Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-23 / 70. szám

Tasärnap, W58. március 23. 7. Április 4 ünnepére készülnek Asotthalom dolgozói Asotthalom dolgozó népe felajánlásképpen az idén is, mint minden év- hogy a hó végéig ben, jóelőre készül április 4, hazánk felszabadulásának bensőséges megünneplésére. Ezúttal külön jelentőseget ad a hála ünnepélyes kife­jezésének, hogy vállalta, 30 százalékkal felemeli a gazdaság szerződéses dol­gozóinak a létszámát. Nemzetközi munkásmozgal­"„'"„v mi tárgyú előadásokkal se­n gíti a KISZ politikai fejlő­dését és szabad idejében meglátogatja mindazokat az egyénileg gazdálkodó parasz­a hós szovjet hadsereget, ha­nem a forradalmi munkás paraszt kormányt is illeti. Megilleti, mert megmen ^ tette az országot a pusztulás- > „ „„„.«n megszabadította a falu ismerni tói. dolgozó parasztságát a kő telező beszolgáltatás terhei­től és a saját akaratára bíz­ta. hogy mikor, milyen for­mában kíván áttérni a kö­zös gazdálkodás egyedül he­lyes útjára. Az egyénileg gazdálkodók hálája és hű­sége már akkor öltött testet, amikor a szerződéses terme, lésre vonatkozó felhívás megjelent. Alig akad olyan termelő, sakkal, aki ne sietett volna már az első napokban szerző­dést kötni. Egyedül paprikára már ed­dig közel négyszázan jelent­keztek, aki 125 hold termést kötöttek le, görögdinnyét 110. spárgát 17, somkórót pe­dig 33 holdon termel a falu határában szerződéses ala­a közös gazdálko­dással járó nagy előnyöket és ezért érdeklődést tanúsí­tanak a tsz-mozgalom iránt. Az MSZBT tagsága vál­lalta, hogy a jelenleg 35 l'őt kitevő létszámot agitá­ciós munkával november 7-ig hetvenre emeli fel, és a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évforduló­jának napján testvéri talál­kozót rendez szovjet elvtár­Hangulatos, művészien szép előadásban mutaiia be a szegedi színház a QLííateLen eiilLaq-ol A Szegedi Nemzett Színház későbbi lapunkban térünk pénteken este nagy közönséo- vissza. sikerrel mutatta be Magyar- A szegeii bemutatóra le­országon először Mihail utazott v. M old o van, a Se bastian-Névtelen csil- budapesti román nagykövet­lag- című, háromfelvonasos gég kulturális tanácsosa, V. színművét. A bemutató elő- p0drumaru, a nagykő­készületeiről már írtunk la- vetség sajtóattaséja és S o­punkban és az együttes lel- ran a scinteia, a Román kes munkája Versenyt Munkáspárt központi lapjá­Ida rendezesevel meg xs nak magyarországi tudósító­hozta gyümölcsét: a koltoien ^ Az elóadás ntdn a buda­szép, meghitt hangulatokban, pesü román nagykövetség vidámságban, bájos jelene- nevében jogadást rendeztek tekben bővelkedő premier a Hungáriában a színház közönsége tapsaival a Jel­vonások végén minden alka­lommal a függöny, sőt a vas­függöny elé szólította a sze­replő művészeket, Miklós Klárát, Kaló Flóriánt, Décsi Györgyit, Kormos Lajost, Kovács Gyulát. Károlyi Ist­vánt, Zilahy Hédit, Gémesi Imrét, Zádori Istvánt, Holl Jánost, Mihocsa Lajost. Az előadás részletes méltatására Román élelmiszeripari szakember látogatása Szegedi Szalámigyárban A péntek esti színházbe­mutatóra érkezett román pon. Ez a mennyiség, mely vendégek egyike, Vasile Mol­az előző év kétszeresét teszi dovan, kulturális tanácsos ki, még korántsem végleges, felesége ellátogatott a Sze­mint ahogy tovább folyik a gedi Szalámigyárba, zöldségfélékre vonatkozó Moldovan asszony ugyanis megállapodások kötése is. a bukaresti egyetem élelmi­Nemcsak a kisárutermelő szeripari fakultásán most parasztság igyekszik kifeje- készül diplomamunkájára, zést adni mély hálaérzelé- amely a szalámigyártással nek a felszabadító Szovjet- foglalkozik. Különösen ér­nnió és az országot konszo- dekli az a szárítási mód, lidáló forradalmi munkás- mely teljesen függetlenített paraszt kormány iránt, ha- az időjárástól. Mint mondta, nem a falu minden dolgo- ilyen céllal tanulmányozott zója. Érdemes megemlíteni, már szovjet és német kons­milven trukciókat is. Az elmúlt hé­ünnepi kiajánlások tör­íanrf pincészet £o*Jn- a Szegedi Szalámi­.... „ gyár légtechnikusa ismer­tagazdasagaban ahol a £ az * konstruáH kH_ férh munkacsapatok 135 a ^¡^ berendezést Ez a no, dolgozok ped.g 2asza- konstrukció _ mint dta zalekos minőségi munkura . _ . tettek vállalást vendegünk nagyon meg­tettek vd Halast. nyerte tetszését s az első A gazdaság KISZ-szerveze- kínálkozó alkalmat felhasz­tének új titkára, Borbás „álta arra, hogy Szegedre Zoltán »tízperces mozgal- jöjjön és a klimatizáló be­mat« kezdeményezett, felvi- rendezést működés közben lágosító munkát vállalt, 100 megnézze, kötetes vándorkönyvtár fel- A látogatás alkalmával állítását határozta el, és elismerően nyilatkozott a munkaversenyszerződést kö- gyár munkájáról és Marton tött a kissori KISZ-szerve- Józseffel hosszan beszélge­2ettel- , tett Részletesen elmagya­Ormos János, a Magyar-^- ráztatta a klimatizáló beren­Szovjet Baráti Társaság he- dezés működését. Számításo­lyi körenek titkára egyéni kat végeztek, az alkalmazás iáaiafuUc tamvzia PESTEN - ÉS PÁRIZSBAN A legdivatosabbak a pávakék, a szürke, a lila, a ró­zsaszín, a piros, a fekete és a »kevert« színek: a rózsa­színes drapp, a szürkészöld. A formák változatosak: leg­divatosabbak a tompszerű, egy-két puha ránccal díszí­tett filckalapok, a -cloche«, a »cserépkalap« új és kissé magasabb tetejű változatai, a gomba alakúra vasalt kala­pok és a fejkötőszerűen fülre simuló formák. A rajzok a szövetkezet modelljeit ábrázolják. Az oldalt levő négy kalap eredeti párizsi modell. lehetőségeit vitatták. Moldo­van asszony megígérte, hogy hamarosan eljön újra Sze­gedre és két-három napot itt tölt a gyár munkájának ala­pos tanulmányozásával. tiszteletére. A fogadáson a színház vezetőségén és .a -Névtelen csillag«-ban sze­replő művészeken kívül meg­jelent ifj. Komócsin Mi­hály elvtárs, a szegedi párt­bizottság első titkára és a város politikai, kulturális életének néhány vezetője. A román nagykövetség képvi­selői elismerésüket fejezték ki a művészeknek, a rende­zőnek a szépen sikerült elő­adásért, amely nemcsak az író mondanivalóját tükrözte híven, hanem helyes mérték­tartással aknázta ki a darab­ban rejlő mélyen emberi, humoros, szatirikus részlete­ket is. A fogadás közvetlen baráti hangulatban zajlott le. A Szegeden tartózkodó ro­mán vendégek tegnap, szom­baton felkeresték a Délma­gyarország szerkesztőségét is. Hogyan kapta nevét Kurt Karsten? Az első ünnepélyes névadás a Karl-Marx-Stadt-i tanácsházán A tanácsháza nagy házasságkötő terme vasárnap szokatlan vendégekkel teltrneg: öt apró állampolgár — az ünnepélyes díszbe pólyázott Christine Lux; az édes­anyja (Gerda Meschter elvtársnő) karján vígan szundikáló kis Rolf, és a már sa­ját lábukon járó Kurt Karsten Jánecke, Birgit Siegert és Ulrike Pitan — jöt­tek dl szüleikkel és névszüleikkel (»ke­resztszüleikkel«) a nem mindennapi név­adásra. Az ünnepség első volt a maga ne­mében, ezért aztán sok virágcsokor és jó­kívánság is jutott az ünnepelteknek. A Karl-Marx-Stadt-i városi tanács ezzel sok­sok szülő régi óhaját teljesítette és olyan példát szolgáltatott, amelyet mostantól kezdve a Karl-Marx-Stadt kerület min­den városa és községe követ A városi színház vonósnégyesének mű­sora és Christa Rosenthal színművésznő szavalata kezdte meg az ünnepi órát, amely kifejezésre juttatta, milyen nagyra­becsüli az embert a szocialista társada­lom. Margaréta Stedeli városi tanácsnok és érdemes tanítónő tartott rövid beszé­det Emlékeztette a megjelenteket, mi­ként harcoltak egész nemzedékek azért, hegy gyermekeink kizsákmányolástól és elnyomástól mentesen, miszticizmustól és babonáktól szabadon nőhessenek fel. Szá­mukra új kor hajnala virradt fel: az atomerő bontja ki hatalmas — és ha akar­juk — a békét szolgáló titkait. Stedeli elvtársnő ezután a névszülők­höz szólott, akiknek hivatása ma új, mé­lyen szocialista tartalommal telt meg. »Nem csupán arról van szó, hogy meg­ajándékozzák a gyermeket, hogy simogas­sák a fejét, ennél sokkal többről: nekik maguknak is felelősségtudattól áthatott nevelőkké kell válniok. A nevelés pedig példamutatás és szeretet«. Kérte a szülő­ket és névszülőket, minden életbölcsessé­güket és tapasztalatukat, minden jóságu­kat és szigorukat vessék latba azért, hogy gyermekeik az új társadalmi rend méltó alkotóivá és formálóivá nőjjenek fel. tt lakóbizottság elnöke ismertesse majd az új házirendet Ujabb javaslat a „Békés együttélés kódexéhez" A Délmagyarország 1958. hogy az illető kihez azándé­március 16-i számában kö- kőzik menni és köteles el­zölt a »békés együttélés kó- lenőrizni, hogy valóban a dexe« című cikkre vonatko- közölt lakásba megy-e. zólag az alábbiakban teszem A házban lakó gyermekek meg javaslatomat: hangos játéka nagyon sok A társadalmi tulajdon vé- nézeteltérés, szóváltás, sőt delme érdekében az új házi- esetleg tettlegesség előidéző­rend szigorúan írja elő, hogy je. A lárma különösen azok­a bérlők a lakásokhoz tartó- nak kellemetlen, akik éjjeli zó falak, padlózat, ajtók és műszak után — nyáron nyi­ablakok, valamint a lakások- tott ablaknál igyekeznek fá­hoz tartozó leltári tárgyak radalmaikat kipihenni. A rongálásától tartózkodjanak, szülők jobb belátására utal­Amennyiben ilyen rongálás va oda kell hatni, hogy a mégis előfordulna, akkor azt gyermekek délután két óráig felszólításra, vagy anélkül is, különösen tartózkodjanak a köteles azonnal saját költsé- hangos játéktól. Ennek elő­gén helyreállíttatni akár a fordulása esetén a házíel­lakásban lakók bármelyike, ügyelő kötelessége a szülők akár a bérlő által meghívott figyelmeztetése, a szülő fi­idegenek idézik elő a kárt. gyelmeztetésre gondoskodni A lakáson kívül (lépcsőház- tartozik a hangos játék meg­bán, folyosón, udvarban) szüntetéséről. Hangos rádió­vagy az épület bármelyik ré- zást, nyári időszakban, ami­szén okozott kárt szintén kor az ablakok nyitva van­köteles a bérlő helyreállíttat- nak) még nappalra is el kel­ni saját költségén. A gyér- iene tiltani. Ugyancsak a mekek által okozott károk csendet zavaró körülmény helyreállítása a szülőket kö- motorkerékpároknak az ud­telezi, éppen ezért ennek varban való berregtetése, megelőzésére a gyermekeket amire nézve szintén tiltó úgy kell nevelni és fegyel- rendelkezést kellene hozni, mezni, hogy a károk elő- Több helyen tapasztaltam, idézésétől tartózkodjanak. hogy a házban lakó, motor­Kapuzárás után a házban kerékpárjával az utcáról jö­nem lakó személyek been- vet, a kapun és udvaron ke­epdóse esetén a házfelüevelő resztül egészen a lakása aj­gedtse esetén a házfelügyelő tajá.g közlekedik ^ ugyan_ kötelessége megkerdezni. így távozik ej a iakástól. ki az utcára. Ugy vélem, hogy erre nézve is lehetne tiltó rendelkezést hozni, mert be­felé haladva is, de különösen az utca felé közlekedve, könnyen előfordulhat, hogy az illető, gyanútlan járókelői elüt. A lakók az egymás között felmerülő vitás kérdésekben tartózkodjanak az önbírásko­dástól, mert sértegetést, dur­va káromkodást és esetleg tettlegességet is maga után vonhat. Ha valakit sérelem ér, egy másik lakó magatar­tása miatt, akkor forduljon a ház lakóbizottsági elnöké­hez. akinek feladata az is, hogy helyes közbelépéssel a vitát előidéző okot megszün­teti. Ugy vélem, hogy a »békés együttélés kódexe« akkor lesz helyesen megszerkeszt­ve, ha annak nyomán való­ban elkövetkezik a házakban a békés egymás mellett élés időszaka. Ne az irígykedés és az ebből eredő gyűlölet jel­lemezze a lakókat, hanem egymás megértése és megse­gítése iránti törekvés és én biztos vagyok abban, hogy ha ezt a lakók magukéva teszik, akkor az mindenki számára könnyebbséget fog jelenteni. Végül javasolom, hogy az új házirendet minden ház­ban annak felolvasásával is­mertesse a ház lakóbizottsági elnöke, azután pedig az az­zal kapcsolatban felvetődő kérdésekre adja meg a he­lyes választ. így mindenki tudomást szerez a házirend tartalmáról és félreértések vagy helytelen magyarázatok nem okoznak a későbbiek során ellentéteket. Ünnepélyes hangon kérte tel Sterleli elvtársnő a szülőket és névszülőket, hogy írják alá a fogadalom szövegét: »Fogad­juk, hogy azon leszünk, hogy gyermeke­inket a béke és a szocializmus nagy ügyé­nek szellemében neveljük«. Walter Buch­heim elvtárs, a kis Rolf névpapája is tol­lat ragadott. »Szívbéli tüzet és karbéli erőt« kívánt Stedeli elvtársnő az örömtől sugárzó szülőknek, amikor átnyújtotta ne­kik a névadásról szóló okmányokat. A főpolgármester. Kurt Barthel elvtárs, az öt ifjú állampolgárnak egy-egy taka­rékbetétkönyv kíséretében fejezte ki jó­kívánságait; ezt az alapot — úgy vélte — később maguknak kell majd továbbépíte­niök. A Thálmann-úttörők színpompás vi­rágcsokrokkal adták át szervezetük leg­jobb kívánságait Siegert, a kis Birgit édesapja, aláírja szülök és névszülök fogadalmát Kurt Karsten Jánecke — egészen oda volt az örömtől A meleg kezeslábasba öltözött, kicsit megizzadt egyéves Kurt Karsten kipirult arccal, a maga módján igen élénk érdek­lődést mutatott az események iránt. Most már azért mégis igyekezett kijutni a sza­bad levegőre. A Janecke-család és vala­mennyi szülő számára felejthetetlen él­ményt jelentett ez a nap. Jánecke asszony kijelentette, nagyon boldog, hogy c naptól kezdve a vallásfe­lekezethez nem tartozó gyermekek szá­mára is lehetségessé vált — a tisztán for­mai bejelentésen túl — az ünnepélyes név­adás. »így sokkal mélyebb értelmet kapott ez a nap« — mondta. A kis Kurt Karsten névpapája, Paul Dieck, megerősítette Jáneckené szavait: »Az ünnepségnek ez a módja nekem rendkívül tetszik. Gyerme­keink nevelése szempontjából nagyon ér­tékes lesz. Remélem és kívánom, hogy ez a névadás sokak számára jelentsen majd nagy eseményt«. E. T. (Fordította: Gurszky István) Hahn Ernő. ikóbizottsági felelős Közöljük olvasóinkkal, hogy már számos hozzá­szólás érkezett a készülő házirendhez. Minden leve­let helyszűke miatt nem közölhetünk le. A bekül­dött leveleket azonban ösz­szegyűjtjük és átadjuk a tanács illetékes szerveinek, hogy a bizonyára hasznos kezdeményezéseket, ötle­teket a végleges megszö­vegezés előtt vegye figye­lembe. Várjuk a további hozzá­szólásokat: Szerkesztőség

Next

/
Oldalképek
Tartalom