Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-09 / 58. szám

6 Vasárnap, 1958. március 9. Gyulai Pál, az apró termetű kritikus egy alkalommal igen éles vitát folytatott egy hatalmas termetű, de kis képességű íróval. A hosszúra nyúlt vita hevében a »nagy« író így kiáltott Gyulaira: — Ha még sokat beszélsz, akkor a zsebembe duglak!... gyulai Pál válasza mai keresztrejtvényünk vízszintes. 1. és függőleges 13. sorában található. Vízszintes sorok: 1. Gyulai Pál mondta. (A zártbetűk: O, S, D.) 11. Fényképezőgép-zár. 12. Zeller híres, operettje, tavaly Szegeden is bemutatták. 13. A fejfájás jelzője lehet. 14. Súlyát ellenőrzi. 15. Fordított névelő. 18. Hivatalos helyiség. 18. Én és te. 19. Hangtalanul csomóz! 20. »..-ríus. 21. Forrasztó-szerszám. 23. Nagyméretű. 24. Jó, latinul. 25. Árnyalata. 26. Nagy magyar költő névbetűi. 28 Vízen közlekedik. .10. Összedob! 31. Kihalt óriási madár. 33. A pedagógusok fontos feladata. 34. 0. E. 35. Helyhatározás. .37. Lefelé hull. 39. Az egyik labdarúgó-bajnokság rövidítése. 40. Illanó anyag. 41. Keleti nép. 43. N. H. H. 44. Azonos betűk. 45. Almos anyja. 46. A kanyarban van! 47. Épületrész. 49. Elillan. 50. ... magát. (Mutogatja magát.) 53. Ilyen a sütemény. Függőleges sorok: 1. Nagyobb müvet készítő. 2. Hírlap-, vagy könyvterjosztéssel foglalkozó vállalat. 3. Anyaállat. 4. Rózsavölgyi Márk. 5. Megkétszerezve: ütőhangszer. 6. Vizenyős betegség. 7. Olaszországi város. 8. A briósban van! 9. Éneklő hang. 10. Az időszámítás egysége. 11. Hosszú fadarab. 13. Gyulai Pál mondta. (Az itt lévő zártbetűk: T, A, N.) 17. Rámosolyog. 19. Ugyanaz, mint a vízszintes 11. 21. A mókushoz hasonló rágcsáló állat. 22. Alig néhányan. 23. Kedves erdei állat. 24. A szobában. 25. Bútordarab. 27. Labdarúgó-poszt. 29. Tévesen jegyez fel valamit. 32. Megfordított tévedés! 36. Tojás Bécsben. 38. Töltetlenül. 40. Tudomásul veszed? 41. Másik helyre. 42. »Avízszintes 53. ellentétese. 44. Régi történet. 45. Vissza véle! 47. Reggeli ital. 48. Egy kis betürejtvény: B, B, B, B, B. 51. A mélybe. 52. Német kettósbetú. Megfejtések — nyertesek A megfejtés péntekig küldhető be szerkesztőségünkbe, Szeged, Sztálin sétány 10., II. emelet címre. A borítékra, vagy a levelezőlapra kérjük ráírni; Rejtvény. Csak » két hosszú sor megfejtése küldendő be. A helyes megfejtést és a jutalmazottak nevét jövő vasárnap közöljük. A legutóbbi rejtvény megfejtése: -Zöld föld felett, kék ég alatt a hangos pacsirta fütyörész«. — Könyvet kapott: Bemótsky Béla, dr. Tiboldi Tiborné és Szentpéteri András (Szeged). A nyertesek 11 és 6 óra között vehetik át a könyvet szerkesztőségünkben. A Ucfoat sífy is a s&ut'szelc egyazont vzóco, U&ztalc az Ezerkeiledik éjszaka kamaraszínházi bemutaióján A MEG ALAKUL AS A OTA kialakult nemes, igényes tradícióihoz hú bemutatóval örvendeztette meg pénteken este a Kamaraszínház a színjáték kedvelőit. A mű, ami a színpadon megelevenedett, az immár klasszikussá vált. Heltai Jenőnek egyik bájb's, sokszínű, könnyed verselésű színpadi játéka: Az ezerkettedik éjszaka. Heltai a pesti polgárság írója, látóhatára csak érintkezett a munkásosztály, a parasztság, a magyar vidéki értelmiség életével. Heltai világa nem a teljes világ, irodalma nem tükrözi a nemzeti lét teljességét, sohasem adta egész társadalmunk keresztmetszetét. Mégsem mondhatnánk, hogy életművében nincsenek nagy gondolatok, mély físzta emberi érzések. Humanizmusa — szinte álomhumanizmus — a fasizmus előretörésének zord idejében mesemondásra ihleti. Mesél önmagának s azoknak, akiknek életét, egzisztenciáját éppúgy fenyegeti a világratörő barbárság őrülete, mint az övét. Mesél humorral, derűsen, de a tréfák alól fel-felvillan egy-egy níondat. amit a költő vagy király, vagy koldus szájába ad, s mindegy, hogy kivel mondatja el, a szíve beszél a sorokból: »Vér, gyűlölet, sötétség mindenütt... Szívem nehéz, a bánat benne vendég Régóta már. Ma végre mást szeretnék Békét, nyugalmat, jókedvet, derűt". Heltai komorabban is tudott szólni, mint ez a mesejáték. Figyelmeztetni és óvni is tudott. De nem volt olyan igazán harcos lélek, mint kortársai közül a legnagyobbak, s míg Bartók Amerikába menekült el s József Attilát a vonat kerekei alá űzték a fasizmus szorító, üldöző hatalmasságai, Heltai mesélni kezdett. Ügy gondolta, hogy »át kell mesélni« az időt? Erőt keresett a mesében, vagy menekülést? Lemondás volt a mese? Készülés a ha'Ta? Mákony volt, kábítószer, »az addig is míg élek, csak mesében élek« kétségbeesetten menekülő magatartása, vagy a bölcs segítsége is, a nagyapa jósága, aki maga köré gyűjti unokáit mikor zeng az ég, s mesél nekik, hogy föloldja félelmüket? HARC ÉS ELLENÁLLÁS is volt, a fasizmus elleni hang a maga halk módján Heltainak minden sora. A mai néző máF nem érzi ezt az attitűdöt csak a mese áradására, a versek Könnyű, kecses lejtésére, a gazdag nyelvre és bő humorra ügyel, s bár nem az ég és föld csatáját látja a színpadon, nem jellemóriások lenyűgöző harcát, mégis úgy érzi, mikor az előadás végén legördül a függöny, hogy gazdagabb lett valamivel. Nem csupán a nevetéssel, ami a két Haszszán felsülései nyomán csattan fel, nem csupán azzal a meghatódottsággal, amit az egyszerű jellemek naivőszintesége, és őszinte esetlensége keltettek benne, s nem csupán a bámulattal, amit a mese csodálatos elemei okoztak, hanem egy tanulsággal is: élni érdemes. Nem tételes tanulság ez. nem valami moralista törvényalkotása. Keltái életszemléletének derűje sugallja ezt a tanulságot. Elni érdemes, élni jó, élni szép, s ma, mikor az emberiség eddigi életének legnagyobb válaszútja előtt áll, jó ezt az érzést felkelteni és ápolni az emberekben. Élni szép, az életet szeretni kell, -s aki ezt a gazdag, mesékkel és csodákkal telt emberi világot szereti, csak az tud ennek az embeTi világnak jövőjéért és győzelméért erős és tiszta szívvel harcba menni. A Kamaraszínház kis színpada a díszlettervezőt, a rendezőt és a színészeket egyaránt próbára tette. A térkihasználás nem mindenütt volt szerencsés. A szultán hálótermét és az elő és utójáték díszletezését levegősebben, több mozgási lehetőséget adóan is meg lehetett volna oldani. A bemutató előadás fiatal művészt, a Pethes-család most induló tagját, Pethes Gvörgvöt avatta rendezővé A produkció költői és emberi volt, s ez a rendező lelkiismeretességét, művészi lelkületét dicséri. A stílus nem tolódott el a színpadi bohózat irányába, amire pedig kísértéseket könnyen kaphatott volna a rendező. Pethes érti és érzi a mű költŐiségét, humanizmusát1; s a humor és a szárnyaló líraiság egyensúlyát sikerült megőriznie. A szereplők mozgatásában vétett néhol kisebb ritmushibákat, s ha négy-öt szereplő volt a színpadon, nem tudta feloldani a helyhiányból adódó nehézségeket. A SZÍNÉSZEK KOZUL a két Haszszánt kell elsősorban kiemelni. Kettőjük közül Kátay Endre alakítása volt a jobb, színesebb. Kovács János nem tudta mindig a saját elképzeléseit érvényesíteni s az író intencióit betartani. Néhány jelenetben túlságosan idomult Kátay játékstílusához. Lontay Margit Fatumah-ja is tetszett, bár olykor inkább a maga szórakoztatására játszott. Nyelvbotlása az előadás humorát fokozta. Dómján Edit kedves és megindítóan szerelmes Lailája rokonszenves alakítás. Kádár Flóra, Bóda Judit és Eötvös Erzsi jól illeszkednek az együttesbe. Katona András Sahriar-ja a mesék szultánja. Kedélyes és fenyegetődző. A színészt nem nagyon teszi próbára a szerep s ő sem vesződik vele sokat. Almalik alakja már bonyolultabb. Bodó Györgynek nem sikerült mindig elhitetnie, hogy ez az ember szenved is. nemcsak uralkodik. Talán túlságosan hangos ehhez. Némelykor a kevesebb is megindítóbb és elhitetőbb volna. Torday Géza Rusztán királyfi szerepében szintén nem kapott nehéz feladatot. Nagy nárbeszéde az atyjával hatásos. Lailára való találásakor a versmondása még nem eléggé felszabadult. Mentes József Knfur főeunuh, Marosi Károly az öreg Kházi alakját formálták meg jól, ízlésesen, nagy játóVkészségeel. Tiszai József — a kikiáltó — és Árkos Gyula — vízárus — hasznosan működtek közre. A KTSFPrá — Láng István munkája — érzésünk szerint nem eléggé érett, nem elég egységes. A kis zenekar — a Zeneművészeti Szakiskola növendékei —, Várady Zoltán vezetésével igyekvőén dolgozott. Jók voltak a maszkok — Mánik László munkája —, és szépek, gazdagok a ruhák. Bene János és Horváth Fér renc terveztek őket. A bemutató forró közönségsikert hozott, s a Holtai-darab minden bizonnyal a Kamoraszinház egy '- legsikeresebb sorozata lesz. Sz. G. Hagy lehetőségek bel társasutazásokra, kirándu — Az Idegenforgalmi Hivatal akcióit Országjárás közösen a 7 TIT-tel — Vasárnapi repülőjáratok a Balatonra, Pécsre, Debrecenbe — Autóbusztúra Sopronba április 4—6 között — földi ásókra Az Idegenforgalmi Hivatal egyre élénkülő tevékenysége során a külföldi társasutazások előkészítésével — amelyről már hírt adtunk — párhuzamosan tervezetet dolgozott ki a belföldi utazások megszervezésére is. Megállapodtak a TTIT s/egodi szervezetével, hogy az Idegenforgalmi Hivatal is bekapcsolódik a belföldi országjáró túrák szervezésébe Ez a körülmény többek között lehetővé teszi, hogy az egyes utazásokon több gyári dolgozó is részt vehessen, inert az Idegenforgalmi Hivatalnak már vannak kapcsolatai az üzemekkel. Remélhetőleg ez évben sokkal több munkás, üzemi fiatal vehet részt a népszerű, jól bevált autóbusztúrákon, amelyeken a részvevők pihenés, felüdülés közben az ország legszebb tájait szemlélhetik meg szakszerű vezetéssel. A TTIT és az Idegenforgalmi Hivatal még nem dolgozta ki az országjárás részletes útiprogramját, azonban az első kirándulás tervezete elkészült. Április 4—6 között, a háromnapos munkaszüneti napon Sopront keresik fel Az út első napon Veszprémen, a Baikonyon át Győrbe vezet. Miután Bakony gyönyörű vidékét látják a részvevők, este Győrött színházi előadáson vesznek részt. Magyarország legszebb városát, Sopront, temérdek nevezetességével, másfél napig nézhetik meg a részvevők. Az út visszafelé Keszthelyen, Tihanyon, Balatonfüreden, Sztálinvároson keresztül vezet. Tehát a kirándulás felejthetetlen élményeket ígér. A haromnapos út minden költsége — étkezést kivéve — körülbelül 280—300 forint lesz. Az Idegenforgalmi Hivatal megállapodást kötött a MALÉV budapesti igazgatósagával. A nyári repülőmenetrendet úgy állítják össze, hogy az utasszállító repülőgép az utolsó járatnál szombaton Szegeden marad. Ezt fel lehet használni vasárnap kirándulásra. Három túra lehetséges, vasárnaponként váltakozva. Az első változatban reggel 6 érakor hidal a gép a Balatonra. ReggeS 7 órakor ott van. Délelőtt hajó-körutazás lesz a Balaton legszebb vidékeire. Délután fürdés. Este hétkar indulna vissza a gép, nyolcra Szegedre érkezik. Másik vasárnap Pécsre lehet utasai Reggel szintén hét óra tájban a pécsi repülőtéren a Pécsi Idegenforgalmi Hivatal autóbusza várja az utasokat. A busz Harkányfürdőre megy. Ott a most rendbehozott, szép fürdőben meg lehet fürödni. Délután a busz a Mecsekre vinné a túra részvevőit. Harmadik vasárnapra Debrecen—Hortobágy az úti cél. Mindhárom kirándulás útiköltsége rendkívül olcsó: a jegy ára 160 forint körül lesz majd. A MALÉV-vel egyébként másik jelentős megállapodás is született. A nyáron, ha szükséges, az idegenforgalmi íöidényre közvetlen Brüsszel—Budapest—Szeged légijáratot állítanak be, amelynek segítségével a világkiállítás részvevői Szegedet is megtekinthetik. Sót tervek vannak arra is, hogy a világkiállításra Szegedről különrepüiőgópet indítanak, ha lesz elégendő jelentkező. A nemrégen Pécsett tartott országos idegenforgalmi értekezleten hangzott el az a bejelentés: a szegedi Idegenforgalmi Hivatal autóbuszt kap jugoszláviai társasutazások megrendezésére. A hivatal — lapunk korábbi javaslata alapján — Részkén, a vámvizsgáló állomáAzóta sokat fejlődött a munkásőrség. Felszerelésben, fegyelemben egyaránt. Acélkék színű overall-cgyenruhájuk, a lenini sapka, sapkán a vörös csillag, a karjukon a vörös szalag emlékezteti őket szolgálatban és szolgálaton kívül, hogy egységük a munkásosztály ökle, amely az igazi hazafiság mellett a proletár nemzetköziség eszméit is ápolja. Megalakulásuk óta több díszszemlén vettek részt. Mindig büszke tekintetek, zúgó taps köszöntötte őket. Képünk legutóbbi szemléjükön, február 23-án készült GYULAI PÁLRÓL son az IBUSZ-szal küzö? idegenforgalmi kirendeltséget létesít. Itt említjük meg, hogy a szabadkai Putnik utazási iroda megkeresést intézett a hivatalhoz: ók is társasutazásokat szerveWiének Magyarországra, melynek e gyűlő állomása Szeged lenne. ül IMtt IS WtíÉSMáJm ü $ÜÉÍ 1957 márciusában a szegedi munkásőrségnek nem volt teljes az egyenruhája. De a kiállásuk, tettrekészségük a párt és a munkásosztály, az egész dolgozó nép érdedében hiánytalan volt. Ezért is fogadta őket nagy szeretettel Szeged népe Egyéves a szegedi munkásőrség