Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-14 / 62. szám

Mnielt, 1958. március 14. 5 A szegedi kisipari ternelöszövetkezetekj LELEMÉNYES KISZISTÁK kulturális életéről A szegedi kisipari termelőszövetkezetek kulturális munkásai színvonalas énekkari hangversenyekkel és néhány kitűnő színjátszó előadással hívták fel magukra a figyelmet. Művelődési otthonuk a megindulás néhány hónapjának útkeresése után fejlődésnek indult, szakkörök, asszonykörök alakultak, sokoldalú kapcsolatok épültek ki a környező iskolákkal. A természettudományi ismeretterjesztő előadások egyre sikeresebbek voltak, s nem csupán a művelődési otthonban, hanem a szövetkezetekben is sok hallgatót vonzottak. A munka nagy lendülettel, sokoldalúan indult meg, s bár a művelődési otthon sem a szövetkezetek dolgozói, sem a kerület lakosai számára nem felelt meg még minden igénynek, mégis a város egyik legtevékenyebb, legtöbbet kezdeményező népművelési intézménye volt. Az ellenforradalom ezt a fejlődést megakasztotta. S ha a mai állapotokat vizsgáljuk, azt gondolhatjuk, hogy a szövetkezetek kulturális mozgalma még mindig nem tudott az ellenforradalom utáni kábultságból, szétesettségből magához térni. Mi ennek az elszürkülésnek, lendülethiánynak az oka? A művelődési otthon ma gyakorlatilag egy nagy teremből s két kicsi, kb. 3X3 méteres szobából áll. A művelődési otthonban így nagyon nehéz olyan munkát elindítani, mely tömegeket vonz, s az emberek művelődéséről, szórakozásóról sokoldalúan gondoskodnék. A szövetkezetek nem fizetik be a művelődési otthon fenntartására és bővítésére azokat az összegeket, amiket korábban befizettek, s amiből a városi szövetkezeti bizottság a művelődési otthont az elmúlt években felszerelte. Ezeket a kulturális célokra biztosított összegeket a szövetkezetek maguk sem használják fel a célnak megfelelően. Ismeretterjesztés, szakköri, művészeti munka a szövetkezetekben sem igen folyik. Ilyenformán az elmúlt évben és az idén is, százötven-száznyolcvanezer forintra tehető összeg úszik el nagyrészt ellenőrizhetetlenül. Olyan pénz, amit a dolgozók öntevékeny művészeti munkájának számára, a természettudományos ismeretterjesztés számára, a kulturált szórakozási lehetőségek — klubélet, könyvtár, hanglemezek, stb. — biztosítására engedélyeztek a költségvetési tárgyalásokon. A művelődési otthon egy alkalmazottjával — aki igazgató, adminisztrátor és takarítónő is egyben — csak vegetál, a szövetkezeti kulturális mozgalom pedig pang. De a kátyúból ki kell emelni a szövetkezetek kulturális életét, mert nem lehet • közömbös a szövetkezeti bizottság számára sem, hogy az a több száz fiatal, aki a szövetkezetekben dolgozik, milyen hatások alatt alakítja kultúráját, világnézetét, jellemét, S van egynéhány nevelési feladat az idősebb korosztályok között is. A jelenlegi egyhelyben topogás azzal a veszéllyel jár, hogy a most jól működő színjátszó csoport (mely kitűnő erőkből áll, de amelynek műsorpolitikája alapos megvitatásra szorulna) és a lelkes, de az elmúlt évben önálló hangversenyével adós maradt énekkar is »lemorzsolódik«. Nagyvonalú és bátor kezdeményezéssel a szövetkezeti bizottság el tudná árni egy javaslatnak a megvalósítását. A jelenlegi nagy teremnek kettéosztásával (földszintre és emeletre), a lakrészek fölé emelet húzásával ezt a most hasznavehetetlen hodályt a város legimpozánsabb kultúrpalotájává lehetne átalakítani. Színházterem, klubszobák, próbatermek, könyvtár, szakköri szobák, mozi kapnának helyet az átalakított épületben. Ez az átalakítás biztosítaná a munka objektív feltételeit. A művelődési otthon így is elbírna egy igazgatót, akinek ötletei, szervező tevékenysége még ezt az egy termet is jobban kihasználttá tehetné. Nem hisszük, hogy akár a tagság, akár az OKISZ ellenezné a művelődési otthon átalakításának tervét. Segítené is, anyagi áldozattal is, munkával is, csak egyszerű emberi szóval meg kell mondani a tagságnak, hogy miről van szó és mit kérnek tőlük. Televíziós bemutatón — az újszegedi szövőgyárban Ámokfutó piromániás A Tokiótól 120 kilométerre északkeleten lévő Majebasi 170 000 lakosú japán városban veszedelmes plrománlás ámokfutó garázdálkodik. aki már több mint 2 hete naponta felgyújt egyegy házat. Minden egyes gyújtogatása előtt telefonon felhívja a tűzoltóságot és ördögi kacajjal bejelenti, hogy ..negyedóra múlva tűz lesz, tehát készüljenek fel idejé ben". A gyújtogató annyira rémületben tartja a város lakosságát, hogy önkéntes csoportok alakultak a házak őrzésére és a veszedelmes gonosztevő felkutatására. A rendőrség véleménye szerint valószínűleg egy elmegyógyintézetből megszökött őrültről van szó; Férfiherék párt lopott a Beloiannisz térről Komlós! Tibor. Szeged, Zoltán u. 16. szám alatti lakos F. M. 15 éves fiatalkorú társával. A lopott kerékpárt a rókusi tóhoz vitték, majd ott leszerelték, a vázat a tó nádasába dobták, mig az alkatrészeket értékesítették. Komlósi és társa egyik alkalommal bemászott Fekete Mihály Zoltán utca 17. szám alatti lakásába is, ahonnét 10 kilogramm diót és egyéb értéktárgyakat loptak el. Az ifjú tolvajok ezenkívül még két esetben követtek el kerékpárdinamó lopást, valamint két esetben pénzt is loptak a Marx téri piacon a "" anútlan vásárlóktól. Mindkettőlük ellen megindult a bűnvádi eljárás. A városi KlSZ-értekezleten újságolta Varga Pál, az Ujszegedi Kender- Lenszövő yállalat KISZ-titkára, hogy a gyár ifjúkommunistái vettek egy televíziós készüléket. — Mondj már valamit részletesebben erről a dologról — kérlelem kíváncsian. — Gyere ki egyik este, amikor adás van — feleli. — Bemutatót tartunk s akkor elmondunk mindent. ... A gyárba menet az újszegedi töltésen több fiatallal találkozom: — Mi is megn-tezük a televíziót — mondJTk, a hangjuk után ítélve lelkesedő irgalommal. Kapcsoljátok be a késsüléket Este 7 óra. A gyári klubterem előtt pingpongoznak a kiszesek és bent kedves kép tárul elém: a parkettát szőnyegek borítják, kárpitozott ülésű székek sorakozkanjon elő —, de az adás még nem kezdődött meg. Ezt az időt használom ki arra, hogy végre megtudjam a televízió vásárlásának történetét. Így vásárolták... — Elvállaltuk az üzem rendszeres takarítását — magyarázza a KISZ-titkár —és január elsején már megkezdtük a munkát. A KISZtaggyűlés úgy határozott, hogy mindenki részt vesz a kéthetenkénti takarításban. Felváltva dolgozunk, minden második vasárnap huszonketten. Egy KISZ-tagra négyszer kerül sor évente. Egy fiatal 88 forintot keres vasárnaponként, ugyanakkor az üzemnek évi hatvan-hetvenezer forint megtakarítást jelent a kiszesek társadalmi munkája, a korábbi takarítási kiadásokhoz képest. Kifogástalanul elvégeztük már több ízben az aknatakarítást, körzetben jó a vétel. Megjegyzések hallatszanak: »Na, túlteljesítették a tervet«. Valóban, mert Szeged légvonalban 150 kilométerre van Budapesttől, de az adás tisztán, élesen rajzolódik a készüléken. Érdemes volt tehát televíziót vásárolni! — De még nagyobb tervünk is van — súgja közben Varga Pali —, autóbuszt akarunk szerezni... Készenlétben Meglepődve hallgatom e nagy terveket, s amikor az adás közben kis szünet lesz, ő tovább folytatja: — Különböző rendezvényekből, meg a további takarításból nagyobb összegű pénzhez jut KlSZ-szervezetünk. ügy gondoltuk, hogy ebből a pénzből ves«ünk egy autóbusz-roncsot és azt mi itt helyben üzemképes ál_ lapotba hozzuk. Van kulnak egymás mellett, az ab- a szövőüzemben a gépek, fa- tórgárdánk, lakokát padlóig érő fehér csipkefüggönyök takarják, a székek előtt egy világvevő rádió s a televíziós készülék díszeleg. Lányok, fiúk, és idősebb dolgozók is habzó sörrel koccintanak: a »bemutató« sikerére. — Sok olyan ellenvetés hangzott el — mondja mindjárt az egyik fiatal —, hogy ne vegyünk televíziót, mert az adást Szegeden úgysem lehet fogni. Szaniszló Béla, a Rafilm vezetője biztatott bennünket és nagy segítsé1get is nyújtott. Halász Károly, üzemünk mérnöke pedig két hétig dolgozott a ríagy antenna felszerelésének tervein, mert csak kisméretű antennát kaptunk. Most aztán készen vagyunk... Kapcsoljátok már be a készüléket — kiált a többiek felé, de senki nem nyúl a géphez: majd a hozzáértő. Mindenki feszült figyelemmel tekint a képernyőre, amelyen lték sávok futnak sűrűn egymás alatt. Várjuk, hogy valamilyen kép buklak, vezetékek portalanítását: a szakemberek is meg voltak elégedve velünk. Elhatároztuk, hogy a pénzt ro'-d»nki beteszi a közös KUS/C-kasszába és így már 8—10 ezer forintunk összejött. Ebből a pénzből vásároltuk a televíziót. A javítóműhely vállalta a nagy antenna felszerelését és most itt vagyunk ... Kitűnő a vétel Nem folytathatjuk a beszélgetést, mert felhangzik a zeng, a már türelmetlenül várakozó fiatalok — a klub teljesen megteld — eloltják a villanyt. A képernyőn — mint a moziban — a legújabb világhíradót közvetítik. Csodálkozó 6zisszenések, elismerő szavak röpködnek. Nagyszerűen látható minden, még a szoba legtávolabbi sarkából is. A televízió új nagy adójának átadását is bemutatják. Jelzik, hogy 100 kilométeres Ünnepélyes gyűlésen választották meg az I, kerületi nép fron tbizottságot egy Simon János nevű konjunktura lovag összefogdosott. Megkötözte őket, hogy szétmenjen a híre: íme ezt csinálják a kommunisták. Katona András maga tette szabaddá az értelmiségieket. Így bizonyította, hogy a kommunisták megbecsülik azokat az értelmiségieket, akik a nép tényleges érdekeiért munkálkodnak. Júniusban politikai sztrájk volt Szegeden. A demarkációs vonalon túlról többször volt a városban Katona András. Dolgozott az emberek között. S a nép júniusban ismét megmutatta, hogy a Tanácsköztársaságot óhajtja! Am az ellenséges, ellenforradalmi túlerő útját szegte a népóhajnak. Érdekes megemlíteni, hogy egyszerű paraszt emberek segítettek Katona Andrásnak abban, hogy Szegedre jusson. Kocsijukon hozták a demarkációs vonalig. Majd egy kapát is kerítettek neki, hogy azzal menjen, mint valami mezei munkás. S bejött a városba, ahol már az ellenforradalom szervezkedett. Élete veszélyben volt, mégis kapcsolatot talált a politikai sztrájk szegedi szervezőivel. Az alsóvárosi temetőben találkoztak. Szegeden maradteKsat®rTny£nuráas munkások politikai sztrájkját. A szervezkedő hazai ellenforradalom és a várost megszállva tartó francia imperializmus csapatai az utcán csoportosuló munkások közül többet elfogtak, és a börtönök felé kísérték őket. A munkások, — közöttük Katona András is — több elfogott társukat kiszabadították. Később azután Katona Andrást is elfogták a francia tisztek és őrizetbe vették. Egv francia altiszt azonban segítségére volt és így sikerült megmenekülnie börtönéből, s kijutnia Szeged-Alsóközpontra. ... És hiába volt a vörös katonák hősiessége, az imperialista túlerő, a belső árulás vérbe fojtotta a proletárdiktatúrát. Keresték Katonái Andrást is. Hű élettársa ott kinn Alsóközponton egy sarjadó emberi életet hordott a szíve alatt. Elfogták az asszonyt és faggatták férje hollétéről. Néma maradt, hiába fenyegették. Aztán csak az ellenforradalmi rendőrség kezébe került Katona András. Dr. Papp Menyhért rendőrkapitány hallgatta ki. Bátran vallotta a pártmunkás a nép igazságát, és védte a Tanácsköztársaság becsületét. Nem volt hajlandó aláírni azt a jegyzőkönyvet, amelyet a Tanácsköztársaság rágalmazására a rendőrkapitány fogalmazott és neki csak aláírásra tartott^ oda. S dr. Papp Menyhért, a rendőrkapitány — az az ember, akinek március 21. után, a proletárdiktatúra szegedi napjaiban semmi bántódása nem esett, és akivel akkor igazi emberséggel beszélt Katona András is — felkapva íróasztaláról a fémtappert, úgy vágta fejbe a fiatal pártmunkást, hogy arcát, ruháját elöntötte a vér. A bírósági tárgyaláson pedig nem akadt olyan dolgozó ember, aki ellene vallott volna, öt napig lovascsendőrök hajkurászták a tanúkat, de a népből nem találtak, mert közülük rosszat senki nem tudott mondani Katona Andrásról. Mégis 22 hónapig ült a szegedi Csillagbörtönben. Utána nehéz évek következtek. Munkanélküliség. Üldözés. A munkásmozgalomban részt vett azonban továbbra is. Az eszméhez hű maradt! akinek galambősz a haja, szemeit ráncok fogják közre, az 1956-os ellenforradalom idején fegyvert fogott a néphatalomért. Karhatalmista volt. Vigyázta a nép rendjét, nyugalmát. Most is, mint egész szerény életében, — pártmunkás. Egy a sok közül. A szava csendes. Egész öreg szívével, és ifjúi lángolással továbbra is hűen a szocializmus katonája. Morvay Sándor Az öreg harcos Szerdán este megtelt érdeklődőkkel a Hazafias Népfront városi bizottságának ; Vörösmarty utcai nagyterj me abból az alkalomból, hogy létrehozzák az első kerületi népfrontbizottságot. A jelenlévők soraiban a kerület dolgozóinak minden rétege képviseltette magát: munkások, parasztok, miségiek, kisiparosok, gczó nők, háziasszonyok egyaránt részt vettek a gyűlésen. Az összejövetelt a szegedi Liszt Ferenc Állami Zeneiskola növendékeinek kedves műsora színesítette. Petényi Pál zenetanár vezénylésével Bartók gyermekdalfeldolgozásaiból és Handel szvitjéből adtak elő nagy sikerrel. Bozsó Magdolna, a Mérey utcai általános iskola tanulója pedig József Attila-verset szavalt. Mison Gusztáv, az I. kerületi tanács v. b. elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Lőkös Zoltán újságíró, a Hazafias Népfront szegedi elnökségének tagja mondott beszédet. Ebben a Hazafias Népfront szerepéről beszélt és külön vázolta azokat a szép feladatokat, amelyek a megalakuló első kerületi népfrontbizottság tagjaira és aktivistáira várnak. Érdeklődéssel kísért előadásához több hozzászólás hangzott el. Nyilasi Péter az MSZMP belvárosi szervezete nevében ígérte meg támogatását a népfrontbizottságnak, majd Túri Géza, az ujszegedi Tanítóképző Intézet igazgatója, Klein Ernő, a városi békebizottság tagja és Oláh Lajosné háziasszony világították meg több oldalról a népfrontmunka jelentőségét. Ezután Tarnai Károly javaslata alapján egyhangú helyesléssel megválasztották a száztagú népfrontbizottságot és tagjai soraiból a 20 tagú elnökséget. A választási gyűlés Nagy István, a Hazafias Népfront értei- városi bizottsága titkárának üol- zárszavaival ért véget, s ezt követően az újonnan alakult I. kerületi népfrontbizottság Kováts István elnöklésével nyomban megtartotta első ülését is, hogy megbeszéljék a legközvetlenebb tennivalókat. futballcsapatunk és nyáron vinni szeretnénk őket az ország különböző részeibe a többi fiatallal együtt, hogy minél jobban megismerjék hazánkat. Ha az autóbuszvásárlás esetleg nem sikerül, akkor is igénybe vesszük a vasárnapi repülőkirándulásokat, külföldi túristalehetőségeket. Persze azért az újszeged! szövőgyár fiatal kommunistái nemcsak a szórakozásban, a munkában is helytállnak. Ot ifi exportSrigádunk van. Most nemrégen a cérnáző-brigádunk: Gábor Erzsi, Kiss Anna, Szabados Mária, Frányó Istvánné irányításával megnyerte Csongrád megyében az ex» port-brigádok országos versenyét. Kaptak is jutalmul 1200 forintot. A stoppolőbrigádunkat a pártszervezet és a vállalatvezetSség részesítette tárgyjutalomban. S ha bennünket a párt valamilyen feladat elvégzésére kér, mi mindig készenlétben állunk ... A televíziós adásnak vége. Felgyújtják a villanyokat, szétrakják a székeket, bekapcsolják a rádiót, szól a zene és a fiatalok táncraperdülnek. így élnek az újszegedi gyár leleményes kiszesei. M. 7 — összetörte a pusztamérges! fCldrpűvesszövetkezet Italboltjának berendezését Kovács Lajos pusztamérgesi lakos, aki az er-ik este berúgva, kötekedett az italboltban. A székeket a földhöz csapdosta, az ivópoharakat pedig a falhoz. Több mint kétezer forint kárt okozott o részegen garázdálkodó Kovács. aki a közbelépő rendőrre' is szembe szállt, őrizetbe vették, s ür»ét hamarosan átveszik a bírósághoz. A hőforrások jódtartalmának kiválasztására Uj eljárást dolgoztak ki a Szegedi Tudományegyetemen A Szegedi Tudományegyetem szervetlen kémiai intézetében érdekes új eljárást dolgoztak ki a hazánk hőforrásaiban található jód kinyerésére. Az intézet vezea hőforrás vizét higanyvegyületen vezetik át. Ez megköti a jódot, s ugyanakkor ioncserélő módon klórt bocsát a vízbe. így a víz más célra továbbra is felhasználtője, dr. Szabó Zoltán Kos- ható. Ezzel az eljárással Haj~ " dúszoboszlón naponta mintegy 10 kilogramm jódot lehetne megmenteni. Módszerük alkalmazása nem érinier.é a fürdő gyógyhatásút, mert a fürdőmedencéből kifolyó vízből is ki tudják választani a jódot. A szegedi kutatók találmányának hasznosítása főleg a Tiszántúlon nemrég fúrt mély meleg vizű kútaksuth-díjas professzor és Beck Mihály tudományos munkatárs tavaly Hajdúszoboszlón kisüzemi módon próbálták ki módszerüket. Kísérletük eredményeit a közelmúltban értékelték. Megállapították, hogy eljárásuk alkalmazása a jód kiválasztására még akkor is gazdaságos, ha egymillió rész víz csak 5—10 rész jódot tartalmaz. Módszerük lényege, hogy nál lenne célszerű.