Tiszteletükre fogadást adott Biczó György elvtárs, a városi tanács v. b.-elnöke, amelyen részt vett ifjú Komócsin Mihály elvtárs, a városi pártbizottság első titkára ls, valamint a szegedi Irodalmi és kulturális élet több képviselője. A kinal vendégek délután látogatást tettek a Móra Ferenc Múzeumban és a Somogyi Könyvtárban. »A szépség és a jóság olyan csodálatosan gazdag erő, amelynek soha nincs vége, és hatalma soha nem enyá. szik el. A tudás magtárába* jártunk, a kulturális kapcsolatok keresztutcájában, ahol minden nyelvű nép találkozik* — jegyezték be e sorokat kézjegyükkel a kultúrpalota emlékkönyvébe. Megtekintették a Beloiannisz téri Panteont, majd délután a szegedi írókkal találkoztak. Dr. Greguss Pál Kossuth-díjas egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem rektora is részt vett a baráti beszélgetésen, ahol sajátos magyar és kínai irodalmi kérdésekről folyt eszmecsere. Este megtekintették a Szegedi Nemzeti Színházban Mihail Sebastian "Névtelen csillag* című színdarabját Ma, pénteken látogatást tesznek a Paprikafeldolgozó Vállalatnál és szerkesztőségünkben. ÚR GYÖRGY: j }uUá&z (fouta iffaága Elkeserítő jezi be cikkét keserű iróniá-; zetes asszonyai közé tartozik. Rendes "családanya,"szigorú nius"fülledteégT kriózanTtaná 7 diákséregV kultuszminisztert leirat val. S erkölcsi felfogással és a kis háztartáson ügy uralkodik, mu"öS^^^iSSStaSk^éTu tv vége min1 „ * - ! mintha regi udvarhazak sokcselédes vendéglátó kastélyát den különösebb bai nélkül bezárul "Meg kell jegyeznem — Alkudozások -kormányozná. Nincsen fia és Ili leányát orvosnak U Daj , szép Magyarországon* — fe-; Klima mérnök felesége a XIX. század utolsó nemmeglátják még egy pillanatra rövidre nyírt barna haját, mosolygó fekete szemét. Május vége van. Az ötödiket végző diákokon mindent elsöprő érzés vesz erőt és odahaza a számtanfüzet lapjaira leányneveket írnak. Közelednek a vizsgák és a diákok kinéznek a tanterem ablakán a bárónyfelhős égboltra, nem figyelnek és egymásután kapják a rossz osztályzatot. / A tanárok nem értik a változást, korholják óket és osztályismétléssel fenyegetőznek. A város utcáiról elszáll az akácillat és mintiia júzat, melyet fczegeci varosa- » « « ját. Egészséges viseletnek tartja és szeretné, ha Naca is tói kívánok, nagyon mersé- hamar felveszi újra atár-; levágatná a haját, de a szőke kislány ragaszkodik aranykeltnek mondható, szemben S^sok többször elejtett; színű copfjához. Klimáné úgy véli, ha fiúk közé jár a maevar szót tanulni azzal, hogv mas városoktól helyette leánya, fiúkkal kell délután is együtt lennie. Szívesen lát ""^fszegldi iskotak a századvég liberális felfogását tük,CélS mann C^ minlszteri tant? Z^ Z^J^t^JL^A rnik°I. rözik vissza és a tanárok megértő szeretettel oktatják e t r^át Iirin A közvélemény nyomására! «rkölcsi felfogása mellett nem talál semmi A hatodlk osztály kinyitja kapuit a diákok előtt, í^r'i WH v^ r a város és az áUam csak-! megbotránkoztató azon, hogy Ili rövidre nyíratja a ha- A város tele van internátus! ruhába öltözött gyere^lÜ Letett*- flTaC\tA ?át. Egészséges viseletnek tartja és szeretné, ha Naca is kekkel. A Délvidékről jönnek ebbe a nagy alföldi városba hhp^p • a^iiili lutji iciiiu/,. ivumHíiP iipv 11 na riiiir irrwrcx lor *> azzal, hogy más városoktól új állami gimnázium céljaira a telken és épületen kívül mann wuo min.szieri iana-s hogy m mennyire vitatkozik a fiúkkal ^ „ tanulásban dx^dékT fiúkat" " ta s^ttam tTlánte is^ er lünk ho^ várt^rküldöttség"! és l"dásban mennyire el is hagy3a Amelyiket. Míg min£ épül a város, még nem fejeződtek be az ^ hiztesíten A Cikk megy a mlnis^rhei 1 , A gimnazista diákok pedig rövidesen második ott- árviz rombolásának utolsó munkálatai. A diákok bámuljak ^ffíf Agy 3 ! h°nra találnak Klima mérnök családjánál. Minden dél- a felnőttek hatalmas erőfeszítéseit, amellyel ezt az alföldi szerzője "kincs meglepetes- A miniszter azonban nem. utón együtt tanulnak Ilivel és Nacával. A leányok ját- várost az ország második városává építik, nek* nevezi a leiratot és ku- hatódik meg. A targyalások. szanak, pajtáskodnak a diákokkal, akik sétálni viszik A Somogyi-könyvtár leghűségesebb látogatója Juhász lönösen a befejező rósz Ke- tovább folynak. Junius el-; őket a tiszapartra. A mama parancsára hét órára haza- Gyula Minden délután ott ül a földszinti olvasóteremben seríti el: "Nem lehet e ci- sején újabb küldöttség. mennek, bármilyen messzire is ránduljanak ki a vá- és délután négy órától este hétig, amíg nyitva a könyvtár, nikus sorokat megdöbbenés megy Pestre és azzal a be-. rosból. szorgalmasan olvasgat. Leginkább a költemények érdeklik, f iZ/f lZ nyomássat ter haza hogy^ A mama okos asszony sohasem engedi el úgy a de végiglapozza a legújabb német lapokat, amikre a a kormánynak a szatócs- wlassits "rokonszenvvel vi-. ,»_„.. , _'„_,. . ,, „ t«nwtár előfizet szelleme nyomul előtérbe seltetik a város iránt*. Há-a ipfrvpn iv/fort pnnví omhor pfjvíitt i'ic*v vpI" r>r>m vp Az önképzőkörben szorgalmasan működik és verseivel akkor is midőn a nemzeti rom hét szünet következik.! fgyen- a Teányokra Az lenne a baj ha álladóan rni^ szórakoztatja osztálytársait. Ha irodalmi témáról vitat' kultúra fejlesztéséről ésleg- Mindkét fél arra vár hegy! a 1®any°kra- Az ^e a bah ha allanclóan min koznakj szÍva döntő és a diákok elfogadják álláspontjót. főbb érdekeiről van szo*. A a másik engedjen. Találóan. aig ojmla is szívesen^iew erekre a délutáni sétákra Odahaza a család már határozott további sorsáról, mai olvasó számára, aki jegyzi meg a június 22-i! „.y „ szivefen mcgy ezeKre a aeiutani setakra. odaadiák a váci noviciátusba naonövendéknek. megszokta, hogy az állam és szerzője: -Tárgyalnak! ' ^n^ny'u tud''irodalombó 'min "ők a ^nagy- ^toUs^^SnS. K eLn a tlten végleges a helyi szervek teljes egyet, közel egy esztendő óta. A! teükok E^ imDonáí is a ^mnaristákn^k Némcsak sze- a család elhatározása. Juhász Illés megint betegeskedik értésben gondoskodnak a város mindig mondja: nem! «akok- Ez impop^ 18 f gimnazistáknak. Nemcsak sze & & félszeg gyerek bizonyosan jó pap lesz, állapítják meg legkisebb faluban is iskolák iehet ennyit áldozni, a nagy-! • miirt d» = dáintánt 7 őmWnr az egyik vacsora utáni beszélgetésen felállításáról és megfelelő ieikű miniszter visszaszól-! Klimáné, nem tudni miért, de a délutánt 7 órakor -....n^ii, „ visszaszól:! . zarja es v oratoi estenek erzi a napot, ilyenkor peaig — , ~ .— y; ! szerinte — minden rendes evereknek odahaza a helve és lárJanak- Rodoné Trinksz Paula hirdeti iskolaját a szege! ezért 7 óránS tovább nem ttfr senlrit a házában A diá- "yebb ^IskLtoh^roriáTte^e^ Gvutót rt'hT ban is megvenné*. J kok annyira megszokják a Klima-ház feUogását, hogy 7 l^L^lX^^Sr0^ £ szil , , ' , T1 „„/•:„ A tanárok megengedik, hogy a diákok tánciskolába felszereléséről, talán furcsa nem lehet olcsóbban, mert! I-ü estenek érzi a napot. Ilyenkor pedig - -£,-„ií„„ ..v^iíiít . és szokatlan, de a századfor- esetleg más város drágáb-I duló Magyarországára nagyon is jellemző eljárásról """ "„T0'"'"!,' ' annylra " ják az osztálytársak, de hallani sem akar erről és széElmulik a nyár. Szeptem-. órára már a Pryvári vendeglo udvarán a nagy eperfa g kezve m/séli ott'hon> hogy mennyire csalják a diákok A cikkíró a miniszteri le- bérben a kérdés ismét aj alatti kerekasztalnál folytatják vitaikat tanárokról és Bödőné tánciskolá1ába. van itt szó. ciititiru a miiiisAicii = ,„_„_„nty„Ai Irattal szemben azzal érvel nyilvánosság elé kívánkozik., tananyagról. Télen lecsalják a rókusi tóra. Felkötik cipőjére a korirattal szemben azzal ervei, nyuva g Ezek a tavaszi délutánok érlelik Juhászt lírai köl- csolyát, de mikor néhányszor elesik, abbahagyja a kísér• ** — ! tővé. letezést és lemond arról, hogy megtanuljon korcsolyázni. ... „ „. r , | ! A délutáni pajtások mind verset írnak. Lírai verset Úszáson kívül nem is űz semmilyen sportot, netfon Összeül a ÓZOK szervez etek! a szerelemről, borról, fájdalomról. Gyula is versenyez A tavasz megnöveszti a Tiszát és a sárga folyó el' • velük és rövid, 8—10 soros verseket ír. Világfájdalmas árasztja az üjszegedi partot. Sűrűn átmegy a hídon és Csonamd meavei Tanácsa " verseket vet papírra. Persze ezek a gyermeki alkotások nézi a vizet, amely alig fér el a töltés medrében. Ugy vaw y ! még csak a diákok számára készülnek, de Ili megta- tesz, mintha ki akarna ömleni az elébe emelt gátak szo_ , . , „„„• yiy írono ! nulja és szavalja azokat, amikor együtt vannak. Naca is rító karjaiból. A Szakszervezetek Csöng- szakszervezetek XIX. kong . magáyal a pQlgári iskolába és hiába tiltják a ma- Ilyenkor, az alkonyba boruló tavaszi estéken a szegedi rád megyei Tanácsa hétfon resszusa főbb gondolatainak. mák a leányokat Nacátój, a verseket lemásolják ott is utca csupa szín, csupa hangulat. Az akácok fehér virágai délelőtt 9 órakor ülést tart egyseges erteimez^eroi, a. ^ g leányok nemsokára már tudják, hogy van egy gim- illattal töltik meg a lakásokat, amelyek nyitott ablakkal Szegeden, a szakszervezeti munkastílus meg avitasárol; nazista költ- piaristáknál tárulnak az alkony eló. székházban, a Tolbuhin su- Juhász József elvtárs, az. , . , , Juhász kóborol az utcákon érzi a tavaezt érzi hom, gárúton. Az ülésen a nem- SZMT elnöke mond beszé-! A Pryván kocsmában kint ülnek a kertben és előt- ^ff^t^ zetközi és belpolitikai hely- det. Az SZMT ügyviteléről,, tuk a borospohár. bemegy a műhelybe és verset ír. Mikor leírja a sorokat zetről Németh Károly elv- gazdasagi munkájáról és; Tavasz van, melegen búcsúzik a nap és hét órakor elolvassa többször is. társ, az MSZMP Központi pénzkezeléséről Bozóki László • még világos van, ráérnek hazamenni, ábrándoznak egy ki- Három strófa, háromszor négy sor Bizottságának tagja, a Csöng- elvtárs, az. SZMT számvizs-; csit a leányokról és észre sem veszik, hogy mindegyikük Nagvon tetszik neki. Ugy érzT, egészen mások ezek a rád megyei pártbizottság tit- gáló bizottságának elnöke; Iliért lelkesedik. Minduntalan szóbahozzák egymás kö- sorok, mint amiket eddig írt, kára tart tájékoztatót. A mond beszámolót. zött és hazafelé menve bekukucskálnak ablakán, hátha (Folytatjuk)