Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-25 / 71. szám

Csütörtök. 1958. március 27. 3 „Űzzétek széjjel gondjai raját, (^¿ItUünk MfiCHnán. hogy szép öregség legyen a jutalma" válasz azErőműkörryéke lakóinak Mi történt a három és fél esztendővel ezelőtt megjelent cikkünk után? A Délmagyarorsrtg 1954. augusztus 20-i száma »Űzzé­tek széjjel gondjai raját, hogy szép öregség legyen a volt. De nem tört meg! Irt az Elnöki Tanács titkársá­gának. A panaszt leküldték a járási tanácshoz, ahol jutalma« című riportjában most arra hivatkoztak, hogy teljes részletességgel feltár- ők megfelelő lakást biztosí­tására«, az úgynevezett ®pa­tika ház« melletti épületben kapott egy helyiséget Kará­csonyiné! Ezt három és fél évig minisztériumi megbízot­tá, hogyan, miért lakoltatták tottak neki, foglalja azt el. tak, vizsgáló ügyészek nem ki Szőregen özvegy Kará- * —"—*— — csonyi Jánosnét szoba-kony­hás lakásából. Az írásból kiderült: azzal az ürüggyel, hogy »a patika állami ház, ott idegenek nem tartózkod­hatnak« (Simon Mihály, a szőregi tanács v. b.-elnök­helyettesének szavai). 1954. május 6-án a tanács — idé­zünk a riportból — »a leg­A válaszban már szó sem volt, hogy korábban igazság­talanság érte az öreg asz­szonyt. fjíedvező" változás Karácsonyiné viszont ra­gaszkodott vissza költözteté­séhez. Járt az Állami El­lenőrzés Minisztériumában, a Legfőbb Ügyészségen. nagyobb dologidőben elküld- „u n. ÍT v ' le a községi kocsit a kisbi- SnTaL^^berek és le? róval, a kocsis és a patikus segíteni aKaro emoereK es te felrakták az asszony szegé- l^^^LUfrne^ nyes holmiját, elvitték a Pe- ^ütt még a katenai tóró^Rteó San^Szó- ügyészséghez is. Ekkor már megrágta a napközi otthon ráth Lajos hathoTdas pa- februárban járt az ^ —" — rasztnál húzta meg magát.« a katonai ügyészség tudták elintézni! Igaz, hogy a kiutalt helyiség nagyon szűk, kis asztal, meg egy dívány férne csak el benne, semmi más. Az épületben azonban van még egy helyi­ség, amit át lehetne adni Karácsonyinénak és ezzel neki igazságot teremtenének. Ezt a kis lépést most, na­gyon elkésve még megteheti a községi tanács! Persze az »idő vasfoga« „Sérelme jogos" 1956 februárban járt az idő mellett lévő szobában Kará ezt csonylné szegényes holmiját Sérelme va­írta neki: lóban fennállt annakidején, de jelenleg a szőregi köz­Ezúttal ne részletezzük, ségi tanács arról értesített, hogy Székács István pati- hogy a kérdéses lakás össze­kusnak mért volt útban az dűlt és a még ottlévő gyógy- űzték volna a ma már 86 öregasszony. Annakidején szertart is máshová fog­kibogoztuk. feltártuk az ol- ják átköltöztetni...« vasófc előtt, hogy ezakila- Mondják a községben, koltatás igazságtalanság, hogy a ház nem volt rossz, embertelenség. Senki nem dehát valóban összedőlt... ••reklamált« a cikk megjele- Lényeg az, hogy a két év rése után, a pellengérre álií- kedvezett a tanácsnak, — tottak hallgattak mint a sir, oda már nem lehet vissza­s gondoltuk: mivel bebizo- költöztetni Karácsonyinét. nyosodott, hogy valójában Micsoda »véletlen!«.., Az nincs szüksége a gyógyszer- öreg mama azonban mégsem tárnak Karácsonyiné piciny hagyta magát: ő ott akart 5» tanácsnál hiibá- In lm ! nViol OTűlnff trerfir S mindez nem történt vol­na, ha a szőregi tanács hi­bát elkövető tagjai az első cikk nyomán valóban el­éves öregasszony gondjai ra­ját! Markovits Tibor Az Erőmű kéményével korlátozva lesz és a Szegedi kapcsolatos panasz sajnos Erőmű — mely jelenleg je­évek óta megoldatlan. Meg­oldást keresünk, de nyíltan meg kell mondani azt is, lentős mennyiségű alapsze­net használ fel — ilyen hogy az eddig készített és szénféleséget nem kap majd. mind Magyarországon, mind A pakuratüzelésre felettes mas orszagokban uzemoen ^ tartott pernyeleválasztó be- szerveinknek a szukseges ja­rendezések nem tudják teljes vaslatokat megtettük, egészében ellátni feladatukat és a pernye jelentős része a kéményen keresztül mégis a szabadba távozik. Amellett, hogy a hazai ipar sem az elektromos, sem a ciklonos pernyeleválasztó berendezést nem gyártja — tehát annak beszerzése a népgazdaság deviza forintját kötné le —, amellett a már fent vázol­tak szerint sem vezet ered­ményre egy ilyen berende­zés beépítése. Egyedüli lehetőség az, hogy a jelenlegi széntüze­lésről pakuratüzelésre tér­jünk át. Ezt a tüzeléstechno­lógiai változtatást az ország energiagazdálkodási intézke­dései előirják, mert néhány Kérjük a környék lakossá­gát, legyen türelemmel a kérdés megoldásáig. Mindent el fogunk annak érdekében követni, hogy a szálló pernye problémáját a Szegedi Erő­műnél megoldjuk. DÁV Üzletigazgatósága A szegedi színház Budapesten Lapunkból már értesülhet­tek olvasóink arról, hogy a Szegedi Nemzeti Színház Budapesten is bemutatja a Stuart Máriát és a Manón Lescaut-t. A Stuart Mária együttese tegnap hajnalban Budapestre utazott, s az Operettszínházban táblás ház előtt, nagy sikerrel mutatta be Schiller szomorújátékát — az eredeti szereposztás­ban. Ma este, ugyancsak a Fővárosi Operettszínházban kerül sor a másik szegedi bemutatkozásra. Ezúttal az idei operai bemutatók leg­kiemelkedőbb teljesítményét, a Manón Lescaut című Puc­cini-operát élvezhetik a bu­dapestiek, szegedi vendég­művészek előadásiban. A fővárosi vendégszerep­lésre későbbi lapszámunkban visszatérünk. Érdekes előadás hangzott el Szegeden a kertészeti növényújdonságokról Kertészeti növényújdonsá- embereinek figyelmét felhfr»« gok címmel rendkívül nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a Hazafias Népfront szegedi mezőgazdasági bi­zottsága meghívására Do­monkos János főiskolai ta­ta azokra a fontos virágnö­vényekre, melyek külföldön keresettek, és szép színük, telt virágjuk és Európában csak hazánkban beérő mag­jaik miatt fontosak. Ismer­éven belül az úgynevezett nár, a Budapesti Kertészeti tette a Kertészeti Kutató ln­alapszén (tatai, dorogi, orosz- Kutató Intézet igazgatója, lányi) felhasználása erősen Előadásában Szeged szak­lakására, a tanácsnál hibá- ]akni ah0l azelőtt, vagy leg­zott személyeik — nem az alábbis a patika közvetlen apparátus! — visszaköltöz- köZelében. Makacskodva tetik és az ügy Defejezodik. ment az Állami Ellenőrző Közben Karácsomyine a párt- Központba, hogy vizsgálják központba is írt és 1954 au- kj újból az ügyét. Elutasító gusztus 30-i keltezéssel az választ kapott a községi ta­alábbi levelet kapta, — a nács tájékoztatása folytán, járási tanácstól: _ Pótbejelentést tett, az »>.., Panaszát a helyszínen ügyészséghez, majd a bíró­két íziben is kivizsgáltuk. A sághoz fordult. Mindig han­iíivizsgálás során megállapí- goztatta: »Tudom, hogy a rendszer Igazságot tesz ne­tézkedése folytán a szőregi kem> de egyes szemelyek el­tanács utasítva lett, hogy ré- gáncsolnak. Én viszont nem szére a lakást kitakarítva, nyugszom addig, amíg sé­rendbehozva és berendezésé­nek visszaszállításával adja át. Megállapítást nyert még az is, hogy a részére kiutalt la­kás nem volt megfelelő.« Mégsem kapta meg a lakást, relmem nem orvosolják«. Ügye azonban majdnem el­veszett a bürokrácia tenge­rében — amelyet valóban egyes személyek felületessé­ge, szűklátókörűsége oko­zott — csak a levelek halma­Ezek után mindenki azt za tornyosult, gondolhatja, hogy a 187— 647/1954 számú utasítást vég- Életveszély miatt ? ráhajtották. Naiv hiedelem: Az igaz, hogy kitakarí- Közbejött az ellenforra­fották a lakást, — de dalom. A rend helyreállósa másnak adta át a szőregi után megint kezdte a kál­tanács v. b.-elnöke! Kará- váriát, remélve, hogy mégis csonyiné bútorát, holmiját csak igazsága lesz. A járási a napközi otthon mellett lé- ügyészség korábbi határoza­vő szobába vitették, korábbi tát — amely elutasító volt — lakásától több kilométerre, hatályon kívül helyezte a Az öregasszony azonban ra- megyei ügyészség és újbóli gaszkodott a Tolbuhin téri vizsgálatot rendelt el az ügy­lakásához anra való hivat- ben. A dolog azonban megint kozással, hogy ő gyalog jár húzódott. Karácsonyiné is­Szegedre, Deszkre ismerős mét felutazott Budapestre, csaladokhoz munkát vállai- . , „„„ ni és az új hely néki távol e,ment a parlamentbe> sf esik. mélyesen beszélt Dobi elv­Egymás után nyújtotta be társsal, aki megígérte: meg­a felfcbbezést, a panaszt a vizsgálja a történteket. Köz­különböző szervekhez a ve- ben, 1957 október 21-i kelte­- «• Karécs°nyi­november 6-án a járási ta- n^nak a megyei ügyészség: nácstól többek között a kö- »Panaszának kivizsgálása vetkező választ kapta: »A során megállapítást nyert, s^^rsj!^ a :olbuhi,n és amikor a visszaköltözte- tér 5 szam alattl hazingat" tésre került volna sor, nem lan életveszélyes állapotban tudta végrehajtani, mert a volt és ebből kifolyólag a fiét&öznapi történetek iniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii A három vagány lebontását felsőbb szervek utasítása tanácsi szerVek szerint a lakasa visszahelye- . UI, , _ . , .. zésébe nem járultak hozzá.« rendelték eL Ennek alapjan Micsoda fordulat! Kemény, " '-'-teh— vastag fal állt Karácsonyiné előtt, aki akkor már 83 éves Az Élelmlszerkiskereske­drlml Vállalat 8. sz. áru­dájában (Széchenyi tér «.) t. hó 2S-én de. 10 órától pudingnor, palacsinta tész­ta ée leves konzervpor bemutatót tartunk melyre minden kedves ve­vöt szeretettel várunk. a lakásban további tartóz­kodása életveszélynek volt kitéve, ezért kiköltöztetését kellett elrendelni.« Elkésett megoldás Három és fél évvel ezelőtt szó sem volt erről! S hogy mennyire nem volt igaza egyetlen kivizsgáló szervnek sem, — mert félrevezették az ügyintézőket! — bizonyítja az, hogy néhány héttel ez­előtt az Elnöki Tanácstól itt járt megbízott elvtárs »ha­Puszta véletlenségből ismertem őket. A hét­köznapi életben már ta­lálkoztam velük a mun­kapad mellett, és láttam mint tanulják a szak­mát. Most azonban, mintha kicserélték vol­na őket. Vasárnapi »dísz­ben« a villamos peron­ján éppen olyanok vol­tak, mint a sokszínű papagály. Halványrózsa­szfn-árnyalatú kalapot viseltek mindhárman, a kék, csapottvállú nagy­kabáthoz. Lábukon bo­káig ért a »csőrendsze­rű« nadrág, azután kék­bordó-sárga színekben következett a zokni, me­lyet befejezett sötétzöld tónusával a vastag gu­mitalpú cipő. S miután nyakkendőjükön Aladin csodalámpájától a pál­mafa alatt pihenő nagy­tomporú nő alakjáig mindent megtaláltam, megállapítottam, hogy nekünk se kell jampi­mintáért idegenbe men­ni. Ahogy döcögött ve­lünk a villamos, beszél­gettek. A nyurgábbik kezdte: »Tegnap zörgött velem otthon az öreg, mert azzal a szőke bri­gével elhúztam. Tudjá­tok milyen állati jó dög? Olyan fincsi dumá­ja van, hogy az ember egyből beleesik.« »Na, vannak jó testek a Don­góba is« — szólt hozzá szakértően a másik. »Este kifogtam egyet. Nem bír az ember any­nyit szajrézni az üziből, amennyit azok be nem piálnak. Kameljék a do­hányt kisapám! Kamel­ják!« Még sok Ilyen szak­mailag korszerű . meg­határozásnak voltam fül­tanúja. Megtárgyalták a hasonszőrű fiatalokat. Ahogy észrevettem, elég jól megértették egymást. Pedig sokmindenről volt szó. Nézeteltérés mind­össze csak egyszer ke­letkezett, az is a végén, amikor a kisebbik, köp­cös legényke megunta a nyúlánkabb, szőke hen­cegését és közbeszólt: »Hagyd a dumát te ba­lek! Hiába gurultál Manci után, mégis leej­tett!« »Engem?« — hör­dült fel erre a nyurga. »Vedd tudomásul apa­fej, arról a csajról azt, hogy köpök a fejire!« Ezzel szemébe húzta a kalapját, mint aki befe­jezte a témát, s a meg­állónál mindhárman le­szálltak. Igen elgondolkoztató dolog e három fiú esete, s ahogy beszélnek, nyi­latkoznak az életről és az emberekről. Az édes­apa = öreg, a barát = apafej, a leány — brige, test, csaj és igy tovább, de egyetlen egy­szer még véletlenül sem nemén szólított, tisztele­tet parancsoló: nő. Ami pedig a beszéd stílusát illeti, az ember a sok idegen szó hallatára úgy érzi magát, mintha kül­földi államban villamo­sozna. ízléstelen, csúnya az ilyen beszéd. De sajnos, mégsem ez a hiba lé­nyege. Az a legnagyobb baj, hogy beszédjük mel­lett ezeket a fiatalokat ez az emberszemlélet is jellemzi. A beszéd stílu­sán lehet javítani, de a szemléletet megváltoz­. tatni nagyon nehéz. Tévedne azonban, aki azt gondolná, hogy olyan problémáról volt szó, melyet nem lehet soha kijavítani, melybe bele kell nyugodni. Ez a felfogás nem helyes. Igen sok fiatallal be­szélgettem, és általában mindig az volt a benyo­másom, hogy kivéve egy-két teljesen elru­gaszkodott egyént, nem csontig, s velőkig rom­lott elveszett emberek ezek a jampiszokást fel­vevő fiatalok, mint ahogy ez a három ifjú sem volt az, akikkel együtt utaztam a villa­moson. Az üzemben például igen rendesen és jól dolgoznak, s ha keményen fogják őket, szót is fogadnak. Hol van akkor a hiba? Ahogy én észrevettem, a hiba szinte mindany­nyiszor közös forrásból ered, a szellemi igény­telenségből. Könyvet alig olvasnak (legfeljebb ponyvát). Moziba jár­nak. (Annál inkább, mi­nél több a filmben a meztelenség és a »bal­hé.« Zenei igényük nincs. Az életük a mun­ka után a kószálásban és a tánchelyekre való járkálósban, »heppajo­zásban« nyilatkozik meg. Ezt az életmódot és stí­lust már természetes­nek veszik, különben otthon is,, meg az üzem­ben is így beszélnek. ahogy a villamosban, de soha nem szól érte senki. Ha nevelni akarjuk ezeket a fiatalokat, az első teendő, felébreszte­ni bennük a kultúra iránti igényt. Meg kell mutatni nekik az élet gazdagságát és sokrétű ­ségét, s érdeklődést kell kelteni a kor tudomá­nya, annak érdekessége és nagyszerűsége iránt. Rá kell irányítani fi­gyelmüket a könyvekre és a regényekre. Megis­mertetni velük és meg­szerettetni a zenét. Mert úgy van az ember a ze­nével, hogy amíg nem ismeri, megvan nélküle; de mihelyt megszerette, ha nem foglalkozik vele, hiányérzete támad. De így vagyunk az olvasás­sal, és a tudománnyal is. A zene, a tudomány, a könyv tartalmat, s új szemléletet ad a fiatal léleknek. S minél több valakiben a tartalom, minél több ragad meg benne a zenéből, a könyvből és a tudo­mányból, annál kevés­bé hódol az üres íecse­gésnek és a másokat semmibevevő ember­szemléletnek. Kultúrát, tartalmat fiataljainknak! Ez az első lépés a ne­velésben mind a szü­lők, mind az üzem, mind az ifjúsági szervezetek részéről. Elveszett fiata­lok nincsenek, csak tö­rődni kell velük, ennyi az egész! S ez nemcsak a pedagógusok feladata, hanem mindenkié. Az egész társadalomé. Ami pedig a jampi öltözködést illeti, ne mondjuk, hogy ezeket így nevelte az élet, vagy az Iskola. Tévedés. Itt az első kérdés az: miért gyárt jampi zoknit, jarh­pi cipőt és jampi nyak­kendőt a gyár, ha egy­szer küzdünk a jampi öltözködés ellen? Miért segíti elő ezt a szocia­lista ipar? Itt volna már az ideje, hogy ez ellen ls felemelje minél több ember a szavát. A másik oldala pedig az öltözködés kérdésé­nek összefügg a kultu­rált magatartással, az ízléssel, és a szellemi igényességgel. Amiről már az előbb szóltam. A helyes emberszemlé­let kialakításával ez a kérdés is megoldódik... Bánfalvi József tézet hasznos munkáját, mely arra irányul, hogy öntözéi nélkül is megmaradó, a be­tegségekkel szemben ellen« álló és bőven virágzó, a szá­razságot jobban tűrő fajtá­kat állítsanak elő. Anterhi­num, bormályva, díszdohá­nyok, viola, verbéna új faj­táinak kiválasztási módjára, már tűzdelésnél felismerhető különbségekre hívta fel a fi­gyelmet. Ismertette Szeged ritkasá­gát, a Sztálin sétányon a vár előtt található hársfát, mely a legnagyobb meleg­ben is bő árnyékot ad. Ér­demes tervszerűen szaporí­tani, mert ebből minden mennyiséget eladhatunk. Nagy hibája, hogy magról nem szaporítható, hanem megfelelő alanyba szemezve. Ugyancsak e sétányon talál­hatunk még négy különleges hársfát, amelyekhez hasonló­kat csak Koreában találunk. Virágaink, gyümölcsfáink; konyhakerti növényeink azonban, ha nem vigyázunk, betegségeknek, vírusos fer­tőzésnek vannak kitéve. Ép­pen ezért nagy fontosságú elhatározásra bírta hallga­tóit, miszerint csak egész­séges fajtákat szabad szapo­rítani, mert csak egészséges faiskolától függ az ország gyümölcsöse, növénykultú­rája, exportja. Ha nem el­lenálló növényeket terme­lünk és idejében nem is­merjük fel a betegséget, szi­gorúan nem szelektálunk, tönkretehetjük fejlődő bel­és külföldi piacainkat. A he­lyes vetésforgó, a magvak csávázása, a megfelelő és időben történő permetezések célszerűségeire, a raktáro­zási módokra és az ottani kezelésekre nagy gondot kell fordítani. A hasznos hozzászólások­ból megállapítható, hogy Sze­ged termesztési táj szakem­berei meglátták azt az utat, melyet kultúrnövényeink ter­mesztése megkíván. Javasol­ták, hogy a Földművelés­ügyi Minisztériumban le­gyen olyan összefogó szerv, mely a dísznövény, gyü­mölcs és konyhakerti növé­nyek országos irányítását he­lyes úton vezetve, népgazda­ságunkat előbbre viszi. így nem fordulna elő olyan eset, mint az elmúlt évben, hogy pelargoniumból kétszázezer helyett csak kétezret tud­tunk szállítani. Az új irány­fajták, mint például a nyári almák termesztését, a szál­lítások itjőben történő lebo­nyolítását célszerűen fogná össze e szerv, melynek lét­rejöttéhez a Hazafias Nép­front segítségét kérték. — ky — Irágépasztalt megvételre keres MAGYAR HIRDETŐ, Takaréktár n. 8. ezám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom