Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-11 / 59. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK] Apad a Tisza A KISZ járási k ü Idöttértekezlete Ara: 50 fUlér Kedd, 1958. március 11, XIV. évfolyam, 59. szám Állami segítségei kapnak a gyümölcs termelő gazdák a nőmozgalom sorsa összekapcsolódott! a szocializmus sorsával Készül a finom kakaó meg a madártej a babazsúrra. A vendéglátó gazdasszonykáknak ugyancsak ügyeskedniük kell, mert a babavendégek már kényelmesen elhelyezked­tek a terített asztal mellett. Még a szalvétát is nyakukba kanyarították, nehogy a sűrű kakaó valahogy a tüll­ruhácskára freccsenjen. Ez a kedves jelenet a bolgár testvérváros, Plovdiv egyik napközi otthonában játszódik le. A Bolgár Nép­köztársaság igen nagy gondot fordít a korszerű napközi otthonok, óvodák fenntartására. Munkás életképek Az utóbbi hónapokban száznyolcvannyolc földmunkás és parasztcsaíád lépett be a szegedvidéki tsz-ekbe dők. Ezek a cikkek nagyobb­részt olyanok, amelyek gyártását erre az esztendőre tervezte a vállalat. Nagy tet­szésnek örvendenek az új mintájú napellenzők, a pa­mutszerű nylon szövetek, a filmnyomással festett per­zsamintás szőnyegek és a különböző ponyvák. Meg­szemlélhetik a látogatók azokat a lángmentes szöve­teket is, amelyeket egy nem­régen befejezett kísérletezés alapján gyárt a vállalat. Meghívták a kiállításra a Budakalászi Textilműveket, a Csillaghegyi Lenárugyárat és a Győri Lenszövő Válla­latot is. Ezekkel az üzemek­kel a közelmúltban Buda­pesten rendeztek közös ki­állítást. Szegedre is elhozták azonban a testvérvállalatok legnagyobb érdeklődésre szá­(not tartó cikkeit. Az ünnepélyes megnyitás első aktusaként Kiss Ferenc főmérnök mondott rövid megnyitóbeszédet. Ismertette az üzem felszabadulás utáni fejlődését, cikkskálájának változatosságát, kereskedel­mi kapcsolatait és újabb terveit a kereskedelem és az ipar növekvő igényéinek ki­elégítésére. A megnyitó után az Uj­szegedi Kender- Lenszövő Vállalat fogadást rendezett a meghívott szegedi közéleti emberek és a helyi textil­üzemek képviselőinek tiszte­letére. A közönség számára 11 órakor nyitották meg a ki­állítást. Már vasárnap is számos érdeklődő járta vé­gig figyelemmel a kiállítási termet. Tegnap ugyancsak sokan gyönyörködtek a be­mutatott textiliákban. A há­romnapos kiállítást ma, ked­den este zárják. Ismeretes a forradalmi munkás-paraszt kormány ál­láspontja az egyéni paraszt­sággal és a szövetkezeti moz­galom fejlesztésével kapcso­latban: A fejlődés minden egycni gazdát előbb-utóbb aira késztet majd, hogy be­lássa: a szövetkezeti gazdál­kodás jobb, s még csak emlí­teni sem lehet egy napon a régi egyéni munkával. Nos, kormányunk álláspontja he­lyességéről tanúskodik, hogy a szegedi járásban is nöt­tőn nő azoknak az emberek­nek a száma, akik anélkül hagynak fel az egyéni mun­kával, hogy erre bárki is kényszerítené őket. Az utóbbi hónapok ered­ményeinek összesítése alap­ján a járás 26 termelőszö­vetkezetébe nem kevesebb, mint 188 egyéni paraszt­családot, volt nincstelen föld­munkást vettek fel. Az új tagok felvételében továbbra is a deszki Kossuth Terme­lőszövetkezet vezet. Utóbbi közgyűlésükön már a hu­szonkilencedik egyéni pa­rasztcsaládot fogadták so­raikba. Nagy bizalmat harcolt ki magának a sándorfalvi Ró­zsa Ferenc Termelőszövetke­zet is. Viszonylag rövid idö alatt 15 űj taggal erősödött A kisteleki Felszabadulás Tsz-ben 11, a mórahalmi Vö­rös Október Tsz-ben 8, a rúzsai Kiss Imre Tsz gazda­ságában pedig tíz új család kezdi meg a régiek mellett a kora tavaszi munkát ezek­ben a napokban és hetekben. Igen elhanyagolt volt ez a ház a Remény utcában. Móravárosi Bagolyvárnak hív­ták. Belül egészségtelen lakások, kívül omladozó vakolat volt. Az épület, sokak szerint. csaíUt.ntta az utcát. Es ebben volt is valami.., A múlt évben, egy szép napon megjelentek a Szegedi Tatarozó Vállalat mun­kásai. Szorgos munkával csaknem újjávarázsolták ezt az ütött-kopott házat. Negyedmillió forintjába került az államnak ez a munka.

Next

/
Oldalképek
Tartalom