Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-06 / 55. szám

2 Csütörtök. 1958. március 8. Beszélgetés egy paraszt párttaggal a termelő sxövetkexetről Már rég szerettem volna a szemébe nézni annak a parasztnak, aki kommunistának vallja magát, de nem tsz-tag a mai napig sem. Erősen állítottam, hogy a jelenlegi helyzetben a kommunista párttagságot és a magángazdálkodást éppúgy nem lehet együtt elgondolni, mint a tüzet meg a vizet. Valahányszor azt hallottam, hogy ez és ez az egyéni földművelő igen rendes elvtárs (ne haragudjék meg érte senki) magamban gúnyosan megjegyeztem: olyan rendes, aki szavakban meghalna a pártért, de a párt iránymutatását figyelembe se veszi. Elismerem, hogy nincs igazam. Szabó Pál, dorozsmai MSZMP-taggal kellett találkoznom és vitába keverednem, hogy engedjek merev álláspontomból és belássam: az élet sokkal komplikáltabb, mintsem egy-egy felmerült kérdését igennel, vagy nemmel el lehetne intézni, Rájöttem, hogy soha nem szabad elhamarkodottan ítélkezni, illetve mielőtt véleményt nyilvánítunk valakiről vagy valamiről, alaposan meg kell ismerkedni a körülményekkel. Mert Szabó Pál elvtárs Is földdel bajlódik, csak úgy, magányosan a családdal, de e miatt egyáltalán nem mernék olyan kijelentést tenni, hogy ő csak színből, nem pedig szívből iratkozott be a pártba. Ilyet már csak azért sem mondhatnék róla, mert a kommunista pártnak 1945 óta tagja. Amikor nekiszegeztem a kérdést, hogy milyen kommunista ő, ha még mindig kiskapitalista talajon áll, a viharvert férfi, a hétcsaládos apa láthatóan meghökkent és egy kicsit szomorú lett. Le lehetett olvasni gondszántotta arcáról, hogy tapintatlanul beleszúrtam az önérzetébe, s hirtelenében nem is tudja, mit válaszoljon. Csak akkor nyílt szóra az ajka, miután meggyőződött arról, hogy egyáltalán nem vagyok rosszindulattal iránta. Sok mindent megtudtam, illetve tanultam tőle. Megtudtam például, hogy hét kilométernyire lakik a községtől, s egyben a József Attila Tsz-tői is. . , Sokat őrlődik amiatt, hogy még mindig nem a szocializmust építi azzal a hét és fél hold juttatott földdel, dehát egymaga szinte tehetetlen ott kint a Márták-dúlőben. Számtalanszor indítványozta már a szomszédoknak a szövetkezetet, de azok egyik fülükön beengedték, a másikon meg kiengedték, amit mondott nekik. Próbálkozott náluk az első vagy a második típúsú csoporttal is, csakhogy legyen már valami eredmény, de erre azt a választ kapta: »Nem megyünk bele, mert abból is hármas típusú lenne mihamarabb.« Sokszor úgy érezte, hogy szélmalomharcot vlv. Egykét helyen azt is a fejéhez vágták, hogy miért nem mutat jó példát, ha annyira odáig van azért a szövetkezetért. Dehát hogyan lépett volna be? Hét-nyolc kilométerre járjon dolgozni a tsz gazdaságába naprólnapra? Mindig visszatért ahhoz a gondolathoz, hogy csak ott a környékein kellene létrehozni egy közös gazdaságot. Csakhogy nem boldogult az arravalósi gazdákkal a József Attila Tsz titkára, Bodor Mihály sem. A múltkor kisgyűlést hívtak össze Miskolci Ferenc tanácstag tanyáján, de csak nyolcan voltak össze-vissza. Meghallgatták Bodort. de nem értették meg. Csak hímeltekhámoltak, hogy majd egyszer, így-úgy, meg amúgy, alaposan meg akarják hányni-vetni, hogy jó lesz-e az a közös termelés. Szabó Pál tanúja volt ennek a kínos helyzetnek, amiből azt szűrte le, hogy a jómód mindennek az akadálya. Elmondja, milyen rengeteget emészt i magát, hogyan lehetne megoldani ezt a tsz problémát. S mivel nem lát semmilyen bíztató jelet a jövőre nézve sem, olykor elfogja a türelmetlenség. Rendkívül ügyes emberek laknak a Márták-dűlőben, legalábbis ahogy Szabó Pál elmondása után meg lehet ítélni. Némelyik betelepítette három-négy hold földjét őszibarackkal és most százötvenezer forintot is kihoz belőle évente. Az Ilyenek pontosan fizetik az adót hogy még véletlenül se mondhasson róluk rosszat senki. Ahogy elmondják, a tsz-től csak azért idegenkednek, mert ott nem lehetséges ekkora jövedelem. Ez is mutatja — magyarázza Szabó elvtárs —, hogy ezeknek a jövedelem fokozása a legfontosabb az életben. Furcsán hangzik, de néhányan közülük visszakívánják a begyűjtési rendszert, mivel akkor a beadás után megmaradt gabonát olyan áron tudták eladni, amilyen áron nem restellték. A parasztok többsége persze elítéli ezt a kapzsi szemléletet, s őszintén örül a begyűjtés megszüntetésének. Szóval nem valami bíztató az a kép, amit Szabó Pál felvázolt. Én mégis úgy látom, hogy okos érvekkel, türelemmel, a rendeletek ismertetésével, a jól működő termelőszövetkezetek meglátogatásával a közös termelés felé lehetne fordítani az arrafelé lakó dolgozó parasztok érdeklődését. Szabó elvtárs benne van a szövetkezet alapításban bármikor, ő hajlandó is agitálni, csak a József Attila Tsz tagjai többet segítsenek, mint eddig. Amikor látja, hogy vannak őnála derűlátóbbak is, mindiárt javasol két dolgozó parasztot, akikkel lehet értelmesen beszélni: Csézi Győr. gyöt és Fekete Istvánt. Igaz, ennek a két gazdának is jól áll a feje alja, mert értik a módját, hogyan lehet kis földből sok hasznot lehozni, de éppen ezért a szövetkezetben is jól boldogulnának és vonzanák a többieket. Azt mondja Szabó elvtárs: ha sikerülne a Márták-dűlőben nyélbe ütni egy termelőszövetkezetet, ö lenne a legboldogabb ember. Ehhez csak annyit: ha szorgalmazza és jobban bízik az emberekben, szép terve minden bizonnyal sikerül. Különösen ha a József Attila Tsz tagjai sem sajnálják a fáradságot. N. I. Egyre szorosabbá válik a vidék és a főváros operaegyiitieseinek kapcsolata Dr. Palló Imre, az Állami Operaház igazgatójának nyilatkozata Moldován Stefánia vendégszereplése alkalmával Vasárnap kitűnő Fidelioel&adás zajlott le a Magyar Állami Operaházban. Beethoven remekművét a legkiválóbb fővárosi művészek (Székely Mihály, Simándy József, Fodor János, Lukács Miklós karnagy) adták elő, valamint Moldován Stefánia, a Szegedi Nemzeti Színház művésznője, aki az opera címszerepét énekelte. A .szegedi művésznő kis kezdeti elfogódottsága rövidesen feioldódott, s az első kép kvartettjében már magáratalált. Híres áriáját tisztán és technikásán énekelte, helyes hangbeosztással. A közönség melegen ünnepelte Moldován Stefániát, aki a második felvonásban is bírta erővel. Teljesítménye feltétlenül elismerésre méltó, annál is inkább, mert világ, és Európa-hírű partnerei között is jól megállta a helyét. Az előadás egyébként az utóbbi évek legjobban sikerült Fideliója volt. Az előadás szünetében dr. Palló Imrével, a Magyar Állami Operaház igazgatójával beszélgettünk. Az igazgató elmondotta a Délmagyarország olvasói számára, hogy feltétlenül helyesnek tartja a vidéki operaegyüttesek legjobbjainak szerepeltetését az Állami Operaházban. Már tavaly rendszeresítette ezt a gyakorlatot, s a jövőben még fokozottabban kívánja folytatni. — Nagyon elégedett vagyok a szegedi művészekkel — folytatta dr. Palló Imre. — Ennek legékesebb bizonyítéka, hogy állandó kapcsolatot tartunk a szegedi operaegyüttessel. S hogy jól megállják helyüket, erre a további meghívások szolgálnak bizonyítékul: hiszen az Állami Operaház nem pröbaszinpad, ide csak tehetsé. ges, kulturált énekesek juthatnak el. Az igazgató ezután elismeréssel szólt Moldován ¡Stefánia teljesítményéről. A jövőben tehát még szorosabbá válik a vidék és főváros operaegyütteseinek kapcsolata. Szó lehet arról Ts, hogy fővárosi művészek látogatnak majd el a vidéki színházak operaelőadásaira egy-egy szerepet betölteni. Mindenesetre a megkezdett út feltétlenül helyes irányba vezet: az ország operakultúrájának fejlődéséhez. (SIGRAI) Az MSZMP hírei PARTNAPI ELŐADOK FIGYELMÉBE! A szegedi városi pártbizottság közli a pártnapi előadókkal. hogy részükre az előkészítő megbeszélést pénteken délután nem 4 órakor, hanem fél 5 órakor tartják a meghívón megjelölt helyen. Azok az elvtársak, akik a marxista filozófia önálló tanulási formájában vesznek részt, és Házi elvtárs volt a konferenciavezetőjük, március 7-én, pénteken délután fél 6 órakor fontos megbeszélésre jelenjenek meg a Kálvin téri pártházban. Agit-prop. osztály Nyilvános fegyelmi tárgyaláson vonták feletősségre a Szegedi Ruhagyár háziszarkáit Február utolsó napjára szigorú motozást rendelt el műszak végeztével a Szagedi Ruhagyár igazgatósága. A motozás során több vállalati dolgozót értek tetten, amint a társadalmi tulajdon kisebb-nagyobb megrövidítésével próbálkozott. A tettenérés következtében összesen hét dolgozót állítottak fegyelmi bizottság elé. Az ügy folytatásaként kedd délelőttre és délutánra a vállalat vezetősége meghirdette a fegyelmi bizottság nyilvános ülését. Első esetben került sor arra, hogy a megtévedteket és a bűnösöket a nyilvánosság előtt vonták felelősségre. Az üzem nagytermében körülbelül 200 dolgozó jött össze, hogy tanúja legyen a felelősségre vonásnak. A középen elhelyezett asztalnál foglalt helyet, a fegyelmi bizottság. Az első számú bűnöst ugyancsak előre ültették, hogy mindenki láthassa. Hz áruló kapca Délelőtt Tóth Imre szabászata segédmunkás ügyével foglalkoztak. A motozás során Tóth Imre lábán vállalati anyagból készült kapcát találtak, s tekintve, hogy a vállalat munkaruha címén ilyen anyagot nem adott ki, az eset gyanússá vált. A jogos gyanúsítást alapos házkutatás követte és ennek során előkerültek a hosszadalmas tolvajlásból eredő különféle anyagok. Tóth Imre lakásán mintegy 30 méter textiliát találtak, ami beszerzési áron számítva együttesen több mint 800 forint értéket képvisel. A fegyelmi tárgyalást Ábrahám István igazgató, a Szegedi Városi Népi Ellenőrző Bizottság tagja vezette. Első kérdése az volt Tóth Imréhez, hogy mikor és milyen célból kezdte a vállalati tolVajlást? A vádlott elmondotta, hogy első ízben az ellenforradalom idején vitt haza vállalati anyagot. A zavaros napokban hézagos volt az ellenőrzés és a nagy zűrzavarban nem érezte ennek a cselekedetnek a súlyát. Utána még hónapokig hordott haza maradék textiliákat, és csak a teljes rendteremtés után hagyta abba a gyár rendszeres fosztogatását. Azzal védekezett, hogy családja szűkös anyagi helyzetben élt, és így akart könynyíteni megélhetési gondjaikon. Vallomásának ezt a részét azonban újabb kérdések után kénytelen volt viszszavonni, tekintve, hogy az anyagokat nem értékesítette. Ruházkodási célra sem használták fel, tehát vagy többet lopott, mint amennyit lakásán találtak, vagy nem igaz, hogy rossz körülmények között éltek. (Állítása valóban hamis: háromszobás, szépen berendezett magánházukban élnek.) Megkockáztatta azt is, hogy nem volt tudatában cselekménye büntetendőségének, de arra a kérdésre, hogy akkor miért dugta — ezek után nem tudott válaszolni. Végül bevallotta, hogy ismerte a társadalmi tulajdon megsértőire vonatkozó törvényeket, de tiltott anyagi haszon reményében a zavaros napokat rendszeresen kihasználta kisebb lopásokra. Azonnali elbocsátás Családjából négyen dolgoznak a Szegedi Ruhagyárban. Felmerült a kérdés, hogy a család más tagjai tudtak-e az ő általa sorozatosan elkövetett lopásokról? Tóth Imre tagadta ezt a körülményt, de felesége vallomása rácáfolt kijelentésére. A részben beismerő vallomás és a tárgyi bizonyítékok alapján a fegyelmi bizottság mindjárt ismertette döntését a nyilvánossággal: Tóth Imrét fegyelmi úton azonnali hatállyal elbocsátották, megvonták tőle az 1957 évi nyereségrészesedés teljes összegét és ügyét az igazságügyi szervekre bízták. Az ítéletet a jelenlevő munkások igazságosnak tartották és jó néven vették a fegyelmi bizottságtól. Igazságos döntések Délután került sor a fegyelmi ülés folytatására és a többi hat megtévedt munkás kihallgatására. Közöttük foglalt helyet Botos Lászlóné műszerész — Tóth Imre leánya —, akinek lakásán apja házkutatása alkalmával ugyancsak találtak vállalati anyagot. Büntetésként írásbeli megrovást és nyereségrészesedése kifizetésének megtagadását rótta rá a fegyelmi bizottság. Ladányi Antalnét — aki vászondarabokat, molinót, cérnát és fémorsókat hordott ki alkalomszerűen a gyárból — azonnal hatállyal elbocsátották. Ugyanilyen büntetést szabtak Gazdag Nándorné műszerészre is, akinél 54 darab gombot találtak motozáskor és lakásán szintén került elő lopott vállalati holmi. Tóth Imre feleségével szemben, aki saját vallomása és férje ellentmondásos kijelentései szerint feltétlenül tudott házastársa lopásairól, de azt nem akadályozta meg, ugyancsak az azonnali elbocsátást, s valamennyi esetben a megrovás, illetve elbocsátás mellett a nyereségrészesedés teljes megvonását is alkalmazták büntetésül. Az olyan kisebb esetekben, amelyekben a lopási szándék nem volt nyilvánvaló és bizonyítható és jelentéktelen kis értékekről volt szó csupán, a fegyelmi bizottság jóindulatú döntéseket hozott. Ilyenformán született két írásbeli megrovásra vonatkozó határozat is. A becsületes dolgozók helyeslik az ítéleteket A délelőtti és délutáni fegyelmi ülés ideje alatt egy asztalon helyezték el a motozás és a házkutatások 60rán megtalált vállalati anyagokat, hogy mindenki felmérhesse a látottak alapján a fegyelmi elé állított dolgozók felelősségének súlyát Amint a munkások beszélgetését megfigyeltük, az a meggyőződésünk támadt, hogy nagyon szigorúan ítélik meg a becsületes emberek a legkisebb tolvajlást is. Becsületérzetük nem tűri meg a munkásgárdában a tolvajt, s ezért a szigorú ítéletekkel teljes mértékben egyetértenek. Nemcsak egyéni becsületüket sértették meg a fegyelmi ülésen vádlottként szereplő emberek, hanem a gyári kollektíva becsületét is. Más tapasztalást is szereztünk a Ruhagyárban a fegyelmi tárgyalások alkalmával — nevezetesen azt, hogy az ilyen nyilvános felelősségre vonások igen komoly nevelési értékűek. Alkalmasak arra, hogy növeljék a társadalmi tulajdon becsületét és szigorúbb ellenőrzésre intsék az egyszerű munkást is. Ünnepélyesen felavatták a Móricz Zsigmondról elnevezett Mihály telki művelődési otthont Hosszú, gondos és alapos előkészületek után, amelyek a mihálytelki ifjúság jelentős részét is lelkes öntevékeny együttesekbe tömörítették, sor került a nyáron felépült milíálytelki művelődést otthon névadó ünnepségének megtartására. Az új Bővül a vendéglófóipari há'ézat A tervek szerint étterem és 10—12 szoba lesz a visszaalakított szállóban a Nagyátlomásnál Mostmár igen nagy lépésekkel halad előre a Nagyállomással szemben lévő volt Sárkány szálloda viszszaalakítása eredeti rendeltetésére. A tanács igazgatási szerveinek sikerült megegyezni a MÁV-val, amely eddig a helyiségeket használta, hogy azokat a vendéglátóipar rendelkezésére bocsájtsa. A tervek szerint az eredeti rendeltetésének viszszaadandó épületben egy étterem és tíz-tizenkét szállodai szoba lenne. A városi tanács kereskedelmi osztálya most készítteti a terveket az átalakításra. Nem végleges adatok szerint az átalakítás, az étterem, a szállodai szobák berendezése új bútorral mintegy félmillió forintba kerül. Ha különösebb akadályok nem jönnek közbe, akkor a szállodát nyár közepére már üzemeltetheti Is a Szálloda- és Vendéglátóipari Vállalat. Az átalakítás után az étterem és szálloda hozzájárulhat a szegedi vendéglátóipar helyproblémáinak enyhítéséhez és az új szálloda létesítése egyben előkészületet is jelent a növekvő idegenforgalomra. művelődési otthonban ezen a télen indult meg először a kulturális munka, színpadán először Játszottak a falu fiataljai, először állították itt ki a mihálytelki asszonyok a szabás-varrás szakkörön tanultak alapján az általuk elkészített ruhákat. A művelődési otthont Móricz Zsigmondról nevezték el a mihálytelkiek. A névadó ünnepségen Nacsády József egyetemi adjunktus, a Tiszatáj szerkesztő bizottságának képviseletében méltatta Móricz Zsigmond életét és ismertette azokat a kapcsolatokat, amelyek indokolták a mihálytelki művelődési otthonnak róla való elnevezését. A műsorban Tarnai József pedagógus irányításával az általános iskola énekkara szerepelt, s jól vizsgáztak a szintén általa betanított színjatszócsoport tagjai is. Kónya József — az ifjúsági szervező —, Farkas Ica, Gombos Erzsi. Szalai Ida, ~Ács Sánta Erzsi, Szalma F.rzsi, Papp Szilveszter, Gombos Antal, Börcsök Imre, Varga B. Sándor alakításain Jót mulatott a közönség. Hozzájárult a sikerhez az Orvostudományi Egyetem citerazenekarának pompás szereplése, a kis mihálytelkiek a színpad előtt táncra perdültek a zenekar számai alatt, a felnőttek közül pedig sokakat éneklésre biztatott a zenekar néhány kiválóan sikerült száma. Kasza Katalin szépen és átérzéssel énekelt népdalokat. A rendezők a lányok gondosságának bizonyítékait, piros rendezői karszalagot viseltek, amelybe »Móricz Zsigmond Kultúrház« szavakat hímezték. A mihálytelki fiatalok első bemutatkozása nagyszerűen sikerült A következőkben várják, hogy megkapják a támogatást a munka további sikeres viteléhez. Bútorzatuk, asztaljaik, szekrényeik ma nincsenek. Hetekkel ezelőtt megírtuk, hogy társadalmi munkát ajánlottak fel q fiatalok egy ajtó áthelyezésére. hogy megfelelő klubszobához jussanak. Sajnos nem számolhatunk be arról, hogy a III. kerületi tanács ezt lehetővé tette vo'na azzal, hogy az Athelnezáshez rzükS-OÍS minimális anyani feltételeket biztosítja. Reméljük, hogy a jó munka is a nany lelkesedés láttán aíTletékesek is gyakrabban csei-t-nésre határozzák el magukat.