Délmagyarország, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-23 / 70. szám

6 Csütörtök. 1958. március 20. ÜMMisla és pártcakfvHli tanárok jMM ÄMYÄKÖOTVEZIK együttműködése a hallgatók szocialista neveléséért A Szegedi Tudományegye- párttagok és pártonkívüliek kérdésekről; bár az érdeklőlem állam- és jogtudományi közötti — elvi alapokon dés e kérdések iránt megkarán közel 600 hallgató ta- nyugvó — személyes kap- van. rul. A kar oktatóinak jelem csolat. A személyes kapcso- Ha a hallgatók szakmai lös szerepe van abban, hogy latok alkalmasak voltak kez- munkáját megvizsgáljuk, szakmailag jól képzett, a tu- detben szűkebb körű, de meg kell állapítanunk, hogy öományban jártas, néphez később egyre szélesedő láza- tanszékeink oktató munkája hű. szocialista jogászkáderek lom kialakulására. A szemé- jelentős volt. A nappali hallkerüljenek ki a gyakorlati lyes beszélgetések során is gatók tanulmányi átlaga az életbe, elsősorban a bíróság- harcoltunk a meggyőzés elmúlt félévben 3,8 volt. Az hoz. az ügyészséghez, taná- eszközeivel a különböző re- 1. és II évfolyam emelkedett csokihoz stb. A jogi kar — vizionista nézetek ellen, ki ezek közül 4,1 átlaggal, mint a szocialista egyetem Egyéb kérdések is vetődlek Ezeket az eredményeket egyik központja a fel, melyeknek megvitatása azonban még fokozni kell! eloszlatta a kételyeket és al- A fenti eredmények persze kalmas volt arra, hogy ele- korántsem jelentenek liberajét vegye az intrikának, sér- lizmust az egyes tanszékek tődöttségnek. részéről, sőt azok többsége Ma már elmondható, hogy igen komoly követelményt karunkon általános meg- állít a hallgatók elé. Sajnányugvás tapasztalható. Csal-.- latos azonban, hogy a halipontja lehessen, az elmúlt nem valamennyi oktató gatók ritkán keresik fel a időkben több feladatot kel- igyekszik megvalósítani sa- tanszékeket szakmai kérdéját oktatási és tudományos seikkel és keves az érdeklőmunkaterületén a marxiz- dés a jogtudományos szaklamus—leninizmus eszméjét. Pok iránt. Ügyszintén kevés Az oktató személyzet közötti az érdeklődés a speciálkolléezt bizalom elősegítette az giumok iránt, pedig ez bizto1957—58. tanévben elért sítaná az elmélet és gyakorSzegeden működik az „anyakönyvvezetöi hivatal" Nemrégiben hírt olvastunk arról, hogy számba veszik a fekete-frakkos fehér madarakat, a gólyákat. A Londonban székelő Nemzetközi a gófyákat is resze szocialista életformáért, a szocialista munkastílusért, az ember új arculatáért vívott harcnak. Ahhoz azonban, hogy karunk valóban a szocialista életformáért és munkastílusért való harc közlett megoldani. I _LJ eredményeket. 2lat szerves egységét: ugyanis a speciálkollégiumok előadói többségükben gyakorlati jogászok. Szükséges volt —, s az általános társadalmi konszolidáció is megkövetelte —, hogy az ellenforradalom kari résztvevőivel szemben az igazságos felelősségre vonás széles skálája érvényesüljön. A hallgatók politikai arMásrészt — s ez jelentós ál- cuiata, ha nem is teljes mérlornás volt a kari élet meg- tőkben, de megváltozott. Ebszilárdulásában, valamint a ben jelentős a szerepe a jogász hallgatók szocialista KlSZ-szervezeteknek is. nevelése szempontjából — Azokat a hallgatókat, akik dúlnak fegyelmetlensegek olyan káderek űrkutatása, tudatosan részt vettek az melyek az órákról való hiakifcet egyéniségükben az ellenforradalom előkészítő- ányzásokban, valamint vizsújért vívott harc folytatásé- sében, felelősségre vontuk, gahalasztásban jelentkeznek, ra irányuló akarat jellemez; Ezeknek a tevékenységét a Ezek is mutatják, sok a teakik alkalmasaik arra és hallgatóság döntő többsége endó meS azért, hogy hallmegértik azt, hogv alapvető ma már elítéli" Az ellenfor- hatóink valamennyien valofeladatuk az egyetemi oktato i* ad alomról tartott bőszéigés tudományos munka mel- tésdk és ÜJ Nem mehetünk el amellett sem, hogy még ma is előforban szocialista szelleművé - _ _ ^mináriumok váljanak. Lépéseket kell tenlett a hallgatók szocialista nagyban segítették a hallga- ™ a helyes dlake/et klalakl" embenré formálása tókat kételyeik elcszlatásatására is. Tudatosan kell Dr. Papp Ignác, az MSZMP jogi kari alapszervezetének titkára A kar többször foglalko- ban. A hallgatók politikai irányítani egyes hallgatókat zott a hallgatók szocialista felvilágosításáért a kötelező a tudományos munka megnevelésének kérdésével, órák keretében is leleplez- szerettetesere. megfelelő nevelési módsze- tük az állam azonnali elha- összefoglalóan megállapítrek felkiutatásával. Az elmúlt lásáról hangoztatott revízió- hatjuk, hogyha vannak is hiáidőkben pl. Maday Pál de- r.ista nézeteket, továbbá a nyosságok karunkon, ma cens elvtárs referátumát vi- semlegességgel kapcsolatos már nyugodt körülmények tatta meg. Ezeknek a mód- illúziókat is. Ilyen és ehhez között folyik a munka és szereknek az alkalmazásával hasonló nézetek leleplezésé- megvannak a feltételei a azonban még konkréten re' gyakorlati szakembereket fogyatékosságok megszüntekell foglalkozni. A KISZ- is felkértünk és felhasznál- tésének. szervezet bár fontos tényező tuk az írásos agitáció! Sajaz ifjúság szocialista neve- nálatos azonban, hogy a halilésében, a nevelést egyedül gatók közül kevesen olvasnem képes megoldani, annak sáfc a napilapok politikai ellenére, hogy eddig igen jellegű cikkeit és a politikai szép eredményeket őrt el és jellegű folyóiratokat, pedig összegyeteml vonatkozásban ezeknek olvasása is választ az egyik legjobb KISZ-szer- adna az őket érdeklő politivezet. A feladat megoldása- kai kérdésekre, ért valamennyi oktatónak Az évfolyam kollektív össze kell fognia! szellemének kialakulását Szükséges volt a kari ok- akadályozza, hogy egyes évtató személyzet közötti bi- folyamokon belül kisebb zalom megteremtése. A párt- csoportok alakulnak ki. szervezet úgy vélte és véli, Nincs meg a teljes bizalom a hogy az oktatók közötti bi- hallgatók között, s többen /.alom kialakulásának a leg- nehezen nyilatkoznak és vifontosabb eszköze az oktató tatkoznak aktuális politikai jás nagyságú jegek agyonverik őket, ha vonuláskor »be- előtti leszaladnak«. Hasznos madár-e a gólya, vagy csak egyszerűen ráfogják ezt? gálatot, még a tíz évvel ezaz ideihez hasonló a begye. Találtak olyan góMadárvédelmi Bizottság Dél- lyát, amelynek begyében Ázsiában konferenciát hívott több száz sáska vagy szűcsnemzetközi összeíráskor sem. Most bizonyára sikeres leiz, mert a budapesti Madártani Intézet ornitológusa. dr. Keve András a posta vezérigazgatósághoz fordult segítségért. De miért éppen a pos.. iához fordult? — %lálgattuk. hogy mdyen táplálékot rejt H kerü] a ÓJ a a heeve Talaltak olvan ílo- , • 1, ... ... .. Több száz madarat megvizsgálnak, tásokhoz? Ha csak nem úgy, hogy egy-egy postáshózaspnr háza fölött köröz a gólya, egybe, amelyen számos or- ke volt. A gólya étrendje: mikor oda óppen kisbabát szag ornitologusa vett. reszt, szöcske, saska, beka, sikló, várnak. Ügy is, meg másEzen a tudományos üléssza- mezei egér. Jó, jó mondhatkon megállapították, hogy ja erre bárki: forró nyárban katasztrofálisan pusztul a fe- rákap a baromfira is. Ez k éppen is. gólya is A [rostás is, hér gólya. Az ülést követően igaz. Nagy szárazságban, kedves hírhozó vendég Magyarország is bekapcsoló- amikor a békás területeket ' s a gólyák anyakönyve- is tikkasztó forróság emészti, a háznál. Egyiktől kellemes öott zésébe, tekintve, hogy a mi s á gólyafiak követelik az levelet, vagy küldeményt hazai tájainknak is kedves ennivalót, megesik, hogy várunk, a másikkal meg madaráról van szó. Megtud- egy-két csirke is áldozatul szinte együtt erkezik a tatok, hogy a hazánkban fo- esik éhségüknek. A madár- vasz. Így találkoznak hát öszlyó gólyaösszelrás összesítése anya természetes gondosko- sze, s ezentúl még sűríibtulajdorképpen Szegeden dása ez kicsinyeiről, de csak ben. A postások ugyanis eltcrténik. A Móra Ferenc Mú- ilyenkor fogja nyakon a csizeumba futnak majd be az békét. A természet csodála- juk közben falun, ország minden tájáról érke- tos játéka azonban ző jelentések, amelyek össze- igazol egy másik tényt. A Sítéséből Marián Miklós her- gólyát ugyan mocsaras terűpetológus ír tanulmányt Nemzetközi Madárvédelmi Nagy szárazság idején mégi: vállalták, hogy napi munkav átoson, jobban tanyán szinte a legeldugottabb helyekig, figyelemmel kísérik a hamarosan érkező letek madaraként ismerjük, jövevényeket, s jelentik a Bizottságnak. <5 tehát a magyarországi »gólyaanyakönyvvezető« s a vele való beszéla forró, egér.járásos mezőkre vonulnak, sokszor több száhelyet, az utcát, a kéményt, a szalma-, vagy cseréptetői, ahol berendezkednek és fészzan is. Itt gyűléseznek, mi- ket raknak az érkezők, vas getésből formáltunk képet közben kipusztítják a rá ezen újabb nemzetközi tu- csalókat, egereket, szöcskédományos együttműködésről, ket, s ha egy területen végeztek, másikra -- vonulnak. Dr. Beretzk Péter ornitológus egy ilyen száraz nyáron csak a tavalyi fészket foglalják el. A postások mellett ebben a segíteni akarásban — amelyből kiveszi részét ebben az évben valamennyi Miért pusztul a gólya ? A nyárvégi költözködés közben a tengeri utakon nagy vihar éri őket és ilyen- rom„á7nái is löhh sólvát kor százával pusztulnak el. Ll T hat> tanítók, erdészek, mezei aiólyákkét vfdTkezés a kártékony ál' emberek' iskolások ~ felnötSzegedtől nem messze, egy kultúrnemzet - természetenagyon egeres területen ha- sen mindenki bekapcsolódromszaznal is tobb — > csoportban, két úton távoznak el Európából. Egyik ré szüle Spanyolországon keresztül, míg a közép-európaiak — a mieink is — Ro mánián, Bulgárián, Törökőr- szűz, ha magát a gólyát védszágon, a Fekete-tenger jük. Majd ő összeszedi a rág partvidékén, s Kis-Ázsián ót csalókat, elvégzi latok ellen, de még jobb a biológiai védekezés, tek és gyerekek egyaránt —, hogy teljes képet kapjunk kedves madarainkról, hiszen a természet csapásai mellett a háborús évek épp úgy sújtották őket JS, mint az embereket. A teljes anyaköriya munkát vezés utón dolgozzák majd Nilus völgye mentén ha- az ember helyett is. és még ki a minden országra és ladnak téli hazájukba. Dél- költségbe sem kerül. fiaira kötelező módszerv. Afrikába. A Földközi-tenger Hazánknak van már tra- amelynek segítségével viharai veszedelmesek rájuk díciója a gólyaszámlálásban. delme1 „váltanak hazai h nézve, hasonlóképpen a tró- Evek óta végzünk gölyaál- aelmel nyújtanak hazai tapusi viharok is, mert elő- lományfelvételt, de eddig jainkon is e kedves madafordul, hogy az ott egyálta- nem sikerült az egész or- raknak. Ián nem ritka jelenségü to- szágra kiterjeszteni a vizs- Lődi Ferenc U nz ELSŐ SORBAN SZOMBATESTI MŰSZAK egy moáóíjéjieátett ha&tarlasbaa. Eredetileg azzal az elhatározással kezdtem ezt a cikksorozatot, hogy minden sora a máról szól. Sokáig köteleztem is magamat ennek az elgondolásnak a valóraváltására, de később fokozatosan le kellett erről mondanom. A feltétlen változást az tette szükségessé, hogy valahány munkáscsaládnál megfordultam, mai életük iránt érdeklődve, mindenütt szóba hozták a múltat is. Nem öncélúan — inkább a realitás kedvéért, meg becsületből. Mert vannak emberek, akik mai életünket a távolabbi nagy célokhoz mérik, s elégedetlenek a mával — s vannak, akik vissza-visszanéznek a felfelé vezető lépcsőfokokról, s úgy tekintenek előre is, hogy tudják, mi van mögöttük. Az ilyen emberek más mércével mérnek. Fájdalmasak, meghatók és őszinték ezek a visszapillantások: Ökölbe rántják a munkáskezet, fátyolossá teszik a hangot, vagy könnyet csalnak a fáradt szemekbe. Sose hittem, hogy egy erős munkásember is tud könnyezni negyven és ötven között, mikor visszapergeti élete filmjét. De most itt ül velem szemben a negyvenöt éves Sánta János, gyermekéveiről mesél, egyszerlesak megbicsaklik a hangja, s észtre vétlenül elmázol titokban néhány tolakodó könnycseppet barna halántékán, a munkaruha ujjával. A könnyek mögött az emlékezés felhői... Egy nagy család legidősebb gyermekeként, az első elemi után dolgozni ment a kis Sánta János. Épphogy csak megtanult írni és olvasni, máris korábban kelt, mint a nap — s mindig a csillagokkal feküdt. Nyikorgó talicskák előtt lépkedett szomorkásán, feszülő inakkal, vontatva a téglagyári agyaggödrökből a felnőttek előtt a terhet. Mikor tizenhárom éves lett, már nem elől járt, hanem a talicska szarvát fogta. Volt olyan nap, hogy éretlen gyerekfejjel hétezer téglához maga hordta fel a mély bányából az agyagsarat. ü volt az első segítség a (VII.) t radt szülőknek, hat gyermek fölneveléséhez. Már fiatalon kemény munkához szokott, mert másként élni sem tudott volna a szegényes kenyérharcban, s azóta ís mindig ott fogja a dolgot, ahol legnehezebb. Vérévé vált a munka — először kényszerből, később felemelő öntudatból is. Szegényes családi életébe belerontott a háború: elvitte egy küzdelmes élet minden eredményét. A felszabadulás után szinte mindent elölről keilett kezdeni. Mikor ezeket mondja, újból elmázol egy könnycseppet. Nagy és mély sóhajtással lapoz egyet élettörténetében. Így jutunk el a család mai életmódjához. Kilenc éve dolgozik a Ládagyárban — s azóta is mindig az első sorban. Három testvérével fogott össze egy brigádban. Naponta öt vagonnyi faanyagot emelnek meg, raknak autóra ' vagy vagonba, de azért máig sem fáradt el. Magáért a munkáért is lelkesedik. Sok megbecsülésben volt része az utóbbi tíz esztendőben, s mindig hálás akart maradni ezért. Munkája után nevet és tisztességet szerzett magának és olyan megélhetési lehetőséget, amilyenről ezergondú ifjúságában nem is álmodhatott. Nem élnek gondtalanul, hiszen egyedül dolgozik, mert felesége hosszabb ideje beteges. Derék munkájával havi kétezret keres. Nem riad vissza attól sem, hogy műszak után még vállaljon egyéb munkát is. hiszen a családnak minden forintra szüksége van. Mégsem zúgolódik: úgy érzi, hogy igazán értékelik és nagyrabecsülik egyszerű munkáját. A háború idején feldúlt családi otthon ismét meleg fészekké vált — tisztességes ruha kerül a családban mindenkire. És vágyak is érlelődnek. Kisfia most éppen olyan idős, mint ő volt munkáskora kezdetén és az első osztályból félévkor kitűnő bizonyítványt vitt haza. Neki más sorsot szab a család és a társadalom a megújult életben: ha kedve lesz hozzá, mérnök válik balöle. A kislány meg orvos lesz, ''agy tanár, vagy talán szövőnő. Amihez kedvet érez. Visszatérünk a mindennapokhoz. Nemcsak munkából áll a mai ember élete. Sánta Jánosra műszak után barátok, elvtársak várnak. Évek óta tevékenykedik a szakszervezetben — s ott is az első sorban. Sakkozó cimborákkal is le-Ieül egy-egy játszmára. Máskor feleségével moziba megy. Ez a legkedvesebb szórakozásuk. Hetente háromszor is sort kerítenek rá. Színház már ritkábban járja, de a Hunyadi László előadása máig is nagyon kedves teátrális emlékük. S ott van a Mérey utcai otthonban a könyv is. Hozzátartozik a család életéhez, akár a kenyér. S ezzel kapcsolatban egy nagyon kedves dolog csendül ki a beszélgetésből. Kérdezem a családfőtől, hogy mit olvas legszívesebben. Válaszában szemérmes őszinteség van: ifjúsági könyveket. Más munkásoknál is tapasztaltam már ilyet — sőt, olyan felnőttekkel is találkoztam, akik gyermekeikkel együtt szórakoznak a meséken. Mikor a szivárványos történeteken elalszanak az apróságok, az apa tovább olvas. Nem ismeri ezeket a történeteket — későn jutottak kezébe a könyvek, s most akarja bevarázsolni ifjúságát mesebeli tündérekkel, manókkal, hogy megszépítse gyermek, éveit Megkockáztatom a kérdést, s a feltevés Sánta János néma fejbólintásával bizonyossággá lép elő. Meggyőződésem, hogy az egy keresetből — még ha olyan tisztességes summa is — négy embernek nehéz az élet. Talán dolgozhat majd ismét a kedves asszonyka is, s akkor kevesebb lesz a gond. Mégis, és most is boldog a család. Többet is mondhatok: elégedett. S ennek egyetlen titka van: csak az tudja igazán megbecsülni a mostani biztos munkáséletet, aki bár haragvással, vagy könnyeken át, de olykor vlssza-visszanéz az emelkedőröL Simon István