Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-04 / 53. szám

Keid, 1958. március 1. 5 Ha országosan csökkent, Szegeden miért növekedett az üzemi balesetek száma összehasonlításoknál a számok nem mindig igazítanak el bennünket megbízhatóan. Ha felületesen szemléljük óket, kiragadva, könnyen hamis képet kaphatunk. így van ez az üzemi és egyéb balesetek tekintetében is. Lehetséges, sőt valószínű, hogy ha csak a balesetek számát vennénk figyelembe évről évre, emelkedést fedeznénk fel. A viszonyítás azonban ezt az egész koncepciót megsemmisíti. Elképzelhető, hogy egy százalékkal több baleset történik egy gazdasági évben, mint a megelőzőben, de ugyanakkor több százalékkal növekedik az iparban foglalkoztatottak létszáma. így a tétel mindjárt éppen fordítva igaz. Ezt csupán azért mondjuk el, mert az ellenforradalom idején számos demagóg kapaszkodott a baleseti számokba, s ezeket arra használta fel, hogy a teljesítménybérezést és a szocialista versenymozgalmat befeketítse — ezekre vezetve a baleseteket. Hogyan függ össze az államosítás a balesetek csökkenésével ? A statisztikai szervek nemrégiben összegezték az üzemi balesetek számainak alakulását, s ez a reális számvetés éppen a demagógok állításainak az ellenkezőjéről győz meg. Mióta állami tulajdonba kerültek a termelő üzemek, a balesetek száma évről-évre csökkent hazánkban, mégpedig igen jelentékenyen — miriTégy 3—5 százalékkal. Az alap, amihez a statisztikai szervek viszonyítanak, az 1938. évi állapot Ez az eredmény azért is figyelembe méltó, mert a dolgozók létszáma közben óriásit növekedett. S ha így teszünk próbát, akkor kiderül, hogy az ezer munkásra jutó balesetek aránya jelenleg 26 százalékkal kedvezőbb, mint például 1952-ben volt. A balesetek csökkenésének több oka és magyarázata van. Legfontosabb ezek közül az. hogy a munkásállam nagy összeget fordít a munkakörülmények szüntelen javítása érdekében. Az új üzemek már megfelelő védőberendezésekkel és egészségügyi létesítményekkel épültek és épülnek, a régi, öröklött gyárakban pedig állandó erőfeszítések folynak a munka teljesen biztonságossá tétele érdekében, öt év alatt szabályokat megsértő műSzaki és gazdasági vezetőket 600 esetben pénzbírsággal sújtották. Félszáz film, egymillió plakát és hárommillió szakkönyv szolgálja a munkásvédelmi propagandát. Jelenleg legtöbb baleset a szállításnál történik, a kisarányú gépesítés miatt. Jóllehet a gépek technikája általában sokat fejlődött, a baleseteknek mintegy 22 százaléka mégis gép mellett történik, tekintve, hogy nem mindenütt és nem minden esetben fordítanak kellő gondot a védőberendezésekre. Sok baleset adódik a szabályok átlépéséből és hozzánemértésből is. Szeged a negatív oldalon Körülbelül ez az országos mérleg a múlt esztendei munkavédelemről. Minden árnyék ellenére egészében igen pozitív és bíztató. Sajnos, ennek a mérlegnek Szeged a negatív oldalára esett. Az ilyen kitünésnek igazán nem örülhetünk. Az ellenforradalom idején felbomlott a munkavédelem az egész országban — mégis helyre tudtuk billenteni a mérleget — Szeged ipara azonban 1957-ben messze elmaradt az együttes pozitív mutatószámoktól. Az elmúlt évben 362 balesettel több történt Szegeden, mint megelőzőleg, (f? számban a közlekedési balesetek is szerepelnek.) Különösen a II. félévben ugrott magasra a baleseti mutatószám. de együttesen is 25 százalék körül jár az egyik évtől a másikig való emelkedés. Főként a textiliparban és az élelmiszeriparban ölt nagyobb arányokat a három napon túl gyógyuló balesetek száma. Ez érthető e két ipar szegedi méretei miatt, de egyáltalán nem megnyugtató, és feltétlenül okkeresésre szorít. Jobb munkavédelmi propagandát! Amikor az országos adatokat vizsgáltuk, mindjárt szembetűnhetett, hogy Szegeden például korántsem folyik olyan méretű munkavédelmi propaganda, mint a helyzet megkívánná. Az em_ legetett félszáznyi filmből itt az utóbbi időben mindössze egyszer vetítettek a Kenderfonógyárban; a munkavédelmi irodalom nem forog közkézen; a szakszervezet munkavédelmi felügyelősége nem elég szigorú, s az üzemekben a művezetők, s egyéb vezető beosztású hivatott emberek sem kezelik az ügyet úgy, mint jelentősége megkívánná. A balesetvédelmi oktatás legtöbb szegedi üzemben formális jelentőségű. A műszakiak elnézik, hogy az új munkások helytelen munkafolyamatokat gyakorolnak be és nem követelik meg a biztonsági óvórendszabályok szigorú betartását. A hibákhoz tartozik az is, hogy a nagyobb szegedi üzemek nem a helyi, hanem a központi munkavédelmi ellenőrző apparátus felügyelete alatt állnak és ebből eredően az ellenőrzés hézagos, így történhetett meg, hogy a Kéziszerszámgyár biztonsági megbízottját anélkül állították feladatkörébe, hogy vizsgázott volna. Társadalmi összefogással Sok esetben előfordul az is, hogy az üzemek zsúfoltsága miatt növekszik a baleseti lehetőség. A Hangszerkészítő Vállalat és az Ecsetgyár munkatermei különö sen kirívó példák ilyen szem. pontból. Az elmúlt évi statisztikából okulva ideje volna komoly társadalmi összefogással felkutatni a hibák eredőit, és sürgősen hozzálátni az eddiginél biztonságosabb munkafeltételek megteremtéséhez, a komoly oktatáshoz és a szigorú ellenőrzéshez. Hangulatos esten mutatkozott be a szegedi óvónők kulturális csoportja Néhány hónappal ezelőtt a ferálását minél színesebbé Pedagógus Szakszervezet óvó- tegye. Ilyen lázas készülődés női tagozata elhatározta, előzte meg a szombat esti hogy megalakítja az óvónők bemutató előadást. Az Orkulturális csoportját. Sok lel- vostudományi Egyetem M0kes óvónő fogott össze egy velődési Otthonának klubhetobb mint egymilliárd ío- vidám műsoros farsangi est lyisége este 7 órakor zsúforintot fordított ilyen célokra előkészítéséhez. Dr. Liptai lásig megtelt. Örömmel lát allamunk. Istvánné az énekelni szerető tuk a vendégek között Biczó Tervszerű óvónőket, Tóth Eszter a népi elvtársat, a városi tanács v. miÉnL-ni-éflolom táncosokat toborozta. Arató b.-elnökét, s a művelődéit muHKUvvuvivin Adámné, Cserei Katalin, osztály dolgozóit, a kerületi vezető igazgatókat, iskola igazgatókat, nyugdíjas óvónéniket és mindazokat, akiket az óvónők munkája iránti érdeklődés hozott öszsze. A közönség lelkes tapsa Űjahh mezőgazdasági szakcsoportok, termelői társulások a szegedi járásban Cserei Az állami áldozatvállalás- Kondor Mária, Veress Teré sal együtt halad a szakszer- zia a jelenetek kiválasztásávezetek napi munkavédelmi ban, betanításában és szertevékenysége. A munkavé- vezési munkákban nyújtotdelmi felügyelők több mint tak segítséget. Erdei And«etbe" hivt?k . fc1 rásné óvodáról óvodára jár- ^V™Ls!fg «mes tapsi kulonbozo hibakra es bal- ' . .. közben egymásután peregeseti forrásokra az üzemive- va gyűjtögette a »gyermek- tek a szép énekszámok, vizetők figyelmét. Az óvórend- száj« vidámságait, hogy kon. dám jelenetek, népi táncok. A hangulat percről percre fokozódott. Az utolsó számot műsoron kívüli meglepetésnek szánta a rendezőség. Itt mutatkozott be az óvónők »Cérnahangú együttese«, akik vidám paródiákban elevenítették meg kartársaik A múlt év végéig összesen Különösen nagy fejlődés életét, jóindulatúlag bírálták mintegy 28 mezőgazdasági mutatkozik most a szakcso- a kerületi igazgatók, vezető szakcsoportot, termelői tár- portokon belül a méhészet- gondnokságok, a -központi sulást tartottak nyilván a ben. A 35 szakcsoport közül konyha és a pontatlan óvószegedi járásban. Ezek kö- 11 méhész csoport van a nők munkáját. Dicséret ilzött voltak olyanok is, me- járás különböző községeiben, leti a szereplőgárda minden lyeket — miután nem a rá. Összesen 462 méhész szö- egyes tagját, juk vonatkozó alapszabályok vetkezett 2946 család méh- Műsor után megkezdődött szerint működtek — fel kel- hel, s a korszerű méhészet- a tánc és a gondosan meglett oszlatni. A feloszlatott hez szükséges felszerelések- szervezett büfében a falatoszakcsoportok, társulások he- kel. Hasonlóan jelentős fej- zás. Hajnali fél 3-ig tartott lyett azonban rövid időn belül lődés mutatkozik a szőlő- ez a színvonalas, vidám fari'ijabbak alakultak. Jelenleg és gyümölcstermelői társulá- sangi est. összesen 35 szakcsoport, s sok szaporodásában is. A Az óvónők az est tiszta bemezógazdasági társulás mű- múlt esztendőben és ez év vételéből tanulmányi kiránködik a járás területén, elején 230 egyéni paraszt- dulást szerveznek tavaszra a Tagjaik létszáma 1404-re gazda szövetkezett, s a hét Bükk-hegységbe. Az elmúlt gyarapodott, s a csoporton szőlő, és gyümölcstermelő évben saját pénzükön már belül művelt szántóföld, szakcsoportban 226 katasz- szerveztek egy jól sikerült -1A . m„-im«kcXcXL. tu_ tralis ho,d szol°t és gyümöl- tanulmányi kirándulást Doszolo es gyümölcsösök te- csöst művelnek a szöló és bogókőrc/ és most hazánk rülete 1034 katasztrális gyümölcstermelő szakcso- másik vidékét is szeretnék holdra növekedett. portok alapszabálya szerint, megismerni. T. P. J. Nagy erővei folynak a ságvárítelepi családiház-akc ó szervezési munkái Újabb 20 jelentkező — Kisorsolták a telkeket — Március 20-ig kimérik a házhelyeket Debrecen, Székesfehérvár is érdeklődik A városi tanács által kezdeményezett munkás családiház-akció — mint már hírül adtuk — érdeklődést keltett több helyütt az országban. Pápa város tanácsa, majd Mezőhegyes érdeklődött az idén, a Ságváritelepen beinduló akció iránt. Miután a Népszabadság és a Népszava részletesen beszámolt az akcióról, újabb helyeken figyeltek fel erre a kezdeményezésre. A Székesfehérvárott megjelenő Fejér megyei Hírlapban közöltek az elmúlt héten egy levelet, melyben az olvasók felvetik; Székesfehérvárott is szervezzenek hasonló akciót. A debreteni Hajdú-bihari Napló szintén az elmúlt héten számolt be azokról a tapasztalatokról," amelyet a debreceni városi tanács képviselői és a lap munkatársa szereztek, amidőn az akció tanulmányozására Szegeden tartózkodtak. A Hajdú-bihari Napló szerint Debrecenben is megvan a lehetőség családi házak építésére, a szegedi feltételek alapján. A Szegeden járt szakemberek tájékoztatják Debrecen város tanácsának végrehajtó bizottságát a látottakról. Debreceni laptársunk javasolja, hogy ezt a kezdeményezést ez évben készítsék elő és a jövőben váltsák valóra a debreceni kislakásépítési-akciót is. Természetes, hogy Szegeden változatlan erővel folynak a ságváritelepi munkáscsaládiház-építési akció szervezési munkái. Köztudomású, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága február 15-ig hoszszabbította meg a jelentkezést. A póthatáridőig újabb húsz jelentkező volt. Ismeretes, hogy az akció feltételei szerint az üzemi dolgozók számára a kivitelezési munkákat — térítés ellenében — saját vállalatuk karbantartó építőrészlege végzi. Tekintettel arra, hogy több olyan jelentkező van, aki nem üzemben dolgozik (pedagógus stb.) ezek számára az építkezést a Munkaügyi Minisztérium Móra Ferenc Iparitanuló Intézetének építkezési részlege végzi (3 házat építenek). A Vedres István Építőipari Technikum 12 ház felépítését vállalta < Az építtetők egyébként már betétkönyvre fizetik be az építkezéshez előzetesen szükséges készpénzt. A legtöbb építtető többet fizet, mint amennyi szükséges. Az egy építtetőre eső befizetett átlag 12 ezer forinton felül van. Rövidesen a TÜZÉP Kárász utcára néző kirakatában bemutatják majd a terveket és maketteket az érdeklődőknek. Az elmúlt hét végén kisorsolták a telkeket, mégpedig egyénenként, tekintettel arra, hogy az építtetők nagy többsége így kívánta. A kisorsolással mindenki elégedett. A Földmérnöki Munkaközösség március 20-ig a helyszínen szétméri és kikarózza a telkeket, arra az időre, amikor a szükséges vályog készítéséhez hozzá lehet fogni, a Vízművek segítségével minden telekhez odavezetik a vizet is, hogy a vályogverésnek ez a fontos előfeltétele biztosítva legyen. Gondoskodás az Öregekről «iPP ••• A szocialista országokban a dolgozóknak nem kell az öreg kortól félniük. A nyugdíjrendelet a Bolgár Népköztársaságban is — éppúgy mint hazánkban — gondoskodik a munkában megöregcdetlekről nemcsak a városban, hanem a falvakban is. Képünkön idős termelőszövetkezeti parasztasszonyok írják alá az első nyugdíjátveteli igazolványukat. Magasrendű zenei élményt nyújtott a vasárnapi filharmóniai hangverseny íj1 vadjának, második felét a vasárnapi zenekari matinéval nyitotta meg a Bartók Béla Szimfonikus Zenekar, amely ez alkalommal Komor Vilmos, állami operaházi karnagy vezetésével, magas színvonalú produkcióval gyönyörködtetett. Komor Vilmos, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze, régi munkása a magyar zenei életnek. Az operaházi zenekar brácsapulljáról elindult karmesteri pályafutásában azon kevesek közé tartozik, aki állandóan fejlődik, mélyül, s ma is fiatalos lelkesedéssel szolgálja operai és hangverseny kultúránkat. Lobogó temperamentuma egyéniségének szembetűnő vonása, de ezt a szenvedélyesen vibráló tüzet a formáló akarat egyensúlyozza. A legapróbb részletekre kiterjedő figyelemmel szólaltatja meg pompás hangszerét, a zenekart, amely pálcája alatt a színek és ritmusok árnyalatainak széles skálájával varázsolja hangzó valósággá belső elképzeléseit. Stílus- és hagyománytisztelete különösen a Brahms-szimfónia előadásában tűnt ki, de minden ütemében átgondolt, ízléses, finomkezű művész. Nagy zenekari gyakorlata ellenére nyoma sincs nála a gépies rutinnak, ehelyett biztos zenei ösztönnel építi fel különböző korok muzsikáját, a korokhoz igazodó karmesteri virtuozitással. A műsor első számaként Visk•• János Szimfonikus szvitjét hallottuk. Ez az öttételes, friss invenciójú, ragyogóan meghangszerelt darab igazi értéke a mai magyar zenének, s ezt a kö- ra emlékeztető, gazdag térülményt nem kissebbíti, maanyagát, amely irányítáhogy Kodály útmutatása sával hajlékonyan simult a nélkül meg sem születhetett fűszálamhoz. A szűnni nem volna. A Kodály-tanítvány akaró tapsokat a vendégmű20 év előtt indult el a fő- vész Paganini egy Capricevárosban, ahová Erdélyből ának tökéletes előadásával érkezett, magával hozva a köszönte meg. Királyhágón túli sajátos erdélyi levegőt és életszemlé- Gzünet után Johannes letet. Csendes mélabú, finom Brahms II., D-dur líra és szikrázó ötletek ket- szimfóniája töltötte ki a mügét őznek partitúrájában, sart- A három tételében a amelynek harmonikus tol- termeszei tavaszi t ugyfakamácsolásáért a kiváló zene- dasa£, idillikus hangulatait kari együttest külön dicséret fest°> klasszikus fegyelmit, illeti. Komor remekelt a Beethovent továbbépítő muhangulatkép sorozatában, zsika. a ,zaro IV- teteiben amelyek fényüket, halk poé- az. eszaknemet romantika zisüket és eleven szólam.já- ^tott szenvedelyu yilagatékukat a kitűnő fúvók «?fc roppant feszultsegu kihangszertudásának köszönik [orejebe valt at. Ez a elsősorban brahmsi Pastorale-szimfonia 'caray György érdemes fU"os feladatot ró karmesművész Csajkovszkij klasz- \eT™ zenekarra mind szikus értékű hegedűverse- e^n,tkíu- ™ind kellemi tényé ben ismét beigazolta, Jetben. Komor Vilmos itt hogy hegedűseink élén jár mutfta ,mf? komoly karmind hangszeres virtuózitá- mes eri ftudasat «. sának csillogásával, mind re, taP™í° e\. mondanivaloformaépítésének nagyvona- ZiJk^ ^Z a P? w.cánnfnl CMíw™ muzsikalasmodjat. A profillúságával. Csodálatos olasz mesterhegedűjéből bő áraidban hibátlanul sikerült I. tétel után lebilincselő volt ssítssu' ^rzis0*^: Ezen a hangszeren a húzott ^ZrpZáció a. Itt vivokepesseg tekinteteben isméf örömmel húzzuk alá semmi különbség sincs A az e!őadó apparátus csi. ket hatalmas Allegró-tetel- szoltságát a ha fúvósz6. ben Garay páratlan tüziiáte- lókat A hangversenJy koro. kot nyújtott a káprázatos vájaként wűvet le_ tioyrációkban a lélegzetei- zár6 FiílfHé ragyogó tnlmáI t skála futamokban csoUsát regisztráljuk. A syakkaiókban a tempók es karmester és zenekara méldinamika szélsőséges kink- 1án áUott percekig tartó názásában. Annál meanvng- ürneplés közpovmban, tatóbban hatott a kozéptetel Kár> hogy a havgv'erseny Canzonettaianak daUamva- iránt kisebb érdeklődés razsa. bensőséges kamara- nyilvánult meg. Akik ott muzsikája. Komor karnagy voltak, igazi ünnepi élrendkívül gondosan kísérte a rnénnyel gazdagodtak. versenymű szinte szimfóniáSzatmári Géza