Délmagyarország, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-19 / 92. szám

4 Szombat. 1958. április 19. 3 Káprázatos és gazdag műsorral ajándékozták meg a szegedi közönséget a leningrádi balettművészek Hapok óta lázas érdeklő- tette, hogy a nagy közepdéssel várta Szeged közön- európai vendegszareplés elsége « leningrádi balett- lenére Leningrádban a botársulatot. Tegnap délben lettkar változatlanul gazdag visszatérünk. végre a Hungária elé gördült a nagy kék autóbusz a Magyarországon vendégszereplő táncművészek egyik csoportjával. Mert tegnap nemcsak Szegedet -= hanem a nagy társulatot három részre osztva —, Debrecent és Miskolcot is meglepték a Kirov Opera táncosai kedves látogatásukkal és pazar műsorukkal. A vendégművészek fogadtatására a Hungária halljában az MSZMP szegedi végrehajtó bizottsága és a Magyar Szovjet Baráti Társaság képviselői jelentek meg és fiatal úttörők, úttörőlányok. Elsőként Pásztori Béláné, az MSZBT szegedi titkára köszöntötte a művészcsoportot baráti szavakkal és tűzpiros szegfűkkel, majd az úttörőlányok is átadták virágaikat, miközben egy barna fiú hamisítatlan leningrádi dialektusban oroszul köszöntötte őket. Ezután a balettcsoport bezetöje, Jacko elvtárs fejezte ki köszönetét a kedves üdvözlésekért, s mindazért a kedvességért és őszinte megbecsülésért, amiben a magyar közönség és a magyar dolgozók részesítették őket. Az üdvözlések után a művészek nagyobb része a fárasztó út után pihenni tért, de többen sétára indultak a városban. Munkatársunkat Jacko elvtárs tájékoztatta a csoport művészi felkészültségéről, műsoráról és a leningrádi balettről általában. Elmondotta, hogy a Szegedre érkezett csoport igen magas művészi kvalitást képvisel, mert több balettáncos — Anna Seleszt, Inna Zubkovszkaja és Borisz Brigvadze — a »Szovjetunió népművésze* cím tulajdonosa és többen — Minél Kurgupkina, Vladimír Fidnel és Szevolut Uhov — érdemes művészek. Az együttessel olyan szólisták érkeztek, mint Vladlin Szimjonov, Emma Mincsonok, Galina Kekenova, Alexandr Grubov és mások. A továbbiakban megemliműsort ad, mert a társulatnak otthon még mintegy száz kitűnő és neves táncosa van. Legközelebb — Szeged után — az itt fellépett csoport a csepeli munkásoknak ad műsort. Részükre ezzel záródik az emlékezetes háromhónapos romániai, csehszlovákiai, illetve magyarországi vendégszereplés. Este a Szegedi Nemzeti Színházban találkoztunk újra a leningrádi balettművészekkel, de ekkor már mint nézők és táncosok. A felemelt helyárak ellenére is egyetlen üres hely sem volt a nézőtéren, de a bejáratnál annál több érdeklődő, akik még az utolsó pillanatban is reménykedtek, hogy valahogyan szert tehetnek jegyre. A műsor káprázatos és gazdag volt. Jeleneteket láthattak a szerencsés nézők a Diótörő-ből, a Hattyúk tavából, Hacsaturján Gajna című balettjéből, valamint Sosztakovics, Strauss és Chopin dallamára komponált balettekből. Zúgó tapssal fogadta a lelkes nézősereg a felejthetetlen műsort és szűnni nem akaró ünneplésben részesítette a művészeket. A közönség nevében ezért a felejthetetlen művészi élményért Vaszy Viktor, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója mondott baráti, meleg szavakkal köszönetet, és hatalmas virágkosarat adott át. A szovjet balettművészek nevében Jacko koncertmester köszönte meg a szíves fogadtatást, és emlékül díszes albumot nyújtott át a leningrádi balettéletét bemutató képekkel. A műsor részletes ismertetésére és méltatására lapunk holnapi számában Néhány szó a minőségi munkáról a Szegedi Ruhagyárban Sok apró hibából sok kár keletkezik Minőség minőség. Ezt a hanyag munka javítására azonban nem törődik ezzel, szót hallani a Ruhagyárban ezért néha órákat kell íor- Nem gondol arra, hogy most a leggyakrabban és nem dítani. végzett munkáján múlik alaptalanul. Valóban akad Nem akarjuk »lejáratni« a lesz-e jovore és ket évmulbaj a minőséggel. A dolgo- termek dolgozóit, de azt va is megrendelese, munzók igényei egyre növeksze- szóvá kell tenni, hogy pél- kája üzemüknek, nek és ennek megfelelően a dául a nadrágok nagy részét Igen helyesen mondtak kereskedelem mind alapo- azért kellett visszaadni pél- egy műszaki értekezleten: sabban megválogatja az árut, dául 10-én délelőtt, mert "Létezünk, vagy nem, ez a amit átvesz. Sánta Irén és Csonkáné a minőségen múlik. Azon, A minőségjavítás ellenőrei zsebléceket nem a szélén, hogy megfelelnek-e gyárta meo-sok. Nem nagy nép- hanem egy centivel beljebb mányaink a fokozódo koveszerűségnek örvendenek a varrta. Figyelmeztették már telményeknek*. Nagyon koSzegedi Ruhagyárban sem, őket? Igen. Nagyon sokszor, moly határozat is született amikor előfordul, hogv há- Sok a probléma a vasa- ekkor: "Aki többszöri figyelromszor is visszaadnak javí. lássál is. Nemcsak az l-es, meztetés ellenére is hanyatásra egy-egy zakót. Nemtő- 2-es teremben, hanem a gul, nemtörődöm módon rődnek vele, hogy sokszor 4-esben, sőt még a márkás végzi munkáját, elbocsátják még a szalagvezető is rekla- öltönyöknél is. A vasalással az üzemből*, mái miatta. Igen sok a belső pedig javítani lehet a za- Erre azonban eddig visszavetés. Csaknem min- kők formáját, de el is lehet ^ den öltönyön van javítani rontani vele még a jó mun- még nem volt példa. való. kát is. A vasalók éppen Természetesen a vezetők ezért "kiemelt* munkások- Talán ezért nem veszik ko-' és a* meo-sok is tudják, hogy nak számítanak, jóvalta több molyan a figyelmeztetéseket például az l-es, 2-es terem bért kapnak, mint a töb- a hanyag dolgozók A javídolgozóinak többsége most biek. Ügy látszik azonban kártérítést ismerkedik ezzel a munká- ezt nem veszik mindannyian tasert Jar° De"' Karcemesc val. Ezt mérlegelik is. An- eléggé figyelembe. levonják ugyan a mulasztok nál bosszantóbb, hogy Amikor a 4-es teremben béréből, de az a pár forint apró hibák miatt jártunk, a vasalók nyugodtan beszélgettek úgylátszik nem sokat számít. Helyesen mondta az egyik művezető: "Ne vonjunk le örökké, végre erélyesebb intézkedést is hozzunk!* Az írásbeli megrovás sem kell visszaadni az öltönyöket, olyan hibák miatt, amelyek kis_ figyelmességgel el- a vasalófára könyökölve. A kerülhetők lennének, meos pedig egymás után Azonnal megszűnne sok dobta vissza a nadrágokat, apró hiba, ha már a szala- mert a belső toldás varrását gon belül,nem adnák to- nem vasalták szét. Ez kis, sokat használ Nem ártana vább a dolgozók a hibás, el- jelentéktelen munka. Nem v-_pp min+ „hfl£?v „nk hfw rontott munkadarabokat. Kí- szaktudás hiánya, hanemha- Vegre' m'n* ahogy sok bl> méletlenül vissza kellene ad- nyagság volt a visszaadás csületes dolgozo érdeke is ni a selejtet gyártóiknak és 0ka, s más ilyen hanyagság kívánja, a hanyagokkal szemmindjárt jobban vigyázná- is tapasztalható. beni határozatnak érvényt nak munkajukra. Ez azon- „ , _ . .. , ban nem megy, valahogy Sorolhatnánk tovább az szerezni. Egy-ket figyelmezúgy vannak vele én sem aPróbb. nagyobb hiányossá- tető elbocsátás talán gondol, bántalak, te se bánts. A gokat> amelyek miatt csak- kodásra késztetné a mulass, rossz munka eredménye nem r^,inde" 0"°ny ceduláazonban a szalag végén Jara rákerül a jelzes: »visz- toKarmegmutatkozik. Ekkor már szaadva*. Némely dolgozo bonyolultabb a javítás. Sokszor öt-hat munkafolyamatot is fel kell bontani, ismét megcsinálni, mire kikorrigálják a hibát. Pár perces SZALMA GÉZÁNE Ujabb lendületet adtak Hruscsov elvtárs szavai a szeged! tudósoknak, értelmiségieknek is A szovjet vezetőkkel történt találkozásaikról beszélnek a Szegedi Tudományegyetem professzorai A Szegedi Tudományegye- ráti tanáccsal és hosszantar- vi-elméleti jelentőségű, egytemen sokan keresték fel az tó kézfogással köszönte meg részről gyakorlatilag fejezi elmúlt napokban azokat a az üdvözlést. ki, hogy a szocializmus orprofesszorokat, akik jelen — Másodízben az értelmi- szágai között valóban újfajta voltak az értelmiség vezetői- ségi gyűlésen találkoztam viszony szövődött: együtt nek az Akadémián megtar- vele. Ott különösen megra- haladtunk előre, amelyben tott ülésén. Mint ismeretes, gadott az a közvetlen és természetesen benne van a ott a szovjet párt- és kor- meggyőző beszédmodor, aho- kölcsönösség gondolata. Másmányküldöttség tagjai is gyan a legfontosabb kérdé- részről: éppen ebből kifolyórészt vettek. Sokat beszélnek seket is kezelte. Állíthatom, lag rengeteg új és szép felerről a találkozóról, szinte hogy nemcsak rám, de mind- adat hárul a szocialista egyeegyöntetű az a vélemény, azokra, akik hallották és temekre, köztük a magyar hogy Hruscsov elvtárs sza- látták, nagy hatással volt egyetemek oktatóira, tudóvai újabb lendületet adtak a Hruscsov elvtárs egyénisége, saira is. Éppen ezért ragaszegedi tudósok, kutatók és s a vele való találkozás az oktatók munkájához is. eddiginél még jobb munkára Az alábbiakban néhány lelkesít valamennyiünket, szegedi professzor ezzel kap- Ragyogó perspektívát csolatos velemenyét kozol- IlyÚjtOtt * Dr. Antalffy György, a Közvetlen, meggyőző Szegedi Tudományegyetem modorban jogtudományi karának dékánja a következőket monDr. Greguss Pál, a Szegedi dotta: Tudományegyetem Kossuth- — Aki a Magyar Tudomádíjas rektora így foglalta nyos Akadémián találkozott össze gondolatait: a Hruscsov elvtárs vezette — A szovjet párt- és kor- szovjet párt és- kormánykülmányküldöttség látogatása döttséggel, s hallgatta a Szovidején két ízben találkoztam jetunió Kommunista Pártja Hruscsov elvtárssal. A szov- vezetőjének szavait, a találjet követség fogadásán meg- kozás reflektorfényében lepett, hogy a szovjet mi- nemcsak sok mindent megniszterelnök, s a küldöttség értett és átérzett, hanem többi tagja milyen közvetle- nyilvánvalóvá vált, hogy vanül beszélgetett el a tudo- lóban nemcsak a történelem mány, a művészeti élet és a szemtanúi, hanem résztvemunkásság képviselőivel, vői is vagyunk. Ezek a szavak azt is bizo- — Hruscsov minisztereinyitják, hogy a szovjet nép nők beszéde az akadémián értelmiség egészét, nézeteink vezetői a nép minden ré- minden becsületes tudósban, tisztázásához. Sok kollégámtegének problémáival fog- értelmiségiben nemcsak azt mal vitatkoztunk azóta az lalkoznak, hiszen szinte min- a követelményt mélyítette el, elhangzottakról, s úgy érdenkivel a legfontosabb, az hogy meg kell könnyíteni az zem> az ° nevükben is beilletőket érdeklő témákról értelmiség áttérését a szo- szélhetek, amikor azt montárgyaltak. cializmus útjára, hanem azt dom : Hruscsov elvtárs sza— Én abba a szerencsés is, hogy ugyanakkor magá- vait hallva, vagy olvasva, helyzetbe kerültem, hogy nak a tudósnak, az értelmi- nagyon sokan megértették a amikor Hruscsov Kádár elv- ségnek is "könnyíteni* kell még ingadozók közül is, társsal körbejárta a termet, a maga alkotó munkájával hogy a nép, a népi demokráengem is bemutattak neki. a szocialista társadalom fel- cia mellett a helyük. JólMint az szegedi egyetem rek- építését. Ehhez ragyogó esett valamennyiünknek, tora, mindjárt megragadtam perspektívát nyújtott a be- hogy elkövetett hibáink elleaz alkalmat, s a szegedi egye- széd, amikor arról szólt, hogy nére bizalmat érezhettünk tem tanárai és hallgatói ne- a szocialista országok népei k' szavaiból az értelmiség vében üdvözletünket és tisz- egyszerre érkeznek majd el iránt. Ez valamennyiünket teletünket tolmácsoltam, a kommunizmushoz. Ez a lelkesít az alkotó munkára. Hruscsov elvtárs néhány ba- gondolat, amely hatalmas el- (dénes) dott meg rendkívül Hruscsov miniszterelnöknek az az elgondolkoztató kijelentése, amikor a világon elismerten első helyen álló szovjet közoktatási rendszer színvonalának további emelését mint újabb "kilövendő szputnylkot* jelölte meg. Bizalmat érezhettünk ki a szavakból Dr. Wagner Richárd, a Szegedi Tudományegyetem természettudományi karának dékánja így emlékezik viszsza a szovjet vezetőkkel való találkozásra: — Hruscsov elvtársnak az Akadémián elhangzott beszédéből valamennyien láttuk, hogy kitűnően ismeri az értelmiség problémáit és igyekszik meggyőző érvekkel hozzásegíteni bennünket, az DINNYÉS FERENC (1886—1938) Súlyos veszteség érte a helyi müvésztársadalmat. Dinnyés Ferenc kiváló festőművész, a szegedi képzőművészek nesztora, tragikus körülmények között, 72 éves korában elhunyt. Emberi és művészi jelentőségét őrizni fogja az emlékezet és az életmű, melyet nagy tanulság- és ajándékként örökségül ránkhagyott. Szeged saját halottjának tekinti az ősz mestert és a végtisztességet hétfőn délben a múzeum árkádjai alatt felravatalozva adja meg neki. Dinnyés Ferenc nem itt Szegeden, hanem szegény szülők gyermekeként, Budapest egyik bérkaszárnyájában látta meg a napvilágot. Mégis Szeged rejtett szépségeit nálánál jobban talán senki sem ismerte. Juhász Gyula írta róla, hogy » ... szegedi tájak ihletik Dinnyést, szegedi kolorit csillog a képein, amely a téli és nyári napsütést és a novemberi borút, egyaránt reális erővel és igazsággal rögzíti meg.* Dinnyés Ferenc képeinek kedvelt témái: a mélyfekvésű Alsóváros napsugaras homlokú házacskái, melyek a lágy esti verőfényben derűs nyugalommal üldögélnek egymás mellett, meghitt otthont nyújtva a paraszti hagyományokhoz ragaszkodó gazdáiknak. Vagy a nádasoktól övezett, festői hatású rókusi-tó, melynek csillogó tükrében, hol a nyár aranyperemű felhői úsznak tova, hol a borús őszi délutánok szomorkás mélabúja terül el a* lustán terpeszkedő vízen. De helyet kaptak vásznain a kis palánki sikátorok is, a Szegfű utca, mely a Templom téren álló Szent Dömötör-toronyhoz vezetett; vagy a régi Ipar utca, melyben az ő képeit dicsérő nagy költőnk, a művészetszerető Juhász Gyula éldegélt. Majd a csatornázatlan Móraváros egészségtelen, vizesfalú házai, melyek dohos, sötét munkástanyáiban nyomorban ért az elnyomás elleni gyűlölet. S végül a tiszai emberektől lakott, civiskedő Felsőváros jó öreg utcáinak szívindító hangulata ragadta meg a festőt, melyek nevük szerint szinte önálló életet élve, magukon hordják e városrész szellemét, jellegzetes arculatát. De emellett az apa meleg szeretetével festette le családjának tagjait is és a tájakon kívül az emberek iránti érdeklődése is nagy volt. Ennek kapcsán szelíd harmóniával egy-egy csendesen pipázgató, napon sütkérező, vagy kertjét ásogató öreg parasztot jelenített meg dús kolorizmussal vásznain. Szegedi paprikahasitó lányokat, asszonyokat ábrázoló képei, legalább annyira speciális témája lett, mint amennyire helyi jellegű e régi paraszti foglalatosság. Pontosan két évvel ezelőtt, születésének 70. évfordulója alkalmával, 1956 tavaszán, Szeged város tanácsa, a Móra Ferenc Múzeum és a Képzőművészek Csongrád megyei Munkacsoportja, a helyi képtárban nagysikerű gyűjteményes kiállítást rendezett alkotásaiból. A főleg magántulajdonból összegyűjtött, változatos témájú művei, általában a régi Szegedet tükrözték: annak a városnak egykori portréját adták, mely több mint tíz év óta velünk együtt, nagyot változott, fejlődött, haladt át a reménytelenségből a reményteljes, szabad, alkotó jövőbe. Nemcsak a szegényes, elmaradott környezetet, a múlt embertelen, igazságot tipró életformáját leplezik le ennek a vonzó szerénységű, kedves szegedi mesternek helyi vonatkozású képei; de bensőséges hatású festményeiből, tanulságot nyújtó nagy erővel zendül ki a természet és a történelem viharaitól sokszor megtépázott Szeged és dolgozó népe iránt való hűséges, őszinte, meleg szeretete is. SZELESI ZOLTÁN