Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-24 / 96. szám

5 fofitörtök, 1958. április 14. Domaszéki öregek és fiatalok maguk és a $alu vz&iakaztalásáéct A maguk szórakozására és még külön is A „Mézeskalács" Igen sok estét eltöltött a igazgatója a falu szA-akoztatásáért lel- fiatalokkal, mire a nagy kedves fogadtatásban része­kes kulturális csoportot ala- vállalkozásra pontot tehet- sítette őket a falu nevében, kítottak Domaszék község tek a bemutatóval. S hogy öregjei és fiataljai. Messze sertéstenyésztő létére nem esnek a várostól, ahol a kul- volt tőle vakmerő lépés az túra száz és száz fóruma előadás betanításának elvál- A falusi öntevékeny szín­hívja a szórakozni vágyó lalása, azt a csoport helvl Játszó-csoportok műsorában dolgozókat, ezért a szűkös és röszkei sikere nyugtázta, mostanában igen gyakran helyi művelődési lehetősé- szerepel a -Mézeskalács* d­Munka és játék helyi művelődési lehetősé­geket önszorgalomból, a ma guk erejéből pótolják. Mun­ka után nem sietnek úgy ha­mű színmű és a hozzá ha­sonló e műfajbeli darabok, bácsi Nagyon kapósak lettek ezek, mert sikert hoznak és Nemcsak János zafelé — próbákra vagy elő- csöppent a napi munka mel adásra mennek előbb. Sok 161 este a kulisszák elé, ha- nem igényelnek különösebb segítőjük, támogatójuk van nem a falu sok-sok dolgozó alakításokat. Amellett az a községben és már hírük fiatalja is. Ilyenkor, tavasz ilyen vállalkozás is kelt. Sertéstenyésztő — és rendező betel jesü­idején, a mezőkön már egy- lése nagy produkciót jelent re sokasodik a tennivaló, egy-egy falusi színjátszó­a domaszéki színjátszók csoport életében. Nem tudni, mégis frissen érkeznek min- hogy miért éppen a "Mé­A csoport lelke Hunyad- den este a próbák színhelyé- zeskalács* jutott a doma­vári János bácsi, a Rákóczi re. Nagyon komoly határo- széki fiatalok eszébe, min­Termelőszövetkezet sertés- zottság és erős akarat él denesetre jobban is választ­gonclozója. Közmegbecsülés- bennük: meg akarják mu- hattak volna. Ez a körűi­nek örvend a faluban, hl- tatnl, hogy nemcsak dol- mény azonban ne kisebbítse saen munkáját is és közéleti gozni, hanem játszani, szó- komoly munkájuk eredmé­szorgalmát is dicsérik. A rakozni é6 szórakoztatni is nyét. Szerepeiben elisme­falu fiataljai különösen bíz- tudnak. A falu közönsége résre méltó játékot nyújtói­nak benne és ezért őt ke- nem szűkmarkú az elísme­resték meg, amikor elhatá- réssel, hiszen a fiatalok Imre, Seres rozták, hogy színdarabot szándékának valóra válását Jenő, Nacsa tak valamennyien — Balla Éva, Kisistók Mária, Nacsa mutatnak be. Megkérték, már maga az a tény is iga- Irénke, Koza István, Bozsó hogy vállalja el a rendezést, zolta, hogy bemutató elő- József —, de még a kisebb János bácsi nem végzett adásukon és a későbbi elő- szerepekben is sikert ara­magas iskolákat, mindössze adások során körülbelül két- tott Somogyi Dezső, Bálint két osztályt jegyezhet az ezer falubeli nézte meg fel- Mária, Kotogán Ferenc, -Iskolai végzettsége* rovat- lépésüket. A röszkeiek Krisztin József. Németh La­ba, mégsem utasította vissza ugyancsak szívesen és nagy jos és Nacsa Miklós. A ze­a nagy kérést, mert kedvet, szeretettel fogadták őket— rét Lázár Vince és Csaman­hajlandóságot és hozzáértést olyannyira, hogy a kedves gó János szolgáltatta. Sokat is érzett magában. Valahon- szórakoztató délutánért cu- segített Tombácz Géza, Kis­nan ellopta a tudományt, korkával és csokoládéval Istók Jenőné, Hunyadvári csak úgy szorgalomból, ész- szórták meg a színpadot. A Jénosné, Nagy Mihály, a revétlenül. röszkei művelődési A lidicei kert rózsái otthon művelődési otthon igazga­tója és Dávid Józsefné gond. nok. Külön érdekesség, hogy Engi József súgó részére a szűk fülkét ki kellett tol­dani. Szegeden — mint már jelentettük is — május 9-én, a fasizmus leverése évfordulóján ültetjük el bensőséges keretek között a rózsákat a lidicei kertben, az Aradi vér­Vendégszereplés előtt Domaszék és Röszke után tanúk terén. A kertet az ellenforradalmárok pusztították újabb fellépésekre készülnek el, s most a szegedi emberek szebbé teszik, mint volt. a község fiataljai. Elindít­A népfront irodájában a többi között az Ecsetgyár, ják a "Mézeskalács* export­a Cipőgyár, a Textilnagykereskedelmi Vállalat, az Al- ját, mégpedig Algyőre, Kis­lami Áruház, az Uzemélelmezési Vállalat, a TÜZÉP dol- kundorozsmára és Móraha­gozói, az ásotthalmi úttörőcsapat, a Juhász Gyula Általá- lomra ls. Legközelebb talán nos Fiúiskola és a helyőrségi tisztiklub képviselői jelen­tették be, hogy ők is elültetik a rózsákat a kertbe. A rózsatöveket egységesen a népfront szerzi be a Kerté­szeti Vállalattól. Az ültetési igényeket az üzemek, válla­nagyobb művészi értéket képviselő és súlyosabb mon­danivalót hordozó drámai latok, hivatalok képviselői minél előbb jelentsék még be mű bemutatására ls futja a Hazafias Népfront Vörösmarty utcai irodájában. Szük- majd erejükből. A mostani séges ez azért is, hogy a rózsatövek beszerzését elintéz- sjker bizonyosan komolyösz­hessék es minden jelentkező intézmény részt vehessen a ........ .. . május 9-i ünnepélyes rózsaültetésben, a hitleri fasizmus önzést jelent majd a__to­leverésének évfordulóján. vábbi munkához. Mi a Német Szövetségi Köztársaságot nem a bonni határozatból, hanem a német nép széles rétegeinek béketörekvéseiből ítéljük meg Rónai Sándor elvtárs nyilatkozata a bonni parlament döntéséről Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke az aláb­biakban válaszolt a Magyar Távirati Iroda munkatársá­nak a bonni parlament dön­tésével kapcsolatban feltett kérdéseire: perialis ták szolgálatában könnyelmű játékot űznek a német nép sorsával, s a nemzetközi békéveL a német nép széles réte­gei békés egymás mellett élést és barátságot kíván­nak a szomszéd népekkel és Európa többi népeivel. — Bennünket, magyaro­kat két világháború tragikus Ezért mi keressük is és vár­Kíra^. t*in „„„ tapasztalatai tanítottak meg 3uk is a gazdasági és kul­elnők arra, hogy a német milita- turálfa kapcsolatok megte­elvtárs £ bonni par" risták és imperialisták mi- remtését és fejlesztését a lyen veszélyt jelentenek Magyar Népköztársaság és a _„„,,+ . . . , , ,. Európa népei, köztük a ma_ Német Szövetségi Köztársa­M,atomf Ggyverekkel 18 gyar nép számára is. Rend- ság között. Ennek bizonyos Felelet- Feltételezem hogy kívüli legszemélyesebb ér- kezdeti kedvező eredményei a bonni .parlament^répvisc" "eklődéssej figyeli tehát a máns vannak. sokan vannak magyar nep a mostani nyu- Bizonyosak vagyunk ab­gatnemet fejlemenyeket. A magyar nép érzései ju­a bonni par­lament döntését arra vonat­kozóan, hogy az új Wehr­machtot at< felszerelik? lői között olyanok, akik e határozat el­fogadásakor nem mérték fel ban, hogy ezek a kapcso. latok olyan mértékig fo­kozódnak, amilyen mérté­kig érvényesül majd a bon­ni vezető körök tevékeny­ségében a német nép béke­a béke ügye előretörésé- akarata, nek jeleként üdvözöltük a A német nép első mun­Szovjetunió példamutató kás-paraszt államé*"" a döntését, ugyanakkor meg- Német Demokra tik" ~öz­bélyegeztük a bonni há- társasághoz a Magv: Nép­borús határozatot köztársaságot szoros baráti szálak fűzik. A két állam és csatlakoztunk azokhoz, gyümölcsöző együttműködé­akik a bonni veszély ellen se fényes példája annak, s pár nappal azelőtt, hogy a küzdenek. hogy Kérdés: Milyenek a kap- a magyar és a német ál­a döntésük nyomán bekö- tottak kifejezesre a magyar vetkező veszélyeket. Ez a °f gg3T ^ '^utóbbi ule döntés cinikus merénylet a sene.k kulugyi íjában, német nép sorsa és a nem- amiKor zetközi béke ellen. , A döntés cinizmusát növeli az a tény, hogy éppen olyan időpontban hozták, amikor a béke ügyéért leg. aktívabb erők keresik a kormányfői találkozó lét­rehozásának lehetőségét, Szovjetunió egyoldalú dön­tést hozott az atom- és hid­rogénfegyve reklrel fofcrtatott «ol**k a Magy5 kísérletek felfüggesztésére. 'fSa!fg t 3 Jól tudjuk, hogy a bonni segl Koztarsasag kozott? határozatért nem a nyugat­német dolgozó tömegek a Felelet: Mi a Német Szö­vetségi Köztársaságot nem lam, a magyar és a német nép között a nemzetközi béke szempontjából is hasznos, baráti kapcsola­tok fejlődhetnek ki az egyenjogúság és egymás érdekei kölcsönös tisztclet­bentartása elvének alap­ján. felelősek. Azóta is szakadat- a bonni határozatból, hanem lanul népszavazást követel- a német nép széles rétegei­nek a bonni atomhatározat nek béketörekvéseiből ítél­ellen. A bonni parlament jük meg. Jól tudjuk, hogy döntéséért felelősek a náci a nép széles rétegei Nyugat. Bízunk abban, hogy a Né­tábornokok, akik elérkezett- Németországban is emlékez- met Demokratikus Köztársa­nek vélték az időt, hogy ke- nek arra, hogy imperialista ság következetes erőfeszíté­zükbe kaparintsák a »csoda- és militarista kalandorok a sei a német nép békeakara­fegyvert* amelyre hiába két világháború során mi- tának nemzetközi érvénye­áhítoztak a II. világííáború lyen tragikus helyzetbe so- sítése érdekében sikerrel iár­során, amikor a Szovjetunió, dorták magát a német né- nak és ennek javát fogja Nagy-Britannia és az Ame- pet is. Azt is tudjuk, hogy látni az egész német nép. rikai Egyesült Államok el­len szerették volna bevetni. Most kezükbe akarják ra­gadni az atomfegyverek kü­lönböző fajtált, hogy fana­tikus őrületükben saját né­pük ellen is használják, s lángbaborítsák a világot. Felelősek ezért a döntésért Kormányunk támogatja a prágai tanácskozás határozatait ^resszóniából stikben szabadon sütkérezhet. Elvég­re húszéves, és se kicsi, se nagy, se nem viselős, azaz mégiscsak van va­lami kötődése valakihez, akitől egy gyereke is született. A Valakit azon­ban Jaképnél hagyta, mint hites urat. mert mint később rájött: tévedett a szerelemben. A Valakit ugyanis va­lamiféle lakáspanama kapcsán me­nesztették hivatali beosztásából, s azóta válnak. Addig is azonban ki­rálynő lehet a serkenő legénytollú hódolók közt. Szürcsöli a feketét, s a nyaka szinte megnyúlik, amint duzzadt szélű, bíborvörös ajkával a csésze peremét érinti. Ez a mozdulat a divatos, hogy a megnyúlt nyak le­felé is sejtessen valamit a lollobrigi­dai melltartó nekifeszüléséig, sőt azon is túl. Számlálgatjuk az udvar­tartást, de a divatos nyihogásokból nem tudjuk kivenni, hogy ma ki a so­ros fizetni a „királynő" kávéját... Az ötvenes „vidéki" Egy jó ötvenes, többgyerekes és feleséges vidéki utazóval hetenként kétszer-háromszor találkozni Presszó­niában. Értekezletek címén vált ide esténként útlevelet. Mások szerint a nevelésügyi pályán gyötrődik, s ezért is tesz vigasztaló kirándulásokat, no de nem egymagában. Évek óta dé­delgeti egyik öregedő szakmatársnő­jét, akitől hivatalosan elválasztották korábban egyazon munkahelyről. Egyszer csak belép a szakmatársnö. A presszó-pult előtt megáll, mintha a vitrinből frissen kacsingató süte­mények közt válogatna tekintetével. Eközben azonban megszokja szeme a sűrű füsttel vívódó fényt, felfe­dezve benne „emberét" egy asztal­nál. Még egy pillantás az asztalok­nál ülőkre: vajon van-e kompromit­táló ismerős? Nincs. így hát szinte egy lendülettel vágja át magát a füstön és az asztalsorok közt, majd legyökeredzik egy székre a vidéki utazó asztalánál. A szituáció olyan, mintha csak vé­letlenül találkoztak volna, pedig a délután megkezdett „értekezlet" foly­tatása ez a közös asztalnál megivott nyíltszíni dupla. így senki sem mondhatja, hogy az ismétlődő vélet­lenek takargatnak valamit. „Négyek" társasága A szomszéd asztalnál lepedőnyi színes képeslap — a The Montreal Stor Weekend — fölé hajol egy tár­saságnyi leánykoszorú. Franciakré­mest majszolnak, s aprókat kuncog­nak hozzá. Nehéz eldönteni, hogy a krémes, vagy a képeslap egy-egy pajzán képmotivuma ízlik-e nekik jobban. „Maximka", „Démon", „Vi­har" és „Törökkonty" hajviseletükkel egyben így is neveztük el őket. Töm­pe kis szipkákból ideges szippantá­sokkal szívják a füstrudacskákat. So­kat, nagyon sokat szívnak. A diák­sapka kettőnek benne van a kabút­zsebében, a másik kettő szabadabban pöfékel, mert tavalyelőtt érettségi­zett. Egyikőjük dolgozik is, a másikra pedig még a papa és a mama keres. Hat és kilenc között mindennapos vendégek ők így együtt, az „oko­sabb" öregebbek és két fiatalabb utánzójuk. Külön-külön és együtte­sen is szépek, csak rettenetesen üre­sek belül. Egész világot jelent szá­mukra Presszónia nyüzsgése, amely­be valami kegyetlen elszánással és közömbösséggel belevetették magukat. A Magyar Népköztársaság "A Magyar Népköztársa­Külügyminisztériuma jegy- ság kormánya — megfeleló­zéket adott át a Csehszlovák en a magyar nép alapvető , .„ . , .. .. Köztársaság, a Német De- érdekeinek — nagyjelentősé­a hitlerista politika oroko- mokratikus Köztársaság és a gű lépésnek tartja a Cseh­sei, akik az amerikai im- L^gy^ Népköztársaság bu- szlovák Köztársaság, a Né­^dapesti külképviseleti veze- met Demokratikus Köztár­> tőinek. A jegyzékben a Kül- saság és a Lengyel Népköz­ügyminisztérium kifejti, hogy társaság külügyminiszterei­a magyar népet is alapvető- nek április 10—12 között en fenyegeti a nyugatné- Prágában lezajlott tanácsko­met imperializmus és mili- zásait. Egyetért a tanácsko tarizmus. A magyar nép — zásról kiadott kommüniké­amint annak az országgyűlés ben kifejezésre jutott néze­határozata erélyesen hangot tekkel s a maga részéről tá­aaott — felháborodással fo- ' . gadta a nyugatnémet szö- mogatja a három barati or­vetségi gyűlés határozatát a szág közös harcát a nyugat­A lánykoszorúba lassan belevegyül ugyanannyi ifjonc: körülbelül a fenti titáni-szereplők alkotják a koszorúba­fonódást. Két sátorban... Kinek a pap, kinek a papné, kinek' a lánya. Egy félbenmaradt egziszten­ciájú Nyurgaságnak, egy ugyancsak', zavaros lelkületű, már mindenbe be-'. lekapott^ és abbahagyott, /iaíaí haja-'. nyugatnémet hadsereg atom-, német imperializmus és mi­hidrogén- és rakétafegyve- litarizmus ellen, a nyugatné­rekkel való felszereléséről. met atomfelfegyverzés és a A jegyzék a következők- nyugatnémet támadó törek­kel zárul: ' vések ellen*. (MTI) don ízlik. A feleséges és két kisgye­rekes mivoltán esett, vagy esni vélt csorbát korrigálja így, hogy pótoljon minden behozhatatlant. Pedig a neje a hajadonnál ezerszer szebb, viruló balzacl-korú asszony, s ráadásul egy túlfetisizált szakma diplomáját is fe­hér köpenye zsebében hordja. Presz­szóniában azonban megegyezéses ala­pon külön utakon más-más sátorba járnak a feketére pörkölt, zsíros bo­gyószemek áldozati bemutatóira. Az asszony a maga kultúrált köréhez méltó díszesebb, csillogóbb sátorba, a hullámos, feketehajú Nyurgaság pedig egy oszlopos, de diszkrét ho­mályt is nyújtó szerényebb jurtába jár. Ott várja ugyanis a forró lehel­letű lány, akit jóformán bimbózó korától farigcsált magának Pygma­lion-mívű szoborrá, s akit ugyanak­kor annyira életre keltett, hogy min­den közös mozdulásukra nyikkan és kuncog a feleség társasági köre, amely a szentségtörő hajadont csak azért nem vonja keblére, mert nincs neki érettségije. Presszónia „útlevélkezelőivel" és' „tisztviselőivel" cinkos mosolyt val­tunk a főzőgép nikkel tükrében. A sűrű, vágnivaló cigarettafüstön átlát­nak, s mintha titkos Radar-készülék vezérelné ösztönüket, mozdulatukat:: az emberarcok és jellemek közt nem tévednek el. Bennünket is jól sejtet-, tek, amikor útlevelet váltottunk Presszóniába, költséges több kirán­dulásra, amelynek lecsapódásai ki-', zárólag és szándékosan csak a tor-l zókat rajzoltatta meg velünk: a tor-*8íti­zókat, amelyek egyszerre nevetsége­sek, szánnivalók és megvetendök, s Rövidesen megielenik az ipartörvény végrehajtási rendelete Szerdán kétnapos országos szövetkezetből kilépett dol­választmányi értekezlet kez- gozó, aki nemrégiben vál­dődött a KIOSZ budapesti, totta ki iparát, újra vissza­Sörház utcai székházában, tért a szocialista szektorba, ahol a kisiparosok válasz­Még 1957 első két hónap­jában 916-an adták vissza iparjogosítványukat, ez év első két hónapjában az ilyenek száma 2705 volt. Ha lassan is. de megkezdő­tott vezetői a jelenleg mű­ködő 125 ezer kisiparost érintő legfontosabb kérdése­ket beszélik meg. Az ülésen jelen volt Kisházi Ödön munkaügyi miniszter is. Gervai Béla főtitkár a .„,. „_,.., . mostani ülésen a szervezet dbtt ^üzérkedő és tör­elmúlt hathónapi munkájú- vénysértő elemek kiszoritá­ról számolt be. Elmondotta: sa. 1957. január 1-től 1958. „ - „„ , .„ - február l-ig 3099 iparjogo­clkészttlt az Ipartörveny , , , , . végrehajtási rendelete, hitványt vontak vissza. Az amely rövidesen megjele- ÜJ ipartörvény szerint nik. Ezután több olyan rendele­tet ismertetett, amely az utóbbi időben jelent meg és a mesterek működését se­csak ott adhatnak ki Ipar. jogosítványt, ahol a lakos­ság igényeinek kielégítése megkívánja. Ha ezen a téren falun ja­vult is a helyzet, még min­A politikai és a gazdasági dig sok községben van szűk­konszolidáció eredményeként ség különböző szakmabeli máig is zavarják a pihenésre vagyT . . . „ , . , tisztességes szórakozásra betérő em-fmegalIt a kisiparoslétszám kaparósokra. bereket. Xemelkedésének folyamata. a tanácskozást ma, csü Lődi Ferenc — Simon István*Sok állami vállalatból vagy törtökön folytatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom