Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-15 / 63. szám

2 Szombat, 1958. márcfas 15. Komócsin Zoltán elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) március 21., a másik 1945. április 4. A Magyar Tanácsköztársa­ság néhány hónapos fennál­lása alatt újra az emberi haladás élvonalába került a magyar nép. A Ta­nácsköztársaság napjaiban mai folytatói. Nem titkoljuk örömünket, büszkeségünket, hogy a mai márciusi ifjak" legjobbjai a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség tagjai. Mintegy más­fél évvel az ellenforradalom fegyveres megsemmisítése után teljes bizonysággal a valóság, az élet által nap 1848 igazi kővetői, örökösei, mint nap igazolva jelentjük folytatói és továbbfejlesztői ki: ma is vannak fiatalok, megvalósították mindazt, akik megértik a mi korunk ami a 48-as zászlóra volt feladatait, mint ahogy a 48­írva, sőt túl is mentek azon, as ifjúság megértette saját teljesítette a magyar zsellér korának feladatait. A mi ko­éa szegényparaszt felszaba- runk, a szocialista forrada­dulását a földesúri uralom lom és építés korszaka. A alól. Kivívta, mégpedig nem kommunista ifjúság azzal az urak, hanem a nép szá- válik méltóvá a 48-as már­mára a független államot és clusí ifjúsághoz, hogy a ma­egyben tovább ment, köztu­lajdonba vette a gyárakat, a bányákat, megkezdte hazánk szocialista forradalmi átala_ kítását. 1945. április 4. hazánk leg­nagyobb nemzeti ünnepe. Ezzel a történelmi forduló­val kezdetét vette mindan­nak megvalósítása, ami be­gyar nép bizton számíthat reá mai legnagyobb és leg­nehezebb céljainak valóra­váltásában. Ahogy 110 évvel ezelőtt Európa elnyomott népei, köztük a mi népünk is, ha­zafias és nemzetközi remé­nyeikkel az akkori haladás bástvájára, a polgári forra­fejezetlen maradt 1848-ban, dalom Párizsára, Franciaor­majd 1919-ben csak röví3 szágra tekintettek, úgy ma felvillanás volt. Ez a dátum a haladást, a szabadságot, a Jelzi, hogy kezdetét vette a demokráciát. a szocializmust magyar nép történelmének áhítozó népek a Nagy Októ­az a korszaka, amikor már béri Szocialista Forradalom minden megpróbáltatáson át, szülöttére, a Szovjetunióra, visszavonhatatlanul győzedelmeskedik a nép vágya, akarata, célja. A felszabadu­lás óta eltelt mintegy 13 év szakadatlan harc, munka, építés volt. Az önálló, sza­bad, független Magyarország valósággá vált 110 év alatt sokszor meg­hamisították a 48-as eszmé­ket aokszor felhasználták népáruló, nemzetvesztő cé­lokra. De ami 1956 októberé­ben történt az minden elő­zőnek felülmúlása. Az 1956 októberi ellenforradalom 1848-as Jelmezben kezdődött Az ellenforradalmárok Kos­suthra, Petőfire, a 48-as márciusi ifjakra hivatkoztak. Valójában azonban ugyanazt tették, mint az 1848-as for­radalom és a szabadságharc árulói, az akkori »belső bi­tangok«. 1848-ban Hám ér­sek, 1956-ban neve »fémjelzi lyezkedést az igazi forradal­márokkal és forradalmi viv_ Moszkvára tekintenek. Ma valamennyi ország reakció­sai vadul, vakon gyűlölik a Szovjetuniót; viszont a vi­lág minden országának ha­ladó gondolkodói, pártállás­ra, vallásra, bőrük színére való tekintet nélkül — szov­jetbarátok. Népi demokrati­kus rendszerünket önálló, független nemzeti létünket mentette meg az a segítség, amelyet • szovjet kormány a mi kéré­sünkre nyújtott 1956. novem­berében. Csak az mondhat­ja el magáyól, hogy hű a 48-as és egyben a 19-es esz­mékhez, hogy igaz íia a hazának, aki nemzetközi, aki működésemet arra felaján­lani, hogy a felszabadu­landó szomszéd Magyaror­szág és a felszabaduló szomszéd oláh és szláv né­pek között külellenség el­leni kölcsönös védelem vé­gett szövetség jöjjön létre, de sőt e szövetséget mind a mi függetlenségünk, mind az ő függetlenségük biztosítékának tekintet­tem..« Hasznos megszívlelni Kos­suth szavait különösen azok­nak, akik még ma is a na­cionalista gyűlölködést szít­ják a szomszéd népek iránt. A kossuthi eszméket a szom­széd országok népeihez fűző­dő kapcsolatainkban is tel­jesítettük. Amikor nem en­gedünk kezet emelni arra a barátságra, amely a szom­szédos országok népeivel összeköt bennünket, akkor a nacionalistákkal szemben az igaz magyar hazafiságot és nemzetköziséget, mindenekelőtt a magyar nép érdekeit védjük. Ez a mi hitvallásunk most és ez lesz a jövőben is. Kossuth, Pe­tőfi, Táncsics zászlajáról le­töröltük azt a gyalázatot, amelyet az ellenforradalmá­rok kentek rá. Híven 1848 szelleméhez, együtt emeljük magasra és visszük új győzelmekre a háromszínű magyar nemzeti zászlót és a munkásnemzet­köziség ötágú csillagos vörös lobogóját. A díszünnepség második részében művészi műsorra került sor. Ml volt a SEBTO-tanács ülésszakának célja? A SEATO tanácsának csü­törtökön véget ért üléssza­káról terjedelmes záróközle­ményt adtak ki, amely a nyugati propaganda szoká­sos hangnemében készült. A közlemény azt állítja, hogy Délkelet-Ázsiát »kommu­nista támadás« és a kommu­nisták bomlasztó munkája fenyegeti. A SEATO főko­Iomposai ezen a délkelet­ázsiai népek nemzeti felsza­badító mozgalmát értik. A SEATO szerveinek azért volt szükségük ilyen megállapítá­sokra, hogy ezzel leplezzék a SEATO isazi jellegét. A záróközlemény ugyan nem említi egyenesen Indo­néziát, mégis egyes ameri­kai megfigyelők úgy vélik, hogy az indonéziai helyzet­nek az ülésszakon zárt ajtók mögött történt megvitatása egyenesen kísérlet a SEATO beavatkozására Indonézia belügyeibe. A közlemény hangsúlyoz­za, hogy fokozni kell a kap­csolatot a SEATO és a bag­dadi szerződés között Az ülésszak záróülésén a küldöttek formális nyilatko­zatokat tettek, amelyeknek célja a SEATO állítólagos eredményeinek kidomborí­tása és a katonai csoporto­sulásnak olyan színben való feltüntetése volt, hogy az »védelmi szervezet, amely megegyezik az ENSZ célki­tűzéseivel«. Ennek ellenére a manilai Ülésszak ismét azt bizonyította, hogy az impe­rialisták ezt a tömböt esz­közként akarják felhasználni a délkelet-ázsiai béke alá­ásására és a feszültség fo­kozására. Egy amerikai szenátor szerint az USfl katonai vezetői eltitkolják az atombombákkal történt balesetek számát Clinton Anderson demokrata párti szenátor kijelen­barátja népünk felszabadí- 'ette; azt gyanítja, hogy az amerikai katonai vezetők el­tójának, a Szovjetuniónak, titkolják az atombombákkal kapcsolatos rcpülőgépszeren­Hazafias és proletárinter- csétlenscgek valódi számát. Szeretné például, ha a had­nacionalista meggyőződé- ügyminisztérium magyarázatot adna arról a robbanásról, sünk alapján valljuk azt a amely az új-mexikói Albaquerque-től dclre 1957. ápri­barátságot, szövetséget, amely Hs 22-én történt, s amely »lyukat vágott a földbe«. Mmdszenty vaiamennyi szocialista or- Anderson szenátor véleménye szerint legalább kétszer a szembehe- szággaj összeköt bennünket, annyi balesetet okoztak az atombombák, mint amennyi­Ebben a törekvésünkben ről a hadügyminisztérium hivatalosan eddig hírt adott. & irt i sí «• . . Kossuth hitvallása is kifeje- »A közönségnek joga van megtudni — mondotta —, hogy manyoKkai. Nem rajtuk mu- zésre Jut aki a következőket hány olyan baleset történt, mint legutóbb Firenzénél.« lott, hogy nem teljesedett mondotta: Anderson, a szenátus és a képviselőház közös atom­ugyanaz a sötét véip-et, nemcsak a legnagyobb erőbizottságának alelnöke, korábban pedig a bizottságnak 2^imoaZ l ,r,CÍUS örömmel kész valék közre- elnöke volt. éa 1919. március 21-e utáni győzelmes hónapok felett az >•• ellenforradalom felülkereke-• Dr. Hamvas Endre csanádi püspök látogatása a megyei tanácsnál és a népfrontnál Dr. Hamvas Endre Csaná­di megyéspüspök, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagja pénteken, Nagy Tibor püspöki titkár, a Hazafias Népfront megyei elnöksége tagjának kíséreté­ben ellátogatott Hódmezővá­sárhelyre, ahol szívélyes hangú megbeszélést folyta­tott Papp Sándorral, a me­gyei tanács v. b.-elnökével, majd a Hazafias Népfront megyei bizottságának veze­tőivel. Előbbi megbeszélé­sen Turai István, a megyei művelődési osztály egyház­áig Nagyistók József ország­gyűlési képviselő, az ország­gyűlés alelnöke, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak elnöke, Túrái István, valamint Katona Sándor, or­szággyűlési képviselő, a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának titkára vett részt. Mindkét megbeszélés közvetlen, szívélyes légkör­ben zajlott le s feltétlenül hozzájárult az állam és az egyház között kialakult egészséges, gyümölcsözően Jó kapcsolat további elmé­ügyi főelőadója, utóbbin pe- lyítéséhez, erősítéséhez. É'etfogytiglaiv kényszermunkára változtatta* Dzsamtla Buhired ítéletét Párizs (MTI): Párizsban csütörtök délután terjedt el a hír, hogy Dzsamila Buhi­rednek, a halálra ítélt algé­riai leánynak a köztársaság elnöke megkegyelmezett. A kegyelmi döntés várható volt, mivel a világközvéle­mény egységes állásfoglalá­sának láttán még a jobbol­dali párizsi sajtó is azt han­goztatta, hogy nem szabad a fiatal lány kivégzésével tá­pot adni a franciaellenes hangulatnak. A francia bíró­ságok legfelső tanácsának szerdai ülésén született meg a döntés. Az ülésen Coty köztársasági elnök elnökölt 24 órát vártak mégis a dön­tés nyilvánosságra hozatalá­val. Párizsi baloldali körökben rámutatnak arra, hogy a világ haladó erőinek volt. Párizsi jogászok egy csoportja is kijelentette a tárgyalás anyagának ismere­tében: nem volt döntő bizonyíték amellett, hogy Dzsamila Buhired bűnös lett volna a terhére rótt vádban, tudniillik, hogy részt vett volna két bombamerénylet megszervezésében, amelyek egy évvel ezelőtt algiri ká­véházakban egy ember éle­tet követeltek és 40 sebesü­lést okoztak. Hónapokkal az ítélet meghozatala után a francia hatóságok is elismer­ték, hogy időközben elfogott algé­riaiak voltak a két me­rénylet tettesei és az ei­fogottak bizonyították Dzsamila Buhired ártat­lanságát. állásfoglalása kényszerítet­te ki a kegyelmi döntést. A világközvélemény London­tól a Távol-Keletig és —— Moszkvától—Afrikáig egysé- ..... ... _ gesen Dzsamila Buhired \ lOltO B liell flVerö­megmentése érdekében moz­dult meg. özönlöttek a távi­ratok, levelek a párizsi Ely­see palotában a francia köz­társaság elnökéhez, kegyel­met kérve az algériai halál­raítélt leánynak. Dzsamila Buhired csaknem nyolc hónapon át volt a si­ralomházban. Az algériai ha­ditörvényszék 1957 júliusá számai: 23. 44. 51. 71. 82 ban ítélte halálra, olyan tárgyaláson, amelyről a fran­cia haladó sajtó annak ide­jén azt írta, hogy a igaz­ságszolgáltatás komédiája A lottó 11. játékhetének sorsolását pénteken Salgó­tarjánban tartották meg. A szokásos előkészületek után a következő számokat húzták ki: 23, 44, 51, 71, 82. E héten a fogadók több mint 3 900 000 szelvényt vásárol­tak, így egy-egy nyerőosz­tályra csaknem másfélmillió forint jut désével lett úrrá ! A kapitalista országok me­A mi hazafiságunk, ragasz-! ^gazdaságában mélyreható kodásunk az 1848-as eszmék-! folyamat játszik le. A gé­• pesítés előrehaladásával és a • mezőgazdasági technika fej­tettekhen meg- • lődésével a kisgazdaságok — egyetért abban, hogy ez a nyilvánuló haznllsá« ! amelyek nem bírják viselni versenges a legélesebb ko­nyuvanulo tiazajisóg, ¡a wtséeeit - rülmények között fog vég­ragaszkodás. Ezt példázza az ! mindinkább alulmaradnak a elmúlt 17 hónap is. Népköz-! közép- és nagybirtokkal foly­társaságunk alkotmányos! tatott versenyben és tönkre­rendjének helyreállítása, népi! mennek. A nyugati statiszti­demokratikus r»nHc7»ninir! kai adatok is azt mutatják, _ . ...... gazdasási és DolZ. m« hogy az egy gazdálkodóra mezőgazdasági védővámo- segítséget kérnek a ®"s mind kat követelnek Iazért, hogy gazdaság számára, t Az osztrák mezőgazdaság problémái termelési önköltsége csak a teljesen egészségtelen, sőt felét, s Spanyolországban pe- tarthatatlan. Az öt hektáron dig a negyedét tette ki az aluli 208 ezer kisgazdaság ^ bemenni, miután külföldön osztrák költségeknek«. Azt elégtelen termelési körűimé- ¿¿^ ¿gyes" földterületeket el­a mezőgazdaság legfőbb pedig minden osztrák túcl- nyeivel és kicsiny földjevel adásra kínálnak fel, de vil­ágaiban sokkal alacsonyab- ja, hogy az olasz bor sokkal képtelen lépést • tartani a bak a termelési költségek. A olcsóbb. többiekkel. B gazdaságok pa­mezőgazdászok maximális Amikor a nagybirtokosok rasztjai kénytelenek kora A törvény szerint ameny­nyiben a földtulajdonos meg­egyezik a parasztkamarával a paraszti földkoncentrálási akcióban, úgy felmondhatja a földbérleti szerződést. Nos, ez a gyakorlatban úgy tör­ténik, hogy a nagybirtoko­mező- reggeltől késő estig dolgozni, szilárdítása. Miközben az el-! átlagos földterület mind lenforradalmárok a MUK-" magasabbá válik a nyugati kai fenyegetőztek, a párt ésikaPita"*S t «^gokbanQ a kormány az emlékezető.• ^^f™1"*4^« ­március 15-1 tézisek kibocsá-» beklóT J** ^ÍJlT tésával és a múlt évi már-J ^ kat K 7 „{,,. ,- : ¡Olaszországban 5 hektár, szervezésével Franciaországban pedig 14,7 01 ¡hektár a földbirtokátlag. Ez lamennyi bérlőnek felmon­danak. A föld árát magasra hajtják. Egy hektár földért általában 30 ezer schillinget 120 ezer hegyi gazdaságnak kereskedelmi övezetbe« tör­__ és a kereken 83 ezer borter- ténő közeli belépésünkre, lelcnlcxtc n* .//.„f„, £ azonban állandóan növek- melő gazdaságnak. igen aggasztó. A konjunktú­W í ' S szik. A tejgazdaság a hegyi pa- ra csak a nagybirtokosoknak kat követelnek Jazért, hogy gazdaság számára, úgy ezt de ha halálra is dolgozzák k6rnek A vagVbirtokosok a az osztrák mezőgazdaság el- mindig az ínséges kis- és kö- magukat, akkor is kilátásta- föjdet az j94í).es egvségáron bírja a konkurrenciát. zépparaszti gazdaságok ne- lan a helyzetük. kapták vissza. Azoknak a A cikk felveti, hogy mdt vében teszik. Az öt hektár- A kapitalista gépesítési parasztoknak azonban akik nyújthat a »szabad kereske- nál kisebb földdel rendelke- folyamat során a ktegazdasá- akarják vásárolni a föl­delmi övezethez« való csat- rő 208 ezer kisgazdaság jő- gok elveszük földjüket, rnert dgt a jeieniegi forgalmi lakozás, a »közös piac«, a vője, tekintettel a »szabad a fizetőképesebb nagybirío- ára't kgl[ megfizetníök mely kok termelési körülményei- gyakran az 1940_e3 egységár vei nem tudnak lépést tar­tani. A mezőgazdaság kapi­radalmárok eszmei csalásait, ; Sokkal reménytelenebb a ¡ kis- és középparasztok hely­. .. , „ ! zete ott. ahol még nagybir­amit 48-cal űztek és mind g tokok is vannak. A Weg und eszmeileg, mind történelmi • ziel, az Osztrák Kommunis­értékelésben helyére állította ¡ta Párt elméleti folyóirata 1848. március 15-ét. Az el^ szerint Ausztriában az erdők múlt mintegy másfél évben ¡ kétharmada és a földek 60 a hazafiak, az igaz emberek '¿százaléka nagybirtok, 6000 úgy vizsgáztak, hogy vállal-! nagybirtokosnak és 60 ezer ták a nehézségeket, a kez- S nagy gaziának több földje detben megnyilvánult gyű-!"an, mint 350 ezer kis- és lölködést, sokak közönyét, el .'-középparaszti gazdaságnak. lenségeink megújuló brutá-!A már említett Weg und lis támadásait. 2 Ziel egyik cikke beszámol a Közismert, hogy az ellen-! kis- és középparasztok hely­forradalom, a nacionalista" zetéről, amelyből — rövidít­demagógia legtöbb áldozatát! ve — részeket közlünk. a fiatalok közül szedte. An_! A cikk bevezetőben arról x, i j , i-«. » i ! beszól, hogy az Ausztriában nál érdekesebb számunkra, i gazdaságl kon_ hogy 1956. november 4. után; junktúra ellenére súlyos gyorsan bebizonyosodott^ problémák tapaszta'hatók a van a magyar ifjúságnak egy! mezőgazdaságban. Az őszit- tésében igen tekintélyes része,|j^yké^ttfitnie^ -Franciaországban a amelyre illik a szó: a 48-as* kmföldi mezőgazdaságokkal terenként! rasztok egyik fő jövedelem- kedvezett és a kisbirtokosok­forrása. A nemzeti tanács naik nincs meg a szükséges pénzügyi bizottságában múlt tőkéjük ahhoz, hogv hozzá­év novemberében nyilvános- illeszkedjenek az új terme­ságra hozták azt. hogy a vai- lési feltételekhez, kivitel költségei közel mii- Nemrégiben egy társada­liárdos összeget tettek ki. lomtudományi bizottság Bur­Mfg Ausztriában a vaj tobb genland földbirtok-viszonyai­mint 35 schillingbe került, val foglalkozott. A bizottság addig az osztrák vajat a vizsgálatai során megállapí­külföldnek 19—26 schillin- totta, hogy a kisparaszti gaz­gért szállították. A különb- daság a jelenlegi körűimé­séget az osztrák adótizetők- nyék között nem rentábilis nek kell kiemienlíteniök. és legjobb lenne, ha ezeknek A szarvasmarha-tenvész- a gazdaságoknak a tulaido­tésben is olcsóbb a külföld, nosai az iparban keresnének A bortermelés terén mégsú- munkát, vagy speciális nö­l.vosabb a helyzet. E téren vények termelésére térné­»az európai piac« már egyél- nek át. vonalon is talista gépesítése növeli a földhiányt, mert a földéhség földuzsorához és ahhoz ve­zet, hogy a nagybirtokosok megfosztják földjeiktől a kisbirtokosokat. Az Osztrák Néppárt poli­tikája arra versenyképes tízszerese. A mezőgazdasági törvény célja az, hogy a néppárt pa­rasztpolitikájának végrehaj­tásához megteremtse a tör­vényes alapot. E törvény ér­telmében az árakat a köze­pes termelési köliségek alap­irányul, hogy jón fogják megállapítani. nagyparaszti Nos. melyek a közepes ter­gazdaságokat építsen ki. En- költségek? Lépést nek az a következménye, hogy az Osztrák Néppárt földpolitikája még reakció­sabbá válik és a hiteleket még az eddiginél is fokozot­tabb mértékben a jómódú közép- és nagybirtokosok fogják élvezni. Jelenleg egy úgynevezett »paraszti fö!dkoncen«rálási akció« folyik. Ez abból áll. tudnak-e ezekkel tartani a kisparaszti gazdaságok és versenyképesek lehetnek-e? A földhiány körülménvei kö­zött és a fokozott génesítés mellett bizonyára nem! » Ma a konjunktúrára való tekintette] még kiutat tatai­hatnak a parasztok, akik elvesztették földjüket. Ma még találnak munkaVhető­séget az iparban. Mi lesz azonban akkor, ha vé«et ér talán nem nyújthat semmit Szakszervezeti az osztrák mezőgazdaságnak, felgöngyölítették ezt a kér- hogy a volt porosz nemesek­Az osztrák gazdasági kutató dóst. Az Osztrák Szakszerve- nek óriási birtokokat jutat­intézet legutóbbi havi jelen- zeti Szövetség 1957. szeptem- nak. Az egvik, nemrégen el- a konjunktúra és válság lép t.w.ho,, megállapította: ber havi folyóiratában ál- fogadott törvény szerint fel? Ez a kérdés felmerülhet lást foglalt a kisparaszti gaz- mindazok, akik 1955. július a mezőgazdasági munkások­1 j " daságok kérdésében. Ebben 25-én osztrák állampolgár- kai kapcsolatban is, akik a legalacsonyabb utalt arra, hogy az osztrák sággal rende'keztek, újra gépesítési folyamat soráp el­márcíusi ifjúság ügyének! és valamennyi szakértő akcióban, úgy felmondhatja mezőgazdaság struktúrája megkaphatják birtokaikat. vesztik munkahelyüket

Next

/
Oldalképek
Tartalom